Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-14 / 13. szám

2 aj Dunántúli napló 1994. január 14., péntek 24 óra a nagyvilágban Clinton támogatja az orosz reformokat Bili Clinton amerikai elnök vendéglátójával Borisz Jelcin orosz elnökkel a Kremlben, a világ egyik legnagyobb ágyújánál, amellyel soha nem tüzeltek Pécs Közgyűlése nem szavazta meg a tömegközlekedés új tarifáit A németek állandó tagok? Az Egyesült Államok támo­gatja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon. A bonni külügyminisztérium csütörtö­kön közzétett anyaga szerint er­ről biztosította a német kül­ügyminisztert, Klaus Kinkéit Madeleine^ Albright, az Egye­sült Államok állandó ENSZ-megbízottja. Albright Prágából jövet állt meg rövid időre Bonnban, s Clinton és a visegrádi országok államfőinek találkozójáról is tájékoztatást adott. Albright szerint a találko­zón a békepart"erség koncepci­ója „lelkes helyeslésre” talált. Ciampi lemondott Carlo Azeglio Ciampi olasz kormányfő csütörtökön benyúj­totta lemondását Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnöknek. A két politikus félórás találko­zója után kiadott elnöki közle­mény szerint az államfő még nem döntött a lemondás elfoga­dásáról. Scalfaro valószínűleg megkéri Ciampit, hogy ügyvivő kormányfőként dolgozzon to­vább, mivel az elnök várhatóan még a héten feloszlatja a parla­mentet, és március végére vagy április elejére előrehozott vá­lasztásokat ír ki. Az alkotmány értelmében Scalfaro vissza is utasíthatja a kormányfő lemon­dását. Gorbacsov bírál Az elszalasztott lehetőségek találkozójának nevezte Mihail Gorbacsov a hétfőn Brüsszel­ben véget ért NATO-csúcstalál- kozót. A volt Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke úgy vé­lekedett: nem a valódi kérdések szerepeltek a tanácskozás napi­rendjén. Veszélyesnek nevezte a NATO „elsietett keleti irányú kibővítését” és bírálta a „part­nerség a békéért” elnevezésű amerikai kezdeményezést. Az Oroszország és az Egye­sült Államok közötti új típusú, partneri kapcsolatok szellemé­ben zajlott csütörtökön Moszk­vában Borisz Jelcin és Bili Clin­ton találkozója. A partneri vi­szony „hozadéka”, hogy Bili Clinton messzemenő támogatá­sáról biztosította az oroszor­szági reformokat és konkrét se­gítséget ígért azok folytatásá­hoz, jelezve egyben: Washing­ton kész a reformok szociális következményeinek enyhítésé­ben is részt venni. A két ország közötti bizalom erősödését jelzi, hogy Jelcin és Clinton történelminek nevez­hető megállapodást kötött arról, miszerint nem irányozzák többé egymás országaira az atomraké­tákat. A két fordulóban tartott talál­kozó első felében Jelcin és Clin­ton szűk körben tárgyalt. Az orosz elnök tájékoztatta vendé­gét a választások utáni politikai helyzetről és leszögezte, hogy - időnként viharosan ugyan - de folytatódik az oroszországi par­lamenti demokrácia kiépülése. Bili Clinton részletesen beszá­molt a brüsszeli NATO-csúcs eredményéről és a partnerség a békéért kezdeményézésről. En­nek kapcsán egyetértettek ab­ban, hogy nem jelenhetnek meg az országokat elválasztó vona­lak a kontinensen. Jelcin és vendége áttekintette azt is, ho­gyan áll az orosz reformok elő­mozdítására a hetek tavalyi, to­kiói csúcsértekezleten fogana­tosított intézkedések megvalósí­tása. A Kremlben tett rövid séta után a két elnök minisztereik és szakértőik bevonásával foly­tatta a tárgyalásokat. A második fordulóban a gazdasági kérdé­sek voltak túlsúlyban. Jelcin le­szögezte, hogy szó sem lehet a reformok lefékezéséről, mire Clinton - mintegy válaszul - támogatásáról biztosította az orosz reformokat és többszáz­millió dolláros konkrét segítsé­get helyezett kilátásba. Három- százmilliót szán Washington a kis vállakózások fejlesztésére, további százat pedig az orosz nagyipar rekonstrukciójára és elő akarja mozdítani Moszkva csatlakozását a GATT-hoz is A két elnök mellett a kül­ügyminiszterek is tanácskoztak. Andrej Kozirev és Warren Christopher megbeszélésén nagy hangsúllyal esett szó a „partnerség a békéért” megálla­podásról. Kozirev szerint ugyanakkor egyelőre korai még arról beszélni, hogy hova is ve­zet majd a kezdeményezés. A külügyminiszteri megbe­széléseken egyeztettek egy sor dokumentumot. így a találkozó végeztével nyilatkozatot tesz­nek közzé a csúcs eredményé­ről, az emberi jogokról, illeve a tömegpusztiító fegyverek elter­jedésének megakadályozásáról, az exportellenőrzésről, a kö­zel-keleti rendezésről. Ezen kí­vül több kétoldalú megállapo­dást is aláírnak. Pénteken Leonyid Kravcsuk ukrán elnök csatlakozásával hármas csúcsot tartanak az orosz fővárosban, amelynek so­rán Borisz Jelcin és két vendége ellátják kézjegyükkel az ukrán atomrakéták leszerelésére vo­natkozó nyilatkozatot. Ennek értelmében három éven belül leszerelik a Moszkvát és Was­hingtont egyaránt aggasztó 176 rakétát és a hozzájuk tartozó 1500 atomrobbanófejet. Bili Clinton elnök a csütör­töki megbeszélések végeztével megállt a néhai hírhedt KGB épülete előtt a Ljubjanka téren és betért az épület mögötti élelmiszerboltba, majd meglá­togatta betegágyánál II. Alek- szij pátriárkát. Áz amerikai el­nök este Borisz Jelcin Moszkva melletti, ogaijovói dácsájára hajtatott, ahol vacsora közben, kötetlen körülmények között folytatták az eszmecserét. O London: Noha a hét eleji NATO-csúcson brit-francia kezdeményezésként fogadták el az új légi fenyegetést a szerbek ellen Srebrenica és Tuzla körül, csütörtökre világossá vált, hogy a kezdeményezők közül lega­lábbis Nagy-Britannia nem gondolja komolyan a fenyege­tést. Londoni kommentátorok számára egyértelmű, hogy az ötlet csak a keményebb NATO-vonalat sürgető ameri­kai elnök megnyugtatására, és a Bosznia ügyében kialakult - látszólagos vagy valódi - tran­szatlanti nézeteltérés kezelésére szolgált, semmint a szerbek tényleges fenyegetésére. O Kairó: „Ha Izraelt egy szige­ten - Madagaszkáron, Cipru­son, Máltán vagy valahol - hoz­ták volna létre, el lehetett volna kerülni a szüntelen háborúsko­dást az arabokkal” - vélte Vla­gyimir Zsirinovszkij, az orosz ultranacionalista pártvezér az izraeli rádióban csütörtökön el­hangzott interjújában. A Liberá­lis Demokrata Párt első embere szerint „tíz, húsz, akár harminc millió zsidót le lehetett volna így telepíteni probléma nélkül”. A politikus, aki sikeresnek bi­zonyult választási kampányát egyebek között az „anticioniz- musra” építette, ezzel együtt támogatja Izrael létét. O Varsó: Az erre az évre terve­zett központi áremelések visz- szafogását, és a költségvetési törvényjavaslat ilyen értelmű módosítását követeli a lengyel kormánytól és a szejmtől a Szo­lidaritás. A szakszervezet or­szágos bizottságának szerdai ülésén úgy döntöttek, hogy ha a kormány és a parlament nem teljesíti követelésüket, február 9-ére az egész országból Var­sóba hívják a dolgozókat, hogy a minisztertanács épülete előtti tüntetéssel fejezzék ki nemtet­szésüket. Ha ez sem hozza meg a kívánt eredményt, a szakszer­vezet kész általános sztrájkot hirdetni. (Folytatás az 1. oldalról) vagy jelentős kifogás nem is merült fel a képviselők körében. Február 1-től például 33 forint lett volna buszjegy, 824 forint pedig az. összvonalas bérlet ára, ha ezt a testület a rendeletalko­táshoz szükséges arányban fo­gadta volna el. Csakhogy nem volt meg a szükséges többség! Az utazók azonban ne nagyon bizakodjanak: a tapasztalatok szerint ez a kérelem még mesz- sze nem lefutott ügy. A történelmi belváros kör­nyezetkímélő forgalmi rendjé­ről szóló rendelet módosításával a Király és a Ferencesek utcák­nak állandó bejelentett lakosai - akik nem rendelkeznek saját te­rületen gépkocsi elhelyezési le­hetőséggel - a forgalomcsillapí­tott övezet területén lakókkal azonos kedvezményt kaptak. A tegnapi ülés legfontosabb témája az önkormányzat ez évi költségvetése koncepciójának tárgyalása volt. Csakhogy iga­zából koncepció nélkül, amire előterjesztőként dr. Krippl Zol­tán polgármester is utalt. A költségvetési bizottságtól a helyzet felvázolására és az el­döntendő kérdések megfogal­mazására tellett. A felvázolt helyzet lényege pedig a követ­kező: a szakbizottságok által szükségesnek ítélt többletigé­nyek nélkül is közel 1,2 milliárd forint hiány mutatkozik a jelen­leg számításba vehető források és a kiadások között. A most kimutatott forráshiány több mint felerészében a közalkal­mazotti és köztisztségviselői törvény többletkiadásainak az állami költségvetés által nem biztosított, s emiatt az önkor­mányzatra háruló többletterhei- ből adódik. A kormánykoalíciós pártok önkormányzati frakcióinak képviselői a költségvetési kon­cepció bevezető vitájában nem hallatták hangjukat, a másik ol­fogadta Kiss Gyula munkaügyi miniszter javaslatát arról, hogy- a tervek szerint április 1-jétől- két százalékkal csökkentsék a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói járulékot. A sajtóértekezleten Kiss Gyula ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a munkaadókat mindeddig 7,2 százalék járulék- fizetési kötelezettség terhelte. Most mód nyílik a mérséklésre annak köszönhetően, hogy fo­lyamatosan csökken a nyilván­tartott munkanélküliek száma. A kormány a járulék-mérsék­lésre vonatkozó indítványát a foglalkoztatási törvényt módo­sítani kívánó előterjesztésben nyújtja be az Országgyűlésnek. Elfogadta a kormány azokat a szempontokat is, amelyek alap­ján kidolgozzák egy új büntető- eljárási törvény tervezetét. Bárd Károly igazságügyi helyettes ál­lamtitkár az alapelveket ismer­Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros el­nöke levelet küldött a munka- vállalói oldalnak kifejezve, hogy február 4-én vagy február 11-én készek a minimálbérről tárgyalni. Erről a munkaadók csütörtökön tájékoztatták az MTI-t. A levél megírására azért került sor, mert tisztázódott a munkaadók-kormány kétoldalú tárgyalássorozat időpontjainak nagy része. Az első két témakör vitája már e héten pénteken megkezdődik. A munkaadói ol­dallal a kormányzat közölte, hogy a kétoldalú tárgyalásokat január végéig szeretné lezárni. Mint ismeretes, a munkaadók elsőként azt kívánják megvi­dalról viszont megfogalmazó­dott, hogy a nagyobb városok a kormányzat politikai machiná­cióinak áldozataivá lettek. Abban eltértek a vélemé­nyek, hogy a bevételi és a kia­dási oldal közötti különbség ténylegesen mekkora lehet. Az MSZP részéről dr. Toller László, a FIDESZ részéről Szabó Tamás egyaránt arra mu­tatott rá, hogy a bevételek alul­tervezettek, tehát növelhetők, il­letve csökkenthetők a kiadások a költségvetési elkötelezettsé­gek felülvizsgálata révén. Má­sok kevésbé optimistán véle­kedtek arról, hogy ezzel a mód­szerrel túlnyomó mértékben si­kerülhet-e a hiány lefaragása. A FIDESZ-frakció kinyilvá­nította azon álláspontját, hogy az induló költségvetésbe nem látja helyesnek a hitelfelvétel beállítását. A testület által elfo­gadott változatban viszont en­nek lehetőségét nem zárták ki. Ugyanakkor a források növelé­sére felülvizsgálni rendelték a vagyonhasznosításból származó bevételeket, a kiadások csök­kentésére a beruházási és felújí­tási elkötelezettségeket. A tegnapi ülést egy mini mé­dia-háború vágta félbe. Dr. Mi­kes Éva alpolgármester terjesz­tette elő, hogy a közgyűlés en­gedélyezze a Pécs Városi Tele­víziónak egy kft. létrehozását újságalapítás céljából. Amíg ezt a tervet a FIDESZ és az SZDSZ részéről erőteljesen támogatták és már eldöntött kérdésnek te­kintették, addig az MSZP részé­ről megalapozatlannak és szük­ségtelennek minősítették, hogy a „városnak” saját lapja legyen. Horváth Ferenc, a KDNP frakcióvezetője a döntés előtt az alapító okirat, illetve a társasági szerződés tervezetét kívánta látni. Mivel nem sikerült elérni a téma elnapolását, 8 képviselő nem szavazásával határozatkép­telenné tette a testületet. D. I. tetve hangsúlyozta: gyors, haté­kony és a felesleges formaliz­mustól mentes büntető igazság­szolgáltatási rendszer kialakítá­sát tűzik célul. Tisztán el akar­ják határolni a rendőri, ügyészi, bírói teendőket. Szélesítenék a bírói jogkört; a tárgyalást meg­előző szakaszban is megterem­tenék a bírói közreműködést. Kialakítanák végül az egyszerű­sített eljárásokat, amely lehető­séget adna az ügyek differenci­ált elbírálására. A falugazdász hálózat létre­hozásáról ugyancsak döntött a kabinet. Miként Medgyasszay László földművelésügyi állam­titkár kifejtette, a falugazdászok - felsőfokú végzettségű, mező- gazdasági gyakorlattal rendel­kező szakemberek, akiket a működési körzetéhez tartozó te­lepülések lakói ismernek és el­fogadnak - tanácsokkal segítik majd a helyi gazdálkodókat problémáik megoldásában. tatni a kormányzattal, hogy mi­ként csökkenthető a Szolidari­tási Alapba befizetendő munka­adói járulék. A munkaadók ne­hezményezik, hogy bár a mun­kanélküliek száma a prognózi­sokhoz képest is csökkent, szá­mukra nemhogy mérséklődött, de emelkedett a járulék. Nem tartják elfogadhatónak az újon­nan bevezetett minimáladó in­tézményét, s ennek visszavoná­sát kezdeményezték. Amennyi­ben ez nem történhet meg, lega­lább az induló vállalkozásokat kívánják három évig mentesí­teni a minimáladó alól. Kifogá­solják, hogy a befektetői prefe­renciákból a kis és középvállal­kozásokat kirekesztik. (MTI) Csökkenhet a munkaadói járulék A csütörtöki kormányülés el­Tárgyalnának a minimálbérről

Next

/
Thumbnails
Contents