Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-17 / 344. szám
1993. december 17., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keresett fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 7623 Pécs, Rákóczi út 34. lilEGREflDELÖLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:.............................................................................. Lakcím (irányítószámmal):................................................................................. Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig ..................................................... pé nzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I I (375 Ft) I I félévre I I (2250 Ft) I I 2 hónapra I I (750 Ft) |___| eg y évre I I (4140 Ft) I I negyedévre I I (1125 Ft) I____I □ □ □ Tu domásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó .............. 1993. ... 20-30 között ...........hó □ de . .. nap □ du. □ « aláírás Nem nézem a tévét, lemondom az előfizetést De: ez nem ilyen egyszerű A Magyar Televízióban dúló médiaháború következményeként a hazai műsorok színvonala rohamosan visszaesett. Ezért egyre többen döntenének úgy, hogy nem kiváncsiak ezekre a műsorokra és lemondják a televízió előfizetési díját. - Mit tehet az előfizető, ha elégedetlen a műsorral és mit tesz a posta, ha a néző lemondja az előfizetést? - kérdeztük Várady Zoltántól, a posta illetékes csoportvezetőjétől.- Sajnos, hozzánk is bőségesen érkeznek levelek, melyek kritikával illetik a MTV műsorait. Erre az okra hivatkozva sokan le szeretnék mondani a televízió előfizetési díját. Az előfizetői kérést a postának nincs lehetősége teljesíteni. Többek között azért sem, mert intézményünk a Magyar Rádió és Televízió rendelkezését, pénzügyminisztériumi utasítás alapján hajtja végre. A Posta nem hatóság, ezért önrendelkezési joga sincs elbírálni és teljesíteni az előfizetők kérését. Ugyanis: az állampolgárok, az esedékes díjat nem a műsorok, hanem a működőképes tévé készülékek után fizetik.- A díjszabás mértékét és fizetési terminusát a Magyar Rádió és Televízió kérésére a pénzügyminisztérium határozza meg. Az a pénz, amit a posta beszed, vagy ami az átutalási OTP-betétszámlán keresztül oda beérkezik, nem az intézményt, hanem a Rádiót és a Televíziót illeti meg. A díjbeszedést megbízásból végzi a Posta.- A Posta nem hatóság. Ennek ellenére mégis hogy fordulhat elő, hogy az előre visz- szamondott díjat mégis leemeli az OTP-betétszámláról?- A Rádió, a TV és a Posta között olyan megállapodás köttetett, mely felhatalmazza arra a Postát, hogy díjbeszedési kötelezettségének eleget tegyen, így nincs joga ahhoz, hogy bármiféle indok miatt lemondott díj fizetése alól valakit is mentesítsen. A díjmentességnek szigorú szabályai vannak, melyet pénzügyminiszteri rendelkezés ír elő. A kéthavonta esedékes számla-befizetés vonatkozik azokra is, akik OTP-n keresztül törlesztenek. A Posta a számára előírt rendelet alapján itt sem veheti figyelembe a tv-előfizetés visszamondását, ezért annak esedékes díját továbbra is folyamatosan leemelheti. Abban az esetben, ha a kéthavonta esedékes összeg beszedési kötelezettségének a Posta nem tud eleget tenni és alkalmazottaik előtt hónapról hónapra az ajtók bezáródnak, akkor az összegyűjtött nyugtákat az illetékes csoporton belül összesítik és a televízió kérésére Budapestre küldik, várva a további utasításokra. Ez a probléma az 1994-re beharangozott várható díjemelkedés miatt egyre inkább bonyolódni fog. Ezért mindenképpen szükség lenne egy olyan rendeletre, amely lehetőséget ad arra, hogy ha már nem nézzük, akkor ne is fizessük azt a szolgáltatást, mely számunkra bármilyen ok miatt nem megfelelő. (Szombati számunkban az OTP és egy jogász véleményét közöljük az előfizetési díjakkal kapcsolatban). E. É. Pécsett harmadik helyen, a Kertvárosban, az Eszék utcában épül kerékpár út. Az új úton a biciklisták Pellérd, és a Malom völgy irányába kerekezhetnek majd, biztonságos körülmények között. Fotó: Szundi György Telekvásárlásnál „hopp”, építkezésnél „kopp”? Építkezők figyelem! Fonák pörgetés Mihalik Zsolt 41 éves. Tíz évvel ezelőtt egy ennyi idős költőt fiatal költőnek neveztek, aki hat-nyolc évet várhatott arra, míg valamely hivatásos kiadó megjelentette első kötetét. Most azonban a költő felesége alapított egy betéti társaságot, és a család saját erejéből, egy nagymama szponzorálásával és a Pécs Városi Önkormányzat anyagi támogatásával kiadta ezt a bizonyos első kötetet Fonák pörgetés címmel. A könyv lektora az édesanya, Makai Ida költő és az édesapa, Mihalik Zoltán tanár, költő volt - akiknek bizony, nagy szerepük volt abban, hogy a fiú 16 éves korában verseket kezdett írni, s hogy felnőtt korára magyartanár és költő lett. Családi vállalkozás tehát az életmű s a könyv is, mondhatnánk, de természetesen, ez mit sem von le az értékéből. Egy érzékeny szemű-szívű, iróniára, öniróniára hajlamos, a groteszket kedvelő, jókedvűen kísérletező költőt ismerhet meg az olvasó. És egy szerény, szellemes vendéget ismerhetettek meg a hallgatók szerdán este az Osszpresszóban, Pécsett, ahol Osztermayer Miklós, a kultúrát mecenáló presszótulajdonos egynégyzetméteres színpadán szóra állították könyvéről Mihalik Zsoltot. A rokonok, barátok, kollégák előtt Vadas Gyula és Kovács Gábor faggatták a költőt és ajánlották a nagyérdemű figyelmébe a most megjelent kötetet. G. T. Aki a közeljövőben telket vásárol azzal a céllal, hogy építkezni akar, előtte jó ha újra tájékozódik. Ugyanis ez év szeptemberében az építkezés feltétele, illetve az engedély kiadása új rendszabállyal bővült. Eszerint Pécs városának azon területén (az Abali- geti úttól egészen Gyükés vonaláig), ahol nem terveznek közművet és nincs kiépített csatorna-hálózat sem, az ingatlan tulajdonosának saját házi szennyvíztisztító-berendezésről kell gondoskodnia. Az új önkormányzati szabályozás, jog-, és ésszerűségéhez semmi kétség nem férhet. Hiszen a világon mindenütt él a fenti előírás, mely városunkban a szennyvíz-elvezetés szabályozását megkövetelte. A rendelet meghozatalát elsősorban környezetvédelmi szempontok indokolták. Ugyanis a korábbiakban elfogadott és általánosan használt zártrendszerű szennyvíztárolók nem mindenben elégítették ki az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat. A tulajdonképpeni probléma nem is a rendelettel, hanem annak megvalósítási lehetőségével van. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Halász Miklós vízügyi tanácsostól kértünk felvilágosítást.-Talán a papíron megalkotott rendszabály kissé megelőzte a gyakorlati intézkedés lehetőségét. Nekünk nem a típusválaszték felkínálása okoz gondot, hanem az, hogy a számításba jöhető rendszerek közül nem mindegyik felel meg a magyar szabvány-előírásoknak, így tehát hiába jók, honosításuk hosszadalmas procedúrát igényel. Emellett megoldatlan a szennyvíztisztító berendezések szervizelése is, mely üzemeltetésük alapvető feltétele lenne. Hiszen, ha sikerül is a megfelelő tisztító beszerzése, valamint üzemeltetési feltételeinek biztosítása, meghibásodásuk esetén, szerviz hiányában javításukra nincs lehetőség. Mindez azért sem mellékes, mert a rendszer beszereltetése jelentős tétellel, esetleg több százezer forinttal terheli meg az amúgy is magas építési költségeket. A közeljövőben építkezni szándékozók részére informatikai bázis kiépítését tervezik a szakemberek. Ez a felvilágosító hálózat segít majd a szennyvíz- tisztító berendezések beszerzésében, valamint azok honosításában. Addig is minden építkezni szándékozónak jó tanács. Mielőtt telket vásárol, feltétlenül érdeklődje meg azt, hogy az adott ingatlanhoz a közeljövőben terveznek e közművet. Amennyiben a csatornázás a rendezési terveken nem szerepel, a telek tulajdonosnak két lehetősége van. Vagy közműtársulás létrehozása, vagy az egyéni szennyvíztisztítók beszerzése. E. É. A lopva gyújtott gyertyák ideje lejárt. . . „Hol vannak a katonák?” Somogy megye a II. világháborúban „E kötettel tisztelettel adózunk azok emlékének, akik megjárták a Golgotát a Kapóstól a Donig, és akiket a második világháború halálgépezete szeretteiktől végképp elragadott”. E mottóval indítják a szerkesztők, Szabó Péter és Szili Ferenc történészek azt az emlékkötetet, amely Somogy megye a II. világháborúban címmel Somogy háborús áldozatainak és halottainak kíván - mintegy közös sírba temetve őket - emléket állítani. Azoknak, akik valahol, többségben ismeretlen tömegsírokban alusszák örök álmukat határon innen és túl. Tömegsírok és krematóriumok emlékeznek rájuk. .. Emlékeznünk és emlékeztetnünk pedig nekünk, utódoknak és túlélőknek kell. A lopva gyújtott gyertyák, a fájdalmas, de csendes sóhajok ideje lejárt. A tisztességes főhajtás megjár mindazoknak, akik életüket adták a Hazáért,vélt vagy valós igazságokért, s szenvedtek halált származásukért, másságukért. Nem szabad különbséget tennünk... ” — írja a kötet előszavában a somogyi származású Szakály Sándor történész, a könyv lektora. S ha belelapozunk, nem lehet kétség afelől, hogy egész Somogy kegyeletes, néma főhajtása ez a terjedelmes kötet, amely, ha csak a bevezető kor- és hadtörténeti tanulmányokat számítjuk, nem lenne az átlagosnál hosszabb. Amitől kiterjedté válik, az első és egyedülálló vállalkozás az országban: jó 350 oldalon át, apró betűkkel, közreadják itt mindazok nevének (és nyolcféle adatának) oszlopait, akik Somogyból a II. világháború frontjain, katonaként vagy hadifogolyként, a deportálások, elhurcolások, hadi események vagy egyéb okok következtében meghaltak, eltűntek vagy elpusztították őket. Összesen mintegy 14 000 név(!) és ennyiszer nyolcféle adat. Grandiózus kezdemény, lerótt adóssága ez a fiáknak, unokáknak. Tisztelet érte a sok száz adatközlőnek és gyűjtőnek; a feldolgozóknak, a szerkesztőknek s nem utolsósorban a kiadó Somogy Megyei Levéltárnak, amely a megyei önkormányzat, a Mecenatúra alapítvány és Kaposvár Város Önkormányzata anyagi támogatásával adhatta közre e jelképes „tömegsírban” elősorolt és sok évtizeden át csöndben elsiratott fiait s lányait. Igaz, mindössze 1000 példányban. Ámde, ahogyan -a késlekedő községek miatt - kiegészítő községsoros névjegyzéket is hozzászerkesztették a meglevő közel 300 település oszlopaihoz, készül már a könyv újabb kiadása is, amely a még fel-felbukkanó fájdalmas hiányokat is pótolni kívánja. Főleg a nagyobb helyiségekben, pl. éppen Kaposvárott. De másutt is. „Szigetvár önkormányzata segélykérő levelünkre nem válaszolt, így a háborús áldozatok listája itt is torzóban maradt” -, olvasom az emlékkötet 173. oldalán. (Remélhetően a 2. kiadásban a hajdan somogyi járási székhely városából is sikerül pótolni a kegyeletes főhajtás hiányzó adatait.) A helynévsoros névjegyzék, s a főbb adatok oszlopait három nagyobb tanulmány és az egyik szerkesztő, Szili Ferenc bevezetője előzi meg. Szabó Péter történész Somogyi alakulatok a második világháborúban s az azt megelőző években (1938-1945) címmel, némely történelmi előzmények után a 10. gyalogdandár megalakulásáról s kezdeti tevékenységéről ír. (Ez a kaposvári seregtest a pécsi 11. és a szekszárdi 12. dandárral is a hadtestközvet- len-alakulatokkal együtt alkotta a IV. hadteste^). Részt vettek az észak-erdélyi bevonulásban, majd '41. júniusától a kaposváriak egy része is a megszállt ukrajnai területeken kapott feladatot. '42 áprilisában, a 2. magyar hadsereg tragikus sorsú szervezésekor az egész dandárt - illetve akkor már ún. könnyűhadosztályt módosítottak. S ezzel az ő sorsuk is megpecsételődött.. . Ott voltak a véres korotojaki hídfőcsatákban, majd a doni áttörést követően még napokig derekasan küzdöttek arcvonalszakaszuk mélységében. Harc közben visszavonulva több száz km-t tettek meg, heteken át, pihenés nélkül. Hazakerülve, a megmaradt alakulatrészeket hamarosan ismét mozgósították. 1944.ben a Kárpátok előterében, majd a Tatár-hágónál, később a Duna-Tisza közén, végül Budapesten harcoltak. Bősze Sándor Somogy 1941-1945, Füzes Miklós Háborús utóhatások Somogybán címmel közöl tanulmányt. Szili Ferenc bevezetőjében kiemeli egyebek közt, hogy kutatásaik során azokat a településeket vizsgálták, amelyek a II. világháború időszakában Somogy megyéhez tartoztak. így a kötetnek számos baranyai vonatkozása is van. E bevezetőt követi „Somogy megye II. világ- háborús áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai” -nak közlése. A mintegy 14 ezer elhalt személy születési évét, helyét, anyja nevét, alakulatát, rangfokozatát; halála idejét, okát, valamint azt, hogy zsidó volt-e az illető, vagy sem. A kaposvári levéltár kiadványa példaértékű. Ha a többi megye is követné, abból már megközelítő pontosságú kép alakulhatna ki a veszteségekről. Ma még jórészt becslésre kényszerülnek a történészek. Wallinger Endre
