Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-29 / 354. szám

1993. december 29., szerda Kultúra - Oktatás új Dunántúli napló 7 A pécsi műszaki főiskola „megelőzte” a neves egyetemeket is A jövő útja a térinformatika felhasználása Világpremier Budapesten, december 31-én Jövőre, veled, újra Három évvel ezelőtt kezdő­dött el a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a térinfor­matika oktatása, ezen rövid idő alatt máris országos elismerést tudhatnak magukénak. Tavaly a Hungis Alapítvány diplomaterv és szakdolgozat pályázatán az első és a különdíjat hozták el a pécsi diákok diplomamunkái, megelőzve a Budapesti Mű­szaki Egyetemet, az Eötvös Ló- ránd Tudomány Egyetemet, a Kertészeti Egyetemet, idén pe­dig az első és második díjat, il­letve a különdíjat a főiskola kapta a térinformatika felsőfokú oktatásában elért kiváló ered­ményeiért. Dr. Aradi László tanszékve­zető elmondta, a térinformatika olyan számítógépes rendszer, amely alkalmas grafikus és leíró adatok nagy mennyiségű gyűj­tésére, együttes kezelésére, il­letve ezek felhasználásával kü­Baranya megyében egyetlen oktatási intézményben, a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképzőben lehet ilyen középfokú diplomákat, il­letve szakképesítéseket sze­rezni. A város közgyűlése döntését követően - 1993. szeptemberé­től a korábbi Zrínyi ésZsolnay iskolát összevonták - alakult meg ez az oktatási bázis. Azzal most nem foglalkozunk, hogy ez a határozat mennyire volt megalapozott, az viszont tény, hogy a város egyik legnagyobb iskolája jött létre, ahol ebben a tanévben 2301-en vesznek részt iskolai és tanfolyami képzés­ben. Persze, ezen nincs mit cso­dálkozni, hiszen manapság e három szolgáltatási ágazat ígéri a legbiztosabb egziszten­ciát - helyezkedjen el a végzős szakember akár az állami, akár a magánszektorban. Herold Gyula igazgató és Szépné Hor­váth Zsuzsanna igazgató-he­lyettes éppen ezért nem cso­dálkozik azon, hogy intézmé­nyük előkelő helyen szerepel a „felvételizők toplistáján”: na­gyon sokan szeretnének bejutni a „Keróba”, bizonyos szakokra sokszoros a túljelentkezés. Ezek közé tartozik a két taní­tási nyelvű, öt éves, integrált idegenforgalmi, a vendéglátói­pari és a kereskedelmi szakkö­zépiskolai oktatási forma. Az idegenforgalmi szakra a követ­kező tanévre 36 tanulót vehet­nek fel, de biztos, hogy sok­szor ennyien jelentkeznek. Azért, hogy a fel nem vett diá­kok ne kerüljenek hátrányba, február 18-án úgynevezett elő­felvételit tartanak - a jelentke­zéseknek február 15-ig kell az iskolába érkezni -, amelynek során az is kiderül, kik azok, akik jó képességeik ellenére erre a szakra nem jutnak be, de lönböző elemzéseket, számítá­sokat végezhetnek. A térinfor­matikai rendszer egyaránt fel­használható a különböző mű­szaki és közigazgatási feladatok elvégzéséhez.- Napjainkban a térinforma­tika rohamos fejlődésének lehe­tünk tanúi, a fejlett országokban a térinformatikának kiemelt je­lentőséget tulajdonítanak és az informatika legdinamikusabban fejlődő ágának tekintik. Éppen ezért mind rendszergazda, mind adatszolgáltató, mind felhaszná­lói szinten nagyszámú, külön­böző képzettségű szakember kerül kapcsolatba ezen rendsze­rekkel. A szükséges alapkép­zettség hiánya azonban erősen gátolja a rendszerek célszerű kiépítésének elterjedését, haté­kony és műszakilag korrekt használatát. Különösen nehéz a szakembereknek a kínálati piac kihívásainak megfelelni. Tavaly alkalmasak lennének például kereskedelmi képzésre. Az intézmény vezetői éppen ezért arra buzdítják a szülőket, gyerekeket, hogy bátran jelent­kezzenek, mert az „átjárhatóság­nak” ebben az iskolában már ko­moly szerepet jut. Nem csupán a felvételik során ajánlanak egyéb, intézményen belüli tanulási lehe­tőséget, hanem később is. Előfordulhat, hogy a diák, a sikeres felvételit követően nem igazán érzi jól magát, kiderül, rosszul választott: az átjárható­ság elve ekkor is érvényesül, 16 esztendős koráig az iskolán be­lül találhat magának megfelelő szakot, szakmát. a Kertészeti Egyetemen tartott „Térinformatika az oktatásban” szimpózium egyik fontos meg­állapítása volt, hogy Magyaror­szágon a térinformatika gyakor­lati alkalmazása megelőzi az oktatást. A fennálló helyzet egyértelműsíti, hogy a téma ok­tatásának kialakítása, illetve tö­kéletesítése igen aktuális kérdés napjainkban. A Hungis Alapítvány I. díjra értékelte idén Csala György: A HALINFO ivóvíz és szennyvíz­csatorna nyilvántartó rendszer című pályázatát. Második lett Bíró László és Tóth Csaba: A mohácsi árvízvédelmi övezet területe című szakdolgozatával. Tavaly Csizmadia Zsolt és Tö­rök Zoltán nyerte el az első he­lyezést és a különdíjat, egy pa­tak vízgyűjtő területével kap­csolatos téma feldolgozásával.- A térinformatikát nem lehet önmagáért oktatni. Azért fontos A következő, 1994-95-ös tanévben 21 osztályt indítanak a Pécsi Kereskedelmi, Idegenfor­galmi, Vendéglátóipari Szakkö­zép- és Szakmunkásképzőben, ahol szeptemberben 650 diák kezdheti meg tanulmányait. Aligha lehet azt állítani, hogy jó körülménynek között, hiszen a tárgyi feltételek hiányát nehe­zen tudja ellensúlyozni az elmé­letben és gyakorlatban is felké­szült tanári, szakoktatói kar. Herold Gyula elmondta, éppen amiatt, mert meglehetősen ne­héz körülmények között folyik a tanítás - a gondok között em­líthető, hogy kinőtték az épüle­tet - a következő tanévtől szer­a szoros kapcsolat a különböző cégekkel (Dél-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság, Környezet­védelmi Felügyelőség, Földhi­vatal, Pétáv, Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, Pécsi Vízmű) mert ezeknek áll ren­delkezésükre a feldolgozandó adathalmaz. Szimulált adatok­kal is lehetne dolgozni, de azt még nagyobb munka produ­kálni. Ezért a hallgatók minden esetben létező problémákat, té­mákat dolgoznak fel a diplo­mamunkájukban, amelyek hasznosításra kerülnek a gya­korlatban is. Nagyon jó kapcso­lat alakult ki a főiskola és a VÍ­ZIG között Bruhács László köz­reműködésével, aki óraadóként oktatja is ezt a tárgyat. A cég biztosítja a szükséges adatokat, a számítógépes rendszert, prog­ramokat, a diákok pedig a szel­lemi tőkét adják a munkába. Hajdú Zs. vezeti változásokat szeretnének bevezetni, ennek kimunkálása 1994. elején megkezdődik. Hozzátette, bár nincsenek an- nektálási szándékaik, a haté­kony működés szempontjából ésszerű lenne, ha a szomszédos Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola is ehhez az in­tézményhez tartozna. Ugyanis akkor egy olyan hatékony okta­tási centrum jönne létre, amely egymáshoz közelálló szakmai területeket tudna a szó igazi ér­telmében integrálni, racionáli­san összefogni. Ennek eldöntése azonban nem rajtuk múlik. Roszprim Nándor Először a magyar színháztör­ténetben: amerikai musical vi- lágpremieijére készül a Madách Színház. Az esemény csak azoknak a színházrajongóknak meglepetés, akik nem követték figyelmesen a Madách műsorát, illetve Bemard Slade amerikai sikerszerző és Szirtes Tamás fő­rendező szakmai kapcsolatát. Sok évvel ezelőtt ugyanis Szirtes rendezésében - és a Sztankay-Schütz páros felejthe­tetlen előadásában - játszották 650 alkalommal Bemard Slade Jövőre veled ugyanitt című ro­mantikus kamaradarabját, melynek hősei 25 éven át élnek boldog házasságban mással, s találkoznak évente egyszer ugyanabban a kaliforniai mo­telben egymással. Szirtes azóta egy Slade-musicalt is színre vitt: tavaly óta állandó telt ház­zal játssza a Madách Kamara- színház az Egy férfi, akit szere­tek c. romantikus komédiát. Amikor az Egy férfi... ma­gyar bemutatójának jogairól tárgyalt, Szirtes Los Angelesbe utazott, s itt került szóba, mi lenne, ha a Jövőre veled ugyan­itt új életre kelne, mint musical. Szirtes Tamásnál jobb magyar szakértőt aligha kérdezhetett volna Bemard Slade, hiszen a főrendező nevéhez fűződik a Macskák, a Kabaré és a József c. musical-ek sikere. Szirtest annyira fellelkesítette az ötlet, hogy a librettó megírásába is beszállt. Sőt, amikor Stan Dani­els, a többszörös Grammy-díjas zeneszerző elvállalta, hogy megkomponálja a musical zené­jét, Slade ismét megkérte Szir­tes Tamást, hogy jelölje ki azo­kat a pontokat a szövegkönyv­ben, ahová dalokat szeretne. Különleges zenei bemutatót kínál iskolások számára a Zengő együttes és a Baranya megyei Művelődési Központ. Az intézmény a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával népi hangszere­ket bemutató előadássorozatot ajánl a baranyai kistelepülések művelődési házai, illetve iskolái számára. Az előadásokra sor kerülhet klubokban is, hagyo­mányápoló művészeti cso­portok összejövetelein, rendha­gyó tanórák keretében. A népzenei bemutatóval szí­nesített 45 perces előadás során a közönség olyan hangszerekkel ismerkedhet meg, mint a he­gedű, a brácsa, a kürtös hegedű, a tambura, a tekerőlant, a do­romb, a töröksíp, az ütőgardon vagy a furulya. 25-30 zeneszer­szám is helyet kap a program­ban, sőt majd mindegyik inst­rumentum életközeibe is kerül, az érdeklődők kézbe vehetik, maguk is kipróbálhatják azokat. A Zengő együttes vezetője, Bergics Lajos elmondta, hogy Szirtes kezdettől fogva Udva­ros Dorottyában gondolkozott - bár a színésznő még sosem ját­szott musicalszínpadon. Udva­ros mellé pedig szinte magától kínálkozott az ötlet, hogy a partner Hirtling István legyen. Stan Daniels a nyár végén Pestre jött, hogy megismerked­jen a két főszereplővel és rájuk igazítsa a dalokat, melyeknek szövegét is ő írta. És szeptem­berben elkezdődtek a próbák. Hogyan lett egy kétszemé­lyes játékból látványos musi­cal? Bár a sajtó augusztus óta cikkezik készülő amerikai vi­lágpremierről, a nyilvános fő­próbáig sikerült titokban tartani, hogy a Jövőre veled újra többi - és szinte kizárólag csak táncos - szereplői a két szerelmes, Doris és George fiatalabb illetve idő­sebb alteregói. A történet bűbá­jos humora tehát nemcsak szó­ban és Fényes Szabolcs dalaira emlékeztető, dúdolható melódi­ákban fejeződik ki, hanem meg is elevenedik a két főszereplő korábbi illetve későbbi énjeinek megjelenésével. Mindez termé­szetesen hatalmas erőpróba a két - elsősorban prózai színész­ként ismert - főszereplőnek: Udvaros és Hirtling napi tizen- két-tizennégy órát dolgozik ezekben a napokban, s ebből le­galább öt-hat óra táncpróbákkal telik. A darab világpremierje de­cember 31-én lesz, s a színház­tól kapott értesülések szerint az összes januári előadásra elfogy­tak a jegyek. Aki egyelőre nem láthatja a Jövőre veled újra c. musical-t, addig is élvezheti a dalokat a darab muzsikájából készült kazettán. Návai Anikó több évvel ezelőtt hasonló elő­adásokat már tartott, s akkor igen jól fogadták a pedagógu­sok, népművelők ezt a kezde­ményezést. Most Bajzik Évával állították össze háromnegyed órás műso­rukat, „Magyar népi hangsze­rek, hangszeres magyar nép­zene” címmel. Az anyagban a tradicionális magyar falusi pa­rasztzene dallamvilága és zene­eszközei lelhetők fel. Elhang­zanak többezer éves motívumok is, de például a hangszeres ze­nében visszatekintenek az el­múlt 2-300 évre is. A programot, hála a pályázati támogatásnak, jelentős ked­vezménnyel kínálja a megyei művelődési központ. Az elő­adássorozatot 1994 januátjára, februárjára tervezik, a javasolt időpont 12 és 16 óra között. Az érdeklődő „megrendelőket”, közművelődési szakembereket és pedagógusokat a művelődési központban Laknemé Briickler Andrea tájékoztatja. H. I. Gy. Sok a tanuló, kevés a hely - Átjárhatóság a szakok között Egy népszerű iskola - gondokkal Előfelvételit is tartanak a „Keróban” Az iskolában korszerű tanműhelyekben sajátítják el jövendő szakmájukat a diákok Fotó: Läufer Rendhagyó enekorak Elismerés a 200. évfordulóra Déryné-emlékplakett Déryné Széppataki Róza szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából (december 24.) az or­szág állandó társulattal rendel­kező színházaiban Déryné pla­kettet vehet át mintegy félszáz színésznő. Az adományozó a Film Színház Alapítvány. A né­hány esztendővel ezelőtt meg­szűnt Film Színház Muzsika című hetilap volt főmunkatársa, Sas György elmondta: még mindig nem mondtak le arról, hogy újfa indítsák az újságot. Ezért hozták létre az alapítványt is. A mozit, a rivaldát és a zenét kedvelők adományai mellett önálló műsorok rendezésével is megpróbálják vagyonukat gya­rapítani. A kuratórium döntése alapján a kétszáz esztendeje - 1793. de­cember 24-én - született szí­nésznő emléke előtt tisztelegve, az első emlékplaketteket félszáz kései utód veheti át. Értesüléseink szerint Varga Tamás alkotását többek között a Madách Színház művészei kö­zül Tolnay Klári, Csűrös Ka­rola és Piros Ildikó, a József At­tila Színházból Galambos Erzsi és Pécsi Ildikó, a Fővárosi Ope­rett Színházból pedig Felföldi Anikó, Lehoczky Zsuzsa és Né­meth Marika veheti át. A Déryné emlékplakett váromá­nyosa Törőcsik Mari is, aki a Déryné hol van? című filmben játszotta a legendás színésznő szerepét. A megyeszékhelyeken mű­ködő színházak maguk dönte­nek művészeik elismeréséről. Ki ül az iskolaszékben? Egyiskolás falvakra van kitalálva Folynak az előkészületek az iskolaszékek február végéig történő megalapítására. E fó­rum az iskolák, a szülők és a fenntartó közötti együttműkö­dés által az oktatási intézmé­nyeknek a társadalommal való kapcsolatait hivatott majd szolgálni. A pécsi Babits Mihály Gim­náziumban úgy fogalmaztak, bizonyos szolgáltatást adó in­tézményként a társadalom, a szülők óhajainak közvetítését várják az iskolaszéktől. Jól működhet ez a formáció, fő­ként az egyes válaszutak, konf­liktusok esetén, mikor érdek- egyeztetéssel célszerű megta­lálni a kedvező megoldást. Olyan személyeket keresnek, akik képviselhetik mindkét fél érdekeit. Megtalálásuk nem könnyű, hiszen aki számba jö­het, többnyire igen elfoglalt ember. Ennek a gimnáziumnak mint többi társának is legfőbb gondja az időhiány, ami abból adódik, hogy a nemzeti alap­tanterv híján, nem körvonala­zódott, mire kell felkészíteni a diákokat. így a tanár és a diák is a maximális teljesítményre törekszik, s ezzel többnyire túl sok és inkább elméleti jellegű anyagot kell megtanítani illetve megtanulni. Vagyis kevesebb idő jut a diákok egyéb képes­ségeinek fejlesztésére. Az Ágoston téri iskolában megválasztották azokat, akik a pedagógusok és a szülők részé­ről részt vesznek az előkészüle­tekben, s várják a Pécs városi önkormányzat emberét. Kisebb helyeken az ilyen, pedagógus-szülő-önkormány- zat felállású csapat, ha nem is egyszerűen, de megszervez­hető. Az olyan nagyvárosban, mint Pécs, már bonyolultabb a helyzet:- Egyiskolás falvakra van ki­találva az iskolaszék, rendszere a nagyvárosok szempontjából eléggé kérdéses - mondja Ma- tavovszky Iván középiskolai ta­nár, Pécs város képviselőtestü­lete közoktatási bizottságának elnöke: - Pécsett 38 általános és 19 középfokú iskola, 57 tan­intézet van, tehát ennyi iskola­széket kell alapítani. Bajos, hogy Pécs város önkormányza­tának kevesebb, 49 képviselője van, s nem mindegyikük tud ebben részt vállalni. Az ön- kormányzatnak tehát fel kell kérnie kívülállókat, akik képvi­selni fogják az iskolaszékek­ben. Hatáskörük csekély lesz, de fontos, hogy a szülők bele­szólhatnak e fórumon az iskola ügyeibe. Díjazást ezért senki nem kap. Nem a szakmaiakba, hanem a pedagógiai kérdé­sekbe, és e ponton tudnak segí­teni az igazgatónak. Az igazgatók persze iskolá­juk felszerelése, karbantartása, tatarozása céljaira vátják első­sorban az iskolaszékek támoga­tását, hisz csökken a fenntar­tásra, dologi kiadásokra érkező kormányzati pénzösszeg, és az iskolákat takaréklángon kell működtetni. G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents