Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-20 / 347. szám

1993. december 20., hétfő Társadalom üj Dunántúli napló 7 A tervek szerint Malomban az egykori orvosi rendelőt kapják meg a fiatalok Fotó: Läufer L. Szülői összefogás, pályázati pénz, önkormányzati támogatás Védő munkahely Málomban fogyatékos fiataloknak Garantálniuk kell a piacképes termékeket Martin Bangemann EU-alelnöke Megnyílnak a piacok Martin Bangemann, az Euró­pai Unió Bizottságának alel- nöke azt tartja legfontosabbnak, hogy az Unió országainak pia­cai megnyíljanak a Magyaror­szágról, Lengyelországból vagy más közép- és kelet-európai or­szágokból származó áruk előtt-hangsúlyozta a Ferenczy Europress hírügynökségnek adott inteijújában. Az alelnök kiemelte az euró­pai országok közötti együttmű­ködés fontosságát, hozzátéve: „Közép- és Kelet-Európa or­szágainak érdekeit is az szol­gálja, ha mindinkább összeko- vácsolódik az Európai Unió.” De vajon ez nem gátolja-e az Európán kívüli országokkal való kapcsolatokat? Az alelnök szerint nem, mert az európai egyesülés nem irá­nyul senki ellen, az európai piac mindenki számára nyitva áll. Még akkor is, ha az európai or­szágok a szorosabb integráció révén fokozni kívánják iparuk versenyképességét is, ellensú­lyozandó az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezetet, a NAFTA-t és a csendes-óce­áni térség szorosabb együtt­működését. Az alelnök kifej­tette, hogy Nyugat-Európa is érzi a jelenlegi gazdasági visz- szaesés következményeit, de ez nem fogható ahhoz a szer­kezeti alkalmazkodáshoz, ami előtt Közép- és Kelet-Európa áll. Számukra talán az egyetlen reménysugár az Európai Unió­hoz való majdani csatlakozás. De nemcsak gazdasági érte­lemben. Jelenleg az a legnagyobb ve­szély Európa számára, ha a földrész visszatér a naciona­lista gondolkodáshoz. Az Európai Unió az egyetlen politikai erő, amely képes ez­zel hatékonyan szembeszállni - mondotta az Európai Unió Bizottságának alelnöke. Mit várhatunk • • • // / *1 Ml J / a jovo évi költség­vetéstől? Karácsony másnapján Szentmise az elhurcoltakért Ötödször emlékeznek meg német nyelvű szentmise kereté­ben karácsony másnapján a kényszermunka, a háború és az önkény áldozatairól Pécsett a Belvárosi templomban. Az elhurcolás évfordulóján vasárnap délután 3 órakor Mayer Mihály megyéspüspök mutatja be a szentmisét, dr. Ga­lambos Ferenc kanonok mondja a szentbeszédet. A misén köz­reműködik a palotabozsoki énekkar, zenekar és a Le- nau-kórus az elhurcoltak éne­kével. Váltás a püspöki székben Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a Szentszék elfo­gadta Bálint Lajos gyulafehér­vári érsek nyugdíjazási kérel­mét. Ezt követően az erdélyi római katolikus egyházmegye tanácsa Jakubinyi György gyu­lafehérvári segédpüspököt vá­lasztotta az egyházmegye kor­mányzójává. Húszforintosok Japánban Akita japán kormányzóság­ban átállítják a telefonkártyákat árusító automatákat, mert ma­gyar húszforintosokat találtak bennük. Nem először fordul elő, hogy a szigetországban húsza­sokat használnak az itteni 500 jenes helyett. A két érme egy­aránt hét gramm súlyú, nagyjá­ból azonos méretű, csak éppen a japán érme hússzor többet ér, mint a magyar húszforintos. Három éve „automatacsalás” miatt már lefüleltek egy magyar állampolgárt a japán rendőrök, tavaly pedig egy kanadait, aki nagy mennyiségű érmével „ügyeskedett” egy japán vas­útállomás automatájánál. A dízelolaj füstje Japán tudósok szerint a dí­zelolaj füstje rákkeltő hatású. A japán környezetvédelmi intézet kutatócsoportja egy környezet­védelmi szimpóziumon ismer­tette vizsgálatának eredményeit, amely szerint a dízelolaj füstje rákosodási folyamatot indít el a tüdőben. A kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyítot­ták a rákkeltő hatást, a füstöt be- lélegző állatok egy éven belül megbetegedtek. Összefüggést találtak az étrend és a dízelfüst hatása között is, a betegség ugyanis három-négyszer gyak­rabban jelentkezett a zsíros éte­len tartott állatoknál. A megalakulásuk percétől kezdve az volt a legfontosabb céljuk, hogy munkahelyet te­remtsenek az értelmi fogyaté­kos fiataloknak. Most megvan a hely, kész a terv, gyűlnek a fo­rintok és azt is tudják, hogy hány fiatal és mit dolgozik majd itt. Sérültként önálló életet Februárban lesz két éve, hogy újjá alakult az Értelmi Fo­gyatékosok Érdekvédelmi Szö­vetségének Baranya Megyei Elnöksége. A kisegítő iskolából kikerült, elhelyezkedni nem tudó fiatalok foglalkoztatási lehetőségének megteremtését tűzték zászló­jukra. E cél jegyében szervezték a különböző jótékonysági ren­dezvényeket, írták a pályázato­kat. Az érintett szülőkkel teljesen egyetértve az a véleményük, hogy a fiataloknak szükségük van védő munkahelyre. Különösen a középsúlyos ér­telmi fogyatékosoknak, mivel ők az állapotuk miatt semmi­lyen szakképzésben nem része­sülhetnek. Megalapozza az el­képzelést, hogy a foglalkoztató iskola felkészítő tagozatán olyan munkafolyamatokat ta­nulnak meg, amelyek finomítá­sával piacképes termékeket ké­pesek előállítani. Pécsett hoz­závetőlegesen legalább három­száz fiatalra vonatkozik ez. Tervüket már a kezdet kezde­tén ismertették a Pécsi Önkor­mányzattal. Támogatást kértek és kaptak. A város a közelmúlt­ban örökös bérletben rendelke­zésükre bocsátotta a Pécs-Má- lom, Felső u. 9. sz. alatti össz- közműves telket, ahol pillanat­nyilag a volt orvosi rendelő ro­mos épülete áll. Itt akarják azt a komplex programot megvalósítani, ame­lyet a ;,Sérülten az Önálló Éle­tért - Értelmi Fogyatékosokért” alapítvánnyal karöltve kezde­nek. Az alapítványt az érintett szülők hozták létre, azzal a cél­lal, hogy ténylegesen is támo­gathassák azt a gazdálkodó szervezetet, amelyet szintén szülők hoztak létre SZ-U Ér­telmi Fogyatékosok Szociális Foglalkoztatását végző Kft. néven. Az alapítvány mindenki számára nyitott, akik ezzel a gonddal azonosulni tudnak. Nyitás szeptemberben A védő munkahelyet a kö­vetkező év szeptemberében akarják megnyitni. A Baranya Megyei Munkaügyi Központnál erre vállaltak kötelezettséget. A Munkaügyi Központ írja ki azt a pályázatot, amellyel a munka­erőpiacról tartósan kiszorult ré­teg foglalkoztatását kívánják segíteni. A kft. 3,2 millió forintot ka­pott a pályázatára. Ezzel az ösz- szeggel 16 fiatalnak tudnak in­dulásként munkahelyet terem­teni. A pályázatban garanciát kel­lett adni arra, hogy a majdan gyártott termékeket el tudják adni. Ennek megalapozására számos olyan céget megkeres­tek, amelyek profiljába beleil­lenek azok a termékek, amelyek előállítására képesek a gyere­kek. Ismerik a tűzzománcozás, a kerámiakészítés munkafo­lyamatait, így részben ajándék tárgyakat fognak készíteni, il­letve egyszerűbb textil munkára vállalkoznak: konyharuhákat, ágyneműket, díszpámákat fog­nak varrni. Bérmunka jelleggel szalvéta vágásra, csomagolására, levél­papír hajtogatásra is van remé­nyük, illetve az is elképzelhető, hogy fajátékokat is készíthet­nek. Ennek egyik alapfeltétele egy olyan gépsor beszerzése, amely teljesen kizárja a baleset lehetőségét. ✓ Átmeneti otthon / A foglalkoztatás mellett - egy épületen belül - átmeneti otthont is biztosítanak a fiata­loknak. Ez az otthon elsősorban azoknak a szülőknek jelent le­hetőséget, akik eddig egy órára sem tudták a fogyatékos gyer­mekük felügyeletét megoldani, s évek óta még egy moziba sem jutottak el együtt. Ez tehát egy szolgáltatás lesz, hat éven felüli gyermekek ré­szére. A tervek szerint 8-16 gyereknek tudnak majd itt egy- időben rövidebb-hosszabb időre otthont biztosítani. Ezt a szolgáltatást ugyan nem jövőre indítják, de az épületet úgy alakítják ki, hogy erre al­kalmas legyen. A tervek is így készültek. A 17 millió forintos beruhá­zás kivitelezését a tavasszal kezdik. Pillanatnyilag több, mint 5 millió forinttal rendel­keznek, s további pályázati tá­mogatásban bíznak. Ugyanakkor saját erejükből is igyekeznek gyarapítani ezt az összeget. A hagyományokhoz hűen megint rendeznek jóté­konysági bált a Pannónia Szálló éttermében. A január 22-i bál bevétele is a védő munkahely létrehozását szolgálja. T. É, rendőrség érthető okokból a ki­próbált és elismert, a nyugat-eu­rópai rendszerekhez integrál­ható berendezéseket, azok egy­ségeit, a másutt már bevált esz­közöket szerzi be. Ez a folyamat természetesen keresztezi azok­nak a magyar vállalkozóknak az érdekeit, akik kínálatukkal a biztonsági piac hasonló terüle­tén akarnak érvényesülni. A rendőrség tapasztalata, hogy a hazai szervezett bűnözés igyekszik legálisan beépülni a biztonsági üzlet legkevesebb tőkét igénylő és legnagyobb hasznot sejtető szférájába, első­sorban a személyi védelembe. Tatabányán nemrégiben leplez­tek le egy brigádot, melynek tagjai nappal legálisan, éjszaka viszont illegálisan „testőrköd­tek”. Ezzel egyidőben gomba­mód szaporodnak az illegális úgynevezet behajtóbrigádok, amelyek a törvényesség látsza­tával sem törődve, erőszakkal, zsarolással, súlyos fenyegetés­sel, baseball-ütővel, olykor vé­res leszámolással késztetik az adósokattartozásuk többszörö­Minden esztendőben egy sa­játos alkufolyamat eredménye­ként osztoznak az állam fenntar­tásának terheiben az önálló ke­resők, a munkaadók és a mun­kavállalók. Ezt a sokszor borot­vaéles szópárbajba torkoló alkut költségvetési vitának nevezik. Mindenkinek húsbavágó kérdésekről kénytelen dönteni a parlament, amikor például a következő évi adóterhek mérté­két kell meghatározni. Ezúttal a társasági adót fize­tők, a társasági formában mű­ködő cégek kaptak öt százalék- pontos mérséklést, ugyanakkor a nyereség nélkül, vagy veszte­ségesen dolgozó cégek - ame­lyeknek egy része csak feltün­tet, de nem szenved ténylegesen veszteséget, netán nulla nyere­séget mutat ki - átalányadót fognak fizetni, pusztán azért, hogy ne játszhassák ki az adófi­zetési kötelezettséget. Ha má­sért nem, azért fizessenek, mert a piacon voltak. Az alacsony keresetűeknek nyújtott jövedelemadó mérsék­lés valójában nem akkora, amennyit az infláció indokolna, viszont azok, akiknek az adókö­teles jövedelme meghaladja az egymillió forintot, öt százalék- ponttal nagyobb adókulcsra számíthatnak, mint amennyit az idén fizettek. Az adóváltozások közvetlen hatására azt lehet mondani: az történt, ami a sze­gény családokban lenni szokott, mindenki kapott egy falattal többet, de senki sem lakott jól. sének kifizetésére. Az év elején a Nógrád megyei Pásztó határá­ban géppisztollyal lövették le a konkurens játékautomata-cég vezetőjét. Jelentős piaci tényező az üz­leti hitelélet számos visszás­sága, a piaci körülményekből adódó óriási készpénzforgalom, a bankátutalások lassúsága, a polgári peres ügyek elhúzódás. Ha valaki 10 millió forintért vesz árut és nem fizet, akkor emberi számítás szerint három év múlva ítéli meg jogerősen a bíróság a hitelező követelését, a fizetés megtagadásától számí­tott évi 20%-os kamattal. De melyik bank ad ilyen kamattal kölcsönt? Még az inflációs veszteséget se nagyon fedezi! Arról nem is szólva, hogy a hi­telezőnek három év alatt meny­nyi az elmaradt haszna, hány­szor és milyen haszonnal for­gathatta volna meg azt a 10 mil­liót? Világos, hogy az adós jár jobban: ha ő forgatja meg ugyanazt a pénzt, kacagva fizeti ki három év múlva a bíróság ál­tal megítélt összeget. A költségvetési bevételek nö­vekedésének közvetett hatásai is vannak, nem is kicsinyek. Az államháztartási deficit finanszí­rozása miatt a megtakarításokat szinte teljesen le kell csapolni, tehát jövőre is kevés marad a vállalkozások tőke- és hiteligé­nyeinek kielégítésére. Ami a privatizációs bevételeket illeti, azok bizonyára jól jönnének a privatizált vállalatok feljavítá­sára, hogy mennyi is jut majd e célokra, az még a jövő titka. A tőke- és hitelhiány miatt - no meg az infláció okán - most in­dokoltan magas kamatok nem kedveznek a beruházásoknak, az új cégek alapításának, tehát nem élénkítik a foglalkoztatást sem. Az „inkább cseppen, mint csurran” elve vonatkozik a kia­dási oldalra is: egyetlen mar­káns új vonást, valamiféle kon­cepcióváltás szándékát, az ál­lamháztartási reform első lépé­sének felfogható intézkedést nem lehet benne felfedezni. Nem növekednek jövőre azok az összegek sem, amelyekre pedig égető szükség volna pél­dául az export előmozdítása, vagy az innováció segítsége cél­jából. Nem lesz több pénz az infrastruktúra fejlesztésére, sem az oktatás, sem az egészségügy, sem pedig a szociálpolitika le­hetőségeinek szélesítésére. Jö­vőre aligha tudunk áttérni a rá­szorultsági elvek érvényesíté­sére. Bácskai Tamás Ez a gazdasági alapja az ille­gális behajtóbrigádok tevé­kenységének, amelyek a tarto­zás összegének 30 százalékáért vállalják a feladatot. A Magyar Detektiv Szövetség ideiglenes elnöke, Láposi Lőrinc adatai szerint a jogilag támadhatatla- nul eljáró legális vállalkozók (nem behajtás, behajtás elősegí­tése!) 6-12%-ért plusz az általá­nos költségeket tartalmazó egy­szeri megbízási díjért - a tarto­zás összegétől függetlenül 35-40 ezer forintért - segítik elő, hogy a hitelező a pénzéhez jusson. A gazdasági perek elhú­zódásának oka a bíróságok túl­terhelése. 1992-ben 33 589 ke­resetlevél érkezett a megyei bí­róságokra, 32 148-ban hirdettek ítéletet, de még így is 22 766 maradt folyamatban. Ez év ele­jétől már a helyi bíróságokon indulnak a perek, ennek elle­nére a megyeieken alig 7500-zal csökkent az első fél­évben a folyamatban levő gaz­dasági perek száma. Némethy Gyula Biztonsági vállalkozások (1.) Justitia vagy baseball-ütő? Mintegy 700 logális hazai vállalkozó él a biztonság-biz­niszből, és sokmilliárdos for­galmat bonyolítanak le. Tevé­kenységük azokra a területekre vonatkozik, amelyekben már ma, de méginkább holnap ész­szerű munkamegosztás remél­hető a közbiztonság állami sza­vatolására törekvőkkel: a rend­őrséggel, a polgári és büntetőel­járásban részt vevő intézmé­nyekkel. A biztonságból élő vállalatok személy- és vagyon­védelemmel, adatgyűjtéssel (értsd: magánnyomozással),ta­nácsadással, pénzszállítással, céginformációval, kinnlevősé­gek behajtásának előegítésével foglalkoznak. (A legutóbbi kife­jezés nemegyszerűsíthető: be­hajtásra törvényesen senki sem vállalkozhat, a behajtás elősegí­tésére viszont igen.) Az üzletág helyzetére vonatkozó értesülé­seink a terület néhány legismer­tebb vállalkozásának (Testőr Kft, RIMI, Kötter Security Hungarty Kft, Referenc, Mes- terdetektív Kft.) vezetőjétől, il­letve dr. Láposi Lőrinctől, a Magyar Detetív Szövetség ide­iglenes elnökétől származnak. E vállakózások tevékenységi területei csoportosíthatók tőke­igény, szakmai felkészültség, jogi szabályozottság és a remél­hető tiszta haszon nagysága sze­rint. Leginkább tőkeigényes a biztonságtechnika, az adatvéde­lem és a pénzszállítás. Nagy szakmai felkészültséget, jelen­tős szellemi tőkét és sokoldalú kapcsolatokat követel meg a biztonságtechnika, a számító- gépes adatvédelem, a magány­nyomozás, a céginformáció, a kinnlévőségek behajtásának elősegítése. Jogilag legkevésbé szabályozott a magánnyomo­zás. A legnagyobb hasznot pe­dig az adósságok behajtásának elősegítése hozhatja, de ennek a legnagyobb a kockázata is. A hivatalosan bejegyezett mintegy 700 vállalkozásra jel­lemző, hogy ma még egyszerre többféle tevékenységet folytat­nak. Kulcspozíciókat foglat el néhány területen a külföldi (el­sősorban a német, az osztrák és az amerikai) tőke, elsősorban a beruházásigényes a jelentős és a legkorszerűbb technikát igénylő szolgáltatásokban. Ezek a cégek egyrészt kiforrott biztonság- technikai termékekkel (például bevált és referenciaképes, veze­ték nélküli riasztó rendszerek­kel, kamerákkal stb.) jelennek meg a piacon, de számos ve­gyesvállalatot is alapítottak. Pozícióikat erősíti, hogy a több évtizedes technikai elma­radottságát mérsékelni igyekvő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents