Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-09 / 8. szám

Kevesebb a feltört üdülő a Balaton-parton A Balaton-part Világostól Szemesig tartozik hozzánk - mondja Szőcs János őrnagy, a Siófoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője.- Ami az üdülőbetöréseket il­leti, Siófokon a Latinka és az Ady Endre utca környéke a leggyakoribb célpont, Szántó­don a parti villasor is eléggé ve­szélyeztetett. Tavaly csökkent a behatolások száma, kirívó eset sem akadt. Mégis azt tanácsol­juk, ki-ki nézzen gyakrabban körül az üdülőjében. Nemegy­szer megtörténik, hogy a bűnö­zőt megfogjuk ugyan, de csak hónapok múlva derül ki, hogy a lopott holmi honnan származik. Decemberben nyolc esetről tudunk - tájékoztat dr. Kálmán József őrnagy, a keszthelyi kapi­tányság bűnmegelőzési csoport­jának vezetője. Általában alig rögzített vagy bedőlt hátsóajtó­kon jutottak be az épületekbe, ahonnan legfeljebb ruhanemű­ket vihettek el, néha szálláshe­lyül használták. Jó lenne ismét fölfedezni a közraktár jogin­tézményét! A Helikon Strand büféinek értékesebb tárgyait például az ottani mini ABC-be zártuk, kutyával is őrizték. Egy iskola zárt udvarát ajánlotta fel gépkocsiőrzésre, s ezzel a diá­kok, az iskola is pénzt keresett. Szeptemberben volt egy na­gyobb betöréssorozat - hegyi pincékből emelt el élelmiszert, rádiót, kempingfőzőt valaki, akit Tapolcán kaptak el. Nem­régiben füleltük le Bácsi Istvánt és társait 37 rendbeli lakásbetö­rés után. A fiatalemberek 1,8 milliót loptak össze Gyenes- diás, Vonyarcvashegy térségé­ben, majd Franciaországban dekkolva autót vettek, költekez­tek. A főkolompos korántsem szorult arra, hogy így jusson napi betevőhöz - szüleinek ti­zenkét szobás háza van. Akadt olyan eset is, amikor a betörő kénytelen volt beérni egy angó- ramacskával.-Van, aki időkapcsolós-órát köt a villanykapcsolóra - mondja a csoportvezető - így a lámpa időnként meggyullad, mintha ott tartózkodnának. Csakhogy a szűz hóesés el­árulja, hogy nincs ott senki. De tény az is, hogy a bűnesetek száma tavaly csökkent, és nőtt munkánk eredményessége is. A fonyódi partszakasz rend­őrei is arról számolhattak be, hogy jelentősen - 30-40 száza­lékkal - csökkent a bűncselek­mények száma, ami annak is köszönhető, hogy több foszto­gató csoportot tartóztattak le a közelmúltban. Pedig Szemestől Berényig hosszú partszakaszt, déli irányban Pamukig, Len­gyeltótiig teijedő, igen nagy te­rületet kell rendszeresen ellen­őrizniük. Különösen a vízparti telkeket könnyű észrevétlenül megközelíteni. Tavaly másféle­zer betörés volt, de ma már az eseteknek több mint a felét fel­derítik. B. R. II. országos találkozó Baranyában Gyermekpolgármesterek Szabadszentkirályon Olyan ez, mint az Ezeregyéj­szakában a kádi-bíró története: a felnőttek gyermekeket hívnak segítségül komoly dolgok el­döntéséhez. Momentán a tele­pülések életének irányításába vonják be őket. A gyermekönkormányzat francia ötlet nyomán kezd ho­nosodni hazánkban, mégpedig a zalai Tűrje község kezdemé­nyezésére. A Nemzetközi Gyermekév - 1979 - hozta meg az ötletet: mivel a gyermekkö­zösségek is szerveződnek, miért ne szerveződjenek komoly, fel- nőttes keretek között. Olyan demokratikus mintákban, ami­lyenekben a politikai-társa­dalmi élet. Alakuljanak tehát a felnőtt önkormányzatok mellett a gyermek önkormányzatok: vá­lasszanak a gyerekek is helyi képviselőket, polgármestereket, s amennyiben apáik is úgy gon­dolják, vonják be őket is az adott település mindennapjai­nak formálásába. Kérdezzék meg őket: vajon a gyerekeket mi foglalkoztatja, mit szeretné­nek saját részükre a közös pén­zekből kihasítva létrehozni? E gyermekönkormányzatok a társadalmi életre való készülés kisiskolái: politikai stúdiumok. A hét végén három napos or­szágos konferenciájukat Bara­nyában tartották: előbb Mágo- cson, majd szombaton és vasár­nap Szabadszentkirályon jött össze vagy száz ifjú polgármes­ter és mégifjabb képviselő, hogy megvitassák a saijadó mozgalom legaktuálisabb kér­déseit. Hiszen van ahol nem is hallottak még ilyen gyermek­szerveződésről, másutt - mint a Nógrád megyei, alig 500 lelkes Terény kisközségben minden községi felnőtt önkormányzati ülésre hivatalos a gyermekpol­gármester, kikérik véleményét, s a gyermekönkormányzatnak kötelessége munkájáról beszá­molni. Őt is úgy választották, titkosan, kislistás módszerrel, mint a község valódi polgár- mesterét. K. F. Somogyi festő tárlata Pécsett A Kaposváron élő Kertész Sándor grafikus és festőművész kiállítása nyílt meg tegnap Pé­csett a Műhelygalériában, a Szent István tér 1. szám alatt. A február 2-ig látogatható tárlatot dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke nyi­tó ta meg. Megszüntetik a földvári irodát (Folytatás az 1. oldalról) A fenntartásra elsősorban a vendégforgalom pénzéből szá­míthatnak, a gazdaságtalan há­zakat kénytelenek bezárni, mint legutóbb a lellei Margarétát, vagy a földvári Sólya üdülőt. Hetente megjelentetik az eladó ingatlanok listáját, csak vevő nem akad. Az elképzelés szerint két év múlva teljesen megszűnik az ál­lami támogatás, „mert akkor már mindenkinek lesz pénze az üdülésre” - így a kormányzati elképzelés, amit várhatóan kénytelenek lesznek felülvizs­gálni. A földvári és zalaeger­szegi iroda is példázza: hiába az utalványos kedvezmény, egyre kevesebb hazai család tudja megfizetni a részvételi díjakat és nem azok jutnak hozzá, akiknek az új szisztémában szánták. Ráadásul az első év tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy a cé­gek, vállalatok közömbösek, pedig a költségek feléhez is hozzájuttathatnák a dolgozói­kat, úgy, hogy számukra sem­milyen költséget nem jelent. G. M. Szombathelyen Megcsappant a forgalom a déli határátkelőkön A feketézők ellen A nagyméretű illegális valu­takereskedelem elleni tiltako­zásul zárva maradtak szomba­ton a vasi megyeszékhely ide genforgalmi irodái és mintegy 30-40 hivatalos valutaváltó hely. A Vas Megyei Idegen- forgalmi Kamara felkérésére azért döntöttek így a Savaria Tourist, az Express Utazási Iroda, a Cooptourist és az Ibusz vezetői, mert tűrhetet­lennek tartják, hogy a nagy­forgalmú város legfrekventál­tabb pontjain illetéktelenek szólítják le a főleg osztrák és német turistákat valutaváltás céljából. Az intézkedés okát magyar és német nyelvű felira­ton közölték a turistákkal megértésüket kérve. Becslések szerint Vas me­gyében havonta mintegy 250 millió forintnyi valuta vész el így az államkasszából, esetleg összefonódva a szervezett alvi­lággal is. A hercegszántói határátkelőnél alig néhányan várakoznak Fotó: Löffler Gábor Január elsejétől a Kis-Jugosz­lávia külföldre utazó állampol­gárainak személyenként 10, au­tóként 30 márka illetéket kell fizetniük, e nélkül nem léphetik át a határt. Ez a rendelet kiteljed a Kelebia nemzetközi gyorsra és a horgosi helyi vonatra is. E rendelkezés első hatásai már mutatkoznak a magyar határát­kelőhelyeken. Január első nap­jaiban a hercegszántói, a tom­pái, a röszkei nemzetközi hatá­rátkelőhelyeken, valamint a bá­csalmási és tiszaszigeti, első­sorban a két ország állampolgá­rai számára létesített átkelőhe­lyen mindössze 68 118-an jöt­tek át. Decemberben egy átlagos napon Hercegszántónál 8900-an, Röszkénél 27 600-an, Tompánál 25 000-en, Bácsal­máson 2300-an, Tiszaszigetnél 4100-an jöttek át a határon. A nagy átkelőhelyeken 5-7000-re, Bácsalmáson és Tiszaszigeten 2-400-ra csökkent a napi forga­lom. Néha-néha tűnik fel a tá­volban egy-egy gépkocsi. A hercegszántói határátkelőnél alig néhányan várakoznak.-Amióta a Kis-Jugoszláviá­ban élőknek határátlépési illeté­ket kell fizetni, azóta jelentősen visszaesett a beutazók száma - mondja Marsi Géza százados, a hercegszántói határátkelőhely helyettes parancsnoka. - A fő forgalmat a határmenti települé­seken élő emberek jelentették, akik átjártak vásárolni Zombor- ból, Újvidékről. Néhány napja 1600-1700 jugoszláv állampol­gár lépi át naponta a határt, de nagy részük Svájcba és Német­országba visszatartó vendég- munkás. A buszok száma nem csökkent, folyamatosan érkez­nek a környező határmenti vá­rosokból csak jóval kevesebb utassal. Amióta nem jöhetnek Kis-Jugoszláviából az emberek, több magyar lépi át a határt. Az út szélén üres üzletek, ár­válkodó benzinkutak. A határtól alig néhány száz méterre talál­ható diszkont áruházban is alig néhányan vásárolnak.- December 31 előtt tömve volt az üzlet, nagy forgalmat bonyolítottunk - mondja Han­tos Ferencné boltvezető. - Szil­veszter napján, amikor bevezet­ték az illetéket, alig volt bevéte­lünk, azóta sem változott a helyzet. 1993. októberétől bé­reli a diszkontot üzemeltető kft-é az épületet, és kimondot­tan a jugoszláv forgalomra ala­poztunk. A benzinkútnál sem kell órá­kig sorban állni, mint eddig. A benzinkutas szerint még nem tragikus a helyzet, de jelentősen csökkent a forgalom. Sz. K. Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályán folyamatosan restaurálják a régmúlt töredékekben föllelt emlékanyagait. Ezúttal az avarkori leleteket tisztítják és rakják össze, hogy a nagyközönség számára majdan megtekinthetővé tegyék Fotó: Löffler Gábor „Az én házamba ne jöjjön be semmiféle jöttment idegen” Baltával igazította el a betolakodót Mind ez idáig sűrű homály fedi, hogy tulajdonképpen ho­gyan is történt Mosdóson a gyilkosság, annyi azonban bi­zonyos, Orsós Józsefei baltával agyonverték, megfojtották, s többször hasbaszúrták. De hogy Kalányos József mindezt miért tette, arra még nem adott egyér­telmű választ, vallomásából ugyanis még nem lehet rekon­struálni az eseményeket. A mosdósi Kutyaszorítóban esténként már nagy merészség sétálni, de még napközben is veszélyekkel néz szembe az, aki ezen a telepen akar végigmenni. Ebben az utcában ugyanis job­bára cigányok laknak, akik vad kutyákat uszítanak a váratlan lá­togatóra, este pedig minden elő­fordulhat az arra tévedővei, ha ide merészkedik. De még a faj- testvérek sem avatkoznak be egymás dolgába, ezen gyilkos­ságnak is több szem- és fülta­núja volt, ám mindenki csak le­gyintett, az öreg Gyurinál tör­tént ugyan valami, de hát ki fi­gyel oda, biztosan jól „megszív­ták” a poharat, s azért üvöltöz­nek, mert ilyenkor el szokott csattanni egy-két pofon, az ita­lozásnak általában ez a drama­turgiája, így azután a „csatazaj” senkit sem érdekelt. Ami azt illeti, az ötvenéves Kalányos György rokkant- nyugdíjas meglehetősen italozó életmódot folytatott, józanul nemigen lehetett látni, de azért nem volt kötekedő ember, lega­lábbis azt mondják róla ismerő­sei, csöndesen elült pohár bora mellett, nemigen akarta megvál­tani a világot, arról már rég le­mondott, de még arról is, hogy valakit rheggyőzzön igazáról. Persze az ilyen csendes em­berből is kihoz valamit az ital, mert azért az öreg Gyuri bácsi is feltehetően kötekedett, de azt már, amikor az elkövető laká­sán „beszélgettek” Orsós Jó­zseffel, a sértett elhalálozása miatt nemigen lehet felidézni. Ami azonban biztosan tud­ható, Kalányos György minden valószínűség szerint nem előre megfontolt szándékkal csapta fejbe váratlan látogatóját, Orsós Györgyöt, a véletlen hozta így, no meg az, hogy a fejsze amúgy is keze ügyébe esett, a betola­kodót meg helyre kellett igazí­tani. Mert Orsós, az ő megfo­galmazása szerint, illetéktelenül hatolt be a házába, ami egyéb­ként ■ összesen egy konyhából állt, Kalányos viszont úgy véle­kedett, ez az ő háza, ide senki se jöjjön be büntetlenül. Mert a szomszédos faluból, Batéból jött Orsóst állítólag sohasem látta Kalányos, és amikor a la­kásában megjelent, először ki is dobta az áldozatnál jóval meg- termettebb, de csaknem húsz évvel idősebb Kalányos, az vi­szont makacsul visszatért, s ezért kellett baltával útbaigazí­tani. Ám az már korántsem tisztá­zott, hogy miért kellett a balta­csapások után még nadrágszíjjal fojtogatni, arra meg végképp nincs magyarázat, hogy a kony­hakéssel miért kellett négyszer hasba szúrni, s végképp meg­magyarázhatatlan, a tehetetlen embernek miért kellett a nemi­szervét körbemetélni. Erre majd az elkövető adhat a bíróságon magyarázatot, ha egyáltalán emlékszik még valamire. Békéssy Gábor 1994. JANUÁR 9., VASÁRNAP Főzzünk változatosan! Falusi orjaleves. Hozzáva­lók: 1 kiló húsos karajcsont, 3 szál sárgarépa, 2 fehérrépa, 1 közepes nagyságú zeller, 1 fej vöröshagyma, 5 gerezd fok­hagyma, 8 szem bors, egy ki­sebb kelkáposztalevél, 1 kö- römnyi babérlevél, só. A jól megmosott csontot feltesszük főni annyi vízben, hogy bőven ellepje. Ha felforrt, a habját le­szedjük, és lassú tűzön főzzük tovább egy órán át. Csak ez­után tesszük bélé a tisztított zöldséget, a sót és a fűszere­ket. Igen lassan, épp hogy csak zubogjon, további másfél óráig főzzük. Ha kész, kicsit állni hagyjuk, majd leszűrjük. A csontokról a húst lefejtjük és elosztjuk a tányérokba. Hozzá tesszük az apróra vágott zöld­séget, majd rámerjük a forró csontiét. Levesbetét nem kell bele. A gulyáshoz hasonlóan önálló egytálételként fo­gyaszthatjuk. Ha a lébe tésztát főzünk, a főtt húst és a zöldsé­geket külön tálon kínálhatjuk tormával vagy ketchuppal. Vörösboros sertésszív. Hozzávalók: 1 kiló sertésszív, 1 nagy fej hagyma, zsír vagy olaj, paprika, majoránna, bo­rókabogyó, vegeta, 3 deci vö­rösbor, egy evőkanál liszt, só, kevés cukor. A megtisztított sertésszívet vegetás vízben főzzük fél órát, majd laskára vágjuk. A hagymát zsiradékon megdinszteljük, hozzá adjuk a sertésszívet, sót, borsot, papri­kát, majoránnát, 2-3 boróka­bogyót, és egy deci vízzel meg egy deci borral felöntve, fedő nélkül fél óráig pároljuk. Ha zsírjára sült, meghintjük egy evőkanál liszttel, fölöntjük 2 deci vörösborral és összefor­raljuk. Apró galuskával tálal­juk. W. M. Új VDN 5

Next

/
Thumbnails
Contents