Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-17 / 344. szám

1993. december 17., péntek Társadalom 7 Kölcsönös biztosító pénztárak A napokban fogadta el a parlament az önkéntes, Köl­csönös Biztosító Pénztárak­ról szóló törvényt. Ilyen pénztárat nyugdíjkiegészí­tésre, munkanélküliség il­letve keresőképtelenség ese­tén segélyezésre, továbbá egészségügyi szolgáltatások nyújtására, vásárlására lehet alapítani. A szervezéssel azonban meg kell várni a tör­vénynek a Magyar Közlöny­ben való megjelenését. Háromfajta önkéntes biz­tosító pénztár működhet. A nyugdíjpénztár kiegészítő nyugdíjat folyósít. Az önse­gélyező pénztár egyebek mellett munkanélküliség il­letve keresőképtelenség ese­tén nyújt segélyt. Az egész­ségpénztár feladata, hogy egészségvédelmi programo­kat szervezzen illetve finan­szírozzon, továbbá ilyen jel­legű szolgáltatásokat vegyen a tagjainak. Egy pénztár kere­tében csak egyféle pénztártí­pus működhet. Aki tehát többféle szolgáltatásra vá­gyik, annak több pénztárba is be kell lépnie. Ez miként lehetséges? Egy önkéntes biztosítópénztárat legkevesebb 15 ember ala­píthat. Ha együtt a tagság, és elhatározták, hogy milyen tí­pusú pénztárat hoznak létre, akkor össze kell hívni az ala­pító közgyűlést. Ez elfogadja az alapszabályt, és megvá­lasztja a tisztségviselőket. Az alapító közgyűlés után lehet bejegyeztetni a pénztárat a megyei bíróságon. A pénztá­rak saját vagyonukkal, saját felelősségre gazdálkodnak. Legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, a szűkebb körű irányító testület fjedig az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság. Az ope­ratív feladatokat az ügyveze­tők intézik. A tagdíj minden pénztár­tag számára azonos összegű. Egyedül a nyugdíjpénztár alapszabályzata tartalmazhat olyan kitételt, amely az egy­ségesnél magasabb tagdíj fi­zetését is lehetővé teszi. A munkaadónak lehetősége nyílik arra, hogy átvállalja a munkavállaló tagdíjfizetését. Ehhez szerződést kell kötnie az adott pénztárral. Ha a munkaadó akárcsak egy al­kalmazottjának a fizetési kö­telezettségét átvállalja, úgy a többit sem zárhatja ki ebből a szolgáltatásból. A munkaadó természete­sen mindhárom típusú pénz­tárba fizethet az alkalmazot­tak helyett. Megteheti, hogy valamennyi munkavállaló ré­szére azonos összeget helyez be a pénztárba, arra is lehető­ség van, hogy a keresetek azonos százalékát fizeti be. Az önkéntes biztosító pénztárakhoz hasonló szol­gáltatással már eddig is pia­con voltak a biztosítóintéze­tek. A különbség a kettő kö­zött az, hogy a pénztárakat adókedvezménnyel támo­gatja az állam. Ha a munkál­tató fizeti a díjat a munkavál­laló helyett, úgy a kifizetett összeg a vállalkozás érdeké­ben felmerült költségnek mi­nősül. Hasonlóképpen adó­mentes az alkalmazottak által kifizetett biztosítási díj is. Ha nem munkavállaló - alkal­mazott - magánszemély (ha­nem például kisiparos) tagja a pénztárnak, ő is csökkent- heti a személyi jövedelemadó alapját a befizetett díjakkal. Itt azonban limitként jelent­kezik az összjövedelem 25%-a, illetve az 500 ezer fo­rintos felső határ. Az adó- mentesség ellentételeként a pénztárakból kifizetett ösz- szeg után személyi jövede­lemadót kell fizetni. N, G. Ők is élvezhetik majd a program előnyeit Kővágótöttösön Fotó: Szundi György Felméréssel kezdődik az ötéves baranyai program Húsz falu startolt az egészségért Új munkavédelmi szabályok Mi lesz a dohányosokkal? A töltött káposztának termé­szetesen nyoma sincs. Pusztán a kurzust vezető, - Soros alapít­vány által kiképzett tanárok - beszélnek egymást túllicitálva róla, hogy minél ínycsiklando- zóbb, étvágygeijesztőbb emlé­keket ébresszenek a hallgató­ságban. Eközben az asztalokon kósto­lásra várnak a rendkívül ízlése­sen elrendezett sárgarépago­lyók, az élesztőpástétomos szendvicsek, a kefirrel és ízlés szerinti fűszerekkel kevert kü­lönböző magok. Nincs abban semmi rendkí­vüli, hogy mindezt az ANTSZ egészségvédelmi osztályának pécsi, Berek utcai épületében látom, de a hallgatóság összeté­tele kissé szokatlan. Polgármes­terek, védőnők, pedagógusok ülnek az asztalok mellett. Harmadik napja hallgatják, gyakorolják azokat az ismerete­ket, bemutatókat, amelyeket majd otthon nekik kell továb­badniuk. Baranya megye is bekapcso­lódott a Cindi programba, amely az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) által kidolgo­zott terv annak érdekében, hogy javítsa a lakosság egészségi ál­lapotát, életminőségét, csök­kentve a „nem fertőző betegsé­gek” következtében bekövet­kező halálozást, a megbetege­dések és a rokkantság gyakori­ságát. A dohányzás, az egészségte­len táplálkozás, az alkohol fo­gyasztás, a fizikai inaktivitás és a stressz - mint rizikófaktorok - visszaszorítását célozták meg. Magyarországon jelenleg Bara­nya és Komárom-Esztergom megye vesz részt a programban. Baranyában húsz - többség­ben 500 lélekszámnál alacso­nyabb - kis települést vontak be a programba. így Abaligetet, Kővágótöttöst, Köblényt, Al- sómocsoládot, Oroszlót, Liptó- dot, Erzsébetet, Marázát, Szé­kelyszabart, Bezedeket, Hássá- gyot, Monyoródot, Csebényt, Teklafalut, Almáskeresztúrt, Szulimánt, Katádfát, Magyar- lukafát, Csonkamindszentet és Gyöngyfát. Szőke Józsefné polgármester és védőnő, Kuth Géza tanár Be- zedekről jártak be a képzésre.- Nálunk nincsenek feltű­Abaliget is csatlakozott a kez­deményezéshez nőén alultáplált gyerekek. Ezt nem csak a bezedeki, hanem a lippói iskolába járó ivándárdai, sároki gyerekekről is kijelenthe­tem - mondja Kuth Géza, aki a lippói iskolában tanít. - Nem is az a gond, hogy esznek-e, ha­nem az, hogy mit esznek a gye­rekek. A falusi táplálkozási szokások ugyanis még mesz- szebb állnak az egészséges táp­lálkozástól, mint a városiak. Egyrészt ezzel a szokással kell szembenézni, másrészt azzal, hogy az egészséges táplálko­zásnak bizony ára van, s az ilyen célú kiadásokat egyre ke­vésbé engedhetik meg maguk­nak az emberek. Ezzel együtt az a véleményem, hogy meg kell mondanunk és be kell mutat­nunk a gyerekeknek - akik ma­holnap felnőttek lesznek - hogy létezik valami más, ami egyben az egészség védelmét is segíti. Részben azért, hogy már most haza szivárogtassák ezeket az ismereteket, részben azért, hogy majd ha ők nevelnek gyerme­keket és lehetőségük lesz rá, eleve ilyen hozzá állással kezd­jék.- Nagyon jó módszereket kaptunk ezen a képzésen - foly­tatja Szőke Józsefné. - Nekem például kifejezetten tetszett a „dohányzógép”, amelynek se­gítségével otthon meg tudom mutatni a fiataloknak, hogy mi rakódik a tüdejükre, ha szívják a cigarettát. Úgy gondolom, hogy a sárgásbarnára színeződő vatta hatásosabb az én szavaim­nál. Tudom, hogy nem számít­hatunk egyik napról a másikra látványos eredményekre, mert a különböző rizikófaktoroktól pont azokat a legnehezebb eltá­volítani, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, de én remé­lem, hogy ha öt év múlva ha­sonló szempontok szerint vé­gignézzük ezeket a települése­ket, akkor kedvező változásokat tapasztalhatunk. A program ugyanis öt évig tart. Az ANTSZ egészségvé­delmi osztálya még ebben az évben elkezdődik a húsz telepü­lés lakosságának alapvizsgála­tát, amely labor és belgyógyá­szati vizsgálatból, illetve egy életmód kérdőívből áll. Ezzel párhuzamosan indul az a felvilágosító munka, amely­nek egyik első lépcsőjeként az érintett települések védőnőit, pedagógusait, polgármestereit hívták meg a képző-kurzusra. Az információk, bemutatók mellett - a Soros alapítványnak köszönhetően - segédanyagot is - tanári kézikönyvet, filmeket - adtak a résztvevőknek. T, É. Szinte teljes egyetértéssel, 99,5 százalékos szavazati több­séggel elfogadta a parlament az 1994 január elsejétől érvényes, új munkavédelmi törvényt.- Valószínű, hogy az egyet­len képviselői tartózkodás is csak véletlen lehetett. Ilyen nagy egyetértés kevés törvény- tervezetet övezett mostanában a Tisztelt Házban - mondja dr. Békés András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyet­tese, akinek véleménye szerint egy igazán európai, korszerű törvény született.- -Mi tette szükségessé az új szabályozást?- A statisztikák szerint a munkahelyi balesetek száma évek óta csökken, ám ezzel pár­huzamosan jelentősen vissza­esett a foglalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség, és számos munkahelyen csökkent a terme­lés intenzitása is. Szerintem a veszélyek nem csökkentek, csak átmenetileg „szunnyadó ál­lapot” alakult ki, hiszen arról sincs információnk, hogy a munkakörülmények különös­képpen javultak volna. A gaz­dasági rendszerváltással egy- időben a tőkehiány miatt jelen­tősen háttérbe szorultak a mun­kavédelmi „beruházások”. A munkavállalók sem mernek fel­lépni ez ellen, mert félnek a December 8-án a Pécsi Hely­őrségi Klubban gyűltek össze - rövid idő alatt másodszor - az obsitosok, lövészárkokat, fo­golytáborokat, börtönöket meg­járt veteránok abban a remény­ben, hogy soraikat fiatalabbak- kal töltsék majd fel. Most szerveződik a „Tartalé­kos Katonák Országos Egyesü­lete”, amelyet röviden csak „Honvédegylet”-nek neveznek. A Baranya megyei szervezésen és az új vezetőségi gyűlésen már túl vannak. Megválasztot­ták a déli régió - Baranya, Tolna, Somogy - vezetőit is és résztvettek a budapesti országos gyűlésen, ahol dr. Balogh György, országgyűlési képvise­lőt, a honvédelmi bizottság el­nökét állították a „Honvédegy­let” élére. Az elnök beszédében elmondta, ennek az egyletnek egyik legfontosabb feladata lesz az elő- és utóképzés. Megemlí­tette, hogy anyagi és erkölcsi támogatásra is kilátások van­nak. Eddig csak az utóbbiban volt részük. A három megye, vagyis a déli régió élére a pécsi Méder Ferenc ezredest, a Baranya me­gyei szervezet élére pedig dr. Aszódi Pál alezredest választot­ták. munkanélküliségtől. Ebben a légkörben született meg az új törvény.-Melyek a változások a ko­rábbi szabályokhoz képest?- A törvény legtöbb paragra­fusa a munkáltatókra vonatko­zik, mivel elsősorban rajtuk múlnak a munkakörülmények: a dolgozók biztonsága, egész­sége. Alapvető változás, hogy a jövő évtől oldódnak a munka- védelem formasággá vált, ad­minisztratív kötöttségei. Egyér­telművé tettük, hogy kinek mi a felelőssége. Január elsejétől például minden munkahelyi ve­zetőnek gondoskodnia kell a dohányzó munkatársak számára elkülönített helyiségről, a nem dohányzók egészségének vé­delméről. Ugyanakkor minden kollektíva választhat a jövőben munkavédelmi képviselőt.- Milyen szankciókkal jár az új törvény megszegése?-A munkavédelmi felügye­lők az egész ország területén el­lenőrzéseket végeznek majd, hatósági, intézkedési joggal bírnak. A legenyhébb esetben felszólítják a munkáltatót a sza­bálytalanságok megszünteté­sére, súlyosabb esetben 3 millió forintig terjedő bírságot is ki­szabhatnak, sőt az üzem vagy az üzemrész leállítását is elrendel­hetik. Mi ez a szervezet? Nem kimondottan katonai szervezet, de egy olyan bajtársi egyesület, amely kiszolgált ka­tonákból áll. A hazaszeretet igazi értelmét szeretnék terjesz­teni és elmélyíteni. Hogy le­gyen büszke, hazáját védeni kész a katona. Nem nacionalizmus ez, ha­nem hazaszeretet, hisz a haza a szeretteinkből áll, és ha megtá­madnak, fel vagyunk készülve megvédeni. Ennek a hazafias szellemnek hiánya ma riasztó. A haza szere- tetét akarják tehát újjáéleszteni oktatással a kaszárnyákban, az iskolákban. Régen sírt a legény, akit nem vettek be katonának, ma 35 % nem alkalmas és még többen ki akarnak bújni a kato­nai szolgálat alól. De miért? Szeretnék, ha az egyesület megfiatalodna. Legyenek klub-esték, szórakoztató prog­ramok. Ezért járnak, kelnek, utaznak saját költségükön is, ha kell. Aki már leszerelt, azt kö­rükben szívesen látják, a hon­védtől a tábornokig. Nem hábo­rúzni akarnak, de védekezni igen, ha megtámadnának ben­nünket. Sántha József N. Zs. Várják soraikba a fiatalokat Honvédegylet A haza szeretetét szeretnék terjeszteni A piros arany nem pótolható Elég a vér a kórházakban A vér életet ment. Egy-egy súlyosabb baleset, nagyobb mű­tét során nélkülözhetetlen a be­teg ember számára. De nagy szükség van a vérkészítmé­nyekre, számtalanul sok ugyan­csak életmentő gyógyszer gyár­tása során is. A vér, ez a csodá­latos „készítménye” az emberi szervezetnek, ma még semmi mással nem pótolható. És ki tudja lehet, soha nem is találnak rá a piros arany pótszerére. Csak az emberiesség biztosít­hatja, hogy soha ne kelljen mű­tétet elhalasztani vérhiány mi­att, hogy egyetlen gyógyszert se kelljen nélkülözni azért, mert hiányzott az „alapanyag”. Sajnos úgy tűnik azonban, hogy esetenként és helyenként jelentkezik vérhiány. Mit jelent ez a számok nyelvén? - a kér­désre dr. Illés Béla, az Országos Hematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet igazga­tóhelyettese válaszol.- Ma Magyarországon 450-500 ezer körüli véradás tör­ténik évente. A 80-as évek ele­jén 550-600 ezer volt. A csök­kenés az utóbbi években volt erőteljesebb. Ehhez sok minden hozzájárult. Megszűntek a nagyvállalatok, amelyek egy-egy véradás fő bázisának számítottak. Másrészt a vörös­keresztes mozgalom - mely igen aktív szervezője volt a vér­adásoknak - belső átalakuláson ment át. A szervezés új mód­szere azonban gondot jelent. Ál­lítom, hogy a jelenleg lévett vérmennyiség elegendő egy jól szervezett vérellátó hálózatnak, ennyivel el tudja látni az orszá­gos igényeket. — Ügy gondolom, a gondok megoldásának nem az a módja, hogy letagadjuk a létezésüket. Ebből a helyzetből is bizonyára van kiút. Ön szerint merre kell keresni?- Az alapvető probléma a vérellátó hálózat széttagoltsága. Véleményünk szerint - ezt iga­zolják a nemzetközi tapasztala­tok is - 63 helyett elég lenne 19+1 állomás, amihez csatla­koznának olyan szervezetek, amelyeken belül még további állomások működnének. A fel­adat így 28 állomással megold­ható lenne. Ugyanakkor sokkal több véradó helyre lenne szük­ség. Tehát centralizálnánk és csökkentenénk a vért feldol­gozó helyek számát, így gazda­ságosabban, a nagyobb készlet­ből eredően nagyobb bizton­sággal lenne megoldható az el­látás. Jó lenne, ha minden kór­házban megszerveznék a klini­kai transzfúziós osztályt, ami részben a helyben felhasználás szakszerűségét javítaná, rész­ben pedig itt megszerveznék a véradás. Ezeken a helyeken le­vennék a vért, de a feldolgozást már a centralizált egység vé­gezné. Európában a feldolgozást és a termékelőállítást nem-profit gazdasági szervezetek végzik, melyek tulajdonképpen az ön- kormányzatok és a központi kormányzat tulajdonában lévő vérellátók közös intézményei. Gazdálkodó jellegű tevékeny­séget folytatnak, de önkéntesen, térítésmentesen adott anyaggal dolgoznak, profitról tehát itt szó sem lehet. Mi is kidolgoztuk egy ilyen szervezet terveit: Or­szágos Vérellátó Szolgálat Közhasznú Társaság-nak hív­nák. Ez nem kormányzati, ha­nem önkormányzati gazdálkodó tevékenységet folytató társaság. A vér és vérkészítmények előál­lítására fordított költségeket té­rítési díjként határozza meg, mely díj ellenében át adja a vért a kórházaknak, a kórházaknak pedig a tb ezt a költséget vissza­téríti. ■Hé A Közhasznú Társaságot 1994. július 1-re szeretnék lét­rehozni. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár minden év július elsején köt finanszíro­zási szerződést az egészségügyi intézményekkel, az intézet szakértői azt szeretnék, ha a következő évi szerződés össze­gében ez a tétel is szerepelne. Ha ez megtörténik, akkor Illés doktor véleménye szerint egy, esetleg másfél éven belül meg­oldódhatnak a véradás gondjai. U. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents