Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-16 / 343. szám
10 üj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1993. december 16., csütörtök Megjelenés előtt a Munkaügyi Adattár A Központi Statisztikai Hivatal „Foglalkoztatottság és kereseti arányok” című sorozatában ez évben megjelenő adatgyűjtemény az 1991. és az 1992. évi, és a minél szélesebb körű információ biztosítása érdekében már az 1993. első féléves, illetve az év első nyolc hónapjára vonatkozó munkaügyi adatokat is tartalmazza. Az adatgyűjtemény vonatkozási köre - ha az adott táblához egyéb megjegyzés nincs - 1991. évi adatok esetében a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek és a kettős könyvvitelt vezető jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások, 1992-től pedig a 20 fő feletti létszámú gazdasági szervezetek és valamennyi költségvetési szerv (együtt gazdálkodó szervezetek). A foglalkoztatottságot jellemző adatok általában gazdasági ágak, ágazatok, alap- és részletező állománycsoportok, valamint nemek szerinti tagolásban készültek. Képet ad a foglalkoztatottak kereseti viszonyainak alakulásáról, az átlagkereseti (1991. évről átlagbér is) adatok bruttó és nettó alapon is közlésre kerülnek. Tartalmazza az adatgyűjtemény a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámának az évet jellemző keresetük nagysága szerinti megoszlását bemutató táblaanyagot is. A gazdálkodó szervezetek létszámkategóriák és gazdálkodási formák szerinti számát és az adott kategóriába tartozók átlagkereseti adatait is közli. A most megjelenő kötetben megtalálható a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak 1992. évi munkaidő mérlege. A kiadvány a sorozatban korábban megjelentekhez képest kibővült a KSH lakossági „Munka- erő-felmérés”-ének eredményeit tartalmazó adatokkal. A munkanélküliségre vonatkozó rész ezen túlmenően OMK által közölt az ún. regisztrációs adatokból a fontosabb bontásokat is tartalmazza. Jó tanácsok az APEH-től Tudnivalók az ÁFÁ-val kapcsolatos változás bejelentéséről Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 1993. január 1-jén lépett hatályba. E törvény hatályba- léptető és átmeneti rendelkezései alapján (áfa-törvény 74.§. (5) bekezdés) az adóalanynak 1993-ban nyilatkoznia kellett arról, hogy alanyi adómentességet, a kereskedelmi szálláshelyadási, valamint a bolti kiskereskedelmi tevékenységnél a különleges adózási módot vá- laSztja-e. Az adózónak ez a választása az adóév végéig szól, de ennek elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával. Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény ( a továbbiakban: Art) 15.§.(1) bekezdése kimondja, hogy az adózónak az adókötelezettséget érintő változásról, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon tájékoztatnia kell az adóhatóságot. Az áfa-törvény és az Art. rendelkezéseinek összevetése alapján annak az adózónak, aki az 1993. adóévre alanyi adómentességet vagy kereskedelmi szálláshelyadási, illetve bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytatóként a különleges adózási módot választotta és ezt a választását 1994. évre is fenntartja, tehát nem akarja megváltoztatni - nem kell újból nyilatkozatot tennie. Mivel az 1993. évi adókötelezettségével kapcsolatban változás nem fog történni, nincs olyan körülmény, melynek módosulásáról az adóhatóságot tájékoztatnia kellene. Az előzőekben írtak alapján tehát az 1993. évre bejelentett választást a bejelentést követően nem kell évente megismételni mindaddig, amíg az alapul szolgáló körülményekben változás nem következik be. Annak, aki az 1993. adóévre vonatkozó választását módosítani akarja, a már hivatkozott Art. 15. § (1) bekezdése alapjána változás bekövetkezésétől szányitott 15 napon belül - az adóhatóság felé - nyilatkozatot kell tennie. Az adózó tehát 1993. december 31-éig mérlegelhet, dönthet. Ha úgy ítéli meg,hogy változtat kötelezettségét, illetve gyakorolja adólevonási jogát. Az adózó ugyanis e választásához ' kötve van, és attól a változtatást követő második adóév végéig nem térhet el. Ha tehát az adózó Minden nap nagy a forgalom az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati irodája és 1994. január 1-jétől nem választja az alanyi adómentességet, vagy mint kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységgel, illetve bolti kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó, nem akarja a különleges adózási mód szabályait alkalmazni, döntését legkésőbb 1994. január 15-éig be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Felhívom a figyelmüket arra a helyzetre, amikor a mezőgazdasági tevékenységet folytató adózó az áfa-törvény 57. §. (1) bekezdése alapján azt választotta, hogy az általános szabályok szerint teljesíti áfa-fizetési 1993-ban úgy nyilatkozott, hogy az áfa-törvény általános szabályai szerint számolja el az adóját, 1995. december 31-éig nem változtathatja meg ezt a döntését. Felhívom még az adózók figyelmét arra, hogy a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezések alapján az ún. lakossági áfa visszaigénylésre 1994. december 31-éig van lehetőségük. E fogalom alatt az 1992. december 31-én folyamatban lévő magánerős, házilagos lakásépítéshez, bővítéshez, közművesítéshez, valamint lakáson, lakóépületen végzett egyéb, lakása- lapterület-bővüléssel nem járó munkákhoz, továbbá az 1993.január 1-je után benyújtott befejezetlen, vagy kész lakás vásárlásához, saját szervezésben vagy kivitelzésben megvalósuló lakás építéséhez, bővítéséhez és közművesítéséhez kapcsolódó általános forgalmi adó visszaigénylést értjük. Időszerűségénél fogva felhívom a társasági adó hatálya alá tartozó adózók figyelmét az 1991. évi LXXXVI. törvény 18.§. (9) bekezdésében foglaltakra, miszerint az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak - a külföldi vállalkozó kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Ehhez kapcsolódik az Art. 2. számú mellékletének 1/3. A.b. pontjának az a rendelkezése, mely kimondja, hogy az adózónak az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig kell kiegészítenie. Végezetül jó tudni, hogy az APEH Baranya Megyei Igazgatósága Ügyfélszolgálati és ÁFA Visszatérítési Osztálya 1993. november 1-jétől a következő időpontokban áll az adózók rendelkezésére: az Ügyfélszolgálati csoportnál (fsz.l. szoba) hétfőn délelőtt 8-tól 13 óráig és 14-től 17 óráig,kedden 8-tól 13 óráig és 14-től 15,30-ig, szerdán 8-tól 13-ig és 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 13-ig és 14-től 15.30- ig. Az Adóalany-nyilvántartó Csoportnál (fsz. 3. és ó.szoba): hétfőn 8-tól 13-ig és 14-től 17-ig, kedden 8-tól 13-ig, szerdán 8-tól 13-ig és 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 13-óráig. Az ÁFA Visszatérítési Csoportnál (fsz. 2. szoba) hétfőn 8-tól 13-ig és 14-től 17-ig, kedden 8-tól 13-ig és 14-től 15.30- ig, szerdán 8-tól 13-ig és 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 13 óráig. Jobbágyné Dr.Kovács Zsuzsanna APEH Baranya Megyei Igazgatósága Súlyos szabálytalanságok az építőanyagok forgalmazásában A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatója A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számos, a fogyasztói érdekeket nagymértékben sértő szabálytalanságot tárt fel a közelmúltban az építési célú termékek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának ellenőrzése során. A feltárt szabálytalanságok részben a kereskedelemben fakadnak, jelentős részük azonban a gyártók vagy az importálók helytelen magatartására vezethető vissza. A legsúlyosabb és legáltalánosabb szabálytalanságot a minőségtanúsítás, és a használati-kezelési útmutató hiánya, hiányossága vagy megalapozatlansága jelenti. Magyar nyelven, írásban A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény egyebek között kimondja, hogy a vásárlókat magyar nyelven, írásban kell tájékoztatni az áru rendeltetéséről, minőségéről, anyagösz- szetételéről, a használat és kezelés módjáról, a felhasználás vagy a kezelés szempontjából lényeges tulajdonságáról. A tájékoztatásról a gyártó vagy importáló az érintett kereskedőkkel együttműködve köteles gondoskodni. A megfelelő vásárlási tájékoztatóval el nem látott termék nem hozható forgalomba. Abból a célból, hogy a vevők tájékoztatást kapjanak a termékek fontos tulajdonságairól, a 47/1968.(XII.18.) számú kormányrendelet szabályozza a termékek minőségének tanúsítását. Ennek alapján került kibocsátásra az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek minőségtanúsításáról szóló - ma is érvényben lévő - 24/1985.(XII.28.) ÉVM rendelet. A rendelet egyértelműen meghatározza a minőségtanúsítási kötelezettség tárgyát. E körbe tartozik mindenféle anyag és szerkezet - beleértve például az épületgépészeti berendezéseket és szerelvényeket is -, amely az építésügyi ágazat területén belföldön építési célra felhasználásra kerül. A rendelet előírja, hogy a minőséget a gyártónak (importálónak) kell tanúsítania és építési célra forgalmazni csak az állami szabványban, a műszaki előírásban vagy az alkalmazási engedélyben rögzített módon és gyakorisággal elvégzett vizsgálat, ezek hiányában pedig csak építőipari alkalmassági bizonyítvány alapján lehet. A bizonyítvány kiállítása és az ahhoz szükséges vizsgálat térítés ellenében történő elvégzése az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI), illetőleg épületnek nem minősülő - például közlekedési, távközlési, vízügyi - létesítménynél felhasználásra kerülő építési célú anyag, szerkezet esetében az építményfajta szerint illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv által kijelölt minőségellenőrző szerv feladata. A rendelet értelmében a továbbforgalmazó a gyártó (importáló) által adott minőségtanúsításról a megrendelő (vevő) számára másolatot ad. A továbbforgalmazónak akkor van önálló minőségtanúsítási kötelezettsége, ha a minőséget, vagy jellemzőket a gyártótól (importálótól) történő átvétel után megváltoztatta, például ha az ömlesztve vásárolt cementet zsákokba csomagoltan értékesíti. A minőségtanúsítással és a használati kezelési útmutatóval kapcsolatosan tapasztalt szabálytalanságok olyan mértéket értek el, amely már az építési anyag forgalmazás egészének jogszerűségét veszélyezteti. A megfelelő minőségtanúsítás és használati-kezelési útmutató biztosítása számos építési célú termék forgalmazhatóságának csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Kik a felelősök? A belkereskedelemről szóló, fent hivatkozott törvény kimondja, hogy jogszabály az új és import termékek forgalomba hozatalát minőségvizsgálat elvégzésétől teheti függővé és meghatározhatja a minőség- vizsgálatot végző szervek körét. Nem hozható forgalomba az olyan áru, amely rendeltetész- szerű használatra alkalmatlan, illetve forgalomba hozatala a vásárlók életét, egészségét vagy a közérdekeket más módon veszélyezteti, továbbá amelyre nézve a kötelező előzetes minőségvizsgálatot nem végezték el. A kereskedők és a termelők felelősek a forgalomba hozott áruk minőségéért. Ellenőrzési kötelezettség Azoknak az anyagoknak, szerkezeteknek esetében, amelyeket jogszabályok egymástól függetlenül különböző szempontok szerinti minőségi, illetve biztonságtachnikai vizsgálatokra köteleznek és előírják a vizsgálatokat végző szerveket, az előírt követelményeket egymástól függetlenül ki kell elégíteni. Valamely lakossági központi fűtés villany-, olaj- vagy gázkazánja esetében például a forgalmazhatóságot a következő rendeletek értelmében lehet meghatározni. A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 1/1977.(IV.6.) NIM rendelet szerinti vizsgálat alapján gyártási, vagy biztonságtechnikai behozatali engedély szükséges, amelyet az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet ad ki. Az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítő iratra van szükség, amelyet a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet ad ki. A 15/1993.(IX.27.) IKM rendelettel módosított és minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981.(1.23.) BkM rendelet szerinti vizsgálat alapján szakvéleményre van szükség, amelyet a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) vagy - a KERMI és az érdekelt minőségvizsgáló intézet megállapodása alapján - más minőségvizsgáló intézet, vagy a KERMI által az ágazati miniszter hozzájárulásával kijelölt minőségvizsgáló szerv ad ki. A 24/1985.(XII.28.) ÉVM rendelet szerinti vizsgálat alapján építőipari alkalmassági bizonyítványra van szükség, amelyet az ÉMI ad ki. A szabályszegőket büntetik Számos esetben tapasztaltuk, hogy a gyártók, illetve importálók csak részben végeztettek el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, vagy nem a kijelölt szervvel végeztették el bizonyos vizsgálatokat. így elégtelen, vagy szabálytalan vizsgálati dokumentumok birtokában hozták - jogszabály ellenesen - forgalomba termékeiket. Emiatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kénytelen volt feltételhez kötni számos építési anyag forgalmazását. Ezért felhívjuk az építési anyag, szerkezet gyártók, importálók és továbbforgalmazók figyelmét arra, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség folyamatosan és teljeskö- rűen ellenőrzi a forgalmazásra vonatkozó előírások betartását az ország egész területén és feltárt szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a 95/1991.(VII.23.) kormányrendelet előírásai szerint jár el. Taxisok számlaadása A taxisok számlaadási kötelezettségéről az általános forgalmi adóról szóló, módosított 1992. évi LXXIV. törvény 43. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik, amely a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén a szolgáltatást igénybe vevő kérésére egyszerűsített számlakibocsátási kötelezettséget ír elő. A taxaméter által kiállított bizonylatot ilyen esetben ki kell egészíteni a taxis címével, a szolgáltatás megnevezésével és statisztikai besorolásával, valamint a vevő nevével és címével. Mivel az igénybe vevő neve mindig változik a taxis már csak ezért sem kerülheti el a nyugtaadást. A nyugtán szerepelnek üres sorok, vagyis a fent említett adatokat oda lehet beírni. Mindebből következik, hogy a nyugta kézi kiegészítése önmagában a törvény előírásaiból levezethető kényszer. Money kontroll A hamis bankjegyek kiszűrésére asztali és hordozható kivitelben is lehet már kapni a Money kontroll elnevezésű készüléket. Alkalmazható konvertibilis bankjegyek {márka, schilling, lira stb. az ÜSA dollár kivételével), valamint hitelkártyák, értékpapírok, útlevelek ellenőrzésére, a de alkalmas az 1993-ban kibocsátott forint bankjegyek vizsgálatára is. A Money controll ultraviola fénynyel dolgozik, a valódi bankjegyek papíranyagában a normál fényben nem látható rendezetlen pigmentált szálak (amelyek nem azonosak a fémszállal) és a bankjegyek egyes részei (pl. sorszámok, ábrarészletek) jellegzetesen fluoreszkálnak, így bizonyítva a bankjegy valódiságát. Támogatás földtulajdonosoknak A termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válásához szükséges anyagi támogatást a 152/1993. (X. 28) kormányrendelet szabályozza. Ezt kérheti az a munkanélküli, aki járadékra jogosult vagy a mezőgazdasági fejlesztési alap és a reorganizációs kormány- program keretében meghatározott támogatásban részesül. Támogatásként egyszeri, 250 ezer forintos összegű, kamatmentes hitel adható. A támogatást a folyósítást követő 37. hónap kezdetétől 48 hónap alatt, három havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni. Ha a támogatásban részesült a főfoglalkozású mezőgazdasági vállalkozási tevékenységét 6 hónapon belül nem kezdi el vagy azt a folyósítást követő 37. hónap első napjáig abbahagyja, a támogatás teljes összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal növelve köteles visszafizetni. A zárjegy használatáról A pénzügyminiszter 28/1993. (XI. 5) rendelete értelmében a dohánygyártmányokat, a kávét, a palackozott szeszt és szeszes italt ezen túl csak záijegy alkalmazásával lehet forgalomba hozni. A rendelet 1. sz. melléklete a zárjegyek leírását, a 2. sz. melléklet a gyártó zárjegyfelhasználó igénybejelentésével, a 3. sz. melléklet az importőr zárjegyfelhasználó igénybejelentésével, a 4. sz. melléklet a zárjegymegrendelő lappal, míg az 5. sz melléklet a készletzárjeggyel kapcsolatos elvárásokat rögzíti. A termékek gyártói, importálói igényei szerinti zárjegymennyiség előállítását, a rendelkezésre bocsátását, a zárjegyfelhasználók elszámoltatását a Pénzügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága végzi.
