Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-28 / 353. szám
6 üj Dunántúli napló Gazdaság 1993. december 28., kedd Csaknem kétmillióval csökkent az ország sertésállománya Januártól új minősítési rendszer Munkavállalás Németországban Németországban munkát vállalók számát - havi átlagot tekintve - több mint 13 ezer főben állapították meg 1994-re - közölte Zelkó Lajosné, a külgazdasági tárca főosztályvezető helyettese. Emlékeztetett rá, hogy Németországban dolgozni csak a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyével lehet. A munkavállalás lehetőségét, illetve a kontingens nagyságát az német-magyar munkaügyi vegyes bizottság határozza meg: a németországi munka- nélküliség alakulását figyelembe véve módosítják a magyar munkavállalói létszámkeretet. Az elmúlt hetekben zajló tárgyalásokon a magyar fél kifogásolta a magas, fejenkénti 1600-2000 márkás illeték megfizetését. A német fél ígéretet tett arra, hogy a felvetés alapján visszatér e kérdésre. Zelkó Lajosné szerint Németországban nem számolnak a gazdaság válságának további mélyülésével, és biztató, hogy a keleti tartományokban is az élénkülés jelei mutatkoznak. A magyar munkavállalók szempontjából ez azt jelenti, hogy a német munkanélkülésig csökkenése pozitívan befolyásolhatja a magyar lehetőségeket. Bécsi-kvóta A jövő esztendőben, 1994 július 1.-től az előző évihez képest 6000-rel több, összesen 26 300 külföldinek ad ki új tartózkodási engedélyt az osztrák hatóság, ám a növekedésnek csaknem a fele a külföldiek gyerekeire vonatkozik. Franz Löschnak belügyminiszter új kvótája, amely még kormány- és parlamenti jóváhagyásra vár, ám elfogadása nem kétséges , a sokat vitatott törvény első éve után egyetlen ponton növelte a lehetőséget: a legálisan Ausztriában tartózkodó külföldiek itt születendő gyermekei számára 11 400 engedélyt adnak ki. Ezen kívül 14900 új tartózkodási engedély adható ki. 6,2 millió sertést tartanak a gazdaságok, csaknem kétmillióval kevesebbet, mint a néhány évvel ezelőtt. A szakosított telepeken mindenhol csökkentik a kocaállományt, mert nincs pénzük takarmányra, a kistermelőknél kismértékben nő. A nagyüzemi vágósertés kilogrammjáért 95-110 forint közötti árat fizetnek a felvásárlók, míg a kisüzemi hízott sertésekért 92-98 forintot adnak. A magas takarmányárak miatt nyomott a malacár, 100-135 forint kilója. Váltani kell- A hízósertés állomány csökkent, de ennek csak az egyik oka az égig szökő takarmányár, amely az öt évvel ezelőttinek a duplája. Sokba kerül a technológia, a víz, a villany. Ez mind előidézte, hogy a sertéstenyésztés null-szaldós, vagy veszteséges lett - mondja Kovács Mihály, az FM Baranya Megyei Hivatalának munkatársa. Akad azért olyan nagyüzem, ahol valamennyi haszon van, de sokan felszámolták a telepeiket, mert anyagilag nem bírták. A belföldi fogyasztás csökkent, külföldön meg a magyar disznóval nem lehet versenyezni, mert magas az előállítási költség. Várható, hogy az illetékes minisztériumok változtatnak a támogatási rendszeren és a jövő évtől nagyobb mértékben támogatják a tenyészál- lomány előállítást.- Olcsó takarmánnyal nem lehet jó minőséget előállítani - folytatja Kovács Mihály. - Az emberek szegények, ezért nem tudják megvenni a premixeket. Higitják a takarmányt. Ez mind rontja a minőséget. Ráfizetéses 1-10 hízót tartani. Az utolsó 24 órában vagyunk, ezért váltani kell. Erre áldoznia kell a kistermelőnek és a gazdaságoknak egyaránt, Ha nem, tovább csökken az állomány. Csak azokon a helyeken szabad sertéstenyésztéssel foglalkozni, ahol jó minőségű és megfelelő mennyiségű takarmány terem. Nem megy az, hogy mindenki disznót tart. Aki szereti a szakmáját és egészséges, nem mond le róla. Másnak váltania kell. 60-tól 120-ig A szabadszentkirályi Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet termelésének a felét a sertés adja. Szerződéses kapcsolatban állnak a Möbiusszal. A csökkenés inkább a háztájiban érződik. Valamikor ezen a vidéken 6000 sertést adtak el évente a háztájiból, ma már csak 2000-et.- A szövetkezet ebben az évben 10 000 sertést ad el - mondja Gráf József elnök. - Ekkora állományt nem lehet felszámolni, csak nagyon nagy veszteségekkel. Meg nem is tudom, hogy mit is csinálnánk helyette. A sertéságazatunk eredményes, és én bízom benne, hogy lesz még jobb is a helyzet. A reorganizációs hitelpályázatot is erre nyújtottuk be, a telepen 20 millió forintos rekonstrukciót hajtunk végre. A húsipari privatizáció során kárpótlási jegyekért - 15 millió forint értékben - Möbiusz részvényeket vásároltunk. A magánvágó- hídunkon 1500-2000 sertést dolgozunk fel évente, és még szeretnénk tovább bővíteni saját feldolgozásunkat.- Lehetetlen helyzet - folytatja Gráf József -, hogy egy év alatt 100 százalékot, 60-120 forint között mozogjon a sertés felvásárlási ára. Ez is oka a magántermelés visszaesésének. Jobb lenne, ha 100 forint alá nem menne az ár, de a legjobb az lenne, ha 100-130 forint között mozogna.- A 85 forintos garantált ár nagyon kevés, ha csak ennyit fizetnek, akkor már ráfizetéses a sertéstartás - veszi át a szót Katona József, a háztáji ágazat vezetője, aki maga is 108 disznót tart. - A kistermelőknek jó volt a kapcsolata a szövetkezettel, kooperációs szerződés alapján tartották az állatokat. Sokan tönkrementek, mert a 100-120 forintos felvásárlási ár nagyot zuhant. Az emberek nagy része munkája mellett foglalkozott állattartással, a kiegészítő jövedelmüktől estek el. Ma már csak az tudja csinálni, akinek van valamennyi tőkéje. A táp most már 2200 forint mázsánként. Egy disznónak 4 mázsa kell. 1800-2000 forint a malac és még a villanyt, vizet nem is számoltuk. Ha az új minősítési rendszert bevezetik, még rosz- szabb lesz a helyzet. Jó lenne, ha a háztáji belföldre termelhetne. Szabadszentkirályon akkor sem volt gond, amikor nehéz helyzetbe kerültek másutt a kistermelők, a Möbiusz akkor is felvásárolta a hízókat. Az is igaz, hogy szentkirályiak sem vitték el máshova eladni, még akkor sem, ha többet kínáltak érte. Szerintük ez a korrekt üzleti kapcsolat alapja. EUROP A Boly Rt. sertéstelepein 2400 anyakocát tartanak most is. Régebben jelentős volt a háztáji ágazat, ahonnan 38 000 hízót adtak le évente. A gazdaság 50 000-et nevelt fel.-A háztáji teljesen visszaesett - mondja Túri István főállattenyésztő. - Egyre bizonytalanabb lett minden, a kisgazdaságok képtelenek voltak talpon maradni. A nagyüzem nem tud olyan gyorsan váltani, mint a kicsi. Eves átlagban 92 forintot kaptunk a leadott sertések kilójáért. így még elfogadható a bevételünk. A váltásra csak 1995-ben kerülhet sor. 1994. januárjában ugyanis bevezetik az EUROP minősítési rendszert. Az E lesz a legjobb, ebben a magyarországi állomány 3 százaléka van benn, az U-ban a 17 és az R-ben a 43 százalék. Ezekre hirdették meg garantált árakat. A gazdaságok tudják, hogy javítaniuk kell a technológián, fajtát kell váltani, módosítani a takarmány összetételén, fel- használásán.- A legnagyobb gondunk, hogy igazán nem is tudjuk, hogy hol tartunk - folytatja Túri István -, már régen minősítették az állományunkat. A másik nagy kérdés, hogyan csinálják a minősítést. Nyugaton egy-egy feldolgozó üzem meghatározza, milyen fajta sertést tartsanak a gazdák, mert különböző fajtáknak mások és mások a jellemző jegyei. Egységes ár Január 1-től csak azoknak a vágóhídaknak kötelező bevezetni az új minősítést, ahol óránként 60 sertést vágnak. A Möbiusznál egy műszer és egy regressziós egyenlet segítségével határozzák meg a színhús mennyiségét. Az 55 százalék fölötti kerül az „E”, az 50-55 közötti az „U”-ba, a 45-50 közötti az „R”-be, a 40 alatti a „P” kategóriába. A minősítést nem a vállalat, hanem egy független szervezet végzi. A magasabb minőségi követelményekre szükség volt, ez mindenkinek az érdeke. Ehhez nem biztos, hogy a fajtaváltásra van szükség, a magyarországi fajták európa-hírűek, hanem a takarmányozásban kell egy szemléletváltozásnak bekövetkeznie. A Möbiusz januártól egységesen minősíti a kistermelőktől és a gazdaságoktól felvásárolt állatokat. Egységes lesz az átvételi ár is. Minden kisüzemben felnevelt sertést egyedileg tetoválnak, így bármikor megállapítható, hogy kié volt és a számítógépről lehívhatók az adatai. A nagyüzemekből behozott állatokat ötvenesével különítik el is végzik a minősítésüket. Sz. K. Évente tízezer sertést ad el a szabadszentkirályi szövetkezet Fotó: Läufer László Egy-két nap éhezés után a madarak elpusztulnak Téli madáretetés jDucetető Az idén a szokásosnál jóval keményebben köszöntött be a tél. A hóréteg meghezíti a nálunk telelő madarak táplálék- szerzését. Egy részük szívesen behúzódik a lakott területekre, ahol a madáretetők környékén egészen tavaszig kitelelnek. A téli madáretetés elsődleges célja, hogy kiegészítő táplálékot biztosítsunk a nálunk telelő madaraknak. Egy átlagos téli napon a madarak etetés nélkül is találnak elegendő táplálékot.A megfelelő mennyiségű természetes táplálék megszerzése csak akkor okoz gondot, ha a talajt és a fák ágait ónos jégbevonat, vastag zúzmara,vagy hóréteg borítja.A száraz, kemény fagyok is problémát jelentenek, mert ilyenkor a szervezet több hőenergiát igényel, s a madárnak több táplálékra van szüksége. E szempontok figyelembe vételével kell a téli madáretetést végezni. Etetésre alkalmas helynek olyan udvar - vagy kertrészt válasszunk, amit folyamatosan figyelemmel tudunk kísérni,s ahová minden nap, bármilyen zord időjárási körülmények között eljuthatunk. Vigyázzunk arra is, hogy a macskák ne tudják észrevételenül megközelíteni a táplálkozó madarakat. Ha sövény, ágrakás, vagy bokros mellé helyezünk ki etetőt, akkor a gyakran megjelenő karvaly ellen is védelmet biztosítunk. Az etetést földön, ablakpárkányon is végezhetjük, de célszerűbb, ha többé-kevésbé zárt etetőket alkalmazunk.A hagyományos és jól bevált dúcetetők mellett sikeresek az alulról nyitott verébmentes etetők, továbbá a fák ágaira erősített, kivágott műanyagflakonok is. Ha nincs lehetőségünk naponta feltölteni az etetőt, automata etetőt készítésünk. A téli madáretetés akkor eredményes igazán, ha többféle eleségről gondoskodunk. Az olajos magvak közül a napraforgó, tökmag, a dió a legmegfelelőbb,míg a zsírtartalmú anyagok közül a háj, a faggyú és a szalonna a legalkalmasabb. Az előbbieket a pintyfélék, az utóbbiakat a cinegék fogyasztják szívesen. Ne feledkezzünk meg a konyhai hulladékról sem! A főtt zöldséget, sárgarépát és rothadt gyümölcsöt a rigók, vörösbegyek fogyasztják előszeretettel. Lehetőleg kerüljük a kenyérmorzsa kihelyezését. Ha más etetőanyag nem áll rendelkezésre, csak annyit helyezzünk ki belőle, amennyit a madarak 1-2 óra alatt maradéktalanul el tudnak fogyasztani. A nedves, átázott kenyérhulladék bélhurutot okozhat, ami a madarak elpusztulásával jár. A téli madáretetés legfontosabb szempontja a rendszeresség. Ha ez nem oldható meg, inkább el se kezdjük! Az etetőhöz szokott madarak könnyen elpusztulhatnak a zord időjárási körülmények között, ha nem találják a megszokott helyen kihelyezett élelmet.Annyi madáre- leségről kell gondoskodnunk, hogy egész télen folyamatosan etethessünk. A madáretetést átlagos időjárási körülmények között legkorábban december elején lehet elkezdeni. Ennél korábban csak kivételesen mostoha időjárás esetén szabad etetni (mint piádén). Kezdetben az odaszok- tatáshoz szükséges mennyiséget adjuk. Ezt is célszerű naponta több alkalommal, kisebb részletekben kihelyezni.A madarak gyorsan felfedezik a számukra kitett eleséget, s attól kezdve az etető rendszeres látogatóivá válnak. Enyhe időjárás esetén továbbra is csak az odaszokta- táshoz szükséges mennyiséget adjuk, mert ha ennél nagyobb mennyiséget helyezünk ki, elvonjuk a madarakat természetes táplálékuktól. Megfosztjuk magunkat ingyenes kerti napszámosainktól, hasznos rovarpusztító tevékenységségüktől. A zordabb téli időszak beköszöntővel érkezik el a téli madáretetés legnagyszerűbb pillanata. Tartós hideg vagy nagy havazás idején már félnapos koplalás is komoly kondícióromlást okoz, s egy-két nap éhezés után a madarak könnyen elpusztulhatnak. Ilyenkor bőségesen helyezzünk ki eleséget az etetőkbe, s gondosan ügyeljünk a folyamatos utántöltésre. Az enyhébb napok beköszöntével fokozatosan csökkenthetjük a kihelyezett mennyiséget. Az időjárástól függően február végén, március elején fejezzük be a madáretetést. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület f „ --------1 Au tomata etető keresztmetszete
