Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-11 / 10. szám

1994. január 11., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Jó úton a hivatásos városszépítők MRP-tulajdonba került a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. Pécs városképét mindenkor döntően meghatározták a belvá­ros műemléképületei. A helyre- állítási, felújítási munkálatok egyik fő kivitelezője a Pécsi Építő és Tatarozó Részvénytár­saság, most, mondhatni, új éle­tet kezd. Az Rt. rendhagyó lépést hú­zott az építőipari átalakulás sakktábláján, Baranyában első­ként munkavállalói részvényvá­sárlási programmal pályázott a társaság jegyzett tőkéjének mintegy háromnegyedrészének megszerzésére, s az ajánlatot el­fogadták. A szerződéskötés megtörtént, így a cég 220 dol­gozója közül 151 ezután tulaj­donosként végzi a mindennapi munkáját. A további részvénye­sek a pécsi önkormányzat (mely egyben az egyik állandó és fő megrendelő is), valamint 13 százaléknyi részvénycsomag - az Állami Vagyonügynökség része - megvételére nemrég hirdettek meg pályázatot. Az MRP-t egyébként a cégbíróság már bejegyezte, s a tagtulajdont eldöntő szempontok közt a szaktudás kapta a vezető szere­pet, de tényező volt a vállalatnál eltöltött idő is. A Pécsi Építő és Tatarozó Rt. nem tétlenkedik mostanában. Az 1993-as évben olyan mun­kákat fejeztek be, mint a Szé­chenyi téren a Városi Bíróság rekonstrukciója, vagy a Király utcában több ház homlokzatá­nak rendbetétele, közülük a Vasvári-ház felújítása az idén fejeződik be. A Postapalota és a rendőrség Vargha Damján úti épületének újjávarázsolása is a múlt év termése, miként a Szé­chenyi Gimnázium homlokza­táé is. Néhány éve ez a vállalat Pro Űrbe kitüntést kapott városszé­pítő tevékenységért, egy team­je pedig Kós Károly díjat, s mindkét elismerés egyedülálló a maga nemében. Az 1950 óta működő cég legfőbb erénye a magas szakmai színvonal mel­lett a pontosság, a határidők be­tartása, így napjainkban is min­dig ott találhatók az ilyen pro­filban meghirdetett munkák nyertesei között. Az sem jelent gondot, ha a házakat lakottan kell felújítani, így végezték pél­dául a Városi Bíróság és a Pos­tapalota munkálatait. Évi 300 millió forintos árbevételük ön­magáért beszél. 1994-ben sem kell félnie az rt.-nek, hogy megrendelés nél­kül marad, a mecseknádasdi Postához, egy-egy házhoz Pé­csett a Király utcában és a Jó­zsef utcában máris hozzákezd­tek, s pályázatok formájában „több tűzben” a kezük jelenleg is. Csak legyen elég pénze a ké­sőbbiekben a városnak rekonst­rukciókra. A vállalkozás felkészült a panelházak tatarozási és belső gépészeti munkáira is, bár utóbbira még nem érkezett megrendelés. Holott a tömbhá­zak közül némelyik már a ne­gyedik X-et tapossa, s rájuk férne egy kis kozmetika. A ma­gánszemélyeknek azonban csak apró és elkerülhetetlen javítá­sokra telik, az önkormányzat pénzét viszont alaposan lea­pasztotta az IMS technológiával készült építmények javíttatása. Másik megyei sajátosság, hogy míg az országban fellendülőben az építőipar, addig Baranyában a nagyvállalatok leépítése, a bányák, Bőrgyár, Kesztyűgyár, stb., helyzete miatt továbbra sincs nagy volumenű gépészeti, építészeti megrendelés. Nincs könnyű dolga tehát az „új tulajdonosnak”, pedig ne­mes szándék vezérli: szebbé tenni a várost. M. B. E. Pécsett, a Király utcában ezekben a napokban újítják fel a Vasváry-házat az Rt. munkatársai Fotó: Müller Andrea Mire jó az afrikai fű? Folynak a laboratóriumi kísérletek Emelkedő illetékek, kevesebb bevétel Január 1-től jelentősen emelkedtek az illetékek. En­nek ellenére Pécs Város Ön- kormányzatának a bevételből kevesebb pénz jut. Tulajdon szerzésekor a négymillió forint érték feletti lakások illetékének mértéke 6%-ra emelkedett az eddigi 2% helyett. Négymillió forint alatt az illeték változatlan. Gépkocsi átírásakor egységesen 6 forintot kell köbcentiméterenként fi­zetni. Az évjáratot ezentúl nem veszik figyelembe. A törvényalkotók úgy gon­dolták, a vagyonszerzési illeté­kek nagyon alacsonyak voltak, a kedvezmények és mérsékelt elvonások differenciálás nélkül érvényesültek. A bevételek stagnáltak, még az infláció ütemét sem követték. Az állam- igazgatási eljárási illetékek nem fejezték ki az eljárás valós költségeit. A várhatóan növekvő bevé­telből a pécsi önkormányzatnak kevesebb jut a tavalyinál. A va­gyonszerzési illetékekből szár­mazó pénzből csak a fele marad itt, a másik fele a központi költ­ségvetésbe kerül. Az intézke­dést azzal indokolták, hogy az illetékemeléssel a bevételek is a kétszeresére emelkednek majd, így a várost hátrány nem érheti. Csak a többletet vonják el tőle. Az Illetékhivatal szakértői szerint maguk az emelések nem eredményezhetnek ekkora be­vételnövekedést, hiszen azok nem érik el az 50%-ot. Másrészt az ingatlanszerzésre csak azután szabhatják ki az illetéket, ha azt a Földhivatalban bejegyezték. A földhivatali eljárás pedig 6-7 hónapig is eltarthat. Ä tavalyi vagyonszerzésekre az idei tör­vény nem alkalmazható. Azaz ez év első felében a régi, még meg nem emelt illetékek felétől esik el a város. Dr. Varga István, a Polgár- mesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági irodavezetője el­mondta, hogy így 100 millió fo­rintot vonnak el tőlük. Vélemé­nye szerint az eljárást szabá­lyozó költségvetési törvény az érvényben lévő önkormányzati törvénnyel ütközik. Az ugyanis kimondja, hogy az illetékek az önkormányzatok saját bevéte­lei. Nem lepődne meg, ha valaki ezügyben az Alkotmánybíró­sághoz fordulna. U. G. Egy pécsi laboratóriumban azt vizsgálják, hogy egy afrikai fű hogyan befolyásolja a tumo­ros sejtek szaporodását. A fű daganatos betegségekre gyako­rolt jótékony hatását Tamás Eszter vegyészmérnök fedezte fel afrikai tartózkodása során, ahol e növényt széles körben alkalmazzák.- Milyen célból kérték a vizsgálatokat?- Nem mondtam le arról, hogy ezt a fűvet gyógyhatású készítményként forgalmazhas­sam, bár pillanatnyilag még gyógynövényként sem került a kereskedelembe. Tamásék 1990 óta „ostromol­ják” az Országos Gyógysze­részeti Intézetet. Először gyógyszerként szerették volna szabadalmaztatni, de ennek ki- fejlesztéséhez 80 millió forintra lenne szükség. Egyelőre azzal is csak álmaikban foglalkoznak, hogy gyógyhatású szerként for­galmazhassák, mert az előírt ál­latkísérletek elvégzéséhez is 12 millió forintra lenne szükség. Végül amellett döntöttek, hogy gyógyteaként próbálják meg behozni a kereskedelembe. Ké­relmüket tavaly július elején ad­ták be az OGYI-hoz, ősszel ar­ról kaptak értesítést, kérvényü­ket az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács elé terjesztik.- Nem értem, miért tart ilyen sokáig az engedélyeztetés, ami­kor egy nemzetközileg elismert gyógynövényről van szó, amely megtalálható a Martin-Dalé ka­talógusban is. Hatásáról számos nemzetközi bibliográfia áll ren-' delkezésre. Többek között a francia Sante egészségügyi fo­lyóirat a fűnek az amidiázis megfékezésében játszott jóté­kony szerepéről számol be. Tamás Eszter kissé türelmet­len, hiszen a tea jótékony hatá­sát saját tapasztalatából is is­meri, és az ellenkezőjét még senki nem bizonyította be. Az idő múlik, miközben talán segí­teni is tudna. Elmesélte, néhány hónapja felkereste egy agydaganatos be­teg, akit ötször megoperáltak, és utána más lehetőséget nem látva az elfekvőt javasolták az életé­ből hátralévő egy-két hétre. Nem hitte ő sem, hogy ilyen sú­lyos állapotban a fű még segít­het, a beteg mégis megerősö­dött. A feje már nem fáj, s jól érzi magát. Ha csak azt érte el, hogy nem fájdalmak között éli le a hátralévő életét a beteg, már elért valamit.- Mennyivel egyszerűbb dolgom lenne, ha csak étkezési célra, egy jó teaként kértem volna engedélyt a Táplálkozás- tudományi Intézettől, már for­galomban lenne.-Nem gondolt arra, hogy a szükséges kísérletekhez tőkee­rős külföldi céget keressen?- Érdeklődtek már német és olasz vállalatok is, de még nem döntöttem emellett a megoldás mellett. Ha a fű mégis használ­ható lenne a rák gyógyításához, jó lenne, ha nem külföldről vennénk vissza a terméket. Da­ganatra, fekélyre és AIDS-re már szabadalmaztattam az afri­kai fűvet. E betegségekre gya­korolt jótékony hatását ugyanis én fedeztem fel. Földes István, a Johan Béla Országos Közegészségügyi In­tézet mikrobiológiai kutatócso­portjának vezetője vizsgálatai során megállapította, hogy a fű hatóanyaga specifikusan gátolja az AIDS-t okozó HIV-vírusok szaporodását, ráadásul nagyobb mértékben, mint a jelenleg al­kalmazott AZT. Még nem tudjuk, az afrikai fű milyen szerepet tölt majd be a gyógyászatban, de a tapasztala­tok szerint van akin segít. Csak egyelőre még kevesen juthatnak hozzá. Porth E. A Államközi megállapodás a tábori lelkészi szolgálatról Államközi megállapodást ír­tak alá hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban a tábori lelké­szi szolgálat felállításáról. A dokumentumot magyar részről Für Lajos honvédelmi minisz­ter, a Vatikánvárosi Állam ré­széről pedig Angelo Acerbi apostoli nuncius írta alá ünnepé­lyes körülmények között. Az eseményen jelen volt Paskai László bíboros, prímás, eszter­gomi érsek. Kedden a honvé­delmi miniszter kétoldalú kor­mányközi egyezményt ír alá a református, az evangélikus egyház, illetve a zsidó hitköz­ségek szövetsége vezetőivel. Ezt követően nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartanak a katonai lelkészi szolgálat felállításáról. Nyomozás a diplomatalakásokról Háromszori feljelentés-ki­egészítés után hétfőn több bűn- cselekmény alapos gyanúja mi­att nyomozást rendelt el a dip­lomatalakások ügyében az Or­szágos Rendőr-főkapitányság. A Diplomáciai Testületeket El­látó Igazgatóság bérlakásainak elcserélése során történt vissza­élések gyanúja miatt két hónap­pal ezelőtt Jeszenszky Géza és Szabó Tamás miniszterek tettek büntető feljelentést. Garamvöl- gyi László, az ORFK szóvivője hétfőn elmondta, hogy időigé­nyes munka volt a feljelentés­ben szereplő 228 lakással kap­csolatos iratok beszerzése, il­letve tanulmányozása. Ennek során a megszerzett adatok és vizsgálatok eredményeként az ORFK több bűncselekmény el­követésének alapos gyanúját ál­lapította meg és elrendelte a nyomozást. Az ügy részleteiről a nyomozás későbbi szakaszá­ban ad tájékoztatást a rendőr­ség. (MTI) Jászai Mari Színház Tatabányán Új intézménynevet kell megta­nulniuk a tatabányaiaknak: a komáromi megyeszékhely leg­régibb kulturális intézménye, a Népház ugyanis ez évtől kezdve a nagy magyar színésznő, Jászai Mari nevét viseli. A Magyar Ál­talános Kőszénbánya Rt. által épített, s 1917-ben átadott Nép­ház 1989-ben tette hozzá a ne­véhez a Játékszín kiegészítést, utalva arra, hogy ezentúl a szín­ház és a művészetek háza lesz. A név kiválasztásában az volt a fő szempont, hogy Jászai Mari, a magyar színművészet kiemel­kedő egyénisége Komárom- Esztergom megye - közelebbről Ászár község - szülötte, s a ma­gyar színházak közül még egyik sem viseli a nevét. (MTI) A lánycsóki körjegyzőségi határozat és ami mögötte van Kilakoltatás és indulatok Ritka dolog egy kilakoltatás és annak rendőri segítséggel való végrehajtása. Ez történt az elmúlt hét péntekén Lánycsó­kon: a köijegyzőség végre haj­tatta 665/1993. számú határo­zatát. A sértett, Hegedűs Jó­zsef, hétfőn reggel telefonált tévének, rádiónak, hogy vi­lággá kiáltsa keserűségét. A Kossuth Lajos utca 50. emelt szintű, szép ház, pár mil­liót megér. Az alsó szinten He­gedűs cégének irodája, a bolt. Szűk lépcsőn megyünk le, a ház belső lejáratán.- Innen vittek el mindent - mutatja Hegedűs úr. - Rend­őrök fogtak közre, alig tudtam a saját házamból kimenekülni. Aztán amit láttak az emberek, azt mind fölpakolták, s elvitték Mohácsra, az élettársam volt lakásának lépcsőházába. Min­denki prédájára. Mire megtud­tam, hogy hol vannak a holmik, eltűnt sokminden, közte vagy 600 000 forintom, tévé, egye­bek. Kérdem én miért? Enyém a ház, itt lakom, a saját holmim az enyém .. . Most mit tegyek? Bírósághoz fordultam, hogy a kilakoltatási határozatot szün­tessék meg, mert jogtalan. Av­val sem törődtek. Lökös Mária - az élettárs -, hasonlóképpen elkeseredett. Hiszen éppen róla van szó, vagyis azokról a bútorokról, amiket ő hozott ide, s amiket aztán bevittek a közös vállalko­zásba.- Bár kaptunk felszólítást, amit megfellebbeztünk. Al­momban sem gondoltam volna, hogy végrehajtják a határoza­tukat. De ha végre is hajtották, miért éppen pénteken, amikor az ember már sehova sem tud fordulni? És miért vitték a bú­torokat be Mohácsra egy lép­csőházba, s hagyták ott őrizet­lenül? A kérdés kézenfekvő:- Ki kezdeményezte a búto­rok elszállíttatását? Hegedűs József:-A feleségem, akitől már egy éve külön élünk, s akitől még hivatalosan nem váltam el. De ez nem lényeges. Amit az ügyvédem is mond, a körjegyző törvénysértést követett el, s a többi már a bíróság dolga.-Most hol vannak a búto­rok?- Fönn a teherautómon. A községházán nagy pak- saméta dr. Fodor Károly kör­jegyző előtt. Mutatja a kilakol­tatás végrehajtásának előéletét. Felszólítások, pénzbírságok - melyet Hegedűsék nem fizet­tek ki -, majd a döntő határo­zat, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.- Nagyon nehéz döntés volt, de nem tudtunk mást tenni. A ház Hegedűsnek és feleségének osztatlan közös tulajdona, s a jelenleg benne lakó Hegedűs csak azt teheti vele, amivel a fe­lesége is egyet ért. Értelemsze­rűen: nem viheti oda más búto­rait, nem vihet oda mást lakni.- Ön tudta, hogy evvel az in­tézkedéssel darázsfészekbe nyúl?- Ha megteszem, ha nem, mindenképpen nehéz helyzetbe kerülök. Végül is a törvény sze­rint cselekedtem. Hegedűs há­zassága megromlott: a feleség a két gyerekkel kénytelen volt elköltözni hazulról. Folyik a válóper, aztán meg majd felte­hetően a vagyonmegosztás. De addig is kellett valamit tenni.- Ön szerint ez javít a hely­zeten?- Nem tudom. Sokat töp­rengtünk a dolgon, beszélget­tem szomszédokkal, a polgár- mesterrel. Végül is a gyámha­tósági teendők is az én felada­taim, s ez adta a döntő lökést. Hegedűsnek két apró gyereke van, az asszony egyedül neveli őket. . . Maga is elgondolko­zott volna a dolgon, ha látja, amint kiteszi a családot az az ember a leghidegebb novem­beri télben az utcára. A kilakoltatásra fuvart és ra­kodókat nem lehetett kapni helyben, ezért az önkormány­zat emberei végezték el a szál­lítást. Öt rendőr biztosított. * Hegedűs Józsefnét a mun­kahelyén, a helybéli Vitái Élelmiszergyártó és Forgal­mazó Gmk üzemében kerestük meg. Megtört asszony, tetteit a harag és elkeseredés vezérli.- Tavaly januárban elha­gyott bennünket a férjem - mondja. - Úgy egyeztünk meg, én nevelem a gyerekeket, s ne fizessen egy fillért se. Cserébe enyém a lakás. így is lett. Csak a legszükségesebb személyes holmiját vitte magával, s idő­közönként hazajött a gyerekek miatt. Tavaly novemberben, fordult minden. Mire hazaér­tem, ő már visszaköltözött a házba, s engem nem engedett be. A zárakat is kicserélte. Az­nap a szomszédban aludtam, majd a testvérem fogadott be bennünket. Persze csak átme­netileg. Ugye érthető, hogy el­keseredtem, amikor megtud­tam: a férjem egy másik nőt hozott oda, s annak bútorait is. Jogom van a lakáshoz..-A férje szerint Ön bármi­kor visszaköltözhet illetve visszaköltözhetett volna a házba a gyerekekkel. Miért nem ezt választotta?- Ez nem igaz. Tanúm van rá, hogy miként fogadott. Két bordám eltört. * Hadra /ózse/Lány csók köz­ség polgármestere.- Sajnálom Jóskát - mondja, Hegedűsre utalva -, nem tu­dom, hogy miként jutottunk idáig. De végre meg kellett lépni a dolgot. Legfőképpen a családjára való tekintettel. Délután, mindenki meghall­gatása után ismét szerettem volna beszélni Hegedűs József­fel, de ő éppen Mohácsra, az ügyészségre ment. Aztán to­vább, keresve igazát. Amiben szerinte jogilag nem sántít semmi. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents