Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-23 / 350. szám

1993. december 23., csütörtök Közélet új Dunántúli napló 7 A települések vegyék kezükbe sorsuk alakítását Esély a fejlődésre „Hamis hajnalhasadás”? A területfejlesztési támogatás irányelveiről néhány héttel ez­előtt hozott határozatot az Or­szággyűlés. Az elmaradott vagy hanyatló települések listáját tar­talmazó kormányrendelet a 168. számú Magyar Közlönyben ol­vasható. A gazdasági okok és az országos átlagot meghaladó munkanélküliség miatt 1300-nál több települést, az összes község, város mintegy 40 százalékát sorolták ebbe a kategóriába. Van közöttük me­gyeszékhely is, de többségük mindössze néhány száz lelket számláló falu. A lista szerint legkevesebb hátrányos település (7-9) Pest, Győr-Moson-Sopron és Komá- rom-Esztergom megyében van. Szám szerint a legtöbb - első­sorban a kohászat válsága miatt - Borsod-Abaúj-Zemplénben (mintegy 250), és főleg az ál­lami építőipar felszámolása kö­vetkeztében Szabolcs-Szat- már-Beregben (172). A bánya bezárások hatása leginkább Ba­ranya (170) és Nógrád (110) te­lepülésein érezhető. Száznál több hátrányos helyzetű telepü­lés van Zalában, Somogybán is. Az 1300-nál több települést éppen az ott élők sorsának jobbra fordítása miatt sorolták a kedvezményezettek közé. A szóban forgó városok, községek falvak a úgynevezett normatív támogatásokon felül, különféle jogcímeken nyilvántartott pá­lyázatokból kérhetnek többlet támogatást. A rossz feltételek között lévő települések megsegítéséhez kí­ván hathatós segítséget nyújtani a humánpolitikai kabinet által kidolgozott program. Mint a kabinet elnöke, dr. Pusztai Er­zsébet népjóléti államtitkár el­mondta: elsősorban a néhány száz lakosú falvak összefogását, együttműködését szeretnék se­gíteni, támogatni. A szinte ösz- szenőtt, vagy egymástól csupán néhány kilométerre lévő telepü­lések, a közigazgatási határok­tól függetlenül természetes egy­séget, térséget alkotó falvak, községek közös gazdasági-tár­sadalmi fejlesztését szorgal­mazza a program. Az anyagi-szellemi erőforrá­sok feltárása, azok összpontosí­tása az adott településen élők feladata, ők a legilletékesebbek további sorsuk meghatározásá­ban. A döntéshozatalban az ön- kormányzati képviselők, hiva­tásszerűen politizálók mellett fontos szerep vár a település köztiszteletben álló polgáraira, az ottélő vállalkozókra. Az egyeztetett fejlesztési elképze­lések birtokában igényelhetik a kedvezményezett települések a különböző céltámogatásokat. Első fecskeként, jó példaként emlegetik a zalai térséget. A 15 aprófalvat magában foglaló, türjei központú innovációs tár­sulás az egységes szociális el­látó rendszer kialakításához kért központi segítséget. Terveik között szerepel a munkanélküli­séget enyhítő erdősítési prog­ram megvalósításához szüksé­ges céltámogatás megpályázása is. Berettyóújfalu, Hajdúbö­szörmény, Gyula, Makó térsé­gében is dolgoznak a térség rö­vid és hosszú távú fejlesztését tartalmazó programokon. Abádszalók és Pásztó környé­kén is hamarosan egyeztetik a közös fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket. Valószínű vélet­len, de az eddig érdeklődést mu­tató falvak, községek többségé­ben hölgy a polgármester. Úgy látszik, a saját szűkebb család­juk sorsáért is felelős asszonyok bátrabban fognak a nagyobb közösségek életét is jobbra for­dító kezdeményezésekbe. A humánpolitikai kabinet ál­tal a hátrányos helyzetű telepü­lések támogatására kidolgozott és jelenleg tárcaközi egyezteté­sen lévő program a kormány elé kerül. -szabó­Négy éven belül immár harmadszor szólították az ur­nákhoz a polgárokat Szerbiá­ban, hogy - a parlament őszi feloszlása után - megújítsák a belgrádi törvényhozást. A va­sárnapi voksolás eredményei­nek megítélése (mint oly sok­szor) ezúttal is eléggé ellent­mondásos. Milosevics elnök Szocialista Pártja és az ellen­zék egyaránt saját (részsike­reit hangsúlyozza. A nagyvi­lágot persze nem a voksvadá- szat aprólékos statisztikái ér­deklik elsősorban, hanem az: hozzájárul-e, s ha igen, miként a mostani általános választás a délszláv polgárháború lezá­rásához, a tragikus vérontás befejezéséhez? Általános volt a választás? Már a jelzőkkel is vigyázni kell, hiszen - miközben a ma­gyar nemzetiségűek szavaz­tak, sőt jelöltjeik helyekhez ju­tottak az új törvényhozásban - Koszovó albán lakossága pél­dául bojkottálta a voksolást. De ami még ennél is nagyobb baj, hogy egyelőre nem látszik világosan: csakugyan na­gyobb kompromisszumkész­ségre, a tárgyalásos megoldás keresésére ösztökélheti-e a belgrádi vezetőket az újabb megmérettetés? Talán a kará­csonytól meghirdetett fegy- vemyugvás árulkodik majd elsőként a szándékok komoly­ságáról, a közeljövő kilátásai­ról. Ha ugyanis a szembenálló felek valóban betartják a de­cember 23. és január 15. közti tűzszünetet, az végre alapot teremthetne a továbblépéshez a diplomáciai erőfeszítések­ben, az elvi rendezési elképze­lések tettekre váltásában. Hiú remények? Meglehet. Jó néhány korábbi, zátonyra futott kezdeményezés inti óva­tosságra az újabb genfi tárgya­lási forduló résztvevőit is. Egy megfigyelő így fogalmazott: sok „hamis hajnalhasadásnak” lehettünk már tanúi a délszláv válságban ... Sz. G. Drágább lesz az Algopyrin és a Cavinton Idén egy átlag magyar állampolgár több mint hatszáz forintot költött gyógyszerre Fotó: Hári C. Péter Az idén egy-egy magyar ál­lampolgár átlag 620-630 forin­tot költött orvosságra. Az Or­szággyűlés jóváhagyása alapján 1993-ban a társadalombiztosí­tás 38 milliárd forintot forditha- tott volna gyógyszertámoga­tásra, ezzel szemben ez az ösz- szeg az év végére elérte az 50 milliárd forintot. A lakosság sa­ját zsebéből további 12,5-13 milliárdot fizetetett ki a pati­kákban, pedig 1993-ban nem volt jelentős központi gyógy­szeráremelés sem. Akkor mi okozza a mintegy 25 százalékos drágulást? Dr. Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze szerint mintegy 400 új, a korábbinál drágább gyógyszer került forga­lomba. A hazai készítmények az infláció, a külföldről beho­zott orvosságok pedig a forint idei ötszöri leértélkelése miatt kerülnek többe. Az árak és tb-támogatás vál­tozatlan hagyása mellett jövőre az egészségbiztosításnak mint­egy 60-62 milliárdot kellene or­vosságra költenie, ezzel szem­ben a rendelkezésre álló keret - idei áron számolva - csak mint­egy 50,7 milliárd forint. Mind­ezek ismeretében elkerülhetet­len a gyógyszerek árának átla­gosan 40 százalékos emelke­dése. Ismerve a lakosság jövedelmi viszonyait, a Népjóléti Minisz­térium gyógyszerészeti kollégi­uma hosszas mérlegelés után határozott az egyes gyógy­szerek áráról és a tb-támogatás arányáról. Dr. Hamvas József, a szak­tárca gyógyszerészeti főosztá­lyának vezetője megerősítette, hogy több mint 30 betegségcso­portban a rászorulók változatla­nul térítésmentesen jutnak or­vossághoz. Az epilepsziások, az krónikus betegségek kezelésé­hez alkalmazott gyógyszerek ár­támogatása. A döntést hozó szakemberek úgy állapították meg az új árakat, hogy minden gyógyszercsoportban legyen százalékos támogatással most 8,70, januártól viszont 45 fo­rintba kerül. A főleg idősek ál­tal szedett tabletta ára a támoga­tás 15 százalékos csökkenése miatt lesz a jelenleginél ötször drágább. Megszűnik a Germicid végbélkúp eddigi 50 százalékos dotálása, januártól a gyerekek­nek készített kúp 10,50 helyett 34 forintba kerül. A Mucopront szirup árához az eddigi 324 fo­rinttal szemben jövőre csak 202,50-et ad a biztosító, így a mostani 230 forintról 398,50-re emelkedik az ára. Az Ulcerant az eddigi 95 százalék helyett, fix összeggel, 1824 forinttal támogatják, ez a változása azonban csak 2 forintos árnöve­kedést eredményez: 114 helyett 116 forintba kerül a hatvan da­rab tabletta. A fájdalom- és lázcsillapító­kat 1994. január 1-jétől nem támogatja a biztosító, azokért az eddiginél jóval többet kell majd fizetni. Az Algopyrin új ára 57 forint lesz, az emelkedés 2,5-szeres. Ugyancsak a jövő év elejétől mintegy 40-nel bővül azoknak a gyógyszereknek a köre, amelyeket vény nélkül is meg lehet vásárolni. így például a Kalcium Sandozten és a Vol­taren is kapható lesz majd re­cept nélkül, természetesen in­dokolt esetben a orvosok is fel­írhatják. Vényre továbbra is ér­vényes a támogatás. A gyógyszerek árának átla­gos 40 százalékos emelkedése miatt bizonyára mind többen kerülnek nehéz helyzetbe. A rendkívül alacsony jövedelmű­eknek sem kell azonban gyógy­szer nélkül maradniuk. Szociá­lis indokok alapján a háziorvos javaslatára a helyi önkormány­zatoknál igényelhető közgyó- gyellátási igazolvány, amelyre a népjóléti miniszter rendeletében felsorolt gyógyszerek térítés- mentesen válthatók ki. Szabó Margit Az önkormányzati rendszer lehetséges korrekciójáról vita­anyag készült a Belügyminisz­tériumban. Vajon miért van szükség a változtatásokra? - kérdeztük dr. Kara Pált, a BM önkormányzatokkal foglalkozó helyettes államtitkárát.-Előre bocsátom: az önkor­mányzati rendszer jelenleg is működőképes. De mint minden, ami működik, bizonyos idő után, az addig szerzett tapaszta­latok alapján korrekcióra szo­rul. Ez a fejlődés természetes útja, de arról szó sincs, hogy a közeljövőben az önkormányzati törvény módosítását javasol­nánk. Ez már csak egy új par­lament feladata lehet.- A vitaanyag elkészítésekor számos hazai és külföldi szak­embert meghallgattak. Hogyan lehetne összegezni a vélemé­nyüket?- Szinte mindenki véle­ményt mondott az úgynevezett „középszint”, a megyei önkor­mányzatok, a köztársasági megbízotti intézmény és az egyes tárcák kihelyezett szervei - a vízügyi igazgatóságok, me­gyei környezetvédő hivatalok, a megyei munkaügyi központok, és a csaknem 30 hasonló szer­vezet - jövőjéről. Be kell lát­nunk, hogy ez a konstrukció va­lóban túlzottan bonyolultra si­került. 1990-ben politikai kompromisszum eredménye­ként, egy nagyon kis hatáskör­rel rendelkező megyei rendszer jött létre, amelyhez a hasonlóan erőtlen köztársasági megbízotti jogintézmény társult, s ennek a tevékenysége jóformán csak a törvényességi ellenőrzésben merül ki. Sehol Európában nincs olyan gyenge prefektusi hivatal, mint nálunk! Ez is oko­zója volt, hogy a tárcák megyei képviseletei indokolatlanul el- burjánozhattak.- Milyen megoldást javasol a tervezet?- Ha olyan politikai döntés születik, hogy a megyékre szükség van, akkor a középszin­tet kellően meg kell erősíteni. Ebben az esetben azt fogjuk ja­vasolni, hogy a megyei önkor­mányzat elnökét közvetlen sza­vazással válasszák meg, az ön- kormányzatok ne csak valami­féle intézményfenntartó szere­pet töltsenek be, hanem valós feladatuk és felelősségük le­gyen például a helyi fejleszté­sek koordinálásában. A köztár­sasági megbízotti rendszert is erősíteni kellene, elképzelése­ink szerint a jelenlegi törvé­nyességi ellenőrzést törvényes­ségi felügyeletté lehetne változ­tatni. Ez nagyobb hatáskört je­lent, hiszen adott esetben a megbízottnak a súlyosabb, tör­vénysértő intézkedések végre­hajtását joga lenne felfüggesz­teni.-Ha megnövekedne a me­gyék feladata és szerepe, akkor ez azt is jelentené, hogy a me­gyék ismét a települések „fölé” kerülnének?- Hierarchiáról szó sem le­het! A települések önkormány­zatainak függetlenségén nem szabad változtatni. Az ország­ban 3154 önkormányzat műkö­dik, ezek túlnyomó többsége községi önkormányzat. Ilyen te­lepülésszerkezet mellett ezek át­tekintésére egy országos köz­pontból lehetetlen lenne vállal­kozni. Egy régióra kitekintéssel bíró középszintre éppen ezért van nagy szükség. (koós) Expo és falusi turizmus Fizetünk-e, ha foglaltat jelez a telefonunk? A vidék gazdagodását szolgálná „Üdüljön vidéken, és látogassa meg a budapesti EXPO-t!” E gondolat jegyében támo­gatja az első perctől a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége a világkiállítást. Dr.Csáky Csaba, a szövetség elnöke szerint vidéken, a fal­vakban, tanyákon jelenleg meg­lévő ötezer férőhelyen kívül to­vábbi mintegy 100 ezer kihasz­nálható vendéghely volna. Ebből 1996-ig huszonötezer új férőhelyet - ez a jelenlegi szállodai kapacitásnak mintegy a fele - lehetne kialakítani a ha­zánkba látogató külföldiek számára. A szándék és a lelkesedés azonban nem elég. A falusi tú­rizmus érdekében is lobbyzni kellene az agrár-, a foglalkozta­tás- és az oktatáspolitikában, az idegenforgalom, a környezet-, a természet- és a műemlékvéde­lem szférájában. Szükség volna a vendégfogadóknak a mainál jóval magasabb összeghatárig e kiegészítő jövedelem után adó- mentességet biztosítani, és lehe­tővé kellene tenni, hogy a ven­déglátásra vállalkozók is igénybe vehessék szolgáltatá­suk színvonalának javítására a vidéket érintő pénzügyi támoga­tásokat, kedvezményes hitele­ket. A szövetség szeretné már ké­szen látni az integrált falufej­lesztési programot, mivel annak szerves része a falusi vendégfo­gadás is. Csáky Csaba az állam szerepvállalásával kapcsolato­san kifejtette: a rendelkezésre álló épületek állami támogatás­sal történő modernizálása ki­egészítő jövedelmet biztosítana a vendéglátók számára, a férő­helyek hasznosításával pedig nemcsak a vendégfogadók, ha­nem az adott térség más foglal­kozási ágai is javítanák jöve­delmi pozícióikat. Hiszen a vendégek megjelenése keresle­tet támasztana a helyi szolgálta­tások, áruk iránt is. A falusi vendégfogadás fel­lendülése kedvező hatással le­hetne a vidék fejlődésére, a fa­lusi lakosság életszínvonalára, a munkanélküliség csökkenté­sére, a természeti és kulturális örökségek védelmére, újfajta üdülési igények kielégítésére egyaránt. -újvári­Teljesen kizárt A minap foglalkoztunk la­punkban a telefondíj-tarifákkal, ezúttal részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy fize- tünk-e, ha a telefonunkon a hí­vott szám foglaltat jelez, illetve abban az esetben, ha a vonal túlsó végén nem veszik fel a hallgatót. A Magyar Távközlési Rész­vénytársaság (MATÁV Rt.) Pé­csi Igazgatóságán megtudtuk, mindkét eset teljesen kizárt. Ugyanis a telefon készülékeket fémvezetőjű vezetékek (kábe­lek) csatlakoztatják a telefon- központokhoz, amelyek átvitel­technikai utakkal, például opti­kai kábelekkel, mikrohullámú összeköttetéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ha a telefonunkat felvesszük, mert hívni kívánunk valakit, ezt a központ vezérlője érzékeli és tárcsahangot küld. Ugyanez a berendezés veszi és tárolja az általunk hívni kívánt számot: amikor az összes szám­jegyet „vette”, a telefonközpon­tokra jellemző kódok segítségé­vel kapcsolatba lép a hívott fél telefonközpontjának vezérlőjé­vel és számára átadja a válasz­tott számot. Ez a vezérlő az in­formáció birtokában megvizs­gálja a hívott vonalát és az eredményről tájékoztatja a hívó központjának vezérlőjét. Abban az esetben, ha a hívott foglalt, a hívó telefonközpontjának ve­zérlője elbontja a kapcsolatot a másik vezérlő felé, és foglalt­sági hangot küld a hívónak. Nem történt meg tehát a kapcso­lat, azaz nem jött létre beszélge­tés a hívó és a hívott között, ezért a számláló és az ezt mű­ködtető berendezés sem „dol­gozott”, így a számlázás lehetet­len. Amennyiben a hívott szám szabad, akkor a két vezérlő be­állítja a kapcsoló fokozatot, s hívó és hívott fél összekötte­tésbe kerül, megindul a csenge­tés. Ha a hívott fél felemeli tele­fonjának kézibeszélőjét, bekap­csol a számláló és az azt mű­ködtető berendezés, s kezdődik a beszéd időtartamának mérése. A MATÁV szakembere szerint a számláló csak akkor aktív, ha a beszélgetés létrejött. A tele­fonközpontok ellenőrző rend­szerei bármilyen helytelen mű­ködés esetén észlelik a hibát és erről jelzést adnak. . R. N. Mi legyen a megyerendszer jövője? olcsó, magasabb összeggel tá­mogatott készítmény. Az orvosságok többsége azonban jelentősen drágul, mi­vel megszűnik, vagy jelentősen csökken a támogatás, egyes gyógyszereknél pedig bevezetik a fix összegű hozzájárulást. Né­hány példa: a Cavinton ára a 95 inzulinnal kezelt cukrosok, a daganatos betegségekben szen­vedők ezentúl sem fizetnek majd a gyógyszerért. A Ma­gyarországon törzskönyvezett mintegy 2400 féle készítmény egynegyede, megközelítően 600 gyógyszer tartozik ebbe a kategóriába. Nem módosul a Hogyan emelkednek a gyógyszerárak?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents