Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-14 / 13. szám

1994. január 14., péntek Társadalom új Dunántúli napló 7 A bankszakmában a bérek közelítik a nyugati normákat Ki mennyit keres? Az ember nem statisztikai jelentések alapján néz a jövedel­mező vagy jövedelmezőbb állás után. Ha mégis ezt tenné, egy végzős közgazdászhallgató vagy számviteli főiskolás esetében ez is elképzelhető, akkor alighanem a bankszakma tájékán ku­takodna. A KSH szerint tavaly az átlagfizetések legjobban a pénzügyi intézeteknél nőttek, de lényegesen emelkedtek a szál­loda-, élelmiszer- és az építőiparban is. Kevesebb került a borí­tékba (reálértéket tekintve) a bőr- és textiliparban és a keres­kedelemben. Nemből igen? Nőtt a gyermeknevelési támogatás Mint ismeretes, a szociális törvény néhány ellátás összegét a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjhoz viszonyítva hatá­rozza meg. Mivel ez utóbbi 1994. január 1-jétől 400 forinttal emelkedett és ma 6800 forint, így ennek megfelelően változott a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküli járadékra már nem jogosultak jövedelempótló tá­mogatásának összege, továbbá az ápolási díj is. Természetesen az állami költ­ségvetés ennek megfelelően emelte a szociális ellátásra jutó pénzösszegeket is. Míg 1992-ben 16, tavaly 30.8, az idén viszont már 39.7 milliárd forin­tot hagytak jóvá erre a célra Gyermeknevelési támoga­tásra az az édesanya jogosult, aki három vagy több kiskorú gyereket nevel, és a legkisebb gyerek 3-8 év közötti, ahol a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj háromszoro­sát, jelenleg a 21 400 forintot. A gyermeknevelési támogatás összege most 6800 forint, ebből - mivel az így töltött idő be­számít a szolgálati időbe - , 6 százalék tb-járulékot levonnak. 6392 forintot kapnak kézhez az érintettek. A munkanélküli járadékra nem jogosultak csak akkor kap­hatnak jövedelempótló támoga­tást, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 80 százalé­kát, azaz 5440 forintot. Ápolási díjra azok jogosul­tak, akik a velük egy háztartás­ban élő, tartósan ápolásra szo­ruló hozzátartozójukat gondoz­zák. A 2-18 év közötti betegek után 6800, az ennél idősebb személyek ápolásáért 4080 fo­rint ápolási díj jár. Ez is „mun­kaviszonynak” számít, tehát társadalombiztosítási járulék terheli, amelynek levonása után 6392, illetve 3835 forint kapnak kézhez az érintettek. Veszélyes alumíniumedények? Azok a 70-90 év közötti em­berek, akik fiatal korukban aluminiumedényt használtak a főzéshez, legyenek résen, mert veszélyben vannak: könnyeb­ben törhet a csontjuk, mint az átlagembernél. Erre a furcsa eredményre dr. Davi Cumming a sidney-i egyetem tudósa ju­tott, aki szerint a csontok fejlő­désének időszakában, vagyis fi­atalkorban az aluminium káros hatást fejthet ki. A modern és jó minőségű aluminiumedények a fejlődő szervezetre nem jelentenek ve­szélyt, de a 20-as és 30-as évek silányabb minőségű edényeit használó idősebb korosztályá­nál az utolsó 10 évben 48 száza­lékkal emelkedett a csípőcsont­törések száma, Pénzvilág Horváth Juditnak, az OTP ál­talános vezérigazgató-helyette­sének idéztük a Statisztikai Hí­reket: „Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység területét jellemezte a legmagasabb kere­set, jelentős mértékű prémiu­mok, jutalmak, valamint a 13., „esetenként 14. havi fizetések eredményeként.” „Az OTP biztosan rontja az átlagot, tekintettel arra, hogy a legmagasabb létszámú magyar bank” - kezdte válaszát Hor­váth Judit. Elmondta, hogy az új bankok között bérverseny van, mivel még kevés a magasan kvalifikált pénzügyi szakember. Az alapfizetések így magasak, (egy vezető központi banktiszt­viselő alapfizetése 90 ezer fo­rint körül van, míg a fiókoknál az átlagbér 34-42 ezer forint). Az átlagjövedelmet valóban megemeli a 2-4 havi többlet munkabér, de ez mindig telje­sítményhez van kötve. Az OTP nyereséges, céltartalék képzés mellett 20 százalékos bérfej­lesztést hajtott végre 93-ban. A kisebb és vegyestulajdonú pénzügyi vállalkozásoknál a fi­zetések sokkal magasabbak. A Magyar Hitelbank sajtóü­gyekben illetékes igazgatója, Tamássy Zoltán is úgy látja, hogy a magyar átlaghoz képest magasabb a fizetés a bankok működési területén. Bank kon­szolidációról, arról, hogy mibe kerül az államnak és az adófize­tőnek a bankok kockázatmentes működtetése, csak annyiban tör­ténik említés, hogy konszolidá­cióra minden pénzintézetnek szüksége van. Igen, a fizetések átlaga magas, ma már nemcsak a vezető beosztásúaknái. Vendéglátás „A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazataiban az át­lagkereset az előző évhez vi­szonyított növekedése átlagon felüli mértékű volt”? - Idéztük a statisztikusok megállapítását egy közpes nagyságú budai panzió vezetőjének, aki igen ha­tározottan válaszolt: „Nem le­hetséges!” Szerinte az idegen- forgalomból élő vállalkozások dolgozóinál nincs reálbémöve- kedés. A 92. évinél kisebb bevé­teli tervet tavaly csak jelentős árcsökkenéssel érték el. Prémi­umot az idén nem fizetnek. Ét­termükben 30 százalékkal keve­sebb vendég fordult meg január óta, így a munkaügyi jelenté­sekben nem is szereplő borra­való szintén kevesebb lett... Nem mindenben igazolja vissza az „átlagon felüli” kere­setnövekedést az ország első­számú hoteljének tekinthető Hilton szálloda gazdasági igaza- tója. Benedek Géza szerint né- luk az egy főre jutó alapfizetés csak 15-20 százalékkal nőtt. Reálbémövekedés kimutatható, de ezt a jelentős létszámcsök­kentés és a 13. havi fizetés tette lehetővé, s alacsonyabb a KSH által kihozott 14 százaléknál. A nagyobb szállodaláncok (Hun­garHotels, Danubius) és a kül­földi érdekeltségűek is, folya­matosan kicserélik egymással adataikat, aminek következté­ben ebben az ágazatban a bérek, juttatások megközelítőleg azo­nosak, a munkaerő-vándorlás, a bérverseny kismértékű. „Hogy mekkorák nálunk az átlagfizetések, az üzleti titok, erről nem nyilatkozom” - vála­szolt kérdésünkre Ottóbach László vezérigazgató, a Borsodi Sörgyár Rt-tői. Annyit elárult, hogy náluk a bérek valóban kö­vetik az inflációt, s vannak, akiknek az árindexnél - mint fogalmazott „nagyságrendileg” többel emelkedett a fizetése. A sörgyár vezetőjével ellen­tétben a Kékkúti Ásványvíz Kft gazdasági igazgatója dr. Te­le gdy Károly konkrét adatokkal szolgált: „Üzemünk 100 száza­lékosan angol érdekeltségű. A tulajdonosokkal való tavalyi (és idei) megegyezés alapján a fize­téseket pontosan az inflációhoz mérten szinten tartják. Ez az emelés tavaly 20 százalék volt, tehát átlagon felüli keresetnö­vekedés nem volt. A fizikai dolgozók tavalyi átlagbére 25 ezer forint volt, míg a vezetőké 90 ezer forint”. Kereskedelem A fizetések emelkedését álta­lában vonakodva igazolják vi­sza a cégek. Más a helyzet a másik oldalon álló vállalatok­kal. Különösen az állami kers- kedelemben kimutathaó átlag­bércsökkenést támasztja alá Horváth lajosné az Újpesti Kö­zérttől. Ő, mint a jelenleg már privatizált (felszámolt és össze­vont) vállalat munkaügyi osz­tályvezetője, jól ismerte terüle­tét: az ÁVÜ a vállalat önállósá­gát megszűntette, így sem bér- fejlesztésre, sem jutalomosz­tásra nem került sor 93-ban. Megmaradt a forgalom utáni prémium, de ez is kevesebb lett az árbevételcsökkenés miatt. A fizetések emelkedésének egyet­len lehetséges módja a „bértö­meg-gazdálkodás”, ami nem más, mint kevesebb dolgozó között elosztani az adott bér­mennyiséget a vállalatnál. És mi a véleménye a statisz­tikai átlagokról a független szakértőnek? Gulyásáé Farkas Mária az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nemrég nyugal­mazott főosztályvezetője, főis­kolai adjunktus szerint az átlag- keresetek eltakarják a rendkívül nagy szóródásokat az egyes szakmákon belül. A vezetők ke­resete egyes területeken vi­szonylagosan nőtt az infláció­hoz képest, míg a beosztottaké nagymértékben csökkent. Fábián Gusztáv „Nem szabad megengedni, hogy X párt hatalomra kerül­hessen”.,, Nem lehet szó arról, hogy Y párt a kormánykoalíció tagja legyen”.,, Nem lépünk majd szövetségre Z párttal.” Nem, nem, nem ... Ez a szó uralta a múlt héten a már meg­kezdődött választási kampány nyilatkozatait. S ez - folytassuk stílusosan - nem jó jel. Olyan választási kampányt vetít előre, amelyben a nyilatkozók nem a maguk „portékáját” dicsérik, hanem a másikét próbálják ér­téktelennek feltüntetni. Mit szól ehhez a polgár, aki­nek szavazataiért szállnak csata­sorba a pártok? Alighanem ta­nácstalan, mert igazában nincs miről véleményt alkotnia. Hi­szen ő csak egyetlen megbízható támpont alapján tud és akar majd dönteni a szavazó fülkében: ki mit kíván tenni az ő érdekében. Ehhez pedig elsősorban azt kel­lene ismernie, amit a pártok programjuknak tekintenek, s azt, hogyan akarják céljaikat elérni. E mondanivaló realitása, a vá­Az időseknek igen különböző életfeltételei és boldogulási esé­lyei vannak az Európai Közös­ség egyes országaiban - állapí­tották felmérésükben a Tizen- kettek. Az Eurobarometer ta­nulmánya kimutatta, hogy az Európai Unió országai közül Dániában legboldogabbak az időskorúak: több mint kéthar­maduk elégedett saját életével. Görögországban ezzel szemben az öregek 6 százaléka, Portugá­liában pedig mindössze 3 száza­léka elégedett helyzetével. Más megközelítésben: amíg a koro­sabb dánoknak csak 3 százaléka elégedetlen, addig a velük egy korosztályba tartozó portugálok 41, illetve a görögök 59 száza­léka érzi úgy, hogy mostohán bánik vele a sors.- Az országok közötti külön­bözőségek nem simíthatok el. A közösség feladata, hogy ezen el­térések közül minimálisra csök­kentse azokat, amelyek a szoci­ális-gazdasági feltételek kü­lönbségeiből adódnak - mutat rá a felmérés. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat Elnöksége keddi ülésén úgy határozott: az idei nyugdíjemelésekre három vál­tozatot terjeszt a testület január 21-én esedékes közgyűlése elé. Bármely variációt választja a közgyűlés, a nyugdíjasok meg­kapják a törvényi előírás alap­ján őket megillető nyugdíjeme­lést - tájékoztatta az MTI-t az alelnök. Mint Szeremi Lászlóné lasztói igényekkel való össz­hangja dönti majd el egy-egy párt választási szereplését. A másokat becsmérlő un.ne­gatív kampány legnagyobb hi­bája - túl azon, hogy sérti a po­litikai harc etikáját - az, hogy nem nyújt semmiféle valódi in­formációt. Éppen ellenkezőleg, a ködösítés eszköze. Nemcsak egy-egy párt szándékait illetően hagyja bizonytalanságban az ál­lampolgárokat, hanem a tekin­tetben is, érdemes-e egyáltalán odafigyelni a kampányra, s ami még rosszabb, tájékozatlanul van-e értelme szavazni menni? Holott abban minden párt egyetért, hogy a választások si­keres lebonyolítása az ország egészének érdeke. Még idejében felismerhetik a negatív kampány zsákutcáját azok, akik kezdenek besétálni ebbe a kelepcébe.Rá kell jön­niük, hogy a mások kritizálása aligha elegendő a támogató szavazatok elnyeréséhez.Úgy is mondhatnánk: a sok nemből nemigen lesz igen. P. T. A tanulmány - mint az elé­gedetlenség forrásait - különvá­lasztja a nyugdíjak szintjét és a társadalomtól való elszigetelő­dés mértékét. Arra a megállapí­tásra jut - s ez talán kellemes meglepetésként hat -, hogy az ifjúság támogatja az idősebb generációt. - A fiatalok fenn­hangon és egyértelműen ki­mondják,... hogy az idősek kü­lönleges helyzetüknél fogva megérdemlik a nemzeti kor­mányok és az egész közösség értük hozott tevékeny áldozat- vállalását ... És ezt hiba volna az öregek iránti sajnálat jeleként felfogni - olvasható a tanul­mányban. A felmérés rámutat arra is, hogy az Európai Unió minden tagországában tudatában van­nak a kor szerinti hátrányos megkülönböztetésnek, de annak is, hogy ez ellen illene valamit tenni. A megkérdezettek azonban azon a véleményen voltak, hogy az időseknek is jobban ki kel­lene állniuk érdekeikért. elmondta: mindhárom javaslat alapja az az önkormányzati szándék, hogy a várható helyett az elmúlt évi nettó keresetnöve­kedés legyen a nyugdíjemelés alapja. Ez az előzetes adatok szerint körülbelül 18 százalékot tesz ki. A lehetőségek ezen be­lül már csak az idei két nyugdíj- emelés időpontjában (március­szeptember vagy január-szep­tember) térnek el egymástól. A statisztika szerint az átlagfizetések a pénzintézeteknél nőttek a legjobban Fotó: Löffler Gábor Az idősek helyzete Nyugat-Európában Három változat Még a nyár közepén egy reprezentatív kiállítás nyílt a magyarországi cigányság e századi törté­netéről a budapesti Néprajzi Múzeumban. A közel 1000 fotót és több jellemző enteriőrt felvonul­tató tárlatot több tízezren keresték fel. Pécsett a Gandhi Alapítvány szervezésében február 1-jé­től tekinthető meg a kiállítás. Magyarország a középmezőnyben A New Economics Founda­tion nevű brit kutatóintézet közzétette legfrissebb jelenté­sét a világ ökológiai helyzeté­ről. Külön összegzi, milyen spe­ciálisan súlyos környezet- szennyezések írhatók egyes országok rovására. A széndioxidot tekintve pél­dául az Egyesült Államok a lis­tavezető: egy lakosra számítva évente 19,8 tonnával szeny- nyeznek, míg a törökök mind­össze 2,3 tonnával. A tetemes különbségnek az az egyszerű magyarázata, hogy az amerika­iak személyenként negyven­szer annyi kilométert autóz­nak, mint a törökök. íme, néhány más leg ... Japánnak a kéndioxid-kibo­csátást sikerült radikálisan csökkenteni: ez mindössze hét tonna személyenként egy évre vetítve, míg Kanadában ugyanez a szám ijesztően ma­gas, 122 tonna. A „zöld táblázat” azt is be­mutatja, mi történik a szenny­vízzel: miközben Dániában 98 százalékát tisztítják derítők­ben, addig Törökországban csupán egy százalékát. Nálunk az összes szennyvízmennyiség mintegy 54 százaléka részesül valamilyen fokú tisztításban, ám ennek csak 33 százaléka megy át megfelelő, biológiai eljáráson. Az ivóvízzel az írek a legta­karékosabbak (144 köbméter/ fő/év), az amerikaiak pedig a legpazarlóbbak (1861). Ma­gyarországon - a ma már ma­gas árak ellenére - ugyancsak viszonylag sok vezetékes víz fogy: naponta egy fő mintegy 150 litert használ el. Műtrágyából Hollandiában négyzetkilométerenként 41,5 tonnát szórnak ki,ami „zöld szemmel” kártékony módon sok. Dicséretet érdemel vi­szont Ausztrália (0,9 tonna). Kanada azért kap elismerést, mert ott az őshonos madarak és emlősök mindössze 4,1 szá­zaléka veszélyeztetett, míg Franciaországban immár 40.6 százalékukat fenyegeti kihalás. A táj- és természetvédelmi övezetek kialakításában egyébként az osztrákok a vi­lágelsők, a terület 19 százalé­kát óvják ilyen címen, miköz­ben - a sor másik végén - a tö­rökök csupán 0,3 százalékát. Magyarország e tekintetben is a középmezőnyben helyezke­dik el: nálunk 170.610 hektár a nemzeti parkok, 473.781 hek­tár a tájvédelmi körzetek és 26.230 hektár a természetvé­delmi területek nagysága, vagyis az összes védett terület - 670.621 hektár - 7,56 száza­lék. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents