Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-13 / 340. szám

1993. december 13., hétfő

Magazin

új Dunántúli napló 11

Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket, csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és halott angyalok, tanítsátok őket, felhők, sasok,

vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek!

UNICEF-születésnap

A XXI. század hajnalán a család, a társadalom építőköye, kevésbé stabil mint néhány generációval korábban volt. Ez a megállapítás ugyanúgy érvényes az erőforrásokban gazdag, iparosodott társadalmakra, mint azokra a fejlődő országokra, melyek a nyomorból való kiemelkedés érdekében néha mellőzik gazdag hagyományaikat.

Nagy jelentőségű változások mentek végbe a világban, a dolgok régi rendje felbomlott, egyszerre keltve reményt és aggodalmat világszerte. A Föld lakosságának száma egyre növekszik. A szegénység, éhség, közömbösség és a különböző betegségek számtalan emberéletet követelnek. A társadalom legvédtelenebb rétegeit a szociális ellátások folyamatos csökkentése sújtja.

Etnikai és területi konfliktusok menekültek milliói számára teremtenek súlyos helyzetet. Az emberi tragédiáktól a családok és mindenekelőtt a gyermekek szenvednek.

Világszerte nemzeti cselekvési programok készülnek a családok és a gyermekek megfelelő életkörülményeinek biztosítására. E programok azokat a kötelezettségeket tartalmazzák, melyeket 1990-ben a világ állam-és kormányfői az UNICEF segítségével a gyermekekért létrejött Csúcstalálkozón vállaltak.

A világ országainak többsége elfogadta a Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezményt. Végre olyan jogi dokumentum született, mely elősegítheti a gyermekek elhanyagolásának, kizsákmányolásának és bántalmazásának megakadályozását.

Az egyezmény rámutat arra, hogy elsődlegesen a családnak kell biztosítania a gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyagi feltételeket és az érzelmi támaszt. Ugyanakkor felhívja az egyes államokat, nyújtsanak segítséget a szülőknek e kötelezettségük teljesítéséhez.

Az UNICEF-az ENSZ Gyermekalapja-a világ 137 országában tevékenykedik. Kormányokkal és különböző szervezetekkel működik együtt országos és helyi szinten. Az UNICEF a helyi közösségekkel az ott élő gyermekek és nők helyzetének javításán munkálkodik. A szervezet igyekszik mindenütt jelen lenni, ahol segítségére szükség van.

Gémes Mihály címzetes prépost, tiszakécskei plébános átadta azokat a dokumentumokat, amelyek az 1956. október 27-én történt véres események 17 halottjának és 110 súlyos sebesültjének nevét tartalmazza. Ezen a napon történt, hogy egy harci repülőgép - amelyet a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság kérésére küldtek a város légterébe, előzetes figyelmeztetés nélkül belelőtt a főtéren tartott nagygyűlés résztvevőinek csoportjába.

Újabb nehéz döntések előtt az Alkotmánybíróság

Elévülő háborús bűnök ?

Mennyi pénzhez jutnak az alapítványok?

Ha nem is lehetnek teljesen elégedettek, de mindenesetre fellélegezhetnek az alapítványok, egyesületek. Az adótörvény módosításakor olyan kompromisz- szumos javaslatot fogadott el az Országgyűlés, amely nem lehetetleníti el teljesen a civil szervezetek működését.

A kormány eredeti előterjesztése alapján jövőre csak az idén befizetett adó 5 százlékáig lehetett volna az adóból levonni az APEH által közhasznúnak elismert alapítványoknak nyújtott támogatást. A központi költségvetés a szigorításból mintegy 1,5 milliárd plusz adóbevételt remélt. A Nonprofit Kutató- csoport Egyesület számítása szerint ezzel az intézkedéssel lehetetlen helyzetbe kerültek volna ezek a szervezetek.

A korlátozás ellen tiltakozott a civil szervezetek konzultatív tanácsa is. Mint Rabi Béla ügyvivő elmondta, tárgyalásokat kezdeményeztek a Pénzügyminisztérium illetékeseivel a szigorítások enyhítéséről. A kormány szakértői végül az 50 százalékos korlátozást javasolták, s ezt fogadta el az Országgyűlés is. Az előzetes számítások szerint jövőre az alapítványok a személyi jövedelem- illetve a társasági adóból összesen 1,9 milliárd forint támogatást remélhetnek. Ez az összeg ugyan 800 millióval kevesebb mint az idén várható összeg, de mégis tízszerese az eredetileg javasoltnak.

Sajnos a támogatásra szorulók száma nő, ezt természetesen a kormány is tudja, ezért kívánja megemelni a központi

költségvetésből az alapítványoknak juttatott pénzt. Az idei megközelítően 8,4 milli- árddal szemben jövőre a tervek szerint a köz pénzéből csaknem 9.5 milliárd forint jutna az alapítványoknak, egyesületeknek. Legtöbbet, mintegy 3.7 milliárd forintot, az összes pénz csaknem 40 százalékát, a vallási célú alapítványok támogatására szánják.

A határontúli magyarsággal foglalkozó alapítványokat, egyesületeket több mint 1.6, a kulturális és közművelődési célúakat pedig 1.5 milliárd forinttal segítik. Üdülésre 760, karitatív és szociális alapítványoknak 430, míg a hátrányos helyzetűeknek 409 millió forint jutna. A hazai nemzeti és etnikai kisebbséggel foglalkozó civil szerveződések 230 millió forint központi támogatást remélhetnek. Diáksportra nem adnak pénzt.-szóKötelező az „óvá”

Michal Kovác szlovák köz- társasági elnök kedden aláírta a szlovák törvényhozás által szeptember 24-én szentesített törvényt, melynek rendelkezése szerint Szlovákiában a női nevekhez kötelezően hozzátartozik az „óvá” toldalék. A pozsonyi törvényhozás - még a nyáron - a szlovákiai magyar közvélemény és a magyar politikai erők részéről egyként kedvezően fogadott névhasználati törvényt alkotott. Szlovák körökben ez jelentős nemtetszést váltott ki, majd kormányhatározat alapján Kovác a törvényt visszautalta a parlament elé, melynek másodszori döntése az előzőhöz képest úgy csonkította meg a névhasználati jogot, hogy az „óvá” toldalék alkalmazására kötelezte a női nevek tulajdonosait. A magyar parlamenti koalíció ezt elfogadhatatlannak tekinti.

Két fontos kérdésben hamarosan alkotmánybírósági döntés várható. Az egyik a háborús bűnökkel foglalkozó, 1945-ben született törvény hatályosságának kérdése, a másik pedig az új lakástörvénnyel kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat. Dr. Javomiczky Istvántól, az Alkotmánybíróság sajtófőnökétől a két üggyel kapcsolatban a következőket tudtuk meg:-Az 1945. évi VII. törvény hatályosságának vizsgálatát az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kérte, mivel ez a háborús bűntettekről szól és azok elévülését fogalmazza meg. Mivel hazánk az ENSZ tagállamaként aláírta a háborús bűnök elévülhetetlenségéről szóló genfi egyezményt és megszületett az 1956-os bűnökkel összefüggő igazságtételi törvény is, valójában ezekkel ellentmondó a régi szabályozás. Egy-két hónapon belül várható ez ügyben az Alkotmánybíróság döntése.

A másik, közérdeklődésre számot tartó probléma az új lakástörvény alkotmányossági vizsgálata. Több helyi önkormányzat és érdekvédelmi szervezet kérte ezt, mivel szerintük a törvény sérti az önkormányzatok tulajdonosi jogait. Alkotmányellenesnek tartják, hogy az önkormányzatok a saját tulajdonukban lévő lakásokkal nem rendelkezhetnek belátásuk szerint. Az eladási kötelezettségeken túlmenően sérelmesnek ítélik azt is, hogy az értékesítés feltételeit és a kedvezményeket illetően is a fejük felett születnek a döntések s még azt is megszabják nekik, hogy a lakások eladásából származó bevételeket mire költhetik.

A lakástörvény felülvizsgálatát már több alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság. A január elsejei hatályba lépést január 31-re halasztotta az országgyűlés, bár az Alkotmány- bíróság eredetileg négy hónap halasztást kért. Várhatóan a végső döntést még karácsony előtt meghozza a testület.

N. Zs.

„Luca, luca kitty-kotty”

1582 előtt, - ekkor léptette ugyanis életbe XIII. Gergely pápa (1572-1585)a ma is érvényben levő naptárt - december 13-a, a Lucia, Luca nap a téli napforduló kezdeteként az esztendő legrövidebb napjának számított. Az éjszaka ekkor volt a leghosszabb, a néphit szerint tele bűbájossággal, mágikus szimbólumokkal, a lucának, lu- caasszonynak hivott

rontó-bontó boszorkával, akit sokan „láttak”, ahogy hosszú, fehérruhás, kendős, söprűs alakként járja a falut, ijesztgeti a félénkebbeket.

Nevéhez tapadt a „lucaszék” készítés is. December 13-tól 13 határ 13 fájából 13 napig, karácsonyig kellett ezt az ülőalkalmatosságot faragni úgy, hogy mindennap csak a szék egy darabja készüljön el. Adám-Éva- kor verték be éjféli misére készülve az utolsó éket a székbe, s hatásos szemek hitték rontás, gonoszlelkek ellen, de csak akkor, ha az éji tizenkettedik óraütéskor meglovagolták, aztán hazavitték, s még karácsony napján tűzre vetve elégették.

Időjárást jelző hiedelem volt a „lucakalendárium”. December 13-tól tizenkét napon át figyelték és feljegyezték a havat, esőt, hideget, szelet, úgy tartva, hogy amilyen ekkor egy-egy nap, olyan lesz az újesztendő megfelelő hónapjának időjárása.

Népi szokás volt a sok zsírral készült „lucapogácsa"-sütés is. Csíkmadaroson „lucalepény- nek” hívták, s szétosztották a szegényebbje közt. Itt-ott kis tollakat szúrtak a tésztába a családtagok nevével. Akié elégett, arról azt mondták, hogy hamarosan eljön érte a halál. Az Alföldön divat volt egyik-másik pogácsába ércpénzt, gyűrűt belesütni. Ha eladó lány talált rá, az a hit járta, hogy hamarosan férjet talál. Ismerték az ilyesmit a Dunántúlon is, s itt Baranyában, Diósviszlón, Hidvégen a lucát házasságszerző .jóboszorkánynak” tartották. Tápén „lucakása” sült a jeles napon, - tejben keményre főzött, mézzel ízes köleskása, s ebből a jószágnak is adtak.

A „ lucabúza ” természetva- rázslásos kultuszból formálódott liturgikus hagyománnyá.A gazdaaasszony lapos tányérban, meleg helyen, vízben búzaszemeket csíráztatott. Ezek karácsonyra kizöldültek, s ha a szár jó hosszú volt, az újévben bő szalmatermést jelzett. Néhol színes, legtöbbször kék szalaggal kötötték át a szálakat. Ez a búza odakerült a karácsonyfa

alá és az éjféli misén az oltárra is. Mostanában már csak virágdísz, sok helyen égő gyertyával közepében.

Csanád megyében gyakori a „meggyfavágás” szokása. Ha az ág karácsonyra kizöldül, jó ter- méses esztendő várható.

Még századunk harmincas éveiben is országszerte gazdag hagyománya volt a regősénekekre emlékeztető lucanapi mondókáknak, lucázó játéknak. Egyik helyen férfiak, máshol legények, vagy gyerekek mentek a házakhoz - mindig napkelte előtt, jó korán - ,Jco- tyolni”. Szalmát vittek hónuk latt, ebből lett a fészek, abba ültek a „kotyolók”, mint a kotlós- tyúkok. De sokszor hasábfa, vagy egy-egy tuskó is megtette. Mondták a jókívánságokat, hogy a baromfiak gazdagon szaporodjanak, hogy jó sok ülős tyúk legyen a háznál. A gazdaa- szony meg, mint ahogy a kottásnak szokás, kuloricát szórt a

kotyolók fejére. Azok aztán a kukoricába kapargatva úgy tettek mint a tyúkanyó, ha csirkéit hívja. A mondókázás ajándékosztással ért véget.

Ezek után lássuk, mit olvashatunk az Erdy, a Debreczeni és a Comides kódexben a lux-ról, a fényről nevezett Lucáról, Luciáról?

Hosszú évek óta szenvedett súlyos betegségben a Kr. u.-i 3. században élt, Siracusaba való Lucia nevű hajadon édesanyja. Elzarándokoltak Cataniaba Szent Ágota sírjához, s könyörgésükre Luciának álmában tudomására hozza Ágota, hogy anyja gyógyultan térhet haza. Lucia ekkor fogadalmat tesz, hogy soha nem megy férjhez. Pogány jegyese azonban pa: naszt emel ellene Pascasius elöljárónál, hogy nem hajlandó áldozni a római isteneknek. Pascasius előbb bordélyházba akarja kényszeríteni, kezét-lá- bát összekötözve húzzák, vonszolják, még ötven igásbarmot is eléje fognak, de így sem tudják álltából kimozdítani. Erre szurokkal, olajjal öntik le, s tűzzel emésztenék. Ám tűz nem fog rajta, úgyhogy szemét szurkaivá tőrrel vetnek véget életének Kr. után 310-ben .

Erre utal emléknapján a kis- kanizsaiak hagyománya, hogy tűt kézbe nem fognak, a varrástól óvakodnak, s hogy a szemfájósok védőszentjének tartják. Ismeretes, hogy Dante, aki sokat küzködött szembajával, a Divina Comedia pokol és pur- gatórium jelenetében ugyancsak ilyen értelemben emlékezik Luciáról. A „Lelki paradicsom” című könyvben olvasható imádsággal pedig így fohászkodtak hozzá a hívek:

’’Életünket elvégezvén légy szemünk orvossága, / lelkünk mennyégbe vitetvén légy szép világossága!”

Rozsnyói György