Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-28 / 353. szám

6 üj Dunántúli napló Gazdaság 1993. december 28., kedd Csaknem kétmillióval csökkent az ország sertésállománya Januártól új minősítési rendszer Munkavállalás Németországban Németországban munkát vál­lalók számát - havi átlagot te­kintve - több mint 13 ezer fő­ben állapították meg 1994-re - közölte Zelkó Lajosné, a kül­gazdasági tárca főosztályvezető helyettese. Emlékeztetett rá, hogy Né­metországban dolgozni csak a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának enge­délyével lehet. A munkavállalás lehetőségét, illetve a kontingens nagyságát az német-magyar munkaügyi vegyes bizottság határozza meg: a németországi munka- nélküliség alakulását figye­lembe véve módosítják a ma­gyar munkavállalói létszámke­retet. Az elmúlt hetekben zajló tár­gyalásokon a magyar fél kifo­gásolta a magas, fejenkénti 1600-2000 márkás illeték meg­fizetését. A német fél ígéretet tett arra, hogy a felvetés alapján visszatér e kérdésre. Zelkó Lajosné szerint Né­metországban nem számolnak a gazdaság válságának további mélyülésével, és biztató, hogy a keleti tartományokban is az élénkülés jelei mutatkoznak. A magyar munkavállalók szem­pontjából ez azt jelenti, hogy a német munkanélkülésig csök­kenése pozitívan befolyásol­hatja a magyar lehetőségeket. Bécsi-kvóta A jövő esztendőben, 1994 jú­lius 1.-től az előző évihez ké­pest 6000-rel több, összesen 26 300 külföldinek ad ki új tartóz­kodási engedélyt az osztrák ha­tóság, ám a növekedésnek csaknem a fele a külföldiek gyerekeire vonatkozik. Franz Löschnak belügyminiszter új kvótája, amely még kormány- és parlamenti jóváhagyásra vár, ám elfogadása nem kétséges , a sokat vitatott törvény első éve után egyetlen ponton növelte a lehetőséget: a legálisan Ausztri­ában tartózkodó külföldiek itt születendő gyermekei számára 11 400 engedélyt adnak ki. Ezen kívül 14900 új tartózko­dási engedély adható ki. 6,2 millió sertést tartanak a gazdaságok, csaknem kétmil­lióval kevesebbet, mint a né­hány évvel ezelőtt. A szakosí­tott telepeken mindenhol csökkentik a kocaállományt, mert nincs pénzük takar­mányra, a kistermelőknél kismértékben nő. A nagyüzemi vágósertés ki­logrammjáért 95-110 forint közötti árat fizetnek a felvá­sárlók, míg a kisüzemi hízott sertésekért 92-98 forintot ad­nak. A magas takarmányárak miatt nyomott a malacár, 100-135 forint kilója. Váltani kell- A hízósertés állomány csökkent, de ennek csak az egyik oka az égig szökő takar­mányár, amely az öt évvel ez­előttinek a duplája. Sokba kerül a technológia, a víz, a villany. Ez mind előidézte, hogy a ser­téstenyésztés null-szaldós, vagy veszteséges lett - mondja Ko­vács Mihály, az FM Baranya Megyei Hivatalának munka­társa. Akad azért olyan nagy­üzem, ahol valamennyi haszon van, de sokan felszámolták a te­lepeiket, mert anyagilag nem bírták. A belföldi fogyasztás csök­kent, külföldön meg a magyar disznóval nem lehet verse­nyezni, mert magas az előállí­tási költség. Várható, hogy az il­letékes minisztériumok változ­tatnak a támogatási rendszeren és a jövő évtől nagyobb mér­tékben támogatják a tenyészál- lomány előállítást.- Olcsó takarmánnyal nem lehet jó minőséget előállítani - folytatja Kovács Mihály. - Az emberek szegények, ezért nem tudják megvenni a premixeket. Higitják a takarmányt. Ez mind rontja a minőséget. Ráfizetéses 1-10 hízót tartani. Az utolsó 24 órában vagyunk, ezért váltani kell. Erre áldoznia kell a kis­termelőnek és a gazdaságoknak egyaránt, Ha nem, tovább csök­ken az állomány. Csak azokon a helyeken szabad sertéstenyész­téssel foglalkozni, ahol jó mi­nőségű és megfelelő mennyi­ségű takarmány terem. Nem megy az, hogy mindenki disz­nót tart. Aki szereti a szakmáját és egészséges, nem mond le róla. Másnak váltania kell. 60-tól 120-ig A szabadszentkirályi Mező- gazdasági és Szolgáltató Szö­vetkezet termelésének a felét a sertés adja. Szerződéses kapcso­latban állnak a Möbiusszal. A csökkenés inkább a háztájiban érződik. Valamikor ezen a vi­déken 6000 sertést adtak el évente a háztájiból, ma már csak 2000-et.- A szövetkezet ebben az év­ben 10 000 sertést ad el - mondja Gráf József elnök. - Ekkora állományt nem lehet felszámolni, csak nagyon nagy veszteségekkel. Meg nem is tu­dom, hogy mit is csinálnánk he­lyette. A sertéságazatunk ered­ményes, és én bízom benne, hogy lesz még jobb is a helyzet. A reorganizációs hitelpályáza­tot is erre nyújtottuk be, a tele­pen 20 millió forintos rekonst­rukciót hajtunk végre. A hús­ipari privatizáció során kárpót­lási jegyekért - 15 millió forint értékben - Möbiusz részvénye­ket vásároltunk. A magánvágó- hídunkon 1500-2000 sertést dolgozunk fel évente, és még szeretnénk tovább bővíteni saját feldolgozásunkat.- Lehetetlen helyzet - foly­tatja Gráf József -, hogy egy év alatt 100 százalékot, 60-120 fo­rint között mozogjon a sertés felvásárlási ára. Ez is oka a ma­gántermelés visszaesésének. Jobb lenne, ha 100 forint alá nem menne az ár, de a legjobb az lenne, ha 100-130 forint kö­zött mozogna.- A 85 forintos garantált ár nagyon kevés, ha csak ennyit fizetnek, akkor már ráfizetéses a sertéstartás - veszi át a szót Katona József, a háztáji ágazat vezetője, aki maga is 108 disz­nót tart. - A kistermelőknek jó volt a kapcsolata a szövetkezet­tel, kooperációs szerződés alap­ján tartották az állatokat. Sokan tönkrementek, mert a 100-120 forintos felvásárlási ár nagyot zuhant. Az emberek nagy része munkája mellett foglalkozott ál­lattartással, a kiegészítő jöve­delmüktől estek el. Ma már csak az tudja csinálni, akinek van valamennyi tőkéje. A táp most már 2200 forint mázsán­ként. Egy disznónak 4 mázsa kell. 1800-2000 forint a malac és még a villanyt, vizet nem is számoltuk. Ha az új minősítési rendszert bevezetik, még rosz- szabb lesz a helyzet. Jó lenne, ha a háztáji belföldre termel­hetne. Szabadszentkirályon akkor sem volt gond, amikor nehéz helyzetbe kerültek másutt a kis­termelők, a Möbiusz akkor is felvásárolta a hízókat. Az is igaz, hogy szentkirályiak sem vitték el máshova eladni, még akkor sem, ha többet kínáltak érte. Szerintük ez a korrekt üz­leti kapcsolat alapja. EUROP A Boly Rt. sertéstelepein 2400 anyakocát tartanak most is. Régebben jelentős volt a ház­táji ágazat, ahonnan 38 000 hí­zót adtak le évente. A gazdaság 50 000-et nevelt fel.-A háztáji teljesen vissza­esett - mondja Túri István főál­lattenyésztő. - Egyre bizonyta­lanabb lett minden, a kisgazda­ságok képtelenek voltak talpon maradni. A nagyüzem nem tud olyan gyorsan váltani, mint a kicsi. Eves átlagban 92 forintot kaptunk a leadott sertések kiló­jáért. így még elfogadható a be­vételünk. A váltásra csak 1995-ben kerülhet sor. 1994. januárjában ugyanis bevezetik az EUROP minősítési rendszert. Az E lesz a legjobb, ebben a magyaror­szági állomány 3 százaléka van benn, az U-ban a 17 és az R-ben a 43 százalék. Ezekre hirdették meg garantált árakat. A gazdaságok tudják, hogy ja­vítaniuk kell a technológián, fajtát kell váltani, módosítani a takarmány összetételén, fel- használásán.- A legnagyobb gondunk, hogy igazán nem is tudjuk, hogy hol tartunk - folytatja Túri István -, már régen minősítették az állományunkat. A másik nagy kérdés, hogyan csinálják a minősítést. Nyugaton egy-egy feldolgozó üzem meghatározza, milyen fajta sertést tartsanak a gazdák, mert különböző fajták­nak mások és mások a jellemző jegyei. Egységes ár Január 1-től csak azoknak a vágóhídaknak kötelező beve­zetni az új minősítést, ahol óránként 60 sertést vágnak. A Möbiusznál egy műszer és egy regressziós egyenlet segítségé­vel határozzák meg a színhús mennyiségét. Az 55 százalék fölötti kerül az „E”, az 50-55 közötti az „U”-ba, a 45-50 kö­zötti az „R”-be, a 40 alatti a „P” kategóriába. A minősítést nem a vállalat, hanem egy független szervezet végzi. A magasabb minőségi köve­telményekre szükség volt, ez mindenkinek az érdeke. Ehhez nem biztos, hogy a fajtaváltásra van szükség, a magyarországi fajták európa-hírűek, hanem a takarmányozásban kell egy szemléletváltozásnak bekövet­keznie. A Möbiusz januártól egységesen minősíti a kisterme­lőktől és a gazdaságoktól felvá­sárolt állatokat. Egységes lesz az átvételi ár is. Minden kis­üzemben felnevelt sertést egye­dileg tetoválnak, így bármikor megállapítható, hogy kié volt és a számítógépről lehívhatók az adatai. A nagyüzemekből beho­zott állatokat ötvenesével külö­nítik el is végzik a minősítésü­ket. Sz. K. Évente tízezer sertést ad el a szabadszentkirályi szövetkezet Fotó: Läufer László Egy-két nap éhezés után a madarak elpusztulnak Téli madáretetés jDucetető Az idén a szokásosnál jóval keményebben köszöntött be a tél. A hóréteg meghezíti a ná­lunk telelő madarak táplálék- szerzését. Egy részük szívesen behúzódik a lakott területekre, ahol a madáretetők környékén egészen tavaszig kitelelnek. A téli madáretetés elsődleges célja, hogy kiegészítő táplálékot biztosítsunk a nálunk telelő ma­daraknak. Egy átlagos téli na­pon a madarak etetés nélkül is találnak elegendő táplálékot.A megfelelő mennyiségű termé­szetes táplálék megszerzése csak akkor okoz gondot, ha a ta­lajt és a fák ágait ónos jégbevo­nat, vastag zúzmara,vagy hóré­teg borítja.A száraz, kemény fagyok is problémát jelentenek, mert ilyenkor a szervezet több hőenergiát igényel, s a madár­nak több táplálékra van szük­sége. E szempontok figyelembe vételével kell a téli madáretetést végezni. Etetésre alkalmas helynek olyan udvar - vagy kertrészt vá­lasszunk, amit folyamatosan fi­gyelemmel tudunk kísérni,s ahová minden nap, bármilyen zord időjárási körülmények kö­zött eljuthatunk. Vigyázzunk arra is, hogy a macskák ne tud­ják észrevételenül megközelí­teni a táplálkozó madarakat. Ha sövény, ágrakás, vagy bokros mellé helyezünk ki etetőt, akkor a gyakran megjelenő karvaly el­len is védelmet biztosítunk. Az etetést földön, ablakpár­kányon is végezhetjük, de cél­szerűbb, ha többé-kevésbé zárt etetőket alkalmazunk.A ha­gyományos és jól bevált dúcete­tők mellett sikeresek az alulról nyitott verébmentes etetők, to­vábbá a fák ágaira erősített, ki­vágott műanyagflakonok is. Ha nincs lehetőségünk naponta fel­tölteni az etetőt, automata etetőt készítésünk. A téli madáretetés akkor eredményes igazán, ha többféle eleségről gondoskodunk. Az olajos magvak közül a napra­forgó, tökmag, a dió a legmeg­felelőbb,míg a zsírtartalmú anyagok közül a háj, a faggyú és a szalonna a legalkalmasabb. Az előbbieket a pintyfélék, az utóbbiakat a cinegék fogyaszt­ják szívesen. Ne feledkezzünk meg a konyhai hulladékról sem! A főtt zöldséget, sárgarépát és rothadt gyümölcsöt a rigók, vö­rösbegyek fogyasztják előszere­tettel. Lehetőleg kerüljük a ke­nyérmorzsa kihelyezését. Ha más etetőanyag nem áll rendel­kezésre, csak annyit helyezzünk ki belőle, amennyit a madarak 1-2 óra alatt maradéktalanul el tudnak fogyasztani. A nedves, átázott kenyérhulladék bélhuru­tot okozhat, ami a madarak el­pusztulásával jár. A téli madáretetés legfonto­sabb szempontja a rendszeres­ség. Ha ez nem oldható meg, inkább el se kezdjük! Az etető­höz szokott madarak könnyen elpusztulhatnak a zord időjárási körülmények között, ha nem ta­lálják a megszokott helyen kihe­lyezett élelmet.Annyi madáre- leségről kell gondoskodnunk, hogy egész télen folyamatosan etethessünk. A madáretetést átlagos időjá­rási körülmények között legko­rábban december elején lehet elkezdeni. Ennél korábban csak kivételesen mostoha időjárás esetén szabad etetni (mint piádén). Kezdetben az odaszok- tatáshoz szükséges mennyiséget adjuk. Ezt is célszerű naponta több alkalommal, kisebb részle­tekben kihelyezni.A madarak gyorsan felfedezik a számukra kitett eleséget, s attól kezdve az etető rendszeres látogatóivá válnak. Enyhe időjárás esetén továbbra is csak az odaszokta- táshoz szükséges mennyiséget adjuk, mert ha ennél nagyobb mennyiséget helyezünk ki, el­vonjuk a madarakat természetes táplálékuktól. Megfosztjuk ma­gunkat ingyenes kerti napszá­mosainktól, hasznos rovarpusz­tító tevékenységségüktől. A zordabb téli időszak bekö­szöntővel érkezik el a téli madá­retetés legnagyszerűbb pilla­nata. Tartós hideg vagy nagy havazás idején már félnapos koplalás is komoly kondíció­romlást okoz, s egy-két nap éhezés után a madarak könnyen elpusztulhatnak. Ilyenkor bősé­gesen helyezzünk ki eleséget az etetőkbe, s gondosan ügyeljünk a folyamatos utántöltésre. Az enyhébb napok beköszöntével fokozatosan csökkenthetjük a kihelyezett mennyiséget. Az időjárástól függően február vé­gén, március elején fejezzük be a madáretetést. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület f „ --------1 Au tomata etető keresztmetszete

Next

/
Thumbnails
Contents