Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-06 / 333. szám
1993. december 6., hétfő Közélet uj Dunántúli napló 11 Budapesten találkoztak a világ szabadelvű pártjai Kapcsolódásunk Európához Húsz kérdés - húsz felelet 1. Az új lakástörvény Több százezer állampolgárt érint az 1994 január elsejével hatályba lépő új lakás- és helyiség törvény. Mennyi lakbért fogunk fizetni? Kik vásárolhatják meg a lakásukat, és kik nem? Mi lesz a jó és a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználókkal? Kik folytathatják a lakásbérleti jogviszonyt? Összeállításunkban ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ - a paragrafusok segítségével. A Liberális Világtalálkozó nem csupán a magyar liberális pártok, hamem egész Magyar- ország számára bírt kiemelkedő jelentőséggel, hiszen e sikeres rendezvény kapcsán a résztvevők országunk jó hímevét viszik el a világba - mondta a Budapesti Kongresszusi Központban november 26. és 28. között tartott konferencia záró sajtótájékoztatóján a házigazda FIDESZ elnöke, Orbán Viktor. Magyarország elismerése A világ mintegy ötven országának hetvennél több liberális pártjából érkezett küldöttek elsősorban a globális és európai biztonságpolitika, a gazdasági fejlődés és privatizáció, a demokratikus átalakulás, valamint az emberi jogok kérdéseit vitatták meg, s fontos helyet kapott napirendi pontjaik között a kisebbségnek az egyesülő Európában betöltött szerepének problematikája is. Hazánk megbecsülésének és egyben a nemzetközi pártszolidaritásnak a megnyilvánulása is, hogy Európa mindhárom meghatározó szellemi áramlata Magyarországon tartotta találkozóját - emelte ki köszöntőjében Göncz Árpád köztársasági elnök a Világkonferencia nyitóünnepségén, ahol megnyitóbeszédet mondott még Otto Lambsdorff gróf, az LI, és Orbán Viktor a FIDESZ elnöke, s díszvendégként üdvözölte a résztvevőket az SZDSZ első embere, Pető Iván is. Közép- és Kelet Európa országainak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szólva Lambsdorff gróf leszögezte: a Nyugat túl sokat habozik azzal, hogy világos és pontos alternatívát adjon a térség országainak a kapcsolódás feltételeiről. Az LI elnöke úgy vélekedett, hogy még a századforduló előtt el kell fogadni régiónk országait, mint az Európai Unió tagjait. Szintén az európai integrációkhoz való csatlakozás egyre kedvezőtlenebb nemzetközi feltételrendszerére hívta fel a figyelmet Orbán, aki beszédjében hangsúlyozta: - Nem segélyeket várunk a Nyugattól, hanem hogy kereskedjen velünk. Mint mondta, a demokratikus politikai berendezkedés és a piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözésen át vezet az út, ami politikai instabilitást és lázongást idézhet elő. A demokrácia megszilárdulásának gazdasági és biztonságpolitikai feltételei vannak, ezek megteremtésében pedig fontos szerepet játszik országunknak a nagy európai rendszerekhez való csatlakozása - hangoztatta a fiatal demokrata politikus. Pető Iván köszöntőjében a liberalizmus magyarorszgái ígéretes jövőjéről szólt, s elmondta: hazánknak a térségben szinte egyedülálló stabilitásában kiemelkedő szerepet játszottak a liberális pártok, úcik reményei szerint egy szabadelvű többségű kormányban valósíthatják meg programjukat. Fokozatos integráció Alapvető biztonságpolitikai kérdésnek nevezte a nemzeti kisebbségek problematikáját Szá- jer József, a FIDESZ egyik al- elnöke, a „Multipolarizáció: a kétpólusú világrend vége” című kerekasztal beszélgetésen, ahol kiemelt témaként kezelték az európai integrációs rendszerekhez való csatlakozás lehetőségeit is.A parlament EK bizottságának alelnöki tisztét is betöltő Szájer utalt a liberális pártok azon véleményére, hogy a Nyugat lényegesen kevesebb segítséget adott térségünk felzárkózásához, mint amennyit az 1989-es változások idején ígért. Willem van Eckelen a Nyugat Európai Unió főtitkára az Európai Unió főtitkára az Európai Közösségbe vezető úton az együttműködés előremutató példájának nevezte a kis Jugoszlávia elleni embargó betartásának Magyarországgal közös dunai ellenőrzését. Arra az újságírói megállapításra válaszolva, miszerint Kö- zép-Európa csalódott a Nyugatban, Eckelen megértését fejezte ki a térségben tapasztalható kiábrándultság miatt, e problémára azonban a gyors integrálódát nem tartotta célravezetőnek. Szájer a válaszhoz csatlakozva elmondta: a FIDESZ nem türelmetlen az EK-hoz csatlakozás ügyében, hiszen ehhez Magyarországnak elsősorban a belpolitikai és gazdasági kérdésekre kell koncentrálnia, ezzel termetve meg az integrálódás feltételeit. Frits Bolkestein, a Holland Liberális Párt vezetője úgy vélekedett, hogy a Visegrádi országok két-három lépcsőfokban válhatnak az EK teljes jogú tagjaivá. Kisebbségi jogok Nem a konszenzus, de a dialógus jegyében zajlott a „liberalizmus és a kollektív jogok” kapcsolatáról szóló fórum, melyen több kisebbségi szervezet - pl. a vajdasági és romániai magyarok, a magyarországi bolgárok - képviseltette magát. A FIDESZ alelnök Németh Zsolt a megbeszélésről tartott sajtótájékoztatón szimbolikus jelentőségű tényként értékelte a liberális pártok és a nem pártpolitikai dimenziók nyomán szerveződő, ám a politikai élet jellemző vonulatait magukba foglaló kisebbségi csoportok együttes jelenlétét. Eltérő nézetek hangzottak el munkacsoportokban azzal kapcsolatban, hogy többlet jogokat kell-e biztosítani a kisebbségnek érdekeik védelmére, avagy elegendőek ehhez pusztán az állampolgári jogok. Egyben viszont megegyeztek az előadók: a kollektív jogok ösz- szeegyeztethetőek a liberális szemlélettel. A Világkonferenciát vasárnap a Liberális Intemacionálé végrehajtó bizottságának ülése zárta, melyen három határozatot fogadtak el a résztvevők: a kö- .zép és kelet európai országok infrastruktúrájának fejlesztéséről, az európai biztonságról, illetve az idegengyűlölet és az in- tolerancia terjedése ellen. A konferencia kiemelkedő eredményeként értékelte Orbán Viktor azt a tényt, hogy a Liberális Intemacionálé támogatja Közép-Kelet Európának a NATO-ba és az Európai Unióba törekvését. A világtalálozó mint a FIDESZ, mind pedig az SZDSZ számára intellektuális, morális és politikai elismerést jelentett- hangsúlyozta befejezésként a pártelnök.-ka1. Mit tartalmaz a lakásbérleti szerződés? A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő között írásban rögzített szerződéssel, szabad megállapodásként jön létre. A szerződés határozatlan és határozott időre szólhat. Ez utóbbi esetben naptárszerűen meg kell határozni azt az időpontot, ameddig a lakást bérlik. A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni, kivéve ha a lakbért jogszabály határozza meg. Ebben az esetben a szerződés akkor is létrejön, ha a felek nem állapodnak meg a fizetendő lakbérben. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre egyaránt kiterjed. Eszerint a bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek joguk van a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), a padlástér használatára. Ezen túlmenően megilleti őket a közös használatú helyiségek - mosókonyha, kerékpártároló, szárítóhelyiség, közös vécé, stb. - használatának a joga. Ez a jog akkor is fennáll, ha szerződésben külön nem rögzítették. 2. Melyek a bérbeadók jogai és kötelességei? A bérbeadónak a lakást a komfortfokozatnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell átadnia a bérlőnek, s kötelessége a lakásbérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, a szerződésben vállalt feladatok teljesítése. Megállapodhat azonban a bérbeadó a bérlővel úgy is, hogy a lakást a lakó hozza rendbe, s szereli fel a komfort- fokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. Ebben az esetben a megállapodásban rögzíteni kell a felmerülő költségek megtérítésének feltételeit. A tulajdonos önkormányzat feladata az épület karbantartása, a központi berendezések üzemképes állapotáról való gondoskodás, a berendezésekben keletkezett hibák megszüntetése. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy ha a lakó a tulajdonostól átvállalja a munkát, akkor milyen mértékű lakbér- mérséklésre tarthat igényt. A bérlő igazolt költségeinek egy összegű megtérítését kérheti a bérbeadótól abban az esetben, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő - életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó - hibát hárított el. A bérlő igazolt költségeit a bérbeadónak haladéktalanul, egy összegben meg kell térítenie. 3. Melyek a bérlő kötelességei? Jelentős változásokat hoz az új lakástörvény a bérlők kötelezettségeit illetően. A jogszabály a felek egymás közötti megállapodására bízza, hogy a lakással kapcsolatos munkákat melyik fél végezze el. A törvény csak akkor hárítja ezt a bérlőre, ha a szerződésben attól eltérően nem állapodtak meg. így a bérlő feladata a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje. A lakbért is ennek a figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben ezeket a teendőket eddig a lakó végezte el, de azt követően a bérbeadó teljesíti, akkor ez utóbbi magasabb lakbért állapíthat meg. (A jelenlegi szabályozás még egyértelműen a bérlőre hárítja a karbantartási, felújítási, pótlási és cserével kapcsolatos munkákat.) Megállapodhat a bérbeadó és a bérlő a lakás átalakításában, korszerűsítésében, de a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munka elvégzésének költségei kit terhelnek. Ha a lakás komfortfokozata is megváltozik, s a felmerült költségeket a bérbeadó viseli, akkor az eredeti szerződést módosítani kell. (Folytatás a keddi számunkban.) Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Göncz Árpád köztársasági elnök és Otto Graf Lambsdorff a Liberális Internacionale elnöke. Hetvenöt éve történt (1.) Magyarország köztársaság A padovai fegyverszünet letbelépése után (1918. november 4.) szomszédságunkban az események gyorsan követik egymást. November 5. A Monarchia hadseregének Badenban telepített főparancsnoksága (Armee Oberkommando, AOK) beszünteti működését, miután hiradó- egységeinek katonái szétszéledtek, így összeköttetése a csapatokkal megszűnt. A hadsereg széthullott, az engedélyezett 20 hadosztályból egyetlenegyet sem sikerült fegyverben tartani. November 9. Berlinben győz a polgári demokratikus forradalom. II. Vilmos császár lemond, Hollandiába menekül. November 11. A német hadsereg képviseletében a compi- egne-i erdőben aláírják a fegyverszünetet. November 12. Az osztrák ideiglenes nemzetgyűlés prokla- málja az osztrák köztársaság megalakítását. November 14. A csehszlovák nemzetgyűlés köztársasági elnökké választja Masarykot. Hogyan következtek az események itthon? A forradalom hatására József főherceg budavári palotájába kérette Károlyi Mihályt és közölte vele, hogy a király miniszterelnökké kinevezte. A Károlyit kísérő tömeg elégedetlenségének adott hangot „Károlyit a nép nevezte ki! Éljen a köztársaság!” A kormány október 31-én letette az esküt a királynak, de a nemzeti tanácsok lázas hangulatának és nyomásának engedve másnap esküje alóli felmentését kérte a királytól, amit megkapott. Az államforma kérdésében az ország egész területén működő nemzeti bizottságok szavazata alapján kívántak dönteni. A kormány szándékait és lépéseit legjobban maga Károlyi Mihály ismerteti. „Hit, illúziók nélküí” c. könyvében. Ebből idézünk. „Eredetileg december 25-éré szándékoztunk összehívni az alkotmányozó nemzet- gyűlést, hogy döntsön az államforma kérdésében... Az események arra kényszerítettek bennünket, hogy eltéijünk eredeti elképzeléseinktől. Valamennyi osztály és csoport a köztársaság azonnali kikiáltását követelte... ” „Nem volt más választásunk, mint ideiglenesen kikiáltani a* köztársaságot, utána a választásokon a nép majd kinyilvánítja akaratát.” „A Nemzeti Tanács átvette a parlament funkcióját, miután a képviselőház november 16-án feloszlatta önmagát. A főrendiház, bár formailag nem oszlott fel, szintén beszüntette működését. .. ” November 16. Az első magyar köztársaság kikiáltásának napja. Károlyi erről így ír. „A Parlament előtti téren rengeteg ember gyűlt össze az ország minden részéből. Hatalmas volt a tömeg, nagyobb mint 1894-ben, Kossuth Lajos temetésén, vagy 1896-ban, Magyar- ország ezeréves fennállásának ünnepén... Szinte az egész Magyarország jelen akart lenni az eseményen. A demonstráció spontán voltához nem férhet kétség... ” „A Parlament kupolacsarnokában a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot. A jelenlevő parasztok, munkások, rongyos egyenruhába öltözött katonák forradalmi arculátot kölcsönöztek az ülésnek.A térre vezető széles lépcső tetejéről én is beszédet intéztem a tömeghez. Hangszórók még nem léteztek, a hangom nem volt elég erős, így nagyon nehezen tudtam megértetni magam. De ennek ellenére is éreztem, egy vagyok a fekete, hullámzó tömeggel, és a kétségbeesés örvényének szélén már csak az maradt meg ezeknek az embereknek, hogy bennem bízhatnak.” A kormányról és munkájáról Károlyi a következőket írja: „Az első hetekben, súlyos nehézségeink ellenére még bizakodó hangulatban voltunk. Reméltük, Wilsonnak lesz ereje eszméit érvényre juttatni, és úgy gondoltuk, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is beilleszkedhetünk a nemzeteknek abba a testvéri közösségébe, amelynek ő volt a legfőbb hirdetője” „Még a padovai fegyverszünet aláírásának napján riasztó hírt kaptunk: szerb csapatok átlépték a Szávát, és további erők követik őket... Legsürgősebb feladatunk ezért az volt, hogy érintkezésbe lépjünk Franchet d'Esperey tábornokkal és megállítsuk a parancsnoksága alatt álló 47 hadosztályt, amely Budapest felé akart vonulni... Ezért úgy határoztunk, haladéktalanul delegációt küldünk Belgrádba a tábornokhoz. Tekintettel a helyzet súlyosságára, a delegációt magam vezettem.” November 6. A delegáció vonattal indult Budapestről, Újvidéken hajóra szálltak és a következő napon érkeztek Belgrádba. A tábornok szállásán fogadta a küldöttséget. Bemutatkozás után Károlyi memorandumot olvasott fel, amiről így ír: „Memorandumunk hangsúlyozta, a háborúért a letűnt feudális monarchiát, a porosz mili- tarizmus szövetségesét terheli a felelősség. Kossuth Magyarországa némaságra volt kárhoztatva a háború alatt. Most azonban a magyar nép valódi akaratának képviselőiként jelentünk meg előtte. A tábornok ekkor élesen közbevágott: - nem az összes nép, csak a magyarok - ... Nem vagyunk felelősek az ország régi vezetőinek cselekedeteiért. Mi demokráciát akarunk, szavazati jogot akarunk adni minden állampolgárnak, a földet pedig azoknak akarjuk adni, akik megművelik. Meglepetésünkre a tábornok itt nyomatékosan bólintott helyeslése jeléül, amikor azonban Wilson nevét és demokratikus pacifista elveit említettem, megvetően legyintett. Memorandumunkban azt kértük, amennyiben sor kerül az ország idegen csapatokkal való megszállására, ezek a csapatok, franciák, olaszok, vagy amerikaiak legyenek, ne pedig szerbek, csehek vagy vagy románok... Végül kértem a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását köztünk és az antant között és kormányunk erkölcsi támogatását, hogy meg tudjunk birkózni az előttünk álló nehéz feladatokkal”. Károlyi a tábornok válaszából megemlíti, hogy Magyarország elvesztette Franciaország rokonszenvét, miután 1867-ben cinkosa lett Németországnak és a német hatalomvágynak. „Önök együtt mentek velük, Önök velük együtt fognak bűnhődni. Magyarországnak fizetnie kell. .. ” A tábornok ezután átadta a 18 pontból álló feltételeket, amelynek 1. pontja tartalmazta a katonai demarkációs vonal északi határát, amelyet a magyar kormánynak katonailag ki kellett üríteni (Nagy-Szamos felső folyása, Beszterce, Marosvásárhely, Maros folyó vonala a torkolatig, Szabadka, Baja, Pécs, amely helyeket a magyar csapatok nem tarthatnak megszállva, majd a Dráva vonal a horvát határig). A kiürített zónában a rend fenntartásához szükséges rendőrségi és csendőrségi csapatok maradhatnak meg, valamint a vasútbiztosító erők. A 2. pont a magyar hadsereg leszerelését tartalmazta, kivéve hat gyalog és egy lovas hadosztályt, amelyeknek feladata a rend fenntartása. A 17. pont kimondta, hogy a közigazgatás az ország egész területén, így a békeszerződés megkötéséig a megszállt területeken is, magyar kézben marad. Ennél a pontnál Károlyi tiltakozására kihagyták azt a szakaszt, amely zavargások keletkezése esetén feljogosítja az antant csapatokat arra, hogy az adott területet saját igazgatás alá vegye. ■Sk November 8-án a delegáció visszatért Budapestre, hogy beszámoljon a Nemzeti Tanácsnak és felhatalmazást kérjen a szerződés aláírására. „Teljes nyíltsággal ismertettem a helyzetet - írja Károlyi - a Nemzeti Tanács előtt, azt is leszögezve, ha visszautasítanánk a feltételeket, ez az ellenségeskedés ki- újulásához vezetne, ennek eredményéhez pedig nem fér kétség. Beszámoltam arról is, hogy a szerb hadsereg elfoglalta Újvidéket és az ország belseje felé haladnak. A Nemzeti Tanács megadta a hozzájárulást az aláíráshoz, bár a feltételeket az országra mért kegyetlen csapásnak minősítette.” A belgrádi kovenció névü katonai szerződést magyar részről Lindner Béla írta alá november 13-án. Dr. Kecskés Lajos
