Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-17 / 344. szám

1993. december 17., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keresett fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 7623 Pécs, Rákóczi út 34. lilEGREflDELÖLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:.............................................................................. Lakcím (irányítószámmal):................................................................................. Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig ..................................................... pé nzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I I (375 Ft) I I félévre I I (2250 Ft) I I 2 hónapra I I (750 Ft) |___| eg y évre I I (4140 Ft) I I negyedévre I I (1125 Ft) I____I □ □ □ Tu domásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó .............. 1993. ... 20-30 között ...........hó □ de . .. nap □ du. □ « aláírás Nem nézem a tévét, lemondom az előfizetést De: ez nem ilyen egyszerű A Magyar Televízióban dúló médiaháború követ­kezményeként a hazai műso­rok színvonala rohamosan visszaesett. Ezért egyre töb­ben döntenének úgy, hogy nem kiváncsiak ezekre a mű­sorokra és lemondják a tele­vízió előfizetési díját. - Mit tehet az előfizető, ha elége­detlen a műsorral és mit tesz a posta, ha a néző lemondja az előfizetést? - kérdeztük Várady Zoltántól, a posta il­letékes csoportvezetőjétől.- Sajnos, hozzánk is bősége­sen érkeznek levelek, melyek kritikával illetik a MTV műso­rait. Erre az okra hivatkozva sokan le szeretnék mondani a televízió előfizetési díját. Az előfizetői kérést a postának nincs lehetősége teljesíteni. Többek között azért sem, mert intézményünk a Magyar Rádió és Televízió rendelkezését, pénzügyminisztériumi utasítás alapján hajtja végre. A Posta nem hatóság, ezért önrendel­kezési joga sincs elbírálni és teljesíteni az előfizetők kéré­sét. Ugyanis: az állampolgá­rok, az esedékes díjat nem a műsorok, hanem a működőké­pes tévé készülékek után fize­tik.- A díjszabás mértékét és fi­zetési terminusát a Magyar Rádió és Televízió kérésére a pénzügyminisztérium hatá­rozza meg. Az a pénz, amit a posta beszed, vagy ami az át­utalási OTP-betétszámlán ke­resztül oda beérkezik, nem az intézményt, hanem a Rádiót és a Televíziót illeti meg. A díj­beszedést megbízásból végzi a Posta.- A Posta nem hatóság. En­nek ellenére mégis hogy for­dulhat elő, hogy az előre visz- szamondott díjat mégis leemeli az OTP-betétszámláról?- A Rádió, a TV és a Posta között olyan megállapodás köt­tetett, mely felhatalmazza arra a Postát, hogy díjbeszedési kö­telezettségének eleget tegyen, így nincs joga ahhoz, hogy bármiféle indok miatt lemon­dott díj fizetése alól valakit is mentesítsen. A díjmentesség­nek szigorú szabályai vannak, melyet pénzügyminiszteri ren­delkezés ír elő. A kéthavonta esedékes számla-befizetés vo­natkozik azokra is, akik OTP-n keresztül törlesztenek. A Posta a számára előírt rendelet alap­ján itt sem veheti figyelembe a tv-előfizetés visszamondását, ezért annak esedékes díját to­vábbra is folyamatosan lee­melheti. Abban az esetben, ha a két­havonta esedékes összeg be­szedési kötelezettségének a Posta nem tud eleget tenni és alkalmazottaik előtt hónapról hónapra az ajtók bezáródnak, akkor az összegyűjtött nyugtá­kat az illetékes csoporton belül összesítik és a televízió kéré­sére Budapestre küldik, várva a további utasításokra. Ez a probléma az 1994-re beharangozott várható díje­melkedés miatt egyre inkább bonyolódni fog. Ezért minden­képpen szükség lenne egy olyan rendeletre, amely lehető­séget ad arra, hogy ha már nem nézzük, akkor ne is fizessük azt a szolgáltatást, mely szá­munkra bármilyen ok miatt nem megfelelő. (Szombati számunkban az OTP és egy jogász véleményét közöl­jük az előfizetési díjakkal kap­csolatban). E. É. Pécsett harmadik helyen, a Kertvárosban, az Eszék utcában épül kerékpár út. Az új úton a bicik­listák Pellérd, és a Malom völgy irányába kerekezhetnek majd, biztonságos körülmények között. Fotó: Szundi György Telekvásárlásnál „hopp”, építkezésnél „kopp”? Építkezők figyelem! Fonák pörgetés Mihalik Zsolt 41 éves. Tíz évvel ezelőtt egy ennyi idős költőt fiatal költőnek nevez­tek, aki hat-nyolc évet várha­tott arra, míg valamely hivatá­sos kiadó megjelentette első kötetét. Most azonban a költő felesége alapított egy betéti társaságot, és a család saját erejéből, egy nagymama szponzorálásával és a Pécs Városi Önkormányzat anyagi támogatásával kiadta ezt a bi­zonyos első kötetet Fonák pörgetés címmel. A könyv lektora az édes­anya, Makai Ida költő és az édesapa, Mihalik Zoltán tanár, költő volt - akiknek bizony, nagy szerepük volt abban, hogy a fiú 16 éves korában verseket kezdett írni, s hogy felnőtt korára magyartanár és költő lett. Családi vállalkozás tehát az életmű s a könyv is, mondhatnánk, de természete­sen, ez mit sem von le az érté­kéből. Egy érzékeny szemű-szívű, iróniára, öniróni­ára hajlamos, a groteszket ked­velő, jókedvűen kísérletező költőt ismerhet meg az olvasó. És egy szerény, szellemes ven­déget ismerhetettek meg a hallgatók szerdán este az Osszpresszóban, Pécsett, ahol Osztermayer Miklós, a kultúrát mecenáló presszótulajdonos egynégyzetméteres színpadán szóra állították könyvéről Mi­halik Zsoltot. A rokonok, bará­tok, kollégák előtt Vadas Gyula és Kovács Gábor faggat­ták a költőt és ajánlották a na­gyérdemű figyelmébe a most megjelent kötetet. G. T. Aki a közeljövőben telket vásárol azzal a céllal, hogy építkezni akar, előtte jó ha újra tájékozódik. Ugyanis ez év szeptemberében az építke­zés feltétele, illetve az enge­dély kiadása új rendszabállyal bővült. Eszerint Pécs városá­nak azon területén (az Abali- geti úttól egészen Gyükés vo­naláig), ahol nem terveznek közművet és nincs kiépített csatorna-hálózat sem, az in­gatlan tulajdonosának saját házi szennyvíztisztító-beren­dezésről kell gondoskodnia. Az új önkormányzati szabá­lyozás, jog-, és ésszerűségéhez semmi kétség nem férhet. Hi­szen a világon mindenütt él a fenti előírás, mely városunkban a szennyvíz-elvezetés szabá­lyozását megkövetelte. A rende­let meghozatalát elsősorban környezetvédelmi szempontok indokolták. Ugyanis a korábbi­akban elfogadott és általánosan használt zártrendszerű szenny­víztárolók nem mindenben elé­gítették ki az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat. A tulajdonképpeni probléma nem is a rendelettel, hanem an­nak megvalósítási lehetőségé­vel van. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Halász Miklós vízügyi tanácsostól kértünk felvilágosí­tást.-Talán a papíron megalko­tott rendszabály kissé meg­előzte a gyakorlati intézkedés lehetőségét. Nekünk nem a tí­pusválaszték felkínálása okoz gondot, hanem az, hogy a szá­mításba jöhető rendszerek közül nem mindegyik felel meg a ma­gyar szabvány-előírásoknak, így tehát hiába jók, honosításuk hosszadalmas procedúrát igé­nyel. Emellett megoldatlan a szennyvíztisztító berendezések szervizelése is, mely üzemelte­tésük alapvető feltétele lenne. Hiszen, ha sikerül is a megfe­lelő tisztító beszerzése, vala­mint üzemeltetési feltételeinek biztosítása, meghibásodásuk esetén, szerviz hiányában javí­tásukra nincs lehetőség. Mindez azért sem mellékes, mert a rendszer beszereltetése jelentős tétellel, esetleg több százezer forinttal terheli meg az amúgy is magas építési költségeket. A közeljövőben építkezni szándékozók részére informati­kai bázis kiépítését tervezik a szakemberek. Ez a felvilágosító hálózat segít majd a szennyvíz- tisztító berendezések beszerzé­sében, valamint azok honosítá­sában. Addig is minden építkezni szándékozónak jó tanács. Mi­előtt telket vásárol, feltétlenül érdeklődje meg azt, hogy az adott ingatlanhoz a közeljövő­ben terveznek e közművet. Amennyiben a csatornázás a rendezési terveken nem szere­pel, a telek tulajdonosnak két lehetősége van. Vagy közmű­társulás létrehozása, vagy az egyéni szennyvíztisztítók be­szerzése. E. É. A lopva gyújtott gyertyák ideje lejárt. . . „Hol vannak a katonák?” Somogy megye a II. világháborúban „E kötettel tisztelettel adó­zunk azok emlékének, akik meg­járták a Golgotát a Kapóstól a Donig, és akiket a második vi­lágháború halálgépezete szeret­teiktől végképp elragadott”. E mottóval indítják a szer­kesztők, Szabó Péter és Szili Ferenc történészek azt az em­lékkötetet, amely Somogy me­gye a II. világháborúban cím­mel Somogy háborús áldozatai­nak és halottainak kíván - mint­egy közös sírba temetve őket - emléket állítani. Azoknak, akik valahol, több­ségben ismeretlen tömegsírok­ban alusszák örök álmukat hatá­ron innen és túl. Tömegsírok és krematóriumok emlékeznek rá­juk. .. Emlékeznünk és emlé­keztetnünk pedig nekünk, utó­doknak és túlélőknek kell. A lopva gyújtott gyertyák, a fáj­dalmas, de csendes sóhajok ideje lejárt. A tisztességes fő­hajtás megjár mindazoknak, akik életüket adták a Hazá­ért,vélt vagy valós igazságokért, s szenvedtek halált származásu­kért, másságukért. Nem szabad különbséget tennünk... ” — írja a kötet előszavában a somogyi származású Szakály Sándor tör­ténész, a könyv lektora. S ha belelapozunk, nem lehet kétség afelől, hogy egész So­mogy kegyeletes, néma főhaj­tása ez a terjedelmes kötet, amely, ha csak a bevezető kor- és hadtörténeti tanulmányokat számítjuk, nem lenne az átla­gosnál hosszabb. Amitől kiter­jedté válik, az első és egyedü­lálló vállalkozás az országban: jó 350 oldalon át, apró betűkkel, közreadják itt mindazok nevé­nek (és nyolcféle adatának) osz­lopait, akik Somogyból a II. vi­lágháború frontjain, katonaként vagy hadifogolyként, a deportá­lások, elhurcolások, hadi ese­mények vagy egyéb okok kö­vetkeztében meghaltak, eltűn­tek vagy elpusztították őket. Összesen mintegy 14 000 név(!) és ennyiszer nyolcféle adat. Grandiózus kezdemény, lerótt adóssága ez a fiáknak, unokáknak. Tisztelet érte a sok száz adatközlőnek és gyűjtőnek; a feldolgozóknak, a szerkesz­tőknek s nem utolsósorban a ki­adó Somogy Megyei Levéltár­nak, amely a megyei önkor­mányzat, a Mecenatúra alapít­vány és Kaposvár Város Ön­kormányzata anyagi támogatá­sával adhatta közre e jelképes „tömegsírban” elősorolt és sok évtizeden át csöndben elsiratott fiait s lányait. Igaz, mindössze 1000 pél­dányban. Ámde, ahogyan -a késlekedő községek miatt - ki­egészítő községsoros névjegy­zéket is hozzászerkesztették a meglevő közel 300 település oszlopaihoz, készül már a könyv újabb kiadása is, amely a még fel-felbukkanó fájdalmas hiányokat is pótolni kívánja. Főleg a nagyobb helyiségekben, pl. éppen Kaposvárott. De má­sutt is. „Szigetvár önkormány­zata segélykérő levelünkre nem válaszolt, így a háborús áldoza­tok listája itt is torzóban ma­radt” -, olvasom az emlékkötet 173. oldalán. (Remélhetően a 2. kiadásban a hajdan somogyi já­rási székhely városából is sike­rül pótolni a kegyeletes főhajtás hiányzó adatait.) A helynévsoros névjegyzék, s a főbb adatok oszlopait három nagyobb tanulmány és az egyik szerkesztő, Szili Ferenc beveze­tője előzi meg. Szabó Péter tör­ténész Somogyi alakulatok a második világháborúban s az azt megelőző években (1938-1945) címmel, némely történelmi előzmények után a 10. gyalogdandár megalakulá­sáról s kezdeti tevékenységéről ír. (Ez a kaposvári seregtest a pécsi 11. és a szekszárdi 12. dandárral is a hadtestközvet- len-alakulatokkal együtt alkotta a IV. hadteste^). Részt vettek az észak-erdélyi bevonulásban, majd '41. júniusától a kaposvá­riak egy része is a megszállt uk­rajnai területeken kapott felada­tot. '42 áprilisában, a 2. magyar hadsereg tragikus sorsú szerve­zésekor az egész dandárt - il­letve akkor már ún. könnyűhad­osztályt módosítottak. S ezzel az ő sorsuk is megpecsételődött.. . Ott voltak a véres korotojaki hídfőcsatákban, majd a doni át­törést követően még napokig derekasan küzdöttek arcvonal­szakaszuk mélységében. Harc közben visszavonulva több száz km-t tettek meg, heteken át, pi­henés nélkül. Hazakerülve, a megmaradt alakulatrészeket hamarosan ismét mozgósítot­ták. 1944.ben a Kárpátok előte­rében, majd a Tatár-hágónál, később a Duna-Tisza közén, végül Budapesten harcoltak. Bősze Sándor Somogy 1941-1945, Füzes Miklós Há­borús utóhatások Somogybán címmel közöl tanulmányt. Szili Ferenc bevezetőjében kiemeli egyebek közt, hogy kutatásaik során azokat a településeket vizsgálták, amelyek a II. világ­háború időszakában Somogy megyéhez tartoztak. így a kö­tetnek számos baranyai vonat­kozása is van. E bevezetőt kö­veti „Somogy megye II. világ- háborús áldozatainak község­soros névjegyzéke és főbb ada­tai” -nak közlése. A mintegy 14 ezer elhalt személy születési évét, helyét, anyja nevét, alaku­latát, rangfokozatát; halála ide­jét, okát, valamint azt, hogy zsidó volt-e az illető, vagy sem. A kaposvári levéltár kiadvá­nya példaértékű. Ha a többi megye is követné, abból már megközelítő pontosságú kép alakulhatna ki a veszteségekről. Ma még jórészt becslésre kény­szerülnek a történészek. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents