Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-04 / 331. szám

1993. december 4., szombat A mai nap aj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Tegnapi számunkban jeleztük, hogy azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keres fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 7623 Pécs, Rákóczi út 34. lílEG^EflDELŐLAP Megrendelem az Ú) Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. Január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:.................................................................................... Lakcím (irányítószámmal):...................................................................................... Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében CH 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig ...................................... pén zintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki □ a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének CZl Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I----1 (37 5 Ft) I I 2 hónapra 1 1 (750 Ft) I______I neg yedévre I 1 (1125 Ft) I__I fél évre I I (2250 Ft) 1 1 egy évre 1 1 (4140 Ft) L—J Tudomásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó ......... 1993. ... 20­30 között ........hó □ de. . nap □ du. □ aláírás Tájékoztató az új terjesztés helyzetéről Néhány napon belül végé­hez ér az Új Dunántúli Napló 1994. évi előfizetői névjegy­zékének felvétele. A lapban írtunk arról, hogy a kézbesítők a korai sötétedés miatt a délutáni, kora esti órákban jutnak el munkájuk során egyes lakásokba. Csalá­diházas területeken ilyen idő­pontokban már zárva találják a kaput, sajnos nem mindenütt van csengő. A kézbesítőink elmondták több alkalommal a házőrző kutyák is zavarják őket, és a kutyaugatás ellenére sem jönnek ki a lakók. Kérjük Önöket, segítsék kézbesítőink munkáját első­sorban azokon a területeken, ahol továbbra is vagy január 1-től rendelik meg lapunkat, de még nem kereste fel őket munkatársunk. Az átutalási betétszámlán előfizetők tájékoztatására: az OTP Rt.-nek legkésőbb de­cember 6-ig lehet megbízást adni az előfizetőnek a január­tól esedékes díj befizetésére. Akiktől ezen az időpont után kapjuk a megbízást, azoktól a januári előfizetési díjat kész­pénzben szedjük be, és azt követő hónapokban kerül át az átutalási számlájukra. A lapban található megren­delőlapot az ügynökségeink­nél és Pécsett a kiadó hirde­tésfelvételi irodáiban is lead­hatják. Ügynökségek Pécs város te­rületén:- belvárosban Herczegh La- josné Pécs, Hungária u. 22.-budgi városrészen Mándi Károlyné Pécs, Bocskai út 7.- kertvárosban Hágen János Pécs, Építők útja 3/b.- szigeti városrészen Ve­res Tamás Pécs, Ércbányász u. 18. Komló városban és város- környéken lakók:- Somogyi Károly Komló, Vértanuk u. 48. Mohács városban és környé­kén lakók: Kovács Lajos Lánycsók, Erdé­lyi u. 43. Siklós városban és környékén lakók: Sovány Sándomé Siklós, He­ren völgyi u. 8. Szigetvár városban és környé­kén lakók: Rajczy Rudolf Szigetvár, Al­kotmány u. 22. Hirdetésfelvételi irodáink Pé­csett: Pécs, Rákóczi út 34. (földszint) Pécs, Ferencesek út 1. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és Kiadóhivatala Futnak a képek Nézem, nézem a Sliver című filmet, és egyik meglepetés a másik után ér. Nem a cselek­mény révén, mert ebben körülbe­lül annyi izgalom rejlik, mint egy természettudományos elő­adásban, amely a közép-angliai tóvidék élővilágát taglalja, külö­nös tekintettel a tüskés pikófé- lékre. Legfeljebb azt tekinthetjük váratlan fordulatnak, hogy egy aránylag jól megírt krimiből ennyire érdektelen filmet készí­tettek. A forgatókönyvet össze­tákoló Joe Eszterhas ugyanis va­lósággal lilúgozta Ira Levin re­gényét, mint hallom, egymillió dollárért. De ezt hagyjuk... A meglepetések fő okozója számomra Hollywood egyik ügyeletes sztárja, Sharon Stone, illetve az általa alakított hősnő. Bemegy például új lakásába, ami szerintem tornacsarnoknak, rak­tárnak, esetleg diszkont áruház­nak bizonyára megfelelő lenne, barátságos otthonnak azonban nehezen tudnám elképzelni, na, gondolom, most mindjárt sarkon fordul és távozik, ám ehelyett azt mondja, nagyon szép. Majd ki­néz az ablakon, amelyen keresz­tül egy iszonyatos betonrenge­tegre lehet látni, s átszellemült arccal, a meghatottságtól fátyo­los hangon azt rebegi: Milyen gyönyörű a kilátás! Hát ez ízlés dolga, az szent­igaz. Kár vitatkozni róla. Egy beduin bizonyára a kietlen siva­Pórul járt kéjlesők tagot tartja a világ legszebb vi­dékének. Hanem az már túlságo­san meredek, hogy Sharon Stone egy lelkes reklámembere által azt hírleli magáról, miszerint ő ma szexragadozó, holnap enge­delmes feleség, holnapután pe­dig Shakespeare-színésznő. Nos, az első állítást készséggel elhi­szem, a másodikat csak kötve, a harmadik viszont szerintem ki van zárva. De akadnak itt egyéb meg­hökkentő dolgok is. Egy állítólag félénk nő szemrebbenés nélkül beköltözik egy olyan házba, ahol úgy hullanak a lakók (van, aki a huszadik emeletről), mint szil­veszterkor a konfetti. Egy mil­liomos pedig a cipőszekrényben helyezi el a trezorját! Phillip Noyce filmjének azonban az ab­lakba helyezett távcső a kulcsa, amelynek segítségével a hősnő kukkok Sőt, azt kukkolja, hogy kukkolják. Miként a történet férfihőse is ezt cselekszi, egy szuperkészülék segítségével, amolyan elfuserált sánta ördög­ként minden lakásba belelát. Eladdig, míg a néző maga is fel­fedezi, hogy őt is leskelődésre késztetik. De még így is pórul jár, akárcsak a film kukkoló hő­sei. Bacsó Péter új műve, a Live Show is vetkőzőkről és kéjle- sőkről szól, nem sokkal jobb színvonalon. Bacsót, publicisz- tikus hajlama következtében, mindig is csábították a felszínes megoldások, legalábbis gyen­gébb filmjeiben, s ez a von­zalma ezúttal is könnyed sem- mitmondásra késztette. Mert a közhelyek még Káló Flórián szájában is közhelyek marad­nak. És attól nem lesz mai egy film, ha a Batthyány-örökmé- csest mutatják benne, meg fiata­lok tüntetnek ezért-azért. Jel­szavakkal és piroslámpás há­zakkal bajos korfestést művelni, s e filmben harmadik megoldás nem kínálkozik. És a Live Show, a nyilvános közösülés során sem a pályakezdők gond­jai tárulnak fel elsősorban. De nem ám. Félreértés ne essék, nem a téma ellen van kifogá­som, hanem a szemléletmódot tartom felületesnek. Egy filmet ugyanis soha nem a tárgya tesz pornográffá, inkább a tárgyra vetett pillantás. így aztán egyszercsak megint azon kapjuk magunkat, mi né­zők, hogy kukkolunk. Hogy ta­lán akaratunk ellenére mi is kéj- lesőkké váltunk, mint Robbe-Grillet hőse, s legszíve­sebben mi is hevesen bizony­gatnánk, hogy minden esendő- ségünk ellenére sem azok va­gyunk ám, akinek mások, néha még filmrendezők is, vélnek bennünket. Mi csupán filmeket szeretnénk nézni a moziban. S ez nem mindig sikerül. Nagy Imre Negyvenegy hazai kiadó legfrissebb könyvei is kaphatók a Kiadók Házában Fotó: Löffler G. Félszáz kiadó ezernél több újdonsága Kiadók Háza Pécsett Már most is 41 hazai kiadó legfrissebb könyve, közel ezer újdonsága kapható a tegnap megnyílt Kiadók Házában Pé­csett, a Nagy Lajos király út 9-ben, ahol nemcsak hétköznap tartanak nyitva délután , 4-ig, hanem egyelőre szombaton és vasárnap is, 14 óráig. A megnyitón Schenk János igazgató köszöntőjében el­mondta, hogy a budapesti után Pécsett is létrejött Kiadók Háza tulajdonképpen egy kicsinyített pécsi könyvvásár, ahol nagyke­reskedők, forgalmazók, köny­vesboltok, de akár magánsze­mélyek is vásárolhatnak. Lé­nyeges, hogy intézményeknek, vállalkozóknak átlagosan 30 %-os engedményt adnak, s míg például a szótárak, lexikonok esetében kisebb a kedvezmény, más könyveknél akár 40 % is lehet. Az egyéni vásárlók 10 % engedményt kapnak. A Kiadók Háza nem csak a piacot uraló nagy könyvkiadó cégek bemutatkozását teszi le­hetővé, mellettük a kisebb vál­lalkozások is megjelennek. A kínálat az Ab ovo-tól az Aka­démiai, a Gondolat, a Magvető, a Szépirodalmi kiadón át a Zrí­nyi kiadóig teljed, és megtalál­juk a sorban a Pannónia köny­veket is. A pécsi üzlet szeretne a könyvtárakhoz is eljutni, de nem titkolt szándékuk volt az is, hogy lehetőséget adjanak az értelmiségnek arra, hogy ol­csóbban szerezhesse be az új könyveket. Hangsúlyt helyez­tek arra is, hogy szakembere­ket alkalmazzanak a boltban, akik értékes felvilágosítással tudnak szolgálni. Tervezik, hogy januártól video-és hang­hordozó-kiadó cégek újdonsá­gai is helyet kapnak náluk. A megnyitó közönségéből egy kereskedő örömmel üdvö­zölte az új üzletet, s kifejezte azt a reményét, hogy ezzel ta­lán megtörik a helyi nagyke­reskedők egyeduralma. A vállalkozásnak azonban az utcáról betérők látják talán a legnagyobb hasznát, hiszen új könyvet ma sehol sem lehet ol­csóbban kapni, karácsony előtt pedig végképp nem mindegy, mennyit fizetünk. Érdemes lesz sietni is, mert egy-egy ki­advány csak addig lesz a pol­cokon, míg a helyére a kiadó újabbat nem küld. H. I. Gy. Birkózás az angyallal István-akna, a bányából lett elvarázsolt kastély István-akna néhány kilomé­terre fekszik csupán Pécs hatá­rától. A bányaépületek valami­kor a húszas években épültek, ma már műemlékek. A szén- termelés két éve megszűnt, most, immár egy éve, itt műkö­dik a Képzőművészeti Mester- iskola festészeti tanszéke. Va­lamilyen felsőoktatási intéz­ményben diplomát szerzettek posztgraduális képzése zajlik két professzor, Keserű Ilona és Konkoly Gyula vezetésével. A Képzőművészeti Mesteriskola a JPTE része, lényegében egy­személyes professzori tanszé­kekből áll; a festőkön kívül Bencsik István, Schrammel Imre és Rétfalvi Sándor vezeté­sével Siklóson és Villányban működnek a szobrász tanszé­kek. A képzés mikéntje tehát speciális, egy személy által meghatározott. A tervek szerint a tudományegyetemen belül mihamarabb létrejön a Művé­szeti Kar, amelyhez hasonló képződmény jelenleg nincs Ma­gyarországon. Keserű Ilona születésnapját ünnepli. Ez alkalomból szak­mai, baráti beszélgetésre hívták meg ide a kultúra, az írott és elektronikus sajtó képviselőit, barátokat. Mint Keserű Ilonától megtudtuk, az elmúlt egy év alatt, amióta István-aknát elfog­lalták a festők, rengeteg mű jött létre; „ezek a fiatalok mégis­csak olyanok, mint mi voltunk, a mi időnkben” - mondta. A Képzőművészeti Mesteris­kola kiadásainak jelentős részét a négy alapító professzor (Ke­serű Ilona, Bencsik István, Rét­falvi Sándor és Schrammel Imre) által létrehozott alapít­vány finanszírozza. De más for­rásokból is jönnek pénzek: a Pro Kultúra Alapítványtól, a Szerencsejáték Alapítványtól, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-től, a Pécsi Hőerőmű Rt.-től, a Kaposvári Nyomda pedig a bemutatkozó katalógus költségeit állta. A tanárok fize­tését az egyetem biztosítja, ugyancsak az egyetem finanszí­rozza a helyiségek bérleti díját is. Számítások szerint eddig évente egy hallgatóra százezer forint jutott. Összehasonlítva az Iparművészeti Főiskolával és a Képzőművészeti Főiskolával, ott ugyanez négyszáz, illetve négyszázötvenezer forint/fő/év, tehát a fővárosban sokkal ked­vezőbbek az anyagi feltételek. Az iskola a közelmúltban hét­millió forintot nyert pályázaton, amely összeg a Művészeti Kar előkészítő munkálatainak költ­ségeit fedezi. A Művészeti Kar, amelynek központja a Damjanich úti épü­letben lesz, a Mesteriskola és a meglévő, de megújuló tanszé­keken kívül új tanszékekből is áll majd: a kortárs zenei, az elektronikus képalkotási, az épí­tőművészeti és a színpadművé­szeti tanszékből. A meglévő tanszékek megújulása is fontos, hiszen nemcsak a posztgraduá­lis, hanem az eddig hiányzó graduális művészképzésre is szükség van Pécsett. Mint Konkoly Gyula el­mondta, az István-aknai épület- komplexum most éppen az el­adás állapotában van, s bár az egyetemnek él az elővásárlási joga, mégsem száz százalékos az esély arra, hogy ténylegesen itt maradhatnak. Konkoly Gyula azt is elmondta, hogy ha ez az iskola működni fog, akkor Magyarországon egyedülálló dolgot hajt végre: a már papíron képzőművésznek tekintett em­bereknek magasabb rendű kép­zést adva, lényegében szuper- maneket állít elő. De ezek a szupermanek könnyen elkal­lódhatnak, hiszen az ország, at­tól, hogy felszabadult, kulturális szempontból provincionálisnak tekinthető csupán. Egy provin- cionális helyzetben lévő ország pedig, amelyre erősen hatnak a kulturális centrumban lévők, nem képes visszahatni, csak ha ebből az állapotából régióvá vá­lik. Ehhez pedig nagyon fontos lenne a kapcsolatok erősítése, kiállítások rendezése itthon és külföldön, vendégprofesszorok meghívása stb. Keserű Ilona 1958-ban vég­zett a főiskolán, s utána hat évig tartott, amíg, teljesen magára hagyatva, megtalálta önmagát, ki tudta alakítani saját stílusát. Nehezítette a helyzetét, hogy többedmagával persze, az általa művelt irányzat nem tartozott a szocialista eszmerendszerhez. Ma teljésen mások a körülmé­nyek, a mesteriskola segít az olyanoknak, akik már eldöntöt­ték, hogy mit akarnak, elérték a szakmai és emberi képzés egy meghatározott szintjét. A három év alatt, az ösztöndíjnak kö­szönhetően nincs megélhetési gondjuk, azt csinálhatják, ami­hez kedvük van. Mindenki any- nyit kap, amennyit igényel. Itt „a saját élő mivoltját tanítja az ember.” A légkör szeretetteljes és, mint Keserű hangsúlyozta, nincs jelen a politika. Colin Foster, Palkonyán élő angol szobrászművész Angliá­ban végzett tizenöt éve egy mesteriskolában, tehát neki személyes tapasztalatai vannak erről. Ott három-négyezer fiatal végez évente különböző művé­szeti szakokon, de mesterisko­lába közülük csak ötvennek van lehetősége bejutni. A végzés után aztán ott sincs több lehető­ségük, mint itt, hiszen a nagy galériák az ötvenből maximun kettővel kötnek szerződést. Mint Colin Foster megjegyezte, a Londonban végzett társai ugyanolyan nagy szegénység­ben élnek ma is ott, mint ő itt. Tapasztalatai szerint a Villány­ban és Siklóson kialakított hát­tér európai színvonalú. Keserű Ilona szerint a nyugati művész sorsa lényegében nem különbö­zik a keletitől, hiszen „az ember egész életében birkózik az an­gyallal, s ez mindegy hogy hol történik.” Keserű Katalin művészettör­ténész, a Műcsarnok igazgatója elmondta, hogy a felújítás alatt lévő főépületben kialakítanak egy több funkciót is ellátó ter­met, ahol 1995-ben, a megnyi­tás után lehetőség lesz a pécsi mesteriskolások alkotásainak reprezentatív bemutatkozá­sára. Cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents