Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-30 / 355. szám

8 aj Dunántúli napló 1993. december 30., csütörtök Vállalkozások - Üzlet Január elsejétől Nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel és taxaméterrel A legkisebb üzletekben is számlaadó pénztárgépet használnak Szabó Ivánnal a bankkonszolidációról „Nem kizárt a hitelkamatok csökkenése” A pénzügyminiszter 6/1993. (II.9.) PM rendelete meghatá­rozza azon adóalanyok, azaz jogi személyek, természetes személyek és jogi személyiségű szervezetek körét, akik, illetve amelyek értékesítéseikre és /vagy szolgáltatásaikra vonat­kozóan kizárólag pénztárgéppel vagy taxaméterrel tehetnek ele­get nyugtaadási kötelezettsé­güknek. Ennek megfelelően 1994. ja­nuár 1-jétől taxaméter haszná­latra kötelezettek a személytaxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok. Pénztárgép használatára kötele­zettek a kereskedelem területén az üzletköri besorolás szerint (többször módosított 6/1990. IV.5. KÉM rendelet) az I. Kis­kereskedelem köréből a 4. Ipar­cikk a vas-, műszaki, üvegáru-, jármű- és gépüzletek, valamint az elektronikai termékeket áru­sító kereskedelmi egységek), továbbá a vendéglátóipar terüle­tén az üzletköri besorolás sze­Az alábbiakban a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) állásfoglalását közöl­jük a kereskedelmi forgalma­zás ellenőrzésének szigorítá­sára hozott kormányhatáro­zati intézkedések indokoltsá­gáról és az átlaluk kiváltott visszhangokról. Az FVF a kö­vetkezőképpen látja a kiala­kult helyzetet: Az utóbbi időben egyre gyak­rabban találkozunk mind kü­lönböző nyilvános fórumokon, mind a napi sajtóban olyan - esetenként ismert közéleti sze­mélyiségek részéről elhangzó - nyilatkozatokkal, miszerint az állami ellenőrzés fokozása álta­lában összeegyezhetetlen a „pi­acgazdaság szellemével”. Ugyanez az állítás durvább formában is elhangzik, misze­rint: „az ellenőrzés fokozása, mindenféle ellenőrző szerv fenntartása a költségvetési pa­zarlás egyik formája. Az élesen kritikus megjegyzések másik célpontja: az integrált magyar minőségellenőrzési struktúra jogi és intézményrendszere. A gyakran hangoztatott szlogenek itt a következők: „az állami mi­nőségellenőrzés idegen a piac- gazdaságtól”, vagy „a minőség megítélését bízzák a fogyasz­tóra”. Összegzett véleményünk ezekről a jelenségekről a követ­kező. A magyarországi legális kis­kereskedelmi áruforgalom vo­lumene 1992-ben 1500 milliárd forint volt (KSH adat). Becslé­sek szerint az állami ellenőrzés különböző csatornáit (vám, ÁFA, SZJA) megkerülő illegá­lis áruforgalom - amely ma már az egész ország területét le­rint II. Vendéglátóipari üzlet­körből a 3. Italüzletek (pl: ital­boltok, borozók, borkimérések, drinkbárok, kocsmák). Az érintettek kizárólag az APEH által jóváhagyott pénz­tárgépekkel, illetve taxaméte­rekkel tehetnek eleget nyugtaa­dási kötelezettségüknek. A for- galombahozatali engedélyt ka­pott gépek listáját az APEH az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben közzéteszi. A pénzgárgépek, illetve ta­xaméter egyszeri beszerzésére kedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke egyszeri pénztárgép esetén 25 ezer, szá­mítógépes alapú pénztárgép vá­sárlásakor 50 ezer forint. Ä ta­xaméterek vásárlásához nyúj­tott 30 ezer forintos kedvez­mény 1993. december 31-ig ve­hető igénybe. 1994.január 1-től a kedvezmény mértéke 20 ezer forint. APEH Baranya Megyei Igazgatósága fedő értékesítési forma -, a le­gális forgalomnak mintegy 30%-a, azaz hozzávetőlegesen 450 milliárd forint. A be nem fizetet vám, ÁFA és SZJA is­mert mértékeit alapul véve a 450 milliárd forint illegális forgalomból, mintegy 250 mil­liárd forint illegális jövedelem képződik. Ez a kereskedelem tehát nagyságrendben a költ­ségvetési hiánnyal azonos mér­tékű pénzmennyiséget vont el az államtól. Az illegális kereskedelemből származó illegális jövedelem nagyságrendje miatt sem a je­lenlegi, sem bármilyen más összetételű, későbbi koalíciós kormányzat - belátható időn be­lül - nem lesz abban a helyzet­ben, hogy lemondjon erről az őt 1993-ban nem a bankok gaz­dálkodtak rosszul, hanem a gazdasági feltételek váltak kri­tikussá. A bankkonszolidáció és a hitelkonszolidáció keretében áramoltatott 186,7 milliárd fo­rint egyébként nem fogja elké- nyelmesíteni a pénzintézeteket, ugyanis a tőkefeltöltéshez szi­gorú garanciális követelmények kapcsolódnak - közölte a Vi­lággazdasággal Szabó Iván pénzügyminiszter. A pénzintézetek feltöltése, a rossznak minősített tőkekihe­lyezések átváltása várhatóan kedvezően fog hatni az egész gazdaságra, és több mint való­színű, hogy a hitelezési kerete­ken is enyhíteni fog. A sokak ál­tal remélt hitelkamat-csökke­nésnek is valós alapja van, mi­vel a bankok, ledobva magukról a kétes kintlevőségeket, már nincsenek a kamatrés tágítására kényszerítve. Nagyobb bizton­A vállalkozások nagy része azért bukik meg már a kezdet kezdetén, mert a gazdálkodni szándékozók az elinduláshoz szükséges alapinformációknak sincsenek birtokában Ez nem is csoda, hiszen ma már a tanács­okért is óriási összegeket kér­nek az erre szakosodott cégek, illetve magánszemélyek. A kezdő vállalkozók és a tanács­adók közötti szakadékot pró­bálja meg áthidalni az Életpálya Alapítvány.- Kinek nyújt segítséget? - érdeklődtünk a szponzoráló szervezet, a Shell Hungary Rt. vezérigazgatójától.- A fiatalokat szeretnénk el­indítani a vállalkozói pályán - válaszolja Mosonyi György.- Ezért főleg egyetemisták és kezdő vállalkozók jelentkezését várjuk. (a mindenkori kormányzatot) megillető jövedelemről. Mivel a költségvetés hiánya, illetve a hiány mértéke kiélezett politikai kérdés, a kormányzat - az adott helyzetben, belpolitikai okokból - nem tehet mást, minthogy törekszik az illegális jövedelmek minél nagyobb há­nyadának elvonására. E törek­vés megvalósításának egyik eszköze: a hatósági ellenőrzés fokozása. Ez a megállapítás természetesen nem kíván vala­milyen közgazdaságtudományi tézis szintjére emelkedni. Áz adott (költségvetési) helyzet ál­tal kikényszerített, ésszerű gya­korlati lépésekről van itt szó, amelyeknek a gazdasági tudo­mányelméleti (ideális állapo­tokra kidolgozott ) tételeivel sággal lehet gazdálkodni, a mű­ködési költségek már kisebb kamatrés mellett is kitermelhe- tők. A hitelkamatok leszállításá­nak irányába hat az is, hogy a kormányzati döntésnek megfe­lelően 10 százalékra mérsékel­ték a kamatadót. Ezek együtte­sen már a bizalmatlanabb gaz­dasági elemzőkkel is azt mon­datják, hogy a hitelkamat csök­kenésére a közeljövőben számí­tani lehet. Persze ennek megvannak a feltételei. „Ha a folyó fizetési mérleg túllépi a feszített kerete­ket, nem lehet a pénzintézetek kamatpolitikájában kedvező változást remélni” - hangsú­lyozta Szabó Iván. A hitelkonszolidációs szer­ződésekhez a pénzügyminiszté­rium rendkívül komoly feltéte­leket fűzött, és szigorú ellenőr­zési szabályokat rendelt mellé.- Miben tudja támogatni őket a szervezet?- Szakértőinktől megtanul­hatják a vállalkozások felépíté­sét, az üzleti tervek pontos elké­szítését és azt is, hogyan kell megkeresniük a megfelelő fi­nanszírozási formát, miként kell a hiteligénylést benyújtani, tő­késtársakat bevonni.- Hány fiatalt szeretne elindí­tani az Alapítvány?-1993. augusztusában alakul­tunk, s pillanatnyilag az Ezred­forduló Alapítvánnyal közösen gondozzuk a programot. Az első éves működésre 10 millió forintot ajánlottunk fel. Ha csat­lakoznak a kezdeményezésünk­höz más szervezetek is, akkor lényegesen több vállalkozót "ál­líthatunk pályára". Az első év­ben 500 jelentkezőt tudunk fo­gadni, ha közülük csak minden való egybevetésre csúsztatási, manipulálási szándékra utal. A 200 milliárd forint nagy­ságrendű illegális - az államtól elvont - jövedelmen a magyar lakosság egy része és a külföldi állampolgárok meghatározott köre osztozkodik. Az illegális jövedelemből részesülő magyar állampolgárok köre - annak szociológiai struktúráját te­kintve - a mai magyar társada­lom minden rétegét átfedi, ma­gában foglalja. Hatalmas (200 milliárd forintos) „torta” ez, amelyből nagyon sokan része­sednek! Nyilvánvaló, hogy a torta méretét és az azon osztoz- kodók érdekeit közvetlenül ve­szélyeztető állami (hatósági) el­lenőrzés minden formáját a le­hető legnagyobb ellenszenv kí­így nem lehet felelősséggel ki­jelenteni, hogy az állami segít­ség ellustítaná a bankokat. Azért sem állná meg a helyét az ilyen kijelentés, mivel alapve­tően nem a pénzintézetek gaz­dálkodása idézte elő a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet, abban legfőképpen az általános gazda­sági pozícióromlás játszott közre. A pénzügyminiszter egyéb­ként a lakossági megtakarítások kimerülésével kapcsolatos ag­godalmakat is alaptalannak tartja. A jegybanki alap-kamat­emelés és a kamatadó 50 száza­lékos mérséklése ugyanis egyér­telműen növeli a megtakarítási kedvet, amit további konstruk­ciók egészítenek ki. Például az a beruházási kedvezmény, ami a három évnél hosszabb lejáratú államkötvény vásárlásakor illeti meg a lakosságot. Kiss Tamás tizedik jut el az üzleti terv ki­dolgozásáig, akkor már sikeres­nek ítélem a programot. Úgy tervezzük, hogy májusban nyil­vános vetélkedőt rendezünk, amelyen összemérhetik tudásu­kat a fiatalok.- Bár kétségtelenül fontos ez a kezdeményezés, de a több szá­zezer vállalkozóhoz képest az 50 támogatott fiatal csupán csepp a tengerben...- Ezzel mi is tisztában va­gyunk. A megoldás valószínű­leg az lenne, ha minden piacké­pes ötletet révbe juttatnánk. Eh­hez azonban sokkal nagyobb apparátus kellene, s ennek a fenntartása már nem lehet egyetlen alapítvány feladata. Erre a célra állami vállalkozás- fejlesztési ügynökséget kellene létrehozni... D. Zs. séri az érintettek részéről. A ha­tósági ellenőrzés leépítésére, visszaszorítására irányuló tö­rekvések ezért - a közvetlenül érintettek intellektuális szintjé­nek megfelelően - hol durva, törvénysértésre nyiltan felszó­lító megnyilatkozások, hol kifi­nomult, „tudományos” elemzé­sek formájában jelentkeznek. Számos iparilag fejlett ország ez idő szerint recesszióval küszködik. Ennek egyik meg­nyilvánulási formája, hogy pél­dául az Európai Közösségben jelenelg 22 millió munkanélküli van. Az EK-ban nincs olyan jogszabály, amely explicit for­májában tiltaná a rossz minő­ségű termékek exportját a Kö­zösségen kívüli országokba. A velünk gazdasági kapcsolatban álló államok nemzeti jogrend­szere nem tiltja (Svédország és Finnország kivételével) a rossz minőségű, tehát a gyártó or­szágban valamilyen okból nem forgalomképes termékek ex­portját. Ebből következik, hogy a magyar fogyasztók biztonsá­gos és jó minőségű termékekkel való ellátásának egyetlen és ki­zárólagos garanciális feltétele: az integrált, magyar nemzeti minőséganusító, minőségelle­nőrző és fogyasztóvédelmi rendszer hatékony működése. Ennek fenntartása és folyama­tos fejlesztése alapvető nemzeti érdek. Hiánya estén a „piacgaz­daság szellemének”, illetve ese­tenként farkastörvényeinek megfelelően az ország minden rendű és rangú bóvli áru célál­lomása lesz. Bárdi Miklós a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője Vállalati részvétel nemzetközi tenderen A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Különleges Kereske­delmi Műveletek Főosztálya a Világbank, IDA és EBRD által finanszírozott külföldi beruhá­zásokkal összefüggő nemzet­közi tendereken való magyar vállalati részvétel elősegítésére Világbankinform néven számí­tógépes információs szolgálta­tást működtet. Információt nyújtanak 176 Világbank-tag­ország beruházásairól (kelet-eu­rópai országokról is), valamint egyes országok hitelkérelmei­nek minden fázisáról. A lehető­séggel kapcsolatos bővebb in­formációt az MKB Rt. Nemzet­közi Pénzügyi és Szállítmányo­zási Főosztálya ad a 131-89-23-as telefonon, vagy a 153-20-96-os telefaxon. Kiállítások és vásárok ’94 Magyar, angol és német nyelven megjelent a „Kiállítá­sok és vásárok Magyarországon ’94” című kiadvány. Ebben mintegy 100 jövő évi rendez­vény adatait adják közre a szer­vezőkre vonatkozó informáci­ókkal együtt. Az adatok idő­rendben szerepelnek, de téma és helyszín szerint is visszakeres­hetők. A kiadvány megvásárol­ható a Magyar Gazdasági Ka­mara kiadványboltjában (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. IV. emelet), a vidékiek utánvéttel is megrendelhetik. Ára: 330 forint plusz áfa és pos­taköltség. V alutapénztárosi és valuta-ügyintézői szaktanfolyam indul A Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a 147/1991. sz. kormányrende­letben foglaltak szerint valuta­pénztárosi és valuta-ügyintézői szaktanfolyamot szervez. A tan­folyam elvégzését ajánlják mindazon banki, külkereske­delmi, idegenforgalmi területen dolgozóknak, akik nem rendel­keznek a rendeletben előírt szakvizsgával, és az munkakö­rük ellátásához szükséges lenne. Beiratkozhatnak olyan vállalkozók, is akik pénzváltói tevékenységgel kívánnak fog­lalkozni. A tanfolyam tervezett időpontja 1994. február 20. To­vábbi információval szolgál a Dél-dunántúli Gazdasági Ka­mara (tel.: 413-040). Bécsi bőrvásár A Bécsi Vásár a Práterben megnyitotta új, 25. csarnokát, amely a legmodernebb felszere­léssel várja a kiállítókat. A jó helyszín, a világ minden tájáról érkező kiállítókkal rendkívül előnyös üzleti kapcsolatokra ad lehetőséget. A jövő évben két alkalommal rendezik meg a vá­sárt, amely eddig két különálló szakkiállítás volt. A tavaszi március 26-28-a között lesz, az őszi október 1-3-a között kerül megrendezésre. A szervezők kétféle egységstand ajánlattal igyekeznek csökkenteni a kiállí­tás költségeit. Itt rendezik meg a cipő és bőrtermékek kiállítói­nak seregszemléjét, a Schuh und Leder Nemzetközi Cipő és Bőráru Szakvásárt, amelyre ja­nuár 15-ig lehet jelentkezni. Számítógépkezelői ismeretek vállalkozóknak Január második felében csü­törtök délután és szombat dél­előtt 20 órás tanfolyamot indít a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesz­tési Központ vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak alapvető számítástechnikai ismeretekből. Bővebb infor­máció kérhető a Pécsi Kisvál­lalkozás-fejlesztési Központ­ban (Pécs, Felsőmalom utca 13. telefon: 333-753). Hatalmas tortán osztozkodik a zugkereskedelem A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az ellenőrzések szigorítása mellett A vásárokon kínált áruk nagy része nem tartalmaz vám, ÁFA, SZJA illetéket _ Kinek mit nyújt az Életpálya Alapítvány? í.

Next

/
Thumbnails
Contents