Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-06 / 333. szám

1993. december 6., hétfő Hazai körkép üj Dunántúli napló 9 125 éves az első nemzetiségi törvény Egységes, oszthatatlan, magyar Az 1867-es kiegyezés után sok dolga volt a magyar ország- gyűlésnek, de a királynak is. A következő év decemberének 6. napján már az 1868: XLIV. tör­vénycikket szentesíti az ural­kodó "A nemzetiségi egyenjo­gúság" tárgyában. E törvény útja, előkészítése, tudjuk, nem a kiegyezéssel vette kezdetét, hiszen a legé- lőbb belpolitikai gond volt ak­kor már jó ideje a nemzetiségi kérdés. Olyan ügy volt ez, amelyre még a hirtelen áldás­ként ideálissá változó viszo­nyok sem adhattak volna igazán üdvös megoldást, s a kiegyezés­sel e viszonyok bizony nem ideálissá váltak, csak normá­lissá. A magyar országgyűlés kompromisszumos törvényt fo­gadott el, valamiként kiegyen­lítve az egyes nemzetiségeknek önmaguk közt is többféle, oly­kor szögesen ellentétes állás­pontját s a magyar politikai erők eltérő nézeteit. A legalapvetőbb vitakérdésben azonban nem le­hetett termékeny kompromisz- szumot kötni. Az egyik nézet­kor szerint - Deák Ferenc pél­dául ezt képviselte - egy politi­kai nemzet létezik: "az egysé­ges oszthatatlan magyar nem­zet, amelynek a hon minden polgára, bármi nemzetiséghez tartozzék, egyenjogú tagja". Több nemzetiségi politikai erő viszont - például a horvátoknál, a szerbeknél s az erdélyi romá­noknál is — a nemzetiségek önállósodását követelte, hol önálló államként, hol nagyfokú önállóssággal bíró társnemzet­ként. Aligha véletlen, hogy a nemzetiségi törvénnyel gyakor­latilag egyidejű a magyar-hor- vát kiegyezésről és a Magyaror­szág és Erdély uniójáról szóló törvény is. A hosszadalmas előzetes vi­tatás után megszavazott törvény végülis a deáki alapelvek sze­rint biztosítja a hon minden polgárának az egyenjogúságát, s bár a hivatalos nyelvnek a magyart nevezi meg, nagyfokú szabad nyelvhasználatot bizto­sító a törvény előtt, a közokta­tásban, a vallásgyakorlásban, a kulturális és gazdasági életben. Liberális szellemének megfele­lően, Deák és Eötvös József el­veinek prakticista érvényesíté­sével és korlátozásával is, hi­szen a nemzetiségek önállóso­dási törekvéseit elvetette ez a törvény, amely ugyanakkor Eu­rópában - Svájc után - a máso­dik volt e tárgykörben. Történészek és politikusok már sokszor és sokféleképp elemezték és értékelték e tör­vényt, meg Magyarország és a nemzetiségek kapcsolattörténe­tét akkor és később is. Talán nincs még egy fontos ügy, amelyben ennyi a mi lett volna, ha ..., a miként kellett volna okosan cselekedni kérdésfelte­vése. A tények egyértelműek, az érdemek és a hibák is, az ér­dekütközések is nyomon követ­hetőek. Magyarország keserves, az európai kis népek sorából a legkeservesebb történelmi lec­kesorozattal tanulta meg, hogy a nemzetiségi ügyekben mit nem szabad, s mit célszerű cse­lekedni. S hogy önmagában még egy jó törvény sem elég - azt végre is kell hajtani. Szű- kebb és tágabb környezetünk­ben bárcsak mindenki efféle úton járna! A mi történelmünk tanulságai mindenki számára hasznosíthatóak. Vasy Géza Eladó a Balaton Füszért Az Állami Vagyonügynök­ség mint a Balaton Füszért Rt. többségi tulajdonosa, a társaság 353 millió forintos részvény- csomagját nyilvános ajánlattétel útján kívánja értékesíteni, első­sorban hazai kisbefektetők ré­szére. A részvénypakettből 233 millió forint összegű csomagot készpénz, 120 millió forint ösz- szegű részvényt pedig kárpót­lási jegy ellenében bocsátanak nyilvános forgalomba. A részvények jegyzési idő­szaka december 6-tól 10-ig tart. A készpénz ellenében tör­ténő részvény-értékesítés során belföldi magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség­gel nem rendelkező társaságok vásárolhatnak a cég részvényei­ből. A társaság papírjait névér­téken hozzák forgalomba, egy részvény ára 10 ezer forint lesz. A kárpótlási jegy ellenében tör­ténő részvény-eladásnál a cse­rearány úgy alakul, hogy 20 da­rab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 ezer forintos részvényt kapnak a leendő befektetők. A Balaton Füszért Rt. alaptő­kéje 1,33 milliárd forint jelen­leg. A részvényt vásárló ma­gánszemélyek maximum 30 da­rab részvényig 10 százalékos árkedvezményt kaphatnak ha vállalják, hogy részvényeiket 12 hónapra ingyenes letétbe he­lyezik a Posta Bank Értékpapír- forgalmazási és Befektetési Rt.-nél. A kedvezményes vé­telár részvényenként 9 ezer fo­rint. A Balaton Füszért az idei évet várhatóan 170 millió forint adózás előtti eredménnyel zárja. Ópusztaszeren, december 2-án végleges helyére került a Feszty-körkép tizennegyedik, egyben utolsó képszelete. Az Ars Antiqua munkacsoport januárban folytatja a restaurálást. Új határforgalmi rend négy határállomáson Közös helyeken az osztrákokkal A hegyeshalmi közúti hatá­rátkelőhelyen létrehozott ma­gyar-osztrák közös szolgálati helyet szerdán nyitotta meg Nagy Zoltán pénzügyminiszté­riumi államtitkár. Ezzel egyide­jűleg a fertődi, a bozsoki és a szentpéterfai határátkelőhelye­ken is átadták a forgalomnak az új szolgálati helyeket, ahol a magyar és az osztrák kormány megállapodása értelmében új határforgalmi rend lépett életbe. Ennek lényege, hogy a két or­szág vámtisztviselői és határ­őrei közös helyen végzik az uta­sok ellenőrzését, aminek ered­ményeként várhatóan növek­szik a határállomások áteresztő képessége és gyorsul a forga­lom, hiszen az utasoknak csak egyszer kell megállniuk. Valamennyi közös szolgálati helyet magyar területen alakí­tották ki. Jelképes kulcsaikat Hegyeshalomnál adta át Nagy Zoltán Hans Dietmar Schweis- gutnak, az osztrák vámigazga­tóság vezetőjének. A pénzügyi államtitkár ünnepi beszédében példaértékűnek minősítette a két ország határőrizeti szervei­nek együttműködését, amely határátkelők nyitásában, s a ha­tárállomások korszerűsítésében is megmutatkozott az elmúlt években. Hans Dietmar Schwe­isgut válaszbeszédében bejelen­tette, hogy jövőre osztrák terü­leten teremtik meg a közös el­lenőrzés feltételeit a teherforga­lom számára. Ami a tudnivalókat illeti a hegyeshalmi határtkelőhely a nemzetközi utas- és áruforga­lom, valamint a 3,5 tonnát meg nem haladó gépkocsiforgalom, a fertődi határátkelőhely a nem­zetközi személyforgalom, a bo­zsoki és a szenpéterfai pedig az osztrák és a magyar állampolgá­rok személyi forgalma előtt áll nyitva, mégpedig a hegyes­halmi határátkelőhely 24 órán át, a fertődi reggel 6-tól éjfélig, a bozsoki és a szentpéterfai reg­gel 6-tól 22 óráig. Babagyártó üzemet nyitott Magyarországon a Götz cég. A kft. 150 embernek ad munkalehetőséget. Az idén 150 ezer babát készítenek exportra. Külföldi szemmel Antall József stabilitást teremtett az új alapokhoz Bizonyosnak tűnik, hogy a Magyar Demokrata Fórum 1994 nyara után nem lesz az or­szág vezető politikai ereje, koa­líciós partnerként azonban szóba jöhet. Magyarország poli­tikai stabilitása viszont minden­képpen biztosítottnak látszik. A nagy pártok húsz százalék kö­rüli szavazataránnyal számol­hatnak a választásokon, s mind­egyikük minden irányban nyitva hagyja a koalíciós lehe­tőségeket - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a ma­gyar belpolitikai helyzetet ele­mezve Viktor Meier. Cikkének bevezetőjében azt állapította meg, hogy Magyar- ország egyre inkább olyan, mint egy normális nyugati ország. A politikai intézmények, a gazda­sági és a pénzügyi viszonyok figyelemre méltóan stabilak, „az ember azzal a biztos érzés­sel hagyja el Magyarországot, hogy minden probléma ellenére sem kell aggódni annak a jö­vője, az európai világhoz való csatlakozása miatt.” A német újságíró azt is meg­állapította, hogy Magyarorszá­gon nosztalgiahullám tapasztal­ható, s ez a nyolcvanas évek vé­gének átmeneti időszakára vo­natkozik. A nosztalgia alkalma­sint abból adódik, hogy akkor a reményeknek és a várakozások­nak még szabad folyást enged­hettek, de a visszavágyódás egyben ítélkezés is az An- tall-kormány és az MDF felett. Antall József a fordulatot kö­vető első időben pártjával együtt képes volt stabilitást biz­tosítani az új alapokon, ám a domináns ítélet ma úgy hang­zik, hogy kormánya sem szemé­lyes, sem szakmai tekintetben nem volt képes teljes mértékben valóra váltani az elvárásokat. Az átmeneti kormányt irá­nyító személyiségekre, a de­mokráciába és a piacgazda­ságba vezető átmenetet szer­vező politikusokra, a Né- meth-kormányra sokan szíve­sen emlékeznek Magyarorszá­gon - írta a frankfurti újság tu­dósítója, megállapítván azt is, hogy a szocialisták örömest je­lölnék Németh Miklóst minisz­terelnöknek, ám a volt kor­mányfő londoni munkáját előbbre helyezi, s ez kényelmet­len helyzetbe hozza a szocialis­tákat. Viktor Meier úgy vélte, hogy Horn Gyulát érdemei elle­nére sem fogadná el kormány­főnek a lakosság vagy a koalí­ciós partnerek, mivel személye nagyon kötődik a múlthoz. A választási esélyeket elemző német tudósító szerint a liberális blokkot aligha lehet megkerülni, ugyanakkor bi­zonytalan, hogy a Fideszre jut-e annyi szavazat, mint amennyit jó közvéleménykutatási ered­ményei sugallnák. Viktor Meier a magyar pártokra nézve azt tartja jellemzőnek, hogy nem annyira meghatározott rétege­ket, mint inkább szellemi beállí­tottságokat képviselnek. A vá­lasztási kombinációk egy másik meghatározó eleme, hogy min­den nagyobb párt kisebb partne­rek után néz - az Agrárszövet­séggel, vagy a vállalkozók Palo­tás János vezette pártjával keres kapcsolatot hogy lehetőleg elkerüljék a kellemetlen koalí­ciós összetételt - volt olvasható egyebek között a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében. Katolikus templom épült Békéscsaba külvárosában, Erzsébethelyen. Belső falait a század legna­gyobb - 500 négyzetméter felületű - falfestménye borítja, Patay László festőművész munkája. Befektetők harca Szegeden Az egy éve alakult szegedi Világ Utcája Kft. és a budapesti Carter Ingatlanfejlesztő Kft. - külföldi megbízással - szállt versenybe azért, hogy Szege­den, a Rókus városrészben megszerezzen egy több mint 21 hektáros elhanyagolt területet, s ott monumentális üzletközpon­tot alakítson ki. A harc egyre élesebb az önkormányzat és a Világ Utcája Kft. között, s a két fél mind gyakrabban veszi igénybe a sajtó nyilvánosságát igazának bizonyítására. A város közvéleménye egyelőre nem lát tisztán a kérdésben. * A Világ Utcája Kft. egy év­vel ezelőtt állt elő nagyszabású tervével, miszerint a világkiállí­tásra megépítenék az üzletköz­pontokat, művelődési, szabad­idős létesítményeket, parkot, templomot, szállodát, kong­resszusi központot, lakásokat, sőt még lovardát is magába fog­laló, Világ Utcáját, mintegy 3 milliárdos költséggel. A kft. hazai és külföldi partnereket is talált tervének megvalósításá­hoz. Egy éven keresztül dolgoz­tak a programon, beszerezték a szükséges engedélyeket, úgy vélvén - amint az egyik sajtótá­jékoztatójukon is elhangzott -, hogy az önkormányzat ráutaló magatartása bíztató számukra, a területet megkapják. Időközben azonban megje­lent ajánlatával a Carter Kft.: négyzetméterenkénti 5 ezer fo­rintot kínál a területért. (A sze­gedi cég ennek körülbelül egy- harmadát tartja reális árnak.) A Carter egy angol cég megbízá­sából szeretne ingatlant vásá­rolni, s eddig még nem nyújtott be az önkormányzatnak tervet a beépítésre. Az önkormányzat - a közgyűlés -, bár végleges döntés még nincs, a fővárosi céget nem utasította el, hiszen általa milliárddal gyarapod­hatna a város kasszája. A sze­gedi kft. A tervekre, engedé­lyekre eddig felhasznált mint­egy 5 millió forintot emlegeti, valamint a már kész elképzelé­seket, amelyek megvalósítása szerintük nagy hasznára válna Szegednek. ■Sk A kialakult versenyhelyzet­ben a közvélemény megosz- lik.Egyesek szerint minél ked­vezőbb áron kell értékesíteni a területet, mások viszont úgy gondolkodnak: nem tisztessé­ges hosszú hónapok munkáját félredobni egy bizonytalan és részleteiben egyelőre ismeret­len ajánlatért, hiszen a város korábban már belebukott egy hasonló üzletközpont-vállalko­zásba, s a közös üzletbe bevitt 120 milliós apport részétől az­óta sem tud megszabadulni.

Next

/
Thumbnails
Contents