Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-02 / 329. szám

I 1993. december 2., csütörtök A mai nap új Dunántúli napló 5 Az Anikó utcai iskolaújság szerkesztőit köszönti De Blasio An­tonio, városi képviselő Fotó: Löffler Gábor A város és az egyetem Találkozó a Városszeretők szalonjában Vízi-dili Pécsett Az Egészséges Városért és a Környezetünkért Alapítvány nagyszabású programsorozatá­nak keretében meghirdetett öt fordulós előselejtezőjének eredményhirdetése alapján az Anikó, a Jurisics úti, az Illyés Gyula, a Testvérvárosok téri, a Berek utcai és az Esztergár úti Általános Iskola vetélkedhet egymással a december 29-i, csa­ládi Vízi-dili-n, amelyet a Ba­ranya televízió is közvetít. Áz egyebek mellett iskolaúj­ság szerkesztésére, újrater- mék-bemutatóra, fotózásra ösz­tökélő selejtezőkre 25 iskola, ezen belül is népes gyereksereg nevezett, a zsűrit képviselő De Blasio Antonio pedig számos egyéni díjat nyújthatott át a ki­emelkedő alkotások ifjú készí­tőinek tegnap a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. A város és a pécsi felsőokta­tási intézmények vezetőit hívták meg tegnapra Pécsett, a Neve­lők Házába, a Városszeretők szalonjába, hogy kötetlen be­szélgetés keretében cseréljenek eszmét egymással és az érdek­lődőkkel Pécs egyetemi város voltáról. Dr. Krippl Zoltán, Pécs pol­gármestere mellett ott volt töb­bek között dr. Kelényi Gábor, a POTE rektora, dr. Hámori Jó­zsef, a JPTE rektora, Kistelegdi István, a PMMF főigazgatója, és dr. Ivancsics Imre, általános rektorhelyettes. A beszélgetést dr. Olasz István vezette. Szó volt arról, miképpen tudja a vá­ros „használni” a felsőoktatási intézmények tudását, a kutatási eredményeket, vagy akár a di­ákkörök munkáit. Áz pedig or­szágosan egyedülálló, hogy a város az itt tanuló egyetemisták legjobbjait ösztöndíjjal is támo­gatja. Kiderült, hogy nincs érdekel­lentét az intézmények és a város között, sőt a szellemi-tudomá­nyos bázis fejlesztése közös ér­dek. Közös ügy az egyetemi klub is, melynek létesítéséről az érintettek nem tettek le, csak új helyben állapodtak meg. Be­széltek az „egyetemi turizmus­ról” is, illetve arról, hogyan le­hetne állandó kapcsolatot, akár valamiféle információs közpon­tot fenntartani a város és a fel­sőoktatási intézmények között. H. I. Gy. Agrárágazati vitanap előtt Hűségesek és „jött-mentek” T elepüléstörténeti konferencia Komlón Vári Éva és Molnár Csaba az egyik jelenetben Fotó: Tóth L Húsdarab avagy a tékozló fiú visszatérése Ma este bemutató a Kamaraszínházban Hétfőn gyermekrajz kiállítás­sal kezdődött, kedden a helyi alapítványok képviselőinek eszmecseréjével folytatódott a Borbála-napok ünnepi rendez­vénysorozata Komlón. Tegnap pedig a vártnál is sikeresebb te­lepüléstörténeti konferencia nyílt a Városi Helytörténeti Múzeum kiállítótermében, ahol a vendégek Kordás József kö­zelmúltban rendezett tárlatát láthatták. De Tóth József pol­gármester és dr. Erdó'dy Gyula köszöntő szavai után a hallgató­ság és az előadók nemes egy­szerűséggel levonultak a pár- tokháza földszinti nagytermébe, azért hogy az ajtón kívül reked­teknek is jusson ülőhely. Komlón minden bizonnyal Siklós és Szigetvár nyomdoka­iba lép, hiszen ez már a harma­dik alkalom, hogy a történészi kutatómunka segítségével a több mint 700 éves település közelebb jusson történelmi gyökereihez. A nemes szándék megvalósulásának esélyét nö­veli, hogy a közönség zömmel 16-18 éves fiatalokból állt, akik először a neves komlói helytör­ténész, Kiss József előadását hallgathatták meg a várossá nőtt község szláv eredetű dűlőnevei­ről. Nem csak azt tudhatták meg, hogy a város szélén lévő „Farkas ük” azt jelzi, hogy itt még a 30-as.években is tanyáz­tak farkasok, s hogy a Sumák, mai nevén Somág török eredetű név, de azt is hogy a tájék ősla­kói közt elmagyarosodott szlá- vokat, később épp úgy hűséges németeket is találni. Mint dr. Erdődy Gyula, majd dr. Timár György kővágósző- lősi helytörténész, előadása iga­zolta, az itt lakókat a török hó­doltság sem szórta úgy szét, mint ahogyan azt sok kutató fel­tételezi. Dr. Szita László fől­evéltárosnak, dr. Ódor Imrének, a Megyei Levéltár igazgatójá­nak, vagy Rozs András levéltá­rosnak az előadásai bizonyítot­ták e múlt gazdagságát. A konferencia délután a bá­nyalapító Jánosi Engel Adolj szobrának koszorúzásával zá­rult, ma 17 órakor az 1971-es „A fekete kincs városa” című filmet mutatják be a Zrínyi Filmszínházban. A pénteki szentmisét fáklyás felvonulás, majd 18 órakor a bányász em­lékmű megkoszorúzása követi. A Borbála napi jótékonysági bál színhelye szombaton 18 órától a Carbon étterem. B.R. Ha késéssel is, de teljesül a mezőgazdaságban dolgozók szeptember 14-i fővárosi de­monstrációjának egyik követe­lése, december 8-án parlamenti vitanapot rendeznek az agrár- gazdaság helyzetéről. A vitanapra való készülődés jegyében szerdán TESZÖV-el- nökségi ülést tartottak Pécsett, a Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetségének székházában. Ugyan az érdek- képviseletek nem hallathatják hangjukat az Országgyűlésben, de álláspontjukat igyekeznek minél szélesebb körben ismer­tetni. Helyzetértékelésüket (a szükséges intézkedések felsoro­lásával) a vitanap előtt vala­mennyi képviselőhöz eljuttat­ják, e hét péntekére pedig a me­gyei parlamenti képviselők, és pártok vezetőinek részvételével fórumot szerveznek. Igaz, a termelőknek nincse­nek a vitanappal kapcsolatban illúzióik, mert a jövő évi költ­ségvetés vitája a Parlamentben lényegében már lecsengett. A kormányzattól remélt intézke­déseknek pedig jelentős költ­ségvetési vonzatai vannak. Az érdekképviseletek eddigi követeléseire a kormány lénye­gében csak látszatintézkedé­sekkel válaszolt - vélekedtek az elnökségi tagok. Igaz, hogy a kilencvenes aszálykár hiteleit elengedték, de a tavalyi aszály rendezéséről szó sincs. Tovább fokozta a termelők elkeseredé­sét, hogy a az agrárrendtartás in­tézményét lényegében a kor­mányzat nem működteti, a ga­rantált árak továbbra is vágy­álomnak tekinthetők. Aggodalmukat fejezték ki a résztvevők amiatt is, hogy az ál­latállomány lényegében a há­ború előtti színvonalra esett vissza, az üzemek műtrágya felhasználása pedig már a mon­goljai szintet közelíti. Balog N. Jean-Daniel Magnin, kortárs francia szerző Húsdarab avagy a tékozló fiú visszatérése című művét mutatja be ma este a Pé­csi Nemzeti Színház Kamara- színháza Xantus János fordítá­sában és rendezésében. Amennyire a próbák láttán meg lehet ítélni, a ma esti pre­mier az elmúlt évtized egyik legemlékezetesebb színházi eseménye lesz Pécsett. A darab premierjét az elmúlt hét szom­batjára tervezték, az azonban el­tolódott. Mint Xantus János elmondta, azért, mert az előadásban na­gyon fontos szerepet játszó színpadi gépezet, a süllyesztő tönkrement. A próbák egy része ezáltal lehetetlenné vált, tíz na­pot vesztettek, mert a díszlet el­készítése emiatt elcsúszott. Egy ideig remélték, hogy be tudják hozni a lemaradást, de aztán vi­lágossá vált, hogy ez nem megy. A rendező elmondta, hogy a darab az életünkről szól, egy családról, amelyben minden ér­zelmi viszony, feszültség, szere­tet és utálat megtalálható. A család melegéből, szeretetteljes légköréből és ennek elviselhe- tetlenségéből való kiszakadási kényszerről - amelyet majd’ mindannyian átélünk életünk során - szól az előadás és arról, hogy ez a kiszakadás reményte­len. Helyesebben: mindenkép­pen meg kell történnie, hogy tovább lehessen lépni a felnőtté válás felé. A szerepeket Molnár Csaba, Vári Éva, Stenczer Béla, Bánky Gábor és Fábián Anita alakítja, a díszleteket Vayer Tamás, a jelmezeket Gerlóczy Sára ter­vezte, zenéjét Weber Kristóf szerezte. Cs. L. Harkányi közmeghallgatás A község életében közel egy év alatt történt változásokat vázolta, a tegnap este 18 órakor kezdődött közmeghallgatás első részében Bédy István harkányi polgármes­ter. Megtudhattuk többek között, hogy elképzelhető újabb kerékpár út építése is a község­ben. A harkányi önkormányzat­hoz került főrdőben a szezon in­dulásával új rendszerű működte­tés érvénybe lépése várható. A hozzászólások közül néhány inf- rastuktúrális problémákhoz kap­csolódott. A fürdő a községé, vagy az önkormányzaté, tette fel a kérdést egy harkányi polgár, s így folytatta: - Mit tettek egyes kép­viselők azért, hogy a gyógyfürdő végül Harkányé lett? Egy helyi lakos kifogásolta, hogy kevés a nyilvános fórum a községben. Négy tárlat egyetlen napon A baranyai megyeszékhelyen négy kiállítás is lesz pénteken. A Janus Pannonius Múzeum új­kortörténeti osztályán (a Város­történeti múzeumban) Régi üvegek Szalay Imre hagyatéká­ból címmel rendeznek váloga­tást, a kiállítás 16 órakor nyílik. Ugyanekkor a Pécsi Galériában Körösényi Tamás szobrászmű­vész munkáit mutatják be a kö­zönségnek. Délután ötkor a Rácz Aladár közösségi házban Éva Klepp-Afritsch grazi alkotó selyemre festett alkotásaiból készült válogatás lesz látható, másnap 10 órától a művésznő a kiállítás helyszínén selyemfestő iskolát is vezet majd. Pénteken este 6-kor a Parti Galériában ke­leti szőnyegeket mutat be az In- terart szőnyegstúdió. Kárpótlási földárverések Az elmúlt hét 342 kárpótlási földárverésén összesen 619. 474 aranykorona értékű föld ta­lált gazdára - tájékoztatták az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatalban szerdán az MTI-t. Az árverésekre összesen 10. 631 kárpótolt ment el és közü­lük 8.332-en távozhattak új földek tulajdonosaiként. Ezzel a kárpótlási árveréseken földhöz jutottak száma már meghaladja a 286 ezret. A kárpótlásijegy-tu- lajdonosokhoz így már több, mint 23 millió aranykorona ér­tékű föld jutott, vagyis az árve­résre kijelölt földalapnak, mint­egy háromötöd része már elkelt. Az elmúlt héten a legtöbb ár­verést Vas megyében tartották, szám szerint összesen 50-et, és itt jutottak a legtöbben - össze­sen 918-an - földhöz. Aranyko­rona értékben számolva mégis Békés megyében árverezték el a legtöbb földet. Nemzetközi iparművészeti fesztivál ArtRevue Budapest néven első ízben rendeznek Iparművé­szeti és Formatervezői Feszti­vált és Vásárt december 9-12. között, Budapesten. A hagyo­mányteremtő szándékú esemé­nyen félszáz alkotói műhely több mint 100 művésze vesz részt. A hazaiakon kívül - a Budapest Kongresszusi Köz­pontban - bemutatkoznak kö­zép-európai, valamint tengeren­túli iparművészek és formater­vezők is - mondta Pallavicini Ágota, a fesztivál igazgatója, a rendezvény célkitűzéseit és programját ismertető szerdai sajtótájékoztatón. A szervezők elmondták: a fesztivál módot nyújthat arra, hogy a szakma és a nagyközönség áttekinthesse az iparművészet és a formater­vezés sokszínűségét, új törek­véseit. Emellett fórumot terem­tenek a fiataloknak is. Új bértábla a pedagógusoknak Jövőre kizáró ok a GYES és GYED a 13. havi fizetésnél Van, ami pofátlanság Több országos fórum után szerdán Pécsett került sor a Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezetének nyílt fórumára a pedagógusok új bértarifájáról és a közalkalmazotti törvény mó­dosításáról. Az érdeklődőknek Soós Gá­bor a PDSZ szóvivője és Mol­nár Péter ügyvivő fejtette ki a PDSZ álláspontját.- A Parlament november 30-án módosította a közalkal­mazottak jogállásáról szóló tör­vényt, melynek értelmében 1994. január 1-jén életbelép az új bértarifa-rendszer. A bizott­sági viták alapján a kormányzat azokat a módosító javaslatokat támogatta, amelyek csökkentik a bértarifa bevezetésének pénz­ügyi terheit. Ennek értelmében heteken belül új besorolásokat kell készíteni. A bértábla legfel­sőbb sávját jelentő ,,F’ fizetési kategóriába kevesebb pedagó­gust lehet bésorölni, azaz csök­kenteni kell ezen tanárok körét, de a kötelező besorolások felté­telei is szigorodtak. A jelenlévőket különösen a 13. havi fizetés érdekelte.-Szigorúbbak lettek a 13. havi fizetés megszerzésének fel­tételei. Legalább 6 hónapi köz­alkalmazotti jogviszony után időarányosan kell adni. Nem mérlegelés tárgya, hanem köte­lezően jár. A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell venni a törvény bevezetése előtti összes munkaviszonyt. Nem kerül azonban beszámí­tásra sem a jubileumi jutalom, sem a végkielégítés megállapí­tásakor. A 13. havi fizetésnél a javaslatban nem szerepel a GYES és a GYED, mert csak 30 nap számít bele, a többi időt fi­zetés nélküli szabadságnak, azaz a közalkalmazotti jogvi­szony szüneteltetésének tekin­tik. Az idei évre járót jövőre még lehet perelni. Az öt éve alakult PDSZ tár­gyalásos alapon törekszik a megoldásokra, de csupán a közoktatásban dolgozók 10%-a jelenti a tagságát.- Az önkormányzatoknak nagy a felelőssége. A fizetési besoroláshoz egy esetleges má­sodik diploma elismerése jogi­lag a munkáltatóhoz tartozik, de a törvény helyet enged a mérle­gelésnek, így nem zárható ki az önkormányzati behatás. A bértábla 1994. évi beveze­téséről szólva a PDSZ ügyvi­vője nem látja biztosítottnak a költségvetésben a fedezetet. Előre vetíti egy februári kon­fliktus lehetőségét, ha nem lesz a borítékban az új bértarifa szerinti pénz. Rozvány Gy. A tárgyalóteremből Minekutána a Tisztelt Ház a minap tervbe vette, hogy a vál­lalkozók közül eztán azok is adózni fognak, akiknek szakadt gatyájukból a hátsó részük ki­kandikál (mert okos honfitársa­inknak köszönhetően jövőre a veszteséget is megadóztatják), bizony érdemes elgondolkodni rajta, vajon nem célszerűbb-e, ha az ember inkább otthon ül, s vátja a sültgalambot, mintsem, hogy belevállalkozzon a nagy bizonytalanságba. Vállalkozni ugyanis egyre nehezebb foglalatosság. Még akkor is, ha az embernek végül lenne miből adóznia - miként ezt az alábbi példa is bizonyítja. Nem tudom, tényleg így van-e, mindenesetre úgy sejtem, a bizniszben a legnagyobb bűnt akkor követi el a vállalkozó, ha egy másik vállalkozót ver át. Itt pedig ez történt. Nevezetesen, hogy a - hirdetéseinek gyakori­ságát tekintve legalábbis - egyik legjobban menő pécsi magáncég megrendelte egy má­sik vállalkozástól a szerelőcsar­noka átalakítását, most meg nem hajlandó fizetni érte. Nem mintha nem tetszene az elvég­zett munka. Csak úgy. Április óta. A kőművesek pedig hiába küldözgették a leveleket, hiába mentek immár a bíróságig, a megrendelő a füle botját se mozgatja, ami talán azt jelenti, esetleg fizetni se akar. A dolgot a jegyzetíró igazából csak a már fent említett hirdetési kedv mi­att furcsállja. Mert a szóban forgó nemfizető a 650 ezer fo­rintos építési számlánál a me­gyében előforduló lapokban az utóbbi időben többet is elhir- detgetett. Már, ha a hirdetésekért fize­tett egyáltalán. Nem tudom, hogy van ez, de ha mondjuk egymagámban be­ülnék kedvenc vendéglőmbe, hogy a szokásos babgulyás, meg egy korsó jófajta ser társa­ságában elolvassam az aznapi sajtót, igen kínosan érezném magam, ha fizetéskor derülne ki: üres a bukszám. Arról meg nem is beszélve, hogy úgy ren­delni, hogy az ember eleve sejti, fizetni nem tud, az én szemem­ben igen nagy disznóságnak tű­nik. Nem mintha svájci interná­tusbán tanítottak volna az eti­kettre. Na, a szóban forgó ügy jelen­leg ott tart, hogy a pécsi városi bíróság a 650 ezer forint 40 szá­zalék kamattal növelt összegé­nek és mintegy 70 ezer forint egyéb költségnek a megtéríté­sére kötelezte az alperest. A végállomás pedig akár a végrehajtó is lehet. Mert rend­nek kell lennie. Pauska Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents