Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-03 / 330. szám

1993. december 3., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Tegnapi számunkban jeleztük, hogy azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keres fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala ^ 7623 Pécs, Rákóczi út 34. FT1EG3EnDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétöl az alábbi címre kézbesítsék: Név: Lakcím (irányítószámmal):................................................................................................... Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében □ 2. Az’OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig ..................................................... pé nzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki CZl a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének □ Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I---1 (3 75 Ft) I I félévre I I (2250 Ft) I__I 2 hónapra I I (750 Ft) I___I eg y évre I I (4140 Ft) I___I ne gyedévre I I (1125 Ft) |____| Tu domásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. LJ december hó 20-30 között □ de. □ du. □ .............. 1993. ... ...........hó . nap aláírás Olvasóink kérdezték Az új terjesztési rendszerhez kapcsolódó sorozatunkban az alábbi kérdésekre adunk tájé­koztatást.- Mi történik akkor, ha valaki a postának adott 1994. évre elő­fizetést? A posta valamennyi előfizető részére küldött tájékoztatót az 1994. január 1-jei változások­ról. Azon előfizetőknek, akik már 1994. évre a postának befi­zettek előfizetési díjat, nyilat­kozni kell arról, hogy hozzájá- rul-e az előre fizetett díjnak a kiadó részére történő átutalásá­hoz, vagy saját részére kéri a visszafizetést. Kérjük, a jelzett időpontig, december 11-ig szí­veskedjenek nyilatkozni a visz- szafizetés módjáról. A kiadó kézbesítői december második felében felkeresik azokat, akik nem a kiadó felé történő átuta­lás mellett döntenek.-Átutalási betétszámláról előfizetők megrendeléseiket ho­gyan tehetik meg? Kézbesítőink valamennyi la­kásba bekopognak - akár régi, akár leendő előfizető - a meg­rendelések után érdeklődni. Aki megrendeli lapunkat, 1994. évtől a megrendelőlapot kell aláírnia. Az átutalási betétszámláról fize­tők esetében az OTP-től, illetve egyéb pénzintézettől rendelkezé­sünkre bocsájtott megbízást is kell adni az előfizetőnek, ame­lyet a kézbesítőnk ad át. E meg­bízás alapján a pénzintézet a ja­nuár 1-jétől megrendelt előfize­tés díját átutalja a kiadónak. Várjuk továbbra is kérdései­ket, észrevételeiket címünkre. Telefon: 415-000, 415-030, 415-040, vagy írásban: 7623. Pécs, Rákóczi u. 34. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és Kiadóhivatala A senki földjén a homorudiak Polgármester nélkül két megye határán Homorúdon azt mondják az emberek, ők a senkiföld­jén élnek. Közigazgatás szempontjából Baranya me­gyéhez tartoznak, ám az ellá­tást Bács megye biztosítja a számukra. Orvosi szakrende­lőkbe Mohácsra járnak, mi­kor leáll a komp a mentő mégis gyakran Bajáról jön a betegekért. De Bajáról jön az áru a boltba, a villanyszám­lás, viszont a postai külde­ményeket, a hírlapokat Mo­hácsról kapják. Homorúdon, akár a mohá­csi önkormányzathoz tartozó Újmohácson, Kandában, Sárháton, Sárosban, vagy a szigeti tanyák akármelyikén élő embereket valójában a Duna teszi kirekesztettekké. Amíg e térségben nem épül híd, az elszigeteltségük megmarad, mert a városi ol­dal munkahelyeit az ott kí­nált szolgáltatások bárme­lyikét a komphoz, kishajó já­rathoz igazodva vehetik csak igénybe. A dunai átkelést pedig egyrészt behatárolja a kiala­kult menetrend, az utazás mind magasabb költsége, de mindezek mellett még az időjárás is. Hiszen nem csak akkor áll le a komp, ha télen megjelennek a fenyegető jégtáblák, hanem előre ki­számíthatatlanul tavasszal és ősszel, amikor sűrű köd száll a víz fölé, vagy esetenként nyáron, ha viharos erejű szél tombol. A két megye határán lévő 840 lélekszámú település idei 22 milliós költségveté­sét nem okozott gondot a hét tagú testületnek szétosztania, hiszen közel az összeg felét elviszi az iskola, az óvoda és az orvosi rendelő, amelyek fenntartása majdnem tízmil­lióba kerül. Inkább azon fő­het az elöljárók feje, hogy az egész teendőkre honnan sze­rezzenek pénzt. A község polgármester asszonya ezen már nem akar gondolkodni. E hónap 1-jé- vel lemondott a tisztségéről Brévai Jánosné, de döntésé­nek okát nem óhajtja részle­tezni. Mint mondta neki elég volt, visszaült a községház a polgármesterségért fölha­gyott székébe és mint igaz­gatási előadó dolgozik ismét. A várhatóan márciusban sorra kerülő időközi válasz­tásig Vészeli Mihály alpol­gármester látja el a feladato­kat. Nincsenek irigylésre méltó helyzetbe a községi elöljárók, s nincs ez máshogy Homorú­don sem. Jelenleg a munka­képes lakosság döntő része, 80 fő munkanélküli, közülük 60-an járadékosok. A jövede­lem nélkül maradók száma hétről hétre növekedik. Egy hónapja bezárták a varródá- jukat, ahol húszán dolgoztak. A BACSHŰS autóbusza még naponta hoza-viszi a munká­sokat, de nem tudni meddig, és azonkívül mindössze a volt termelőszövetkezetből ala­kult kft-k adnak kenyérkere­seti lehetőséget. Talán né­gyen Mohácsra és egy-két ember az erdészethez jár dol­gozni. Ez minden számításba jöhető kínálat. A soron következő, sürgős feladata a testületnek rihai külterületen élőknek eljut­tatni az ivóvizet. Erre talán jövőre számíthatnak, ha épí­tik a sárháti rendszert. Persze pénzbe kerül majd és pá­lyázni is fognak. Amúgy idén 4 millióért elkészült kettő utca szilárd burkolata, fölújí­tották a kulturház konyháját, 64 iskolásuk ingyen kapta a könyveket, most pedig kará­csony előtt az utolsó fillére­ket is kiosztják, minden gyermeket nevelő családnak juttatnak pénzt. 1000 forintot kapnak az óvodás és általános iskoláskorú, 2000-et a közép- iskolás és 3000-et a főiskolást eltartó szülők. Berta M. A villányi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola dísznövénytermesztő tanulói Pécsett, a Ker­tészeti Vállalatnál töltik gyakorlati idejüket. Az elméleti oktatásuk után egy-egy hét alatt meg­ismerkednek jövendőbeli szép szakmájuk mesterfogásaival. A fiatalok most az üvegházakban lévő virágokat, dísznövényeket gondozzák, de tavasszal a parkosítási munkákban is részt vesznek oktatóik irányításával. Fotó: Läufer László Miért csönget a körzeti nővér? Baranyában van a legtöbb magasvérnyomásos megbetegedés Mostanában gyakran ér váratlanul bennünket a kör­zeti nővér látogatása. Hóna alatt vérnyomásmérővel, ke­zében a már ismerős nyom­tatvánnyal. Ráadásul azokat a kérdéseket teszi fel, melyekre a tb-kártyánk leadásakor a családi orvosunknak már vá­laszoltunk. Az állampolgár értetlenül áll a helyzet előtt, de az intézkedésnek igen ko­moly oka van. A körzeti nővér látogatását, szűrő-gondozó munkáját dr. Morava Endre professzor , az ÁNTSZ főorvosa a követke­zőkkel indokolta.- A probléma sajnos tragiku­san egyszerű. Tragikus azért, mert az statisztikai adatok sze­rint Baranyában két és félszer annyian halnak meg hypertónia (magasvémyomás) miatt kiala­kult betegségekben, mint az or­szág egyéb megyéiben. Például agyvérzésben, infarktusban, ve­sekárosodásban. Egyszerű pe­dig azért, mert a betegség visz- szaszorításáért mindenképpen valamit tennünk kellett. A hypertónia alattomos be­tegség, tüneteit esetleg csak évek múlva jelzi, amikor már nincs segítség. Azért, hogy e kór elleni harcot eredményesen vív­hassuk, szükség volt egy meg­előző program helyi kidolgozá­sára. A feladat végrehajtását , te­hát a lakosság szűrését és gon­dozását már az elmúlt évben el kellett volna végezni minden körzetben. Azonban az intézke­dés-tervezet rossz időben jött. Ugyanis a háziorvosokat lefog­lalta az, hogy a praxisukat ho­gyan tudják tovább üzemeltetni, a betegeket a körzetükhöz von­zani, illetve azokat megtartani, valamint miként tudnak ők is privatizálni. így az elmúlt évben a családi orvosoknak elsősor­ban ezzel kellett foglalkozniuk és nem maradt idejük a hozzá­juk tartozó 1500-2000 ember át szűrés éré, vizsgálatára. Sok rendelőben még a törzslapok sincsenek kitöltve.- Ezért gondoltunk arra, hogy a jelenlegi helyzeten sür­gősen javítsunk. Intézkedéseink nem tolakodó, és adminisztratív jellegűek, hanem a lakosság ér­dekeit hivatottak szolgálni, hi­szen Baranyában minden tize­dik ember hypertónia következ­tében hal meg. A szűrési feladat egy részét a körzeti nővérek végzik. Egy­részt azért, mert e tevékenység munkájuk része, másrészt ezzel némileg megkönnyítik a családi orvos munkáját is.- Ezen csak mi magyarok csodálkozunk, ugyanis a nyu­gati országokban a szűrést és gondozó-hálózati munkát ter­mészetesen orvosi irányítás mellett egészségügyi középká­derek végzik. A hypertónia-programban még szerepel a vérnyomásmé­résen kívül speciális nyomtat­ványok kitöltése is. Ezek az űr­lapok tartalmaznak olyan kér­déseket, melyekre nem mindig kapnak a nővérek őszinte vá­laszt. Ilyen kényes kérdésnek számít, például a naponta elfo­gyasztott alkohol mennyisége.- Tapasztalataim szerint né­hány kérdés kivételével az űrla­pok reálisan értékelhetők. Az alkoholfogyasztás mértékére valóban nem kapunk mindig igaz, értékelhető választ, pedig maga az alkohol fontos rizikó- faktora a magas vérnyomásnak. A professzor úr még el­mondta, hogy a nővérek mun­kájával, aktivitásával elége­dett, hiszen olyan feladatot kaptak, melyért érdemes küz­deniük. E plusz tevékenységü­kért jelenleg semmiféle anyagi támogatásban még nem része­sültek, de a jövőben csekély, jelképes összeget majd biztosí­tanak számukra. A felmérés végső határideje 1994. december 31. A szűrések és gondozásba vételek befeje­zése után nyílik arra mód, hogy a begyűjtött adatok szerint, az az ÁNTSZ kidolgozza megyei megelőző-programj át. Amennyiben ez a helyi prog­ram sikerrel zárul, akkor feltét­lenül javulnia kell a jelenlegi tragikusan rossz halálozási sta­tisztikának. E. É. A Pécsi Rádió hétvégi műsorából A Pécsi Rádió szombati „Jó pihenést!” című magazinműso­rát ezúttal Somogyvári Valéria szerkeszti 9-től fél 11-ig, majd ezt követően a pécsi stúdió is a Petőfi Rádió ezúttal Pécsről su­gárzott „Hírvidék” című össze­állítását sugározza, melyben Zsoldos László válogat az el­múlt hét érdekesebb témái kö­zül. A másfél órás műsort a kö­vetkezőkkel ajánlja a hallgatók figyelmébe a szerkesztő. Több, e heti esemény hátteré­ről szólunk részletesebben: olyan például az a tudományos konferencia, melyet a nemzeti kultúranacionalizmus Kö- zép-Európában témakörben tar­tottak Pécsett. Az országos, központi ün­nepségre ugyan csak hétfőn ke­rül sor, de egész héten több írás, műsor és ünnepség szólt az idén 100 éves telefonhírmondó és a 60 éves Laki-hegyi rádióadó és a 35 éves Szabadság-hegyi TV-adó jubileumáról. A 20. század robbanásszerű fejlődését mutató két technikai ág ma­gyarországi történetét pécsi szerző írta meg, Sugár Gusztáv, akinek két könyve is megjelent az alkalom kapcsán. Vele is be­szélgetünk a műsorban. Egész héten Borbála-napi ünnepségek zajlanak adáskörzetünk még meglévő bányászsága körében, eközben szólal meg egy bányász, az ágazat gondjairól, gazdasági és egyéni vetületéről. Marad-e jövőre a régi idők egyik vívmánya, a kedvezmé­nyes üdülés? Ezt is megkérdez­tük és a lehetőségekről is szó­lunk az elosztást végző baranyai iroda vezetőjével. Kulturális témáink között be­mutatjuk Deák Zsuzsa grafikus- művész kiállítását, melyet nem püspökszentlászlói galériájában rendez, hanem Komlón mutat be. Színes témáink sorába munka­társunk beszélget egy európai versenyen sikert elért szekszárdi borosgazdával és a somogyi dombok új téli sporteszközét is bemutatjuk. A szombat délutáni 3-tól 4-ig tartó ifjúsági műsorban, melyet Laci vezet, megtudhatjuk, hogy UFÓ-k pedig léteznek! Legaláb­bis ezt állítja az egyik riport­alany, aki a magyarországi UFÓ-figyelő szolgálat vezetője, Csongrád megyében. A földön járva is tehetünk ha­talmas ugrásokat, mit szólnának például egy kiránduláshoz a Grand Canyonban? Ez nem álom azoknak a pécsi egyete­mistáknak, akik végigkövetik Xantus János, a világhírű föld­rajztudós és felfedező amerikai útjait. És igazi felfedezők voltak azok is, akik elmerészkedtek a budapesti Toldi moziba, ahol megrendezték a homoszexuális és leszbikus filmfesztivált, el­sőként Kelet-Európábán. A mi­értekről az esemény rendezője beszél. Élete első igaz’i nagy szerel­méről Nagy Bandó András be­szél a „Kamaszkorom legszebb nyara” rovatban és egy újdon­ság: a 100-as Faktor támogatói segítségével most már valóban tétre mehet a játék. A műsor te­lefonszáma: 414-227. Vasárnap délelőtt a már meg­szokott két heti ,.ritmusnak” megfelelően a Szerkesszünk együtt! című kívánságműsort sugározza a Pécsi Rádió, mely­ben Lenk Irén teljesíti a hallga­tók levélben érkezett kéréseit, míg délután 3-tól 4-ig telefonos kívánságműsor lesz a kereske­delmi adás előtt. * k % 4

Next

/
Thumbnails
Contents