Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-16 / 343. szám
1993. december 16., csütörtök A mai nap új Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keresett fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala c 7623 Pécs, Rákóczi út 34. fflEG^EilDELOLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétöl az alábbi címre kézbesítsék: Név:.......................................................... Lakcím (irányítószámmal):............................................................ Vállalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében □ 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig ..................................................... pé nzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki □ a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének □ Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I----1 (3 75 Ft) I I félévre I I (2250 Ft) I I 2 hónapra I I (750 Ft) |__I eg y évre I I (4140 Ft) I I negyedévre I I (1125 Ft) |___| Tu domásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó .............. 1993. ... 20-30 között ...........hó □ de . .. nap □ du. □ aláírás A faragó népművészet pécsi értékeiből Szalmást Sándor tanár úrnak 1992-ben volt a 100 éves születésnapja. Ebből 71 éves koráig több mint fél évszázadot a fafaragás díszítő motívumai tervezésével, alkalmazásával, alkotásával foglalkozott. Azon szerencsés tanítványai közé sorolhatjuk a Pécsi Püspöki Tanítóképző akkori tanítójelöltjeit is, akiket ezen „tiszta forrásból” a kézimunka tanításával tanítókká nevelt. Nemcsak a tantervi tematika szintjén, hanem a magyaros népi motívumok egyéni-kacskarin- gós indáinak, virágainak, leveleinek, harmonikus hangulatú díszítéseket adott a cigarettaszipkáknak, szelencéknek, s koronájukként a bútoroknak is ... Mi természetesen a népművészet rajzi másolásáig jutottunk el az órákon, de az ő személyének sugárzása és munkájának hatása maradandó. így tanítványainak is juttatott az alkotás örömének tervezési, felismerési, megismerési és látványi szépségéből, nemcsak dísztárgyi, hanem használati minőségében is. Kiállításra alkalmas értékű munkáinak népművészeti értékét, még csak nagyobbítja személyének, megjelenésének egyszerűsége, szerénysége és a tanítás és a népművészet szolgálata. Tudjuk, hogy életében nem állt, nem állították a delelő nap fénykörébe, de bennünk tanítványaiban halálával sem hunyt ki még a fény, a szeretet fénye és mintahogy a naplementében is a legnagyobbak az árnyékok, ezen megkésett megemlékezéssel is szeretnénk kifejezni és elismerni az alkotó népművészetbe vetett hitének nagyságát és maradandóságát... Lehet, hogy faragásai a családi megőrzésben lévő néma tanukból, még mint közkinccsé váló értékekként a nyilvánosság előtt is megjelennek, elismert részévé válva a faragó népművészet pécsi értékeinek... A család dinasztiájának ágán is várható megújulás, remélve az unoka eddig megtett lépéseit, további eredmények követik és így az örökséget nemcsak megtartani, de gazdagítani is fogja. A Szalmási család címe: Papnövelde u. 23. A tanítványok megemlékezését tisztelgéssel közzé teszi a Pécsi Tanítóképző Emlék és Baráti Köre nevében: Gamus Géza ny. tanár A Tribu fizetőképes Az Új Dunántúli Napló december 12-iki számában a 4. oldalon „Póruljárt befektetők” címmel megjelent írás félreértésre adott alkalmat. A cikkben a cég megnevezése nélkül, de beazonosíthatóan szóba került két komlói befektető cég, nevesítve a Tribu Bt. és a T&KG Kft., s bár az írásban nincs szó arról, hogy a cég üzletfelei között voltak már olyanok is, akikkel szemben a szerződésben vállalt kötelezettségüket ne teljesítették volna, az írás címe mégis ezt sugallja. A T&KG Kft. kockázati tőkebefektetéssel foglalkozik, s mint ilyen, funkcióját a cégbejegyzésben megállapított tevékenységi körben fejti ki. A cikk megjelenése után számtalan telefonáló érdeklődött, biztonságban érezheti-e a cégnél befektetett pénzét. Mindannyiuknak azt a választ adtuk, hogy ugyan a megfogalmazás félreérthető, ám a Tribu ügyfelei között nem tudunk olyan tőketulajdonosról, aki a szerződésben megállapodott feltételek szerint ne kapta volna meg a pénzét. Vagyis a társaság pontosan fizetett és fizetni fog ezen túl is. Csanádi Gabriella irányításával 80 kisgyermekkel foglalkoznak Fotó: Läufer László A hírnevük már nemzetközi, a lehetőségeik még „hazaiak” Sorsfordító-Mit csinálsz ma délután, Rudi?- Játszok. És tévét nézek.- Melyik műsort szereted legjobban?- A „20-ast”.- Ott mit adnak?- Sportot. Focit és teniszt. Két egészséges ember között e párbeszédnek biztosan senki nem tulajdonítana túl nagy jelentőséget. Rudi azonban, az ötéves kisfiú aközben mondta ezt, hogy két kis botjára támaszkodva pihegett, mert neki fárasztó volt ama két méter megtétele is, amely székétől az ajtóig vezetett. Rudi ugyanis beteg. Béna lábakkal született, egy éve még felállni sem bírt. Azt még talán nem tudja, hogy a tévében megcsodált foci és tenisz számára valószínűleg élete végéig csak nézhető csoda marad, de azt már most is tapasztalhatja, hogy az ő élete más, mint a vele egykorú gyerekeké. Amíg a többiek fogócskáznak, ő, néha kínlódva, járni tanul, időnként egy könnycsepp gördül végig az arcán: - Nagyon nehezek ezek a botok!-Eldobhatja egyszer végleg a „mankóit”? - kérdem Csanádi Gabriellától, a pécsi ANK Korai Fejlesztő és Integrációs Központja igazgatónőjétől, akinek irányítása alatt Rudin kívül jelenleg még 80 sorstársával (mozgás-, érzékszervi, vagy értelmi sérült gyermekkel) foglalkoznak, hogy közülük minél többen illeszkedhessenek be majdan a normál közösségekbe.-Ha elég erős lesz az akarata, és a szülei az intézetünkben tanultak alapján otthon is folyamatosan foglalkoznak vele, igen. Éppen azért hoztuk létre másfél éve e központot, hogy azoknál a gyerekeknél, akik korábban esetleg fejlesztési lehetőség híján sorsukra lettek bízva, a sérült, vagy lassabban fejlődő funkciókat fejlesz- szük, és egy könnyebb élethez segítsük őket. Ehhez több szakterület (gyermekneurológus, fül-orr-gégész, audiológus, gyógytornász, konduktor, fejlesztőpedagógus, általános gyógypedagógus, szurdopeda- gógus, logopédus, gyermekpszichológus) általam ismert legjobb képviselőjét hívtam segítségül, így a gyerekekkel az összes szükséges vizsgálatot egy helyen végezhetjük el. Ennek függvényében tervezzük meg a terápiát, majd kezdődhet a munka. Ami nem ritkán nagyon sokáig eredménytelennek tűnik, ám az a pillanat, amikor egy addig néma gyerek szájából kibuggyannak az első hangok, vagy először mozdulnak az addig görcsösen összerándult izmok, mindennél többet ér.-Mekkora gyerekekkel foglalkozik az intézet?-A korai fejlesztés lényege, hogy mindenképpen 0-6 éves kor között kerüljenek hozzánk a betegek, a gyógyulás, vagy javulás esélye pedig annál nagyobb, minél előbb megkezdődhet velük a foglalkozás. Bár eleinte nagyon sok ellenállásba ütközött tervem megvalósítása, mert sokan utópiának tartottak egy ilyen elképzelést, mára beigazolódott, hogy jól döntöttünk. Lassan országos, sőt nemzetközi hírnévre teszünk szert, ám ez ma sem áll egyenes arányban anyagi lehetőségeinkkel. Nagyon kevés a pénzünk, alapvető felszereléseink hiányoznak. Játékok, műszerek, és mindenekelőtt egy video, hiszen azt talán a laikusok előtt „A valódi beilleszkedést az jelenti, ha emberi kapcsolatait nem sérülése, hanem érdeklődése határozza meg” (Schmid-Giovanni) sem kell különösen bizonygatni, mennyivel praktikusabb egy gyermek fejlődését filmen nyomon követni, mint gondosan teleírt papírlapok halmazában, ahogy jelenleg rákényszerülünk ... Tetézi bajunkat, hogy az utóbbi időben többször betörtek hozzánk, és a meglévő szűkös állományunkban is alapos pusztítást végeztek. A Cash Trade jóvoltából ez a gondunk talán végleg megoldódik, ám a többi marad. (A karácsony közeledtével talán akad olyan cég, vállalkozó, aki megengedheti magának, hogy egy kis kézi kamera, egy magnó, vagy játékok ajándékozásával írja be nevét, ha nem is a történelembe, de jó néhány száz gyermek életének történetébe.)- Bárki jelentkezhet Önöknél, aki úgy érzi, gyermekével baj van?- A férőhely szűkössége miatt egyelőre csak pécsiek, ám a bővítés csak anyagi lehetőségeink függvénye. Egyébként, ahogy az a gyermekorvosi rendelőkben, óvodákban, bölcsődékében kirakott szórólapjainkon is szerepel, beutaló nélkül bárki jöhet hozzánk (tel.: 447-164) ambuláns ellátásra. Búcsúzás előtt bekukkantottam még egy szobába, ahol a konduktor egy szintén bénult végtagokkal született kétéves kislányt próbált nagynehezen mozgásra bírni. Csöndben, ösz- szeszorított fogakkal tűrte. Rábeszéltek, ne csak nézzem, fogjam is meg, úgy az igazi. Eleinte alig-alig bírtam megmozdítani. Ahogy beszéltem hozzá, lazult a szorítás, lassan fölemelte a karját. És közben elmosolyodott .. . Szűcs Zsolt Találjunk közösen megoldást! Kérés a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatójához Benkovics István Igazgató Úr részére Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs Tisztelt Igazgató Úr! Bizonyára Ön is értesült arról, hogy sok ezer pécsi polgár, a magyar szellem élet kiemelkedő személyiségei, a színház- és filmművészet szakmai szövetségei és kamarái leveleikkel, aláírásaikkal arra kérik városunk önkormányzatát, hogy védje és őrizze meg a Ságvári Endre Művelődési Házban létrejött igen jelentős szellemi értéket. A közgyűlés 1993. november 25-én kinyilvánította azt a szándékát, hogy a továbbiakban is vállalja az intézmény működtetésének költségeit, az épületet azonban - a város rendkívül nehéz anyagi helyzete miatt - nem tudja megvásárolni. Mivel a művelődési ház épülete a MÉV kezelésében lévő állami tulajdon, arra kérem Önt és a vállalat vezetőit, hogy fontolják meg még egyszer azon elhatározásukat, amely szerint amennyiben az önkormányzat nem veszi meg, akkor másnak adják el az épületet. Tisztelt Igazgató Úr! Mindenféle bántó és számonkérő szándék nélkül szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy a művelődési ház a MÉV dolgozóinak egyetértésével, anyagi áldozatával és nem kevés társadalmi munkájával épült fel. Az építkezés és azután az intézmény működtetése megkoronázása volt annak az 1993-ban is példaértékű érvényességgel bíró vállalati magatartásnak, amely városunk kulturális életének folyamatos támogatásában, a művészetek önzetlen és nagyvonalú mecénálásában nyilvánult meg. Ez a magatartás tette lehetővé, hogy a MÉV művelődési háza - a levelek és az aláírások is bizonyítják - az ott létrejött és felhalmozott értékek jótékony kisugárzásával rendelkező, országos jelentőségű szellemi központtá fejlődött. 1991-ben, amikor a MÉV átalakulása következtében már nem tudta fenntartani művelődési házát, megállapodást írt alá városunk önkormányzatával, amelynek értelmében a további működéshez a pénzt a város, az épületet a vállalat biztosítja. A sok ezer aláírás, valamint azoknak a leveleknek a tartalma, amelyekből az Új Dunántúli Napló 1993. november 6-i számában részleteket közölt, azt hiszem feljogosít arra, hogy a nyilvánosság előtt tisztelettel kéijem Önt; városunk önkormányzatával együttműködve találjanak olyan megoldást, amely nemcsak a művelődési ház megépítésében kifejezett eredeti szándékhoz, hanem az alapvető - minden korban szükséges és érvényes - emberi értékekhez való ragaszkodást és hűséget is kifejezheti. Tisztában vagyok azzal is, hogy milyen nagyságrendű gondokkal kell Önöknek szembenézni, mégis úgy gondolom, hogy aki egy művelődési helyről lemond, az voltaképp ajövőt engedi ki a kezéből. Ezért kérem és várom segítségét ebben a nehéz, de talán nem reménytelen helyzetben. Vincze János a Ságvári Endre Művelődési Ház igazgatója Pécsi diákok az Akadémián Pro Scientia díjazottak A hazai egyetemeken folyó oktatás színvonalát is minősíti, az egyetemi hallgatók legjobbjainak megmérettetését is adja évről-évre a tudományos diákköri pályázatok rendszere. Budapesten, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és szakmai bizottságainak ünnepi ülésén, az MTA kongresszusi termében a napokban osztották ki a legmagasabb elismerést, a Pro Scientia díjakat. Kosáry Domokos, az MTA elnöke és Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter gratulált a legjobbaknak, majd átadták az érmeket a diákoknak, a témavezető tanárok - konzultánsok - számára pedig az emléklapokat. A pécsi felsőoktatás sikere: az idén hatan kapták meg a Pro Scientia érmet. Abrahám István (POTE) ma már orvos, konzultánsok: Faludi Béla, Hajnal András, Karádi Zoltán és Lé- nárd László; Delacasse Krisztina (JPTE) jogtanhallgató, konzultánsok: Kajtár Istvánná és Béli Gábor; Kovács Zsolt (PMMF) építési üzemmérnök szakon tanul, konzultáns: Orbán József; Sál András (JPTE) a technika kiegészítő tanári szak hallgatója, konzultáns: Hegyi Sándor; Szabó Gábor (JPTE) ma már angol szakos középiskolai tanár, konzultáns: Nikolov Marianne, valamint Vitai Miklós (JPTE) művelődési és felnőttképzési menedzser-kommunikáció szakos hallgató, konzultáns: Ambrus Attiláné Kéri Katalin. A pécsi díjazottak közel 2000 diákköri pályázó közül kerültek az érmet elnyerő, legjobb negyvenöt közé. K. F.
