Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-14 / 13. szám

1994. január 14., péntek Városaink ui Dunántúli napló 9 Lakossági fórum Keleti György, az MSZP or­szággyűlési képviselője lakos­sági fórumot tart ma 17 órától Mohácson a városháza díszter­mében. Kiállítás Kővári Béla faesztergályos, Szathmáry László fafaragó és Szekeres Lajos kovácsmester munkáit bemutató kiállítást nyit ma 17 órakor a Kossuth Film­színház emeleti kamaratermé­ben Kuti István polgármester. A február 6-ig látogatható tárlatot a Bartók Béla Művelődési Köz­pont rendezte. Elismerés Mészáros József, Sárhát ön­kéntes tűzoltó egyesületének parancsnoka 45 évi szolgálat után elbúcsúzott a szervezettől. Munkáját, ezen belül a 30 évig betöltött parancsnoki tisztségét Kuti István polgármester pénz­jutalommal, a megyei parancs­nokság oklevéllel ismerte el. Mészáros József a közelmúlt­ban töltötte be 77. életévét. m Mohácson az aj« ímiu11-ba MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Összeállította: Berta Mária A lakbéreket idén nem emelik Előkészítik a mohácsi lakások értékesítését Az önkormányzati tulajdon­ban lévő ezer lakás értékesíté­séhez az előkészítő munkálatok egy részével végeztek Mohá­cson. A közgyűlés megbízása alapján az ingatlanok becslését decemberben befejezte a CÍVIS Kft. és már tavaly az elidegení­tés koncepcióját megvitatta a képviselő testület. A napokban a rendelet tervezetét adták ki vé­leményezésre a szakbizottsá­goknak, a legnagyobb adófize­tők tanácsának és a lakásbérlők egyesületének. Várhatóan e hó­nap utolján, de legkésőbb feb­ruár elején az anyag a testület elé kerül, amikor is az említett fórumok, valamint a lakosság véleményének ismeretében - természetesen az ide vonatkozó törvény szellemében - rendelet­tel szabályozzák a mohácsi la­kások eladását. A vásárlásban érintett lakos­ság egy része becsapottnak, az ország más városaiban koráb­ban eladott lakások tulajdonosa­ihoz mérten hátrányos helyze­tűnek érzik magukat. Aggódnak azok is, akik jócskán költöttek az otthonukra, az elengedhetet­len állagmegóváson túl csinosí­tottak, s ezért lényegesen maga­sabb lett a lakás forgalmi ér­téke. Vajon nekik ez után szá­molják a fizetendő összeget? A végeredmény még nem ismert, de mint dr. Olt György jegyző elmondta, a tervezet sze­rint a mohácsi vevőket semmi­lyen hátrány nem éri. Először is, a felértékelést igaz, hogy min­denütt az adott állapotoknak megfelelően végezték el, így akár százezrekben mérhető az eltérés kettő, vagy több ugyan­akkora alapterületű, komfortfo­kozatú lakás árában, de végső soron az sem jut hozzá fillére­kért, aki hagyta teljesen lepusz­tulni, s az sem az állapotnak megfelelő összeget fizeti, aki tapétázott, lambériázott, új sző­nyegpadlót, lapokat rakott le, drága csempével burkolta a für­dőszobát, konyhát és mondjuk az idén mázolta a nyílászárókat. Több szempont alapján kiszá­molt kompenzált árat fognak a forgalmi értékhez kialakítani, s aki számlával tudja igazolni az értéknövelő beruházást, amit lakbérben még nem érvényesí­tett, azzal csökkentheti a maga lakása árát. Ami a vásárlás másik részét illeti: A mohácsi bérlők sem ke­rülnek kedvezőtlenebb hely­zetbe a többi városhoz viszo­nyítva. A tervezet szerint két alterna­tíva közül választhatnak a kép­viselők, vagyis a forgalmi érték 50, illetve 60 százaléka lesz la­kottan a vételár. A koncepció tárgyalásakor már a 60 százalék mellett tették le a voksot a kép­viselők, s ha most is ezt látják elfogadhatónak, akkor fizetési könnyítésül mindjárt két tényt említett a jegyző: növelik a fu­tamidőt, tehát a lakbér mértéké­nél semmivel sem lesz maga­sabb a havi törlesztő részlet, to­vábbá nem kötik ki a 10 száza­lék vételár előleget, hanem tíze­zer forint befizetése után már mint lakástulajdonost tartják nyilván a bérlőt. A bérlakások eladása mellett a rendelet számos egyéb kérdést is szabályoz, s az eddigiektől el­térően változtat. így egyebek mellett a lakáshoz jutás feltéte­lei módosulnak, lesz szociális bérlakás és piaci úton értékesít­hető, illetve a bérlő kiválasztása pályázat útján is történhet. A bérlőkkel a szerződést öt évre fogják kötni, s ha ezen időn be­lül az anyagi helyzetük megvál­tozik, netán örökösei lesznek egy lakható ingatlannak, már nem jogosultak tovább az addi­gira. Szakemberek számára is kí­vánnak bérleményeket kijelölni, amit három évre utalnának ki azoknak, akik a város érdeké­ben települnek Mohácsra. Mindezek mellett még egy lényeges pontja a tervezetnek, hogy a lakbéreket 1994. de­cember 31-ig nem emelik Mo­hácson! „Még egyszer átalakítok” Nyugdíjas a szigeti boltvezető Szinte minden kapható a szi­geti kisboltban Fotó: Läufer Hammer Lőrinc, az új mohá­csi élelmiszer bolt vezetője a napokban töltötte be hatvanadik születésnapját. Munkatársai ek­korra időzítve emlékezetes ajándékkal akarták köszönteni - aztán a meglepetés kölcsönösre sikeredett. A nevezetes nap előtt ugyanis a főnök azzal tá­vozott az üzletből, hogy követ­kező reggel később jön, mert fontos elintézni valója van. így a három dolgozó a 9 órakor in­duló komppal hozatta át a hat­van szegfűből varázsolt csoda szép virágkosarat. Jó előre ki­tervelték, a csemege-pult tete­jére állítják, hogy amint belép az ünnepelt, egyből meglássa. Ám a gondos előkészületbe némi hiba csúszott. Hammer Lőrinc a vártnál korábban vég­zett hivatalos ügyintézésével, és nyitáskor az ajtóban állt. Egé­szen 9 óráig nem értette, miért néztek rá olyan döbbent arccal a lányok, hiszen korábban meg­beszélték, hogy egy évet ráhúz, nyugdíjas kora ellenére vállalja az üzletvezetést. . .- Lehet, hogy magamnak akarok átmenetet biztosítani a munkás évek és a pihenés kö­zött, de érzem, elég még az erőm. Egy fontos feladat is vissza van. Még egyszer átala­kítok a boltban, hogy aztán hosszú időre megint szép és korszerű legyen. Egyúttal a pénztárat szeretném elhozni az ajtóból az eladótér másik vé­gébe, mert a hidegtől így az év nagyobb részében szenvednek a dolgozók.- Hányszor változott ez az üzlet az itt töltött évei alatt?- Az emlékezetes 1956-os árvíz után alakult Ujmohács, mint település, a boltot 1957 áp­rilis 1-én én nyitottam. Hagyo­mányos kiszolgálás volt, a fele­ségemmel ketten dolgoztunk 1968-ig. A mohácsi áfész a gazdája ennek a kereskedelmi egységnek, mindig megértéssel fogadták, ha változtatni akar­tunk, és belátták, hogy az itt élő emberek is igénylik a színvona­las ellátást. A berendezést elő­ször 1959-ben cserélték ki, majd 19 év múlva lett önkiszol­gáló rendszerű. Ekkor már ál­landóan három-négy eladó dol­gozott mellettem.- A valódi fejlődés tulajdon­képpen nem a külsőségekben mérhető, hanem az áruválasz­tékban. Az 50-es évek szegé­nyes kínálata után öröm volt végignézni a készleten 1968-tól, amikor a tartós fo­gyasztási cikkeket is kínáltuk. Az egyre ízlésesebben csoma­golt termékek mellett tévék, rá­diók, magnók, mosógépek, számos háztartási kisgép talált nálunk vevőre és fokozatosan megjelentek a külföldi áruk. Az 1990-től élő beszerzés szabad­sága pedig korlátlan lehetősé­geket biztosít. Hogy mást ne mondjak, évtizedekig kénytele­nek voltunk Baranyából besze­rezni minden árut, miután köz- igazgatás szerint oda tartozunk. Hányszor próbáltuk meggyőzni az illetékeseket, bizonygattuk, mennyi gondot jelent a Dunán való átkelés. Hiába vagyunk közel a komphoz, ha ködös az idő, zajlik a folyó, vagy beáll a jég, a bajai hídon körbe szállí­tani nem éri meg, és mit is kezd­jünk a kenyérrel, péksütemény­nyel este, zárás idején.- Hát ma már ezzel sincs gond. Belátásunk szerint, a vá­sárlóink kedvének megfelelően válogathatunk a portékájukat kínálók között. Hat féle kenye­ret hozatunk és a töltelék árut is legalább hat különböző szállító­tól szerezzük be.- Semmiben sem sem marad el a kínálatuk a városi boltoktól, mégsem vonzotta soha a Duna túlpartja?- Itt születtem, 1950-től, mi­óta tanuló lettem, mindig szigeti boltban dolgoztam. Úgy érzem, egy kereskedő számára az igazi kihívás a világtól elzártan bizto­sítani a megfelelő választékot és ugyanazokkal a vevőkkel éve­ken, évtizedeken át találkozni úgy, hogy a szemébe merjünk nézni egymásnak! Nőknek való, szép munka Hímző üzem albérletben Kevesen gondolnák még Mohácson is, hogy a termelő- szövetkezet volt kényszervágó üzemének udvarában a legdiva­tosabb kelmék készülnek. A tel­jesen belga tulajdonú cég Ma­gyar Hímző Kft. néven augusz­tus elsejétől létezik, és a helyi­ségek kialakítása, a szükséges festés-mázolás után október 1-től dolgozik itt az épület- együttes udvari részében tíz nő. Helyi vezetőjük a könnyűipar­ban járatos Nagy Jenő vázolta a feladataikat és lehetőségeiket. Mint mondta, egyelőre döntő többségében a belga, francia, svájci, német és görög megren­delőik számára dolgoznak, na­gyobb részben még csak a vé­dett mintákat készítik kabá­tokra, dzsekikre, és egyéb felső- ruházati cikkekre. Viszont a ke­reskedelemből jól ismert, mos­tanában divatos feliratok szá­mos változatát, sőt egyedi meg­rendelés alapján bárkinek az íz­lése szerinti mintát is képesek elkészíteni. Ehhez részben egy katalógus áll a rendelkezésükre, illetve, amennyiben elmondja az illető milyen virágot, név-kezdőbetűt óhajt a ruhájára, blúzára varratni, két nap alatt annak a teljesítésére is készek. Az indulásra két hímzőgépet állítottak üzembe, amelyek kompjuter vezérléssel dolgoz­nak és a forgalomban lévők legmodernebbjei. 12 fej egy­szerre hét különböző színnel tudja a hímzést végezni, s ha bármi hiba adódik - például el­szakad a fonal - azonnal fi­gyelmeztet a számítógép kijel­zője. A német gyártmányú be­rendezésen nyolcán dolgoznak két műszakban, de amint azt a piac igényli, további gépekkel bővíthetik az üzemcsarnokot. A bérleményük egy részében ugyancsak a könnyűiparhoz kapcsolódóan most alakítják a textil-filmnyomó részleget. Hi­vatalosan január 1-től RAIN­BOW néven hozták létre az e tevékenységgel foglalkozó kft-t, amelynek a központja Genfben van. Elsősorban pó­lókra, sportruházati cikkekkre készítenek a nálunk megszo­kottnál jóval magasabb minő­A legmodernebb gépek dolgoznak az üzemben Fotó: Läufer L. ségi színvonalú filmnyomással mintákat. E márkás termékek egy részét szintén külföldön fogják értékesíteni, de tervbe vették a hazai vevők meghódí­tását is. A számításaik szerint itt január végére már négyen dol­goznak. Ezekben a napokban a mintakollekciót készítik és ma­guk is megcsodálják az angol festékek színeit, a jellegzetes, gumi-szerűen az anyagról fel- emelkedő díszítéseket. Az értékes berendezések mi­nél hatékonyabb kihasználtsága érdekében két műszakban dol­goznak és rugalmas munkaidő­ben. Vagyis esetenként tíz órát is állnak az asszonyok a gépek mellett. A keresetük a városi át­laghoz mérten kiemelkedő, hi­szen 23-26000 forintot kapnak. Megerősítési munkálatok kezdődnek Mohács sétálóutcájában a Baumeister Kft. építési területén lévő munkagödörben. Mint la­punkban beszámoltunk róla több helyen megcsúszott a gödör fala, a környező házak is megrongálódtak. Most földdel, védőfal­lal, fatámokkal erősítik meg a munkaterületet. Fotó: Läufer L. Adalékok a mohácsi festészet történetéhez Méltatlanul elfelejtett mű­vész emlékét idézzük fel elő­ször kegyeletes főhajtással ha­lála évfordulóján. Harminc éve, 1964. január 26-án hunyt el Ká- kay Szabó György, akinek ne­vét ma már jószerével csak a szakma ismeri. A magyar képzőművészet je­les alakja 1903. január 31-én egy ma Romániához tartozó kis bihari faluban, Tenkén született. Moháccsal úgy került kapcso­latba, hogy Glatz Oszkárnak 1925-től nyaranta itt működő művésztelepén érlelte tovább a Képzőművészeti Főiskolán mesterétől elsajátított tudását. Már az első évben oly ked­veidé vált személyisége, hogy a nyári színiévad propagálására kiadott alkalmi lap, a Színházi Újság 1925. augusztus 4-i szá­mában megjelenhetett Száguldó szekér című linómetszete. 1928-ban igen felelősségteljes megbízást kapott: ő volt az első, aki kísérletet tehetett a Kálvária-kápolnában függő két Dorffmeister-csatakép restaurá­lására. Munkája nem hozott ma­radandó sikert. Azóta több Íz­ben történtek - egyre szaksze­rűbb - kísérletek a képek meg­mentésére. Kákay Szabó György vélhetőleg mégis itt kapta az első indíttatást, hogy később Bécsben, Milánóban, Romániában és Berlinben töké- letitse felkészültségét. A szak- irodalom szerint ügybuzgó te­vékenységét a legmodernebb el­járások ismerete és biztos ízlés jellemezte. Ezen tulajdonságai képesítették őt arra, hogy évti­zedeken át a Szépművészeti Múzeum főrestaurátoraként szolgálja a magyar műkincsvé­delem ügyét. Mohács képzőművészetének legkimagslóbb évtizedeit két­ségkívül a művésztelep alapozta meg. Részben ennek gyümölcse az a kiállítás is, mely ötven éve, 1944. január 19-én nyílt meg a városháza dísztermében. A he­lyi piktúra korabeli rangját iga­zolja, hogy kilenc pécsi és hat Mohácson élő festő képei együtt kerültek a falakra. A kiállítást rendező Martyn Ferenc mellett Gábor Jenő, Gá­dor Emil, Gebauer Ernő, Incze István, Kákonyi M. Konstan- tina, Klug K. György és Ni- kelszky Géza képviselték a me­gyeszékhely festészetét, vala­mint Egry József, aki csak a ba­ranyaiakkal való rendszers kap­csolata alapján sorolható ide. A Mohácson alkotó pedagógus művészek - Kelle Sándor, Kolbe Mihály, Matinszky Já­nos, Martinszkyné Rohácsek Anna, Virányi Endre és az ak­kor pályakezdő, művészi előne- vét még nem használó Mohácsi Regős Feme - egyenrangú part­nerekként részesedtek a meleg szakmai és közönségsikerben. Megjegyzésre érdemes, hogy Klug, a pécsi tanítóképző rajz­tanára, születése révén maga is mohácsi. Gebauert pedig régi szálak fűzték már városunkhoz: Ő festette meg a Kálváriaká­polna falképeit, a Korházká- polna egykori ( az 50-e^ évek­ben megsemmisített) szentély­freskóját és a ravatalozó murális pályázatán is részt vett. Itt Kolbe freskóterve nyerte el a zsűri tetszését. A közismerten remek előadó Kelle Sándor tárlatvezetőként is szerepet vállalt a rangos esemé­nyen. A felsorolt adatok talán meg­győző módón bizonyítják, hogy városunkban figyelmet érdemlő hagyományai vannak a művészi szép iránti fogékonyságnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents