Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-14 / 341. szám

1993. december 14., kedd Kistermelők uj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A talaj unt ságról A gyümölcstermelők már régen is felfigyeltek arra, hogy ha gyümölcsösüket újratelepí­téssel újították fel, akkor az új ültetvény rosszul eredt, a nö­vekedés nem volt kielégítő, és az új ültetvényben a fák ki­pusztulása igen jelentős volt, újabban pedig a jelenség szinte általánosnak mondható. A leghatározottabban ez a tünet az őszibarack esetében jelent­kezett és jelentkezik ma is, amikor őszibarack helyére új­ból őszibarackot ültetünk. A jelenséget - mivel más látható, érzékelhető, meghatá­rozható ok nem volt észlelhető - talajuntságnak tartották, amiben nem is tévedtek. De mi a talajuntság? A tünetek alap­ján kétféle talajuntságot kü­lönböztethetünk meg, a speci­fikust és az általánost. Specifikus talajuntságról akkor beszélünk, amikor azo­nos, vagy rokon gyümölcsfa­jokat telepítünk, ültetünk egymás után, és emiatt jelent­kezik a már ismertetett tünet. Magyarázat több is született: ilyen volt, hogy a fajra jel­lemző tápanyagigény miatt a talajban speciális tápanyag-hi­ány lépett fel, vagy hogy a gyökérzeten élő mikroorga­nizmusok által termelt toxikus anyagok értek el kritikus szin­tet a talajban. Mivel az almatermésű fajok után a csonthéjasok nem káro­sodnak, és viszont, a csonthé­jasok után ültetett almatermé- sűek is egészségesek marad­nak, elég valószínű, hogy a specifikus talajuntságot a gyö­kérrendszert károsító mikroor­ganizmusok okozzák. Igazán megnyugtató védekezés nincs is ellene más, minthogy csont­héjasok után almatermésűt ül­tetünk, illetve fordítva, alma­termésű után csonthéjast. Általános talajuntság akkor határozható meg, ha a kiváltó ok a fonálférgek, baktériumok vagy fitopatogén gombák, ezek ugyanis nem faj specifi­kusok, hanem az összes gyü­mölcsfajt károsíthatják. Ilye­nek a fehérpelyhes gyökérpe­nész, a gyökérrothadás, a fo­nálférgek, utóbbiak a víruso­kat is terjesztik. Védekezni talajfertőtlení­téssel lehet ellenük, de na­gyon tanácsolható, hogy en­nek elvégzése után még két évig ne telepítsünk újra gyü­mölcsöt, hanem más módon hasznosítsuk a földünket. Amennyiben talaj fertőtlení­tésre szánjuk el magunkat, úgy azt előzze meg a Talajvé­delmi Szolgálat vizsgálata, vegyék figyelembe szakta­nácsukat, főleg azért, mert az ajánlott szerek lebomlási ideje a körülményektől füg­gően változó! Buzássy Lajos Januárban indul a Kertészeti Népfőiskola Már hagyomány, hogy a Ker­tészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége minden évben meg­rendezi a kertészeti tovább­képző tanfolyamokat. Az ága­zatban végzett kísérletek ered­ményeinek ismertetése és a gyakorlati tapasztalatok át­adása, továbbá az előzőekben hallottak, tanultak megismét­lése indokolttá teszi a tovább­képzéseket. Az 1994-es népfőiskolái ok­tatás különös jelentőségű. Las­san vége felé jár a termőföldek magánosítása, amelynek ered­ményeként több mint 300 ezer kárpótlási jegytulajdonos jutott földhöz. A 1,2 millió hektárnyi földterület magánosítása - új gazdára találása - jelzi a ma­gyar ember földszeretetét, a röghöz való kötődését és szor­galmát. Ismét a saját földjén, a maga akaratából és felelősségé­vel fog gazdálkodni, szántani, vetni. A magyar földművesben soha nem merült fel az a hamis megfogalmazású kérdés, hogy „vessünk-e” A szorgalmas gazdaember még akkor is el­vette ősszel a búzát, amikor aratás után lesöpörték a padlá­sát és a vetőmagot a szájától, családjától megvont élelemért - zsír, szalonna, sonka - kellett beszereznie. Most viszont ilyesmiről szó sincs. A föl­dművelő gazda jó minőségű, fémzárolt vetőmagvakhoz jut­hat és ha nehezen is - mert na­gyon sok akadállyal kell meg­küzdeni -, de megindulhat egy igazi, felszabadult, önkéntes, magángazdálkodáson alapuló termelés. A termeléshez szük­séges anyagokat (műtrágya, növényvédőszer stb.) azonban ajánlatos szövetkezeti rend­szerben, a megfelelő szakem­ber irányításával beszerezni. A felhasználást pedig annak szaktanácsa alapján végezni. Igen nagy feladat az értékesí­tés megszervezése, a piaci lehe­tőségek felkutatása. Ez ugyan­csak szövetségben, szövetkezeti alapon lehetséges biztonságo­san. Nem lehet a termelést a vé­letlenre bízni. Tudni kell, hogy a megtermelt termény, termék milyen biztonsággal és jöve­delmezőséggel értékesíthető. Ezért az önként szerveződő be­szerzési és értékesítési szövet­kezeteknek, a terméktanácsok­nak nagy szerepük lesz az el­következendő időben. Ezeknek a feladatoknak az ismertetését tűzte ki célul a szövetség által a megyében több helyen szervezett gazda­képző népfőiskola, és ugyan ilyen nemes feladatnak kíván megfelelni a jövő év január 3-ikán Pécsett induló Kerté­szeti Népfőiskola is. Már ha­gyomány, hogy az első elő­adást dr. Diófási Lajos pro­fesszor tartja, témája: az új szemléletű, környezetkímélő szőlőtermesztés jellemzői. A megváltozott körülmények követelményeit kielégítendő, szeretnének tovább lépni a ker­tészeti termesztéssel össze­függő problémák megvitatásá­ban. Ilyenek például a gyümöl­csök aszalása, a csepegtető ön­tözés, a borászati kémiában a legújabb eljárások ismertetése stb. Évről évre tapasztaljuk a rendkívüli aszályos időjárást, öntözővizünk egyre kevesebb. Az éltető vizet tehát meg kell becsülnünk és oda juttatnunk, ahol az a legjobban hasznosul. A legkevesebb vízzel a legna­gyobb hatást elérni, ez a csepeg­tető öntözés célkitűzése, és en­nek a célnak meg is felel. Másik, hasonló témakör, a gyümölcsök aszalása. Húsz de­kagramm kimagozott aszalt szilva 82 forintba kerül. Érde­mes elgondolkodni, nem volna-e jó és kifizetődő a régi, jól bevált házi aszalókat ismét üzembe helyezni? Hány ember­nek adna munkaalkalmat és ke­reseti lehetőséget, ha a saját gyümölcsösében előállított aszalt gyümölcsöt - például szilvát - karácsony táján a saját családtagjai árusítanák a piaco­kon. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy a 20 deka kimago­zott aszalt szilva nem kerülne a már említett összegbe, mégha zsugorfóliába is csomagolták. Mindannyian jól járnánk, a ter­melő és a fogyasztó egyaránt. Ezeket és még hasonló tudni- és tennivalókat szeret­nék a továbbképzéseken meg­tárgyalni, az ismeretbővítés, a tájékoztatás céljából. A tájéko­zatlan ember ugyanis kiszol­gáltatott. Nem tudja, hogy mit, miért és hogyan cselekedjen, szemben azokkal, akik e tekin­tetben naprakészek. A Kertészeti Népfőiskola te­hát január 3-án délután fél 5-kor indul, és ezt követően nyolc hé­ten át minden hétfőn ebben az időben a Pécs, Irgalmasok ut­cája 5.sz. alatt, az első emeleten lesznek az előadások. Az elmé­leti oktatás befejezésével gya­korlati bemutató is lesz, ahol a hallgatók a szőlő- és gyü­mölcsfa metszéssel,a koronaa­lakítás fortélyaival ismerked­hetnek meg. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Dr. Tamcsu József Hagyományos és vegyszeres rágcsáló irtó szerek a pécsi Agroker Áruházban Fotó: Szundi Növényvédelmi tanácsadó Védekezzünk a rágcsálók ellen A tél folyamán gyakori, hogy a betárolt zöldség és gyümölcs- féléket „hivatlan látogatók” - házi és mezei egér, pocok - megdézsmálja. A fenti kártevők a táplálékhiány miatt „beköl­töznek” a tárolóhelyiségekbe, fáskamrákba, ahol kedvezőbb életfeltételek mellett megfelelő táplálékot találnak. Jelenlétüket a megrágott termés, rágcsálék és ürülék jelzi. Elsődleges védekezési lehe­tőség az egérfogók kihelyezése. Az egerek és a mezei pocok kedveli a vítamindús sárgarépát és a diót, ezért a csapdákra ezt a két növényt javaslom elhe­lyezni. A csapdák hatékonysága nagymértékben függ az elhe- lyezéstől.Csak akkor hatékony, ha a vándorlási útvonalakra he­lyezzük. A csapdák kirakása előtt mindig győződjünk meg a működőképességülről, arról, hogy a legkisebb érintésre csa­pódjanak. Betárolt, folyamatos fo­gyasztásra szánt termékek kö­zelébe, vagy közé pocokirtó­szert ne rakjunk, mivel ezek­nek az anyagoknak egy része belső vérzést okoz az állatok­nál és szennyezi a terményt. Ha lakott járatokat találunk a helyiség padozatában, vagy fa­lában, akkor Redentin 75 és Arvalin pocokirtószer járatba - lyukba - helyezésével, majd a járatok betömésével irthatjuk a rágcsálókat. Zárt helyiségben CRI- TOX-használata tilos! Ha a rágcsálók ellen olyan helyiségben akarunk védekezni, ahol fogyasztásra szánt ter­ményt nem tárolunk, akkor ja­vasolható a pocokirtószerek (Redentin 75, Arvalin) tálcára történő kihelyezése. Az Arvalin és Redentin 75 egyaránt kuko­rica törmelék pocokirtószerrel Metélőhagyma és petrezselyem cserépben Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 28-án jelentkezünk Télen, amikor kiéhezünk a friss zöldségre, szívesen fo­gyasztjuk a metélőhagymát és a petrezselymet, amelyeknek nagy értéke, hogy igen gazda­gok C-vitaminban. Gyenge fényviszonyok mellett, ala­csony hőmérsékleten is ered­ményesen hajtathatok. A metélőhagymát októbertől cserepezhetjük be, amikor visz- szahúzódott és a levelei elszá­radtak. A petrezselyem hajtatá­sára minden olyan egészséges, sérült vagy deformált gyökér alkalmas, amelyek legalább egy cm szélesek és 10-15 cm hosz- szúak. Lehetőleg minél nagyobb cserepet töltsünk félig jó minő­ségű földdel, majd a petrezse­lyemgyökereket egymáshoz közel szúrkáljuk be a talajba, cserepenként legalább 5-8 dara­bot. Ezután takaijuk földdel úgy, hogy a tenyészőcsúcsot 1-2 cm vastagon fedje a talaj. Hasonlóképpen ültessük a meté­lőhagyma-töveket is, de ügyel­jünk arra, hogy a talaj szintje 1-2 cm-rel a cserép széle alatt maradjon. Ültetést követően alaposan öntözzük meg a növényeket, majd ablak közelébe helyezzük el. A töbi szobanövényhez ha­sonlóan gondozzuk, hetente egy-két alkalommal öntözzük és kéthetenként 0,3 %-os Foli- sol oldattal tápoldatozzuk. A tápoldat hatására a levágott le­velek helyett egy hét után újab­bak fejlődnek. A petrezselymet elsősorban fűszernövényként ismerjük. Köztudott, hogy friss zöldjétől tavaszi íze lesz az ételnek. Gyö­kere és levelei nagy mennyi­ségű gyógyhatású illóolajat tar­talmaznak. A gyökérből és a le­vélből együtt főzött tea a vese­működést serkenti és vizelet­hajtó hatású. (Óvatosan fo­gyasszuk, mert vesevérzést okozhat!) Jellegzetes illata és fanyar íze miatt likőrök ízesítésére is használják. Egy régi recept sze­rint belőle szíverősítő gyógybor is készíthető: 10 szál petrezse­lyemzöldet tegyünk bele egy li­ter jó borba, és adjunk hozzá egy-két evőkanál borecetet. Lassú tűzön 10 percig főzzük, majd keverjünk el benne 30 dkg mézet, és forraljuk fel újra. A bort szűrjük le és töltsük for­rónk palackokba. Az üvegeket jól zárjuk le, és fogyasszuk egészséggel! Kertészet és Szőlészet van csávázva, ezért ügyeljünk arra, hogy ezt a megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha gyermekek, háziállatok nem férhetnek hozzá! Az elpusztult rágcsálókat gyűjtsük össze, ássuk el úgy, hogy se a kutya, se a macska, se egyéb vad ne férhessen hozzá, mert ezeket elfo­gyasztva a kedvencek is el­pusztulnak. Ügyeljünk to­vábbá arra is, hogy csak olyan helyen helyezzünk ki csalét­ket, ahol a madarak sem fér­hetnek hozzá. A megmaradt csalétket ássuk a talajba. A csalétek kihelyezésekor, ösz- szegyűjtésekor és az elpusz­tult állatok összeszedéséhez elengedhetetlen a gumikesz­tyű használata. A kertekben kintmaradt terményeket, fás szárú növé­nyeket is veszélyeztetik a rág­csálók. A hóolvadás után tala­jon jól láthatók a mezei pocok hó alatti járatai. A lakott jára­tokba Redentin 75 vagy Arva­lin csalétket kell kihelyezni, majd betaposni. Betaposás után 3-4 nappal meggyőződ­hetünk a védekezés hatékony­ságáról. A kibontott járatokba helyezzünk ismételten rágcsá­lóirtó csalétket. Végezetül a növényvédős szakembernek és magángaz­dáknak egyaránt hasznos in­formáció: megjelent a „Gyo­mirtó és termésszabályozó szerek használata” című könyv, melyben közérthető módon megtalálható a szántó­földi, szőlő, gyümölcsös, ker­tészeti, erdészeti, gyógynö­vény és nem mezőgazdasági területek gyomirtásához szük­séges tudnivaló. A könyv üzletekbe nem ke­rül, csak a Növényegészségü­gyi és Talajvédelmi Állomá­sokon szerezhető be. Érdek­lődni lehet a 325-299-es tele­fonon Gara Sándornál. Czigány Csaba A kivi gazdag C-vitaminforrás A téli időszak gyümölskíná- latában lassan már nem számít ritkaságnak a kínai egres, vagy kivi (Actinidia sp.). Savany- kás-édes, zamatos termése gaz­dag vitaminforrás. C-vita- min-tartalma tízszerese)!) a na­rancsénak. Az értékes gyümölcs, a fügé­hez hasonló, védett fekvésben nálunk is termeszthető. Ke- let-Ázsia mediterrán égövéről származik. Honosításával ha­zánkban a század eleje óta pró­bálkoznak. Kezdetben a nagy gyümölcsű, de fagyérzékeny, hosszú tenyészidejű Actinidia chinensist telepítették, amely kemény teleken időnként tövig visszafagyott. A mínusz 40 C-fokot is jól viselő, de apró gyümölcsű A. arguta és A. ko- limikta fajokkal alkotott hibrid­jei azonban a mi éghajlatunk alatt is teljesen télállóak. A gyümölcsök mérete a diónagy­ságútól a pulykatojás nagysá­gúig, fajtánként eltérő, érésük ideje is különböző. Az A. chinensis típusúak hosszú tenyészidejűek, termé­sük a fagyok előtt közvetlenül gyűjthető (több hetes utóérlelés után fogyasztható). Párás, hű­vös helyen februárig eltartható. A gyümölcsök érését meleg he­lyen, almával együtt csoma­golva gyorsíthatjuk (az alma érésekor felszabaduló etiléngáz hatására ugyanis a vele egy lég­térben (egy zacskóban) lévő más gyümölcsök érése is fel­gyorsul). A kivi legfinomabb nyersen, de kiváló kompót, gyümölcssa­láta vagy zselé is készíthető be­lőle. Fajtái általában kétlakiak (külön növényen fejlődnek a porzós és külön a termős virá­gok), ezért a hím- és nőivarú egyedeket vegyesen telepítsük, 1:1-1:5 arányban. Ismertek már önbeporzós tí­pusok is, ezeknél már egyetlen növényről is szüretelhetünk termést. A kivi szélvédett, meleg fek­vésben (de nem tűző napon) érzi jól magát. Laza, semleges vagy gyengén savanyú, táp­anyagban gazdag, jó vízellátott- ságú és jó vízelvezetésű talajo­kon fejlődik szépen. A pangó vizet és a meszes talajt nem kedveli. Foszfor- és káliumigé­nyes növény. A termésképzés­hez felhasznált tápanyagokat rendszeres szervestrágyázással pótoljuk. ■Növekedése - fajtától füg­gően - változó. A szőlőhöz ha­sonlóan, rendszeres metszéssel, növekedését szabályozhatjuk, a terméshozamát növelhetjük. Lombhullás után vagy korán tavasszal bújtatással, tavasszal, kihajtás előtt szedett hajtások dugványozásával, és a magon- cok oltásával szaporítható. Vég­leges helyükre tavasszal a két-, éves, edzett tövek telepíthetők. A fiatal növényeket még né­hány évig fi téli fagyoktól taka­rással védjük. Termésre a har­madik évtől számíthatunk. A kivit dísznövényként is ül­tethetjük. Lombja nagy felületet befut. Illatos, szép virágait a le­velek hónaljában kis csokrok­ban hozza. Virágzáskor illata a méheket tömegesen vonzza. Kertészet és Szőlészet

Next

/
Thumbnails
Contents