Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-03 / 330. szám

1993. december 3., péntek Magazin új Dunántúli napló 21 Víz a Szahara alatt? Kelet-Szahara forró sivatagi homokja alatt nemcsak számos ásványkincs rejtőzik, hanem pa­radox módon víz is. Tengernyi sok van belőle: a talajvízkészlet 150 ezer köbkilométemyit tesz ki, amely ha felszínre tömé, például a Kárpát-medencét 600 méter magasan elborítaná. A különös a dologban, hogy fosszilis talajvízről van szó, amely alig kap utánpótlást a föld alatt más régiókból. Az utolsó nedves periódus marad­ványa mintegy 4—5 ezer éve ért véget. 1986 óta dolgoznak geológu­sok, hidrológusok, paleontolo- gusok és vízépítő mérnökök, hogy kutatások eredményeit a regionális fejlesztésben haszno­sítsák. Máris említésre méltó vízmennyiséget hoznak a fel­színre a Kufra-oázisban /Libia/ és New Valley-ben /Egyiptom/, valamint a Nílussal nagyjából párhuzamosan futó völgylánc­ban, a Dakhla-medencében. Többszörös szervátültetés Egy pittsburghi kórházban elhunyt az a brit kislány, akin többszörös szervátültetést haj­tottak végre. Laura Daviesen 1992 júniusában első műtétjénél máj- és bélátültetést végeztek. Nyolc héttel ezelőtt a kislány újabb, 15 órás műtét keretében több új szervet - májat, bél­rendszert, gyomrot, hasnyálmi­rigyet és vesét - kapott. A Reu­ter jelentése szerint a kis Laurá­nak születésétől fogva súlyos emésztési rendellenessége volt, amit a szervátültetésekkel akar­tak orvosolni. A rendkívül költ­séges műtéthez az ötéves kis­lány szülei adományokból gyűj­tötték össze a szükséges pénzt, amihez Fahd bin Abdel-Aziz szaúd-arábiai király is hozzájá­rult. „Az évszázad felfedezése” „Az évszázad felfedezésé­nek” tartják angol zenetudósok azt az eddig ismeretlen Purcell partitúrát, amelynek megkerü­léséről a londoni The Times hírt adott. Egy londoni régiségke­reskedő, Lisa Cox nemrég árve­résen jutott hozzá a 24 oldalnyi partitúrához, amelyet a hajdani angol udvari zeneszerző, Henry Purcell (1659-1695) sajátkezü- leg vetett papírra. Szakértők szerint az alkotás lázában azon nyomban lejegyzett zon­gora-kottát a régiségkereskedő több más régi partitúrával együtt vásárolta egy héttel ez­előtt egy londoni árverésen. Hogy mennyiért, arról Lisa Cox nem nyilatkozott. Mint Purcell-szakértők azóta megállapították - idézik hí­rügynökségek a The Times je­lentését - a kérdéses partitúra minden kétséget kizáróan az angol barokk zeneszerző alko­tása. Értékét font sterlingben hat számjegyűre becsülik. Hogy állunk a rágógumival és a bokafixes zoknival? Újmódi illik, nem illik Ha Európába törekszünk, ak­kor európai polgárként ismer­nünk és főleg gyakorolnunk kell a mindennapok viselkedéskul­túrájának alapvető szabályait. Az ezzel kapcsolatos előíráso­kat Ottlik Károly, a Kereske­delmi, Vendéglátó és Idegen- forgalmi Főiskola adjunktusa adta közre „Protokoll” című könyvében. Elöljáróban nem árt tisztázni, hogy mi is tulajdonképpen az il­lem, az etikett és a protokoll? A protokoll a hivatalos kapcsola­tok rendje, rendszere. Az etikett a társadalmi érintkezés, visel­kedés illemszabályainak gyűj­teménye. Az illem pedig nem más, mint a társadalmi érintke­zés, a viselkedés szabályainak koronként változó előírása. Ma már csak csodálkozva hallgat­nánk a 19. század elejének köte­lező. udvariaskodását: „Nagyra böcsülöm, hogy báró uram ma­gát hozzánk megalázta ...” De bizonyára megmosolyogjuk akár húsz évvel ezelőtti önma­gunkat is, amikor csak elvtárs­nak és elvtársnőnek szólítottuk egymást. Új, változó korunkban tehát nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is feleleveníteni vagy elsajátítani a viselkedéskultúra mindennapos, polgári gyakorla­tát. Visszatért például az euró­pai szabályoknak megfelelő megszólítás. Az ifjú lányoknak a kisasszony, a nőknek a höl­gyem, a férfiaknak pedig az uram megszólítás az illendő. Ezzel párosulnia kell a jó mo­dornak, az udvariasságnak, az ápolt külsőnek. Ez utóbbi nem­csak ajánlott, hanem sok eset­ben kimondottan kívánatos. Egy üzletemberről kialakított képet ronthatja a bokafixes zokniból kivillanó lábszár. A vállalkozó hölgynek nem feltét­lenül a legutolsó divat szerint kell öltözködnie, de minden­képpen ajánlott a diszkrét ele­gancia. A munkát keresőknek is hasznos ügyelniük a megjelené­sükre: a megnyerő, ápolt, tiszta külső jelentősen növelheti az elhelyezkedés esélyét. Ottlik Károly illemtana az első, amelyben külön fejezet foglalkozik a rágógumival. Századunk jellegzetes, tengeren túlról származó szokását nem tiltja a protokoll, de vannak szi­tuációk, amikor ajánlatos ke­rülni a rágózást. Ilyen például, ha belépünk valahová, ha kö­szönünk, vagy bemutatkozunk Nem illik „rágni” társalgás és előadás közben sem. És hogy állunk a munkahelyi szerelemmel? Illik vagy nem il­lik? A könyv szerint: a munka­idő alatt is lehet szerelmes va­laki, de a munkát nem befolyá­solhatja. Gondolná a Kedves Olvasó, hogy a viccmesélésnek is van immáron írott szabálya? íme a legfontosabb: legyünk óvatosak a politikai, „etnikai viccekkel”!-szabó­Eduard Reuter, a Daimler-Benz elnöke és a Mitsubishi elnöke Shinroku Morohashi az ötödik csúcstalálkozó sajtókonferenciáján november 30-án Berlinben. Németország és Japán két nagy ipari csoportja megállapodott létrehoznak egy programot, amely az együttműködést ösztönzi különböző területeken. A narancsteától a túróturmixig A téli hűléses, influenzás megbetegedések leginkább az időseket veszélyeztetik. A sok­szor hosszadalmas betegség ki- sérőtüneteként fellépő láz egyik súlyos következménye lehet a szervezet kiszáradása. Fokozott figyelmet kell tehát fordítani a szomjúság csillapítására. Az iz- zadás okozta folyadék- és ásvá- nyianyag-veszteség különféle teákkal, gyümölcslevekkel, turmixolt italokkal jól pótol­ható. Az alábbiakban néhány ilyen - kevéssé ismert, de kel­lemes ízű, s a lábadozást gyors­ító - italkeverék receptjét közöl­jük. Valamennyi könnyen, gyorsan fikészíthető. Narancstea - kellékek: 1-2 filter teafű, 4 dl víz, 15 dkg na­rancs, 2 evőkanál méz és egy kevés reszelt narancshéj. Első­ként készítsük el magát a teát, majd lehűtés után préseljük bele a narancslevet, s keverjük el a mézet és a narancshéjat. Fűszeres limonádé - kellé­kei: 2 evőkanál méz, 1 db na­rancs, 4 dl víz, 1/4 citrom héja, továbbá fahéj és szegfűszeg. A fűszereket és a citromhéjat kö­rülbelül 2 percig főzzük a víz­ben; a kellemes aromát kapott levet kissé hűtsük le, majd íze­sítsük mézzel és frissen préselt narancslével. Narancsos kefir - kellékei: 20 dkg narancs, 4 dl kefir, 2 evőkanál méz és egy kevés na­rancshéj. A narancsot tisztítsuk meg, belsejét vágjuk apró dara­bokra és a mézzel együtt kever­jük a kefirhez. A reszelt na­rancshéjjal tálaláskor díszíthet­jük a kellemes italt. Cékla íróval - kellékei: 10 dkg cékla, 4 dl író, 1 evőkanál méz és egy kevés citromlé. A nyers, reszelt céklát az íróval és az ízesítőkkel addig turmixol- juk, amíg egynemű lesz - élénk színű, zamatos, jó ízű italt ka­punk. Túróturmix - kellékei: 5 dkg tehéntúró, 4 dl tej, 3 evőka­nál porcukor és egy kevés vaní­liásaikor. Elkészítése egyszerű: az összes kelléket együtt turmi- xoljuk és azonnal tálalhatjuk. Joghurtos uborka - kellé­kei: 10 dkg kovászos uborka, 4 dl joghurt, 1 evőkanál cukor, továbbá kapor és só. Az uborka felét a joghurttal és az ízesítők­kel turmixoljuk, a maradékot apró kockára vágva keveijük bele, s az italt kaporral díszít­jük. Nagy-Britannia királynője II. Erzsébet és az Egyesült Államok korábbi elnöke George Bush a Buckingham palotában kedden, november 30-án. George és Barbara Bush a királynő vacsora­vendégei voltak a palotában, miután II. Erzsébet tiszteletbeli lovaggá avatta a korábbi elnököt. A Bath lovagrend nagy ke­resztjét egy ritkán megítélt lovagi rendet adományozta , a leg­nagyobb kitüntetést, amit Nagy-Britannia külföldinek adhat. Mikor legszebbek a nők? Tagadja vagy bevallja: a szebbik nem sok tagja küzd személyiségzavarral, kisebbségi érzéssel, mert - csúnyának tartja magát. S mint a hipo- chonderekkel gyakran megesik, addig győzködik magukat ön­nön rútságukról, míg küllemük valóban megsínyli kishitűségü­ket.- Pedig az önbizalom-vesztés többnyire megelőzhető volna, ha a külsejükkel elégedetlen lá­nyok, asszonyok belegondolná­nak: i a szépség-történelemben majdnem annyi fordulat volt, mint az „igazi” történelemben - mondja dr. Kovács Elvira or­vospszichológus. Elég felidézpi a Rubens-festmények tes- tes-gömbölyded szépségeit vagy ellenpárként Twiggy-t, a férfibolondító piszkafa-sztár- modellt...-A két világháború között egyébként általában a baba­szépségek, a 40-es évek máso­dik felétől a slampos, idomaikat lebemyegek, lódenkabátok mögé rejtő hölgyek, majd az erotikus nőiességet megteste­sítő szexbombák, utóbb az uni- szex-viselettel „férfiasítotf ’ nők voltak az ideálok.-Az orvosnő szerint az ez­redfordulóhoz közeledve ismét sajátos szépség-históriai fordu­lat következik: nem a „dombo­rulatok”, a testi adottságok, ha­nem a jellembeli tulajdonságok értékelődnek föl a másik nem szemében. A talpraesett, szel­lemi partnerként is helytálló, ugyanakkor kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségű höl­gyek uralják majd szépség-pia­cot.- Nem a külső, hanem a belső kozmetikumok az igazán időállóak. Merem állítani, hogy holnap is, 2000 után is a bol­dogságtól viruló szerelmes nő lesz a legvonzóbb, s a szülés után kicsinyét szoptató, fürdető asszony a legszebb. Az ő - esz­tétikailag talán nem hibátlan - alakjukon, vonásaikon olyan harmónia tükröződik, amelynek szépítő hatásával a legrafinál­tabb szerek, ruhák sem verse­nyezhetnek.-A kisebbségi érzet, a csú­nyaság-komplexus ellen azon­ban életük minden szakaszában sokat tehetnek a nők. A „belső” plasztikai műtét része, hogy ve­gyék tudomásul testi adottsága­ikat, s ne próbáljanak erőszakot tenni külsejükön. Aki alkatilag kövér, az állandó fogyókúrázás- sal, önkínzással esetleg külső­leg is többet árt, mint használ önmagának. Az ápoltság, az íz­léses öltözködés szintén szépít. Kivált ha ez párosul akaraterő­vel, belső elhatározottsággal, amely azt sugallja: ne engedd „leírni” magad, sem nőként, sem tevékeny emberként.-szóma­Hollywood tönkreteszi Európát? Hollywood tönkre akar tenni egy egész kontinenst, amelyet piacnak tekint csöpögős filmjei és unalmas tévésorozatai szá­mára.- állítják olyan neves eu­rópai filmkészítők, mint például Sir Richard Attenborough, Ro­man Polanski, Louis Malle, Luc Besson, vagy Jean-Jacques Be- ineix. A filmesek attól tartanak, hogy az USA és az EK között nemsokára megkötendő általá­nos kereskedelmi egyezmény következtében még kevesebb film készülhet az öreg konti­nensen. A tiltakozók egyike, a belga Joro Correa így fogalmaz: „Az amerikai mozi tönkreteszi az európait. A filmeket ugyanis csomagban adják el, azaz egy népszerű, közönségsikerre szá­mító film - mint például a Ju­rassic Park - mellé meg kell venni több gyengécske alkotást is.” Correa szerint az amerikai stúdiók célul tűzték ki az euró­pai filmipar szétzúzását. „A vérbeli filmeseket technokraták váltották fel, őket viszont csak a nyereség érdekli, a filmek egyáltalán nem számítanak”. Az európai filmművészetért aggódó rendezők nemrégiben petíciót nyújtottak át az Európa Parlamentnek, melyben követe­lik, hogy biztosítsák az európai filmkészítés jövőjét és az ame­rikai piac megnyitását az euró­pai filmek előtt. Az előterjesztés máris lelkes támogatókra talált olyan ameri­kai sztárrendezők között is, mint Steve Spielberg vagy Sydney Pollack. A pedagógia hétköznapjai A pályaválasztás kérdőjelei Kaput nyitnak ezekben a he­tekben a középiskolák az álta­lános iskolák végzősei előtt: ismerkedjenek a helyszínnel, a körülményekkel - így aligha­nem könnyebben, jobban tud­nak dönteni az „útelágazás­nál”: milyen iskolatípus, mi­lyen pálya felé induljanak to­vább. Sokféle más módja, eszköze is van a segítségnek és tanács­adásnak - mégis nehéz apai-anyai kötelezettség a pá­lyaválasztásban való részvétel vagy közreműködés. Már csak azért is, mert tudni kell: a szü­lői felelősség nem hárítható másokra, a pályaválasztás di­lemmáival helyettük senki nem szembesülhet. Bízzanak azon­ban magukban, végre is saját gyermeküket ők ismerik leg­jobban. Persze nem árt ezt az ismeretet a továbbtanulás, a pá­lyakeresés szemszögéből föl­frissíteni, rendszerezni. Gondolják például végig, melyek azok a tárgyak, játé­kok, könyvek, filmek, foglala­tosságok, amelyekhez az átla­gosnál jobban kötődik gyere­kük. Ezek sokat elárulnak von­zalmairól, hajlamairól, érdek­lődési köréről, speciális adott­ságairól. Az efféle „tesztelés­ben” fiunk, lányunk legjobb pajtásai, kedvenc tanárai is hi­teles segítőtársak lehetnek. Legalább ilyen fontos (ha nem fontosabb), hogy a to­vábbtanulásra való jelentkezést vagy a szakmaválasztást meg­előzően hallgattassák meg maga a gyerek - de nem egy­szer vagy kétszer, hanem több­ször, sőt sokszor ... Kedve, hajlama, jövőképe, ideálja, re­ményei és sok minden más ki­tapintható az ilyen oldott han­gulatú beszélgetések során. Szót ejthetünk, együtt gondol­kodhatunk a különböző szak­mák, hivatások előnyeiről, árnyoldalairól - s néhány kö­zös meditáció után a korábbi­nál sokkal teljesebbé válnak ismereteink gyermekünk mik­rovilágáról csakúgy, mint reá­lis lehetőségeiről. Még valamit: ne hárítsuk a választás felelősségét a gye­rekre, korához képest bár­mennyire is érett gondolkodá­súnak tartjuk. Ne igényeljük, hogy konkrétan megfogal­mazza, hol akar tanulni és mi akar lenni. A megalapozott el­határozáshoz tizenévesen egy­szerűen nem lehet birtokában sem a kellő tájékozottságnak, sem a szükséges önismeretnek. Ugyanilyen hiba volna a másik végletbe esni; kizárni a pályaválasztási esélyek, lehe­tőségek mérlegeléséből, mel­lőzni vagy meg sem hallgatni a véleményét, tehát ahogy mon­dani szokták: nem szabad dön­teni róla - nélküle. Még senkit nem hajt a tatár: hosszú hetek kínálnak alkalmat az informálódásra, a középfokú tanintézetek közötti váloga­tásra és a családi konzultáci­ókra. De a pályaválasztás témá­ját ne vegyük le napirendről, mert utóbb az átgondolatlan, rossz döntés nem ránk, hanem a gyerekre üt vissza. Dr. K. I. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents