Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-13 / 340. szám

1993. december 13., hétfő A mai nap üj Dunantüii napló 5 60-70 centiméteres hó alól ásták ki Zalában a fákat A fenyőárak az égig nyúlnak A napokban jelentek meg Pé­csett az első fenyőfák, jelezve a karácsony sürgető közelségét. Ezüstvasárnap a város több pontján is kínáltak fenyőfákat, a legolcsóbban a vásártéren lehe­tett hozzájutni a sima lucfenyő­höz, mert 200 forintért adták méterét. Néhány méterrel távo­labb egy egész teherautónyi fa érkezett Szigetvárról, azonban ezeket már darabra árulták. Nagykanizsáról maga a termelő hozta el a fenyőfákat, 300 forin­tot kért méteréért. Mint el­mondta, a múlt hét közepén még 400-500 forintért számí­totta, azonban kénytelen volt engedni az árból. A pécsi Vásárcsarnok elé is kipakolta a fákat a csurgói ter­melő. A lucfenyőnek 500 forint métere, a duglászfenyőért 1000 forintot kért méterenként, míg a normandfenyő bizonyult a leg­drágábbnak, 1500 forintba ke­rül métere. A feketefenyő leg­inkább darabra megy, nagyság­tól és alaktól függően 3000-5000 forint az ára. A városban a legnagyobb fe­nyőfa-kínálat talán a Búza tér mellett lévő szabad területen van, itt több őstermelő is árusít, akik Zala megyéből, Belezna környékéről érkeztek. Ezernél is több fenyőből válogathatnak, kinek kinek a lucfenyő, a nor­mandfenyő, ezüstfenyő, fekete­fenyő, erdeifenyő, kékduglász fenyő tetszik. A lucfenyőnek 400-500 forint métere, az ezüst­fenyő pedig 1000 forintba kerül méterenként. A normandfenyő 10-15 év alatt nő meg 2-4 méte­resre, ezért ez a legdrágább, a két méteres fa 3000-4000 forint. Latin János, Makár György, Kiss Istvánná és Makár Tibor zalai őstermelők elmondták, már több éve ide hozzák a fe- • nyőket eladni, viszont idén a ta- - valyi mennyiségnek csak a felét vágták ki.- Nagyon megszenvedtünk a kitermeléssel, 60-70 centis ha­vat kellett eldobálni, hogy hoz­záférjünk a fenyők tövéhez. Tízezer forintot fizettünk a helypénzért és a szállítási költ­ségekért, a csemete ára 10-20 forint, 5-6 év munkája fekszik benne. Sok fát elloptak, a vevők pedig magasnak találják az ára­kat. A termelő nem tudja ol­csóbban adni. Hajdú Zs. Pécsett, a 48-as téren a hétvégén megkezdődött a fenyőfák vására Fotó: Läufer László Napsütötte ezüstvasárnap Kézművesek is kínálják igényes termékeiket Pécsett, a Helyőr­ségi Klubban rendezett karácsonyi vásáron Fotó: Läufer L. Szombaton még azt voltunk kénytelenek írni: ólomszínű „ezüstszombat”, mert valóban: cudar idő volt, s ez sokakat késztethetett a megfontolásra: induljanak-e vásárolni. Nos, az időjárás csak a fedetlen helyek­ről zavarta el az embereket, a bevásárlóközpontokban annál nagyobb volt a tömeg és a tény­leges vásárló. A szombati gyors körképünk szolgált néhány meglepetéssel. Mindenek előtt azzal, hogy mi­közben általában szegénynek mondhatjuk magunkat, elké­pesztő összegek vándoroltak a kasszákba. Többen nem haboz­tak akár 30 000 forintot kifi­zetni egy Lego-ért, s a slágerek között volt az ugyancsak fölöt­tébb drága játék, a Super Nin­tendo is. Úgy tűnik, a vásárlói szoká­sok nem változnak egyik napról a másikra, mert ezüstvasárnap is tolongott a nép a boltokban. Keszler Anna, a FEMA gazda­sági igazgatója szerint a tegnapi forgalom mintegy 20 százalék­kal haladta meg a tavalyi ezüst­vasárnapét. A FEMÁ-ban egyébként a dolgozóknak közel 70 százaléka teljesített szolgála­tot. Mint megtudtuk, elsősorban a galériát rohamozták meg a vevők, ott is a műszaki osztályt. Szombaton még a sport- és já­tékosztályon voltak a legtöb­ben. Hasonló képről számolt be Zentai Ferenc, a Konzum ügy­vezető igazgatója is. Becslése szerint az ezüstvasárnapi for­galmuk 4 millió forint körül járt, s náluk a játékok és a könyvek voltak a slágeráruk, de nagyon sokan éltek az akciók nyújtotta kedvezményekkel is. Például feltűnően sokan vásá­roltak a most viszonylag olcsó női kosztümökből. A Konzum- ban is nagy forgalomra számí­tottak, ezért a teljes személyzet 80 százaléka volt a „fedélze­ten”. Mészáros A. Országos pártválasztmányi ülések Az MDF a hétvégén tartotta országos választmányának ülé­sét Laki telken. Andrásfalvy Bertalan a választmány tagja elmondta, nyugodt légkörben zajlott az ülés, pénteken és szombaton meghallgatták a me­gyei elnökök beszámolóját, ezt követően Szabó Tamás vázolta a választási kampány előkészü­leteit. Kulin Ferenc a program- alkotás menetéről tartott elő­adást, Barsiné Pataki Etelka az Expó előkészületekről, Szabó Iván a gazdasági fellendülés le­hetőségiét vázolta. A pénzügy- miniszter kiemelte, napjainkra 28 százalékkal csökkent a ma­gyarországi bérmunkaexport. A Lezsák Sándor tartotta sajtótá­jékoztatón elhangzott, az eset­leges új miniszterelnök szemé­lyének kijelölésére összehívják majd az országos választmány és a parlamenti frakció közös ülését, a döntés eredményét egyeztetik a koalíciós pártokkal is. A FIDESZ választmányi ülé­sével kapcsolatban dr. Mikes Éva, az országos választmány tagja elmondta, az egyik legfon­tosabb téma volt az 1994. első félévének költségvetése, mert ez tartalmazza a választási kampány kiadásait is, ezt 5 tar­tózkodás mellett elfogadták a választmány tagjai. Viszonylag alacsony összeget állított be erre a célra a FIDESZ. A ta­nácskozás másik legfontosabb témája a FIDESZtSZDSZ kö­zött a választási együttműködés terén létrejött megállapodás ra­tifikálása volt. Ez alapján a vá­lasztási együttműködés kiter­jeszthető még a Vállalkozók Pártjára és az Agrárszövetségre, azonban kizárja ebből a szövet­ségből az MSZP-t és a mai kormányzati koalíció pártjait. Az MSZP választmányi ülé­séről Kunszt Márta elmondta, lényegében elkészült a válasz­tási programjuk. Ennek egyik legfontosabb része a Bé- kesi-féle gazdasági program, amelyet elfogadott a választ­mány. Ezt követheti a többi nyolc szakmai részprogram ki­dolgozása - egészségügyi-szo­ciális, oktatási-kulturális, nőpo­litikái, parlamentarizmus-al­kotmányjog, egyebek -, ame­lyeken jelenleg a szakértők dolgoznak. A gazdasági prog­ram egy kiegyensúlyozott munka része, ez az alapja a többi részprogramnak is. A szakmai programra alapozva részben megfogalmazták a po­litikai programot is. Hajdú Zs. Esélyegyenlőség 2000 Ormánsági alapítvány a betegellátásért Magyarországi németek (Folytatás az 1. oldalról) Hambuch Géza sikeresnek ítélte a közgyűlés munkáját, mint mondotta több ajánlást is elfogadtak, melyek megvalósí­tása a országos választmá­nyukra vár. A tanácskozás nem öltött panasznap jelleget, in­kább a feladatok, a tennivalók kerültek terítékre. Az októberben hatályba lé­pett kisebbségi törvény alapján például lehetősége nyílik a né­metségnek arra, hogy kulturális autonómiájukat megteremtsék, hogy gyermekeik kétnyelvű, az eddigieknél jobb minőségű óvodákba, általános- és közép­iskolába járjanak. Mindent megtesznek a magyarországi németek azért is, hogy a Tv-ben és a rádióban hosszabb műsor­időt kapjanak nemzetiségi prog­ramjaik, s hogy az írott sajtóban is nagyobb teret nyerhessenek. Céljaik elérésében számíta­nak a magyarság és anyaorszá­guk támogatására is, ám úgy íté­lik meg, hogy elsősorban ön­maguknak kell az előrelépésért áldozatokat hozniuk. B. N. Az ormánsági 48 település önkormányzatainak zöme, több vállalat, vállalkozó és magán- személy támogatásának kö­szönhetően az sellyei bejegy­zésű Esélyegyenlőség 2000 nevű alapítvány sikeres műkö­déséről adhatunk hírt. Az alapítvány célja, hogy az Ormánság területén a sürgős­ségi betegellátás tárgyi feltételei javuljanak, a helyszíni beavat­kozás lehetőségei bővüljenek. Mint Hortobágyi Ottó mentő­tiszt, kuratóriumi elnök kifej­tette, azt szeretnék elérni, hogy az érintett 18 ezer embernek a fejlettebb térségekben lakókkal esélyegyenlőséget biztosíthas­sanak. Egyszerűbben fogal­mazva: az itt élőknek a balese­tek, az életveszélyes rosszullé- tek esetén hasonló esélyük le­hessen az életben maradásra, mint mondjuk a nagyvárosok, és azok közelében lévő telepü­lések polgárainak. A sellyei mentőállomást, an­nak járműparkját látva (Toyota mentőautók teljesítenek szolgá­latot) szerencsére már szó sincs lehangoló képről. Ám mint Hor­tobágyi Ottó megjegyzi, az sem mindegy, hogy milyen műsze­rekkel tudják felszerelni a mo­dem gépkocsikat. Az Esély- egyenlőség 2000 alapítvány e téren jelenthet előrelépést. Mivel a térségben nincs fek­vőbeteg intézet, az esetenként egyórás szállítási idő tragikus végkifejletet jelenthet az életve­szélyben lévők számára. Ezért kap hát nagy szerepet Sellye, Vajszló térségében a sürgősségi betegellátás, amely csak a kor­szerű technika alkalmazásával lehet igazán hatékony. E technika megalapozását segíti elő az a csaknem egymil­lió forint, amely az idei év vé­géig az alapítvány számlájára befolyt. A pénzből a legjelentő­sebb beszerzést egy mobil, a mentőautóban üzembehelyez­hető pacemarker (szívritmus szabályozó) jelentette, amely igény esetén a háziorvosok ké­résére az életveszélyben lévő betegekhez szállítható. B. N. Nyílt horgászfórum A jövő évi horgászati feltéte­lekről, lehetőségekről lesz szó azon a nyílt fórumon, amelyet az egyesületek Baranya megyei Szövetsége rendez Pécsett, a Vasutas Művelődési Otthonban. A kedden délután fél 5-kor kez­dődő tájékoztató egyik fő célja: eloszlatni azokat az elterjedt tévhiteket, amelyek bizonyta­lanná tették a horgászokat ré­szint a költségek, részint a szükséges engedélyek területén. Elmarad a Horvát Színház mára tervezett előadása Antall József miniszterelnök halála miatt elmarad a Pécsi Kisszínházban a Horvát Szín­ház ma este 19 órai kezdéssel tervezett előadása. A rendezők és a társulat kéri a már jegyet váltott nézők megértését. A „Színház elfoglalása” című da­rabot egy nappal később, ked­den 15 órakor adják elő ugyan­csak a Kisszínházban. A meg­vásárolt jegyek érvényesek, vagy a helyszínen, a pénztárnál visszaválthatók. Túri Piroska Tenkes-hegyi pincéje is várja a falusi turizmus kedvelőit Fotó: Läufer László Belekerülni a világturizmus vérkeringésébe A falusi vendégfogadásé a jövő Egyértelmű tény, a világ idegenforgalmi bevételeinek jó részét ma már nem a zajos, óriási vendégtömeget fogadó, a pihenést már nemigen szol­gáló, de az idegenforgalmi köztudatban élő közismert, prospektusokban gyakran sze­replő helyek adják. A napi munka forgatagában megfáradt emberek sokkal in­kább igénylik a kikapcsolódá­sukat szolgáló, csöndes pihe­nést, amihez természetesen az is hozzátartozik, hogy a lakó­helyén már megszokott, ké­nyelmét biztosító szolgáltatá­sok is rendelkezésére álljanak. A nyugati világ falusi tu­rizmusa már több mint egy év­tizede virágzó üzletág, hogy csak mást ne mondjunk, nyu­gati szomszédunkban, Auszt­riában az idegenforgalmi be­vételek jó részét ebben az üzeltágban termelik ki. Ná­lunk csak az utóbbi években kezdik felfedezni ennek gaz­dasági jelentőségét, ám a szervezés, a központi támoga­tás itt még meglehetősen gyermekcipőben jár. Igaz ugyan, megalakult az érdek- védelmi szövetség, amely a nemzetközi szervezetekkel is kapcsolatban áll, ám ha ehhez nem járul központi segítség - mondjuk jelentős adókedvez­mény, vagy a beruházásokhoz hitelkamat-hozzájárulás -, az ágazat nemigen tud fejlődni. A „lobbi” viszont helyileg is rendelkezésre áll, hiszen tegnap a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Szövetségén belül Turony községben meg­alakult a baranyai szervezet. Mint Csáki Csaba, a szövetség elnöke megerősítette: azt sze­retnék, ha a megyei egyesület a helyi lehetőségeken belül használná ki az adottságait, az eországos szövetség pedig biz­tosítaná a bel- és külföldi kap­csolattartást, a propaganda szervezését. Az újdonsült szervezet el­nökévé Túri Piroskát válasz­tottak, aki legfőképpen azt a cél jelölte meg: a megyében, de azon kívül is a pihenésre vág/ók minél többen és minél jobban ismerjék meg a bárá­ny; lehetőségeket. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents