Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-19 / 346. szám

Végső búcsú a miniszterelnöktől (Folytatás az 1. oldalról) A ravatal előtti teret ellepte a végtisztességet tevők tömege. Köztük voltak Antall József csa­ládtagjai, felesége, fiai, mellet­tük állt Göncz Árpád köztársa­sági elnök, Boross Péter ügyve­zető miniszterelnök és Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető el­nöke. Megjelentek a kormány tagjai, országgyűlési képvise­lők, s ott voltak a temetésre ér­kezett külföldi állami és politi­kai vezetők. A koporsó elhelyezése után a néma sokaságból gyásznépvise­letbe öltözött tisztelgők cso­portja indult a ravatalhoz. A ha­tárainkon túlról érkezett ma­gyarok félkörben felsora­koztak a koporsó mögött. A harang utolsó konga- tása után felcsendült a Him­nusz, s a díszzászlóalj tisz­telgése mellett felvonták a nemzeti gyász jeleként mindeddig félárbócra eresz­tett, fekete szegélyű állami lobogót. Ezután Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondta el gyászbeszédét. Szabad György gyászbeszéde Temetni jöttünk Antall Józse­fet és siratni - mondotta Szabad György. Temetni, mert a halot­tak nem maradhatnak temetet- lenül, siratni, mert van siratni valónk. Antall József, a dikta­túra után a Magyar Köztársaság első független kormányának miniszterelnöke, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke törté­nelmi szerepet vállalt és vitt. Antall Józsefnek oroszlánrésze volt az önkényuralom felszámo­lásában, az alkotmányosság helyreállításában, abban, hogy Magyarország vezetőjeként - elsőként e régióban - kiszakí­totta országunkat a Varsói Szer­ződés és a KGST kényszerköte­lékeiből. Döntő szerepet játszott az ország függetlenségének és szuverenitásának helyreállítá­sában, abban, hogy nem tapossa földünket tovább megszálló se­reg. Antall József a magyar par­lamentáris demokrácia és a neki felelős kormány megteremtésé­ben és működésében élenjárt. Biztosította azt, hogy pártja és a kereszténydemokratákat, a kis­gazdákat tömörítő koalíció se­gítségével újra törvényes al­kotmányos rend legyen Ma­gyarországon, meginduljon a kibontakozása a szabad életnek. Megnyerte ehhez a magyar nép túlnyomó többségének a támo­gatását, Európa és a szabad vi­lág rokonszenvét és sokban se­gítségét is. De Antall József többet is tett ennél. Valóságos, de önmagát feláldozó Kőműves Kelemenként beleépítette élet­erejét abba a fellegvárba, amelybe a nemzetet vezetni kí­vánta. Korai szakaszában be­tegségének még a gyógyítást is késleltetve építette a falakba csontját, velejét, vérét, hogy minden sejtjével támogassa an­nak a várnak a felépítését, amelyben minden veszély ese­tére menedéket szánt a népnek és amelyben megalapozni kí­vánta az alkotmányos Magyaror­szág új, a veszélyekkel dacoló, az európai harmóniákba illő épü­letét. Antall József saját magatar­tásával, puritanizmusával és er- kölcsiségével intette a nemzetet arra, hogy ne engedjen a kapzsi­ság csábításainak, ne engedjen a bűn konjuktúráinak, hanem szembefordulva minden önzés­sel, bűnnel, kártevéssel, korrup­cióval, szolgálja a nemzetet, ahogy ő tudta tenni. Tisztelt gyászoló honfitár­saim! Gyászoljuk, temetjük, siratjuk és méltán Antall Józsefet. De ami az utolsó napokban történt, az azt mutatja, hogy népünk megértette: Antall József és öröksége kapocs, hazafiúi és mo­rális kapocs a közelmúlt értékei és jövendőnk lehetőségei között. Ezért nemcsak gyászolunk, tud­juk, hogy amit Antall József ve­tett, azt a nemzet arathatja le. Gyászoljuk és siratjuk Antall Jó­zsefet. De úgy gondoljuk, min­den okunk megvan - ha irány- mutatását követjük - a remény­kedésre is. (Rövidített változat) . Antall József végső búcsúztatásán a gyászolók egy csoportja: Göncz Árpád köztársasági elnök, a csa­lád, Boross Péter ügyvezető miniszterelnök és Paskai László bíboros, esztergomi érsek. MTI-Telefotó A történelmi egyházak közös búcsúztatója Ezután Kosztolányi Dezső Marcus Aurelius című verse hangzott el, majd Sütő András a világ magyarsága nevében bú­csúzott Antall Józseftől. (A beszéd rövidített változata) Végtisztességtevő Nemzeti Gyülekezet! Gyászoló bará­taim! Magyarország miniszterel­nökének tragikusan korai halála gyászunkat és emlékező gondo­latainkat törvényszerűleg tereli a nemzetsors problémáinak irá­nyába. Oda tehát, ahol Antall József élete kiteljesedett, ahol fénybe lobbanva örökre eggyé fonódott a magyarság létküz­delmével. Létküzdelmet mon­dok és nem retorizálás végett, hanem a Trianon után kisebb­ségi létre jutott magyarok mil­lióinak drámai helyzete miatt. Hiszen, mikor egy szervesen, ezer év alatt kiteljesedett egész­nek, egy honnak a részei millió­szám fuldokolnak jogok hiá­nyában, akkor nyilván egy egész nemzet történelmi nyo­morúságáról kell beszélnünk. Antall József, a Magyar Köztár­saság első szabadon választott miniszterelnöke ezt világosan látta, politikai munkásságának legfőbb gondjai közé iktatta. Micsoda veszteség, hogy táv­lati terveinek úgyszólván a ka­pujában terítette le őt a halál, éjt is nappallá tevő munka közben, mitikus méretű küzdelem után, a végzet fölött aratott győzelem föl-föl lobbanó reménysugará­ban. Korai halála, az ország nemzetközi megítélésében szerzett érdemeinek hervadha­tatlan koszorúja , karizmatikus egyénisége és szívemben a megrendültség most az elisme­rés jelzőit röptetné a nagyvilág felé, de Voltaire szavai figyel­meztetnek: a melléknév ellen­sége a főnévnek, mert egyedül a főnév az ami biztos, mert az önmagában való és az általunk elképzelt, a szubjektív ítélet folytán szembekerülhet né­melykor egymással. Jelzőt és főnevet azonban tagadhatatlan tények és érdemek mindenkor kibékítenek. Antall József munkásságát és személyét vi­lágszerte elismert tények dicsé­rik. Halhatatlanságát nem óha­jok, hanem tények fogják meg­ítélés végett előterjeszteni a ke­gyes és szigorú történelmi jö­vendőnek. Ezekről kimerítőleg szólni itt és most lehetetlenség. Feszültségekkel terhes, drámai fordulatokban bővelkedő pálya­futásának legalább két vonását mégis ki kell hangsúlyznunk: egyik a türelemé, a bölcs mér­sékleté, ahogyan kormánya ha­jóját a magyar belpolitikai élet Szküllái és Kharübdiszei között a nemzetközi elismerés nyílt vi­zeire kivezette. Másik a sokféle kockázattal járó új politikai koncepció meghirdetése volt az ország mai határain kívül élő magyarok millióinak ügyéber' Aki tudja, hogy miutí az első világháború győztes i tal- mai Magyarországot földara­bolták, aki tudja, hogy ilyen formán ezer éves nemzeti lét után a magyarságnak közel egyharmada jutott kisebbségi sorsra szomszédos országok­ban, annak koporsó előtt nem kell történein cet tanítani. Ha­nem a kegyelet és elismerés hangján azt kell felidézni, hogy Antall József egyik vezérelve így szólt: lélekben tizenöt mil­lió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Az egyetemes magyarság szellemi égboltoza­tának kiépítésében bíztató je­lekről szólhatunk ma már, de elismerésünk javát Antall Jó­zsef érdemei közé kell sorol­nunk. Tíz- és tízezer ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi Temető Nemzeti Pantheonjába Antall Józsefet. A kormányfő koporsó­ját végső nyughelye, Deák Fe­renc mauzóleuma közelében ra­vatalozták fel. Az elhunyt kor­mányfő családja, a hazai közé­let személyiségei, a külföldről érkezett vendégek és a gyászoló polgárok tízezrei közösen imádkoztak AntaH József lelki üdvéért. A miniszterelnök sírját Bolberitz Pál címzetes apát, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Hittudományi Karának dé­kánja áldotta meg és mondott imádságot. Antall József kormányfőként történelmi feladatot vállalt, azt, hogy hazánkat békés úton az el­nyomásból a szabadságba ve­zeti. Arra törekedett, hogy az igazi keresztény és magyar ér­tékeket megújítsa és megőrizze az egész nemzet számára - je­lentette ki búcsúztatójában Pas­kai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek. A magyar kato­likus egyház feje rámutatott: Antall József tudta, hogy mun­káját nem fogja osztatlan elis­merés kísérni, ellenállással kell szembenéznie. A kormányfő nem emberi jutalom reményé­ben dolgozott hazánk és egy­háza szabadságáért. Paskai László bíboros szavai után Hegedűs Lóránt reformá­tus püspök mondott imádságot az elhunyt kormányfő lelki üd­véért. Hegedűs Lóránt köszöne­tét mondott az Úrnak azért, hogy a miniszterelnök ’’múlan­dóságban végzett feladatát” Krisztus örökkévaló színe előtti felelősséggel hajthatta végre. Leszögezte: Antall József mun­kálkodása alatt megértük, hogy a legállandóbbnak tartott em­beri hatalmak meginogtak, és „kéz érintése nélkül kő hullott alá, s bálványszobrok, örökké­valónak e földön gondolt ha­talmak eltűntek. Hegedűs Lóránt után Harmati Béla evangélikus püspök mon­dott imádságot. Jézus az életét adta értünk, ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk test­véreinkért - kezdte búcsúztatóját az evangélikus püspök. Hozzá­tette: ezért hálát adunk neked miniszterelnökünk koporsója mellett, akit elszólítottál ebből a világból, hálát adunk neked mindazért, amit atyai szereteted szerint cselekedtél rajta. Ezután a magyar zsidóság ne­vében Schweitzer József főrabbi imádkozott. „Mennyei atyánk, a férfiú, akinek a ravatalánál ál­lunk, a halál völgyének roppant mélységeit járta meg. Koporsóját a kegyelet, a tisztelet és a fáj­dalmas részvét érzelmeivel áll- juk körül” - mondta a főrabbi. Schweitzer József rámutatott: Antall József a halál völgyében is példaadó hűséggel teljesítette történelmi küldetésként vállalt hivatását. A főrabbi után - a határon túli magyarság nevében - Tőkés László nagyváradi református püspök búcsúztatta Antall Józse­fet. A történelmi egyházak képvi­selői után Bolberitz Pál címzetes apát mondott közös Miatyánkot a gyászoló tömeggel. Ezután a köztársasági őrök levették a ko­porsóról a nemzeti trikolórt. A sírba - ősi szokás szerint - az első marék földet Bolberitz Pál dobta. A sír behantolása után a család, a Magyar Demokrata Fó­rum és a kormány koszorúját he­lyezték a sírra, a többi koszorút a sír mellé fektették. Az elhunyt kormányfő végső nyughelyét egyszerű - Dr. Antall József, 1932-1993 feliratú - fakereszt je­löli. Új VDN-világhíradó Háromezer foglyot engedtek szabadon Boszniában Mintegy háromezer fogoly szabadult a héten a hercegovi- nai horvát táborokból - kö­zölte a boszniai horvát veze­tés. Főként a Mostartól délre fekvő Gabela táborból enged­ték el foglyokat, zömmel mu­zulmán személyeket. A nagy­szabású akciót egy héttel ez­előtt hagyta jóvá Mate Boban boszniai horvát vezető, mi­után a Nemzetközi Vöröske­reszt többször sürgette, hogy a horvát fél tegyen eleget a hu­manitárius kérdésekről koráb­ban megkötött elvi egyezmé­nyeknek. A foglyok kiszaba­dulásának hírét független for­rások még nem erősítették meg. Francis Briquemont tá­bornok, a boszniai ENSZ-erők főparancsnoka péntek esti nyi­latkozatában kifejtette, hogy a O Pozsony: A visegrádi csoport országainak szociáldemokrata pártvezetői kétnapos találkozót kezdtek szombaton Pozsonyban. A találkozó résztvevői az érintett négy ország, Csehország, Szlo­vákia, Magyarország és Len­gyelország politikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdéseiről folytatnak megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Párt küldött­ségét Hóm Gyula vezeti, míg a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártot Borbély Endre alel- nök képviseli. Jaroslav Volf, a szlovák szociáldemokrata párt vezetője a tanácskozáson arról beszélt, hogy a visegrádi csoport országainak iszonyát az egyes országok kormányzó pártjainak politikai irányultsága határozza meg. korábban becsült negyven-öt- venezres létszám helyett már tizenötezer fős békealakulat is elegendő lenne a boszniai béke fenntartásához, termé­szetesen csak abban az eset­ben, ha létrejön a megfelelő megállapodás a szembenálló erők között. Erre egyelőre kevés esély kínálkozik, Szarajevóban újúlt erővel folytatódtak a harcok, ezúttal már muzulmán harci sikerekről számolt be a szara­jevói rádió. Heves harcok zaj­lottak a szerb és a muzulmán csapatok között Eszak-Bosz- niában is: Dobojnál még az ENSZ-csapatok is tűz alá ke­rültek, a helyi skandináv erők a szerb és a muzulmán csapa­tok közötti senki földjén tar­tózkodtak. O Varsó: Különleges rendőri védőőrizet alá került a poznani Radio S. A stúdiót ugyanis isme­retlenek azzal fenyegették meg, hogy megtámadják, és szétrom­bolják berendezéseit. A nyomo­zók valószínűnek tartják, hogy a helyi alvilág áll a fenyegetés mögött, s a csoportnak van is ereje és eszköze ahhoz, hogy ilyen terrorista akciót hajtson végre. A fenyegetés ugyanis azt követően érkezett, hogy az S so­rozatot indított, amelynek célja a helyi bűnözők világának leleple­zése. Beszámoltak egyebek kö­zött arról, hogy a város egyetlen indiai éttermére zárás után isme­retlen tettesek gyújtóbombát dobtak, miután a vendéglő tulaj­donosa nem volt hajlandó fizetni a helyi maffia „védelméért”. Szeretet a nevelőotthonokban Karácsony az egyik legszebb, legszeretetteljesebb ünnepünk, mely szűkebb vagy tágabb csa­ládi körben zajlik. Természete­sen vannak szétesett vagy rossz körülmények között élő csalá­dok is, s nem kevés gyerek él nevelőotthonokban. Hogy mi­ként töltik idén ezek a gyerekek a karácsonyt, annak néztünk utána néhány gyermekintéz­ményben. Bakócán nagyon gazdag programot valósítanak meg, ti­zenegyen vehetnek részt a Bu­dapesti Operaház gáláján, ti- zenketten Monorra utazhatnak egy nemzetközi énekegyüttes meghívására. Sokan haza me­hetnek, az otthonban maradtak pedig közösen ülik meg az ün­nepet. A megyétől színes tele­víziót kapnak, s sok magánem­ber is küldött különböző aján­dékokat. A bükkösdi, közel száz gye­rek kétharmada hazautazik. A többiek közösen, műsorral ké­szülve ajándékozzák meg egy­mást, vesznek részt az ünnepi vacsorán. A komlói GEA Ala­pítványtól parabolaantennát kapnak, és a helyi önkormány­zat is hozzájárult az ajándékok­hoz. Csertőn, mint az egyik tizen­ötéves kislánytól megtudtuk, nagyon sok vendég lesz, jön, a tavalyihoz hasonlóan Demjén Ferenc is. Közösen és kiscso­porttokban is megtartják a kará­csonyt, lesz mise, ünnepi va­csora. Mindenki kérhetett ezer forint értékben ajándékot, és lesz meglepetés is. Pécsett, a Megyei utcai ott­honban az utolsó tanítás előtti napon volt csoportos ünnepség, műsort adtak egymásnak, felol­vastak a Bibliából. Itt kétezer forint értékhatárig kérhetett minden gyerek ajándékot. A nyolcvanból negyvenvalahá- nyan maradnak itt szenteste, s szívesen látják vissza azokat, akik már kikerültek az intéz­ményből, de magányosan, csa­lád nélkül élnek. Cs. L. sasa Az Új Vasárnapi Dunántúli Napló, már működő TERJESZTÉSI HÁLÓZAT VEZETÉSÉRE nagykereskedő MUNKATÁRSAT KERES Barcs és Nagyatád térségébe 1994. január 1-jétől Jelentkezni lehet: írásban, rövid önéletrajz leírásával Vállalkozói igazolvány szükséges Jelentkezését az Axel Springer-Magyarország Baranya Megyei Irodája részére Pécs, Rákóczi út 34., Pf.: 134. alá kérjük küldeni vagy telefon: 72/415-000/118, 119-es mellék Axel Springer-Magyarország Baranya Megyei Iroda 2 új VDN 1993. DECEMBER 19., VASÁRNAP Sütő András búcsúbeszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents