Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-08 / 335. szám

1993. december 8., szerda Kultúra - Oktatás új Dunántúli napló 7 Tizenkétosztályos német-magyar iskolaközpont Nyelv, kultúra és oktatás Kétszázhatvanmilliós beruházás Pécsett Húsz kérdés - húsz felelet (3.) Az új lakástörvény Több százezer állampolgárt érint az 1994 január elsejével hatályba lépő új lakás- és helyiség törvény. Mennyi lakbért fo­gunk fizetni? Kik vásárolhatják meg a lakásukat, és kik nem? Mi lesz a jó és a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználók­kal? Kik folytathatják a lakásbérleti jogviszonyt? Összeállítá­sunkban ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ - a parag­rafusok segítségével. Liszt Múzeum Bayreuthban A híres magyar zongoramű­vész és zeneszerző, Liszt Fe­renc halálának 182. évforduló­ján múzeumot nyitottak Német­országban, Bayreuth városában. Az emlékhely abban a házban talált otthonra, amelyben Liszt utolsó napjait töltötte és amely­ben elhunyt. A múzeum anyaga egy híres műgyűjtőtől, a mün­cheni pianistától, Ernst Burger- től származik. Az emlékek so­rában mintegy 300 kép, kotta, kézirat, metszet látható. Bayre­uthban korábban helyreállítot­ták Liszt Ferenc háborúban le­bombázott sírkápolnáját is, így a város méltón őrzi a nagy mű­vész emlékét. Török új csapata Svájcban magyarul A magyar zenei élet sajátos műfaját képviselő legendás Mini együttes vezetője, Török Ádám új csapatával, a RAB B-bal a közelmúltban Svájcban koncertezett. Három héten keresztül, ösz- szesen tizenöt koncerten Téptek fel Svájc legnagyobb zenei klubjaiban, többek között Ba- selben és Bemben. A RABB együttes tagjai között van Török Adám (fuvola, ének) mellett a Piramisból jól ismert Závodi János (gitár), Köves Miklós (dob), a Besenyő Blues Band ex-szaxofonosa, Muck Ferenc és a Beatrice volt basszus gitá­rosa, Zsoldos Tamás. Az együttes a svájci klubok­ban magyarul énekelt. Török Ádáift szerint éppen ez tetszett a közönségnek. A legnagyobb si­kere a Gőzhajó című számuk­nak volt, de a Hívj fel! című új dal is rendkívül népszerű lett a svájci közönség körében. Sikerük titkáról Török Ádám a következőket mondta:- Nagyon jól kell játszani, hi­szen óriási a kínálat. Nemcsak kuriózumnak számít a zenénk, hanem színvonalában is megüti a mércét. Január 15-én egy újabb meghívás alapján megint Svájcba utazunk, három héten át koncertezünk majd. Ligeti Andrást visszavárják Japánban A magyar zenei élet repre­zentánsa, Ligeti András karmes­ter kirobbanó sikerrel vezé­nyelte Japánban, november 25-én és 26-án - egy-egy Beet­hoven esten - Kanazawa Kama­razenekarát. E távol-keleti együttest Hiroyuki Iwaki alapí­totta, s tagjai között számos nagy hírű európai muzsikus is játszik. Ligeti András sikere nyomán újabb meghívásokat kapott Japánba. Négy-öt évvel ezelőtt kezdett el érlelődni az a gondolat, amely az általános iskola első osztályától az érettségiig össze­fogná és eredményesebbé tenné a német nyelvtanítást Pécsett. Kétnyelvűség Mindezt dr. Frank Gábortól, a Tiborc utcai Német-Magyar Tanítási Nyelvű Iskola igazga­tójától tudtuk meg. A jelenleg még általános iskolában eddig is nagy hangsúlyt helyeztek mind a két nyelv képzésére. Az alsó tagozaton a nyelvtanításon kívül a környezetet és az éneket tanítják németül, a felsősök kö­rében pedig három elméleti tárgy oktatása folyik német nyelven: a történelemé, amely nagyon fontos az identitás kia­lakításához, a magyarországi németség és magyarság egy­másra hatásának, kultúrájának megismeréséhez; ezen kívül a földrajzé és a biológiáé. Tizenkét osztály A tizenkétosztályos iskola a jövő tanévtől minden valószí­nűség szerint valósággá válik, hiszen a jó idő beálltával meg­kezdődik egy kétszázhatvan milliós beruházás, melynek hatvan százaléka önkormány­zati pénzből, negyven százaléka pedig az 1991-ben megpályá­zott és elnyert állami céltámo­gatásból valósul meg. Felépül, s remélhetőleg a jövő év augusztus végén át­adásra kerül egy gimnáziumi szárny nyolc tanteremmel, szá­mítástechnikai szaktanterem­mel, kémia és biológia előadó­val, könyvtárral, és elkezdenek építeni egy úgynevezett több­célú termet, amely jövő év no­vember végére készül el; ahol délelőtt testnevelési órákat tar­tanak majd, délutánonként pe­dig különböző rendezvényeket: itt működne a német néptánc­szakkör, a kórus, honismereti és egyéb kiállításokat is rendezné­nek, s ínég az is elképzelhető, hogy lakossági és egyéb célokat is szolgálna. Hatvan fővel A gimnázium két osztállyal - 30-30 fővel - indul, egyrészt a mostani nyolcadikosok közül folytathatja itt a kilencedik év­folyamon tanulmányait az, aki meg tud majd felelni a felvételi követelményeknek, és jelent­kezhet bárki a megye kétnyelvű általános iskoláiból, aki jó átla­got ér el az érettségi tantár­gyakból. A felvételiző diáknak csoportos német nyelvű beszél­getésen kell részt vennie, meg kell tudni oldania bizonyos, nem túl magas színvonalú, ma­tematikai feladatokat, jól kell vizsgáznia magyar helyesírás­ból, és az sem árt, ha rendelke­zik némi fogalmazási készség­gel. Tájékoztató A felvételikkel kapcsolatban egyébként december 10-én, pénteken három órakor tájékoz­tatót tartanak az érdeklődőknek a Lenau-házban. S bár az iskola vezetésének megvannak az el­képzelései a tizenkét osztályos iskolaközpont működtetéséről, az itt felmerülő igényeket, el­képzeléseket megpróbálják majd érvényesíteni. Távlati tervük az, hogy a két gimnáziumi osztály majd elvá­lik egy nyelvi humán, illetve egy reál tárgyakat magasabb óraszámú képzéssel megvaló­sító osztállyá. A tankönyvek Az igazgató elmondta, hogy nagyon jó kapcsolatokat alakí­tottak ki osztrák és német part­nerekkel, így jónak mondható a tankönyvellátásuk; az osztrák és német nyelvkönyvek, illetve szaktankönyvek jóval korsze­rűbbek és használhatóbbak, mint magyar megfelelőjük. Gond van viszont a német nyelvű magyar történelmet tár­gyaló könyvekkel, amelyek egyelőre, a magyar történelem- könyvek fordításai csupán, s nem nagyon használhatóak. Új tanárok A bővüléshez természetesen új tanárokra is szükség lesz, ezért pályázatot írnak ki egye­temi végzettségű, a szaktantár­gyakat németül tanító, gyakor­lattal rendelkező tanárok ré­szére. S bár a beruházás magyar forrásokból fog megszületni, számítanak külföldi segítségre is, elsősorban a könyvtárfejlesz­tésben és modem oktatási esz­közök beszerzésében, hiszen európai szintű oktatást európai szintű eszközökkel lehet ma már megvalósítani. S bízni lehet abban, hogy a város eddigi né­met-magyar nyelvű gimnáziu­mában, a Leöweyben megszű­nik majd a zsúfoltság, s hogy az új iskola beindulásával nem fognak a város kollégiumi gondjai megnövekedni.Cseri L. 8. Mit kell tudni a lakbé­rekről? A hatályos jogszabályok sze­rint a lakbérekre a következő előírások érvényesek: Összkomfortos lakás eseté­ben a lakbér négyzetméteren­ként 22 forint. Összkomfortos­nak minősül az a lakás, amely­ben 12 négyzetmétert megha­ladó alapterületű lakószoba, fő zőhelyiség, fürdőhelyiség és vécé van, közművesített, meleg vízzel ellátott és központi fű­tésű. Komfortos lakás esetében a lakbér négyzetméterenként 15 forint. Komfortos az a lakás, melynek 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobája, főzőhelyisége, fürdő- helyisége és vécéje van, köz­művesített, melegvizszolgálta- tással ellátott és egyedi fűtésű. A félkomfortos lakás bére négyzetméterenként 7,50 forint. Az a lakás minősül félkomfor­tosnak, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmé­tert meghaladó alapterületű la­kószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, vécével ellá­tott, közművesített, víz, villany van és egyedi fűtésű. A komfort nélküli lakások bére négyzetméterenként 4,50 forint. Komfort nélküli az a la­kás, amely nem felel meg a fél- komfortos lakás követelménye­inek, de legalább 12 négyzetmé­tert meghaladó alapterületű la­kószobája, főzőhelyisége van, egyedi fűtésű, biztosított a vé­céhasználat joga és a vízvétel lehetősége. Az 1993 július 1 után bérbe­adott szükséglakások havi lak­bére 2,40 forint. A lakbér mér­tékét értéknövelő és csökkentő tényezők is befolyásolhatták. Például kiemelt övezetben leg­feljebb 50 százalékkal növel­hető a lakbér, az ipari és egyéb kedvezőtlen területeken fekvő lakásoké viszont 25 százalékkal csökkenthető. Az új jogszabály 1994. június 30-ig lakbérstopot ír elő, ugyanakkor .felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy 1994 júniusa után a lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői - kom­fortfokozata, alapterülete, mi­nősége, a lakóépületen belüli fekvése szerint és a szerződés keretében a bérbeadó által nyúj­tott szolgáltatások - figyelem- bevételével határozza meg. A lakbér mértékét és a lakbérhez nyújtható szociális támogatást, illetve annak feltételeit az ön- kormányzatoknak rendeletben kell majd rögzíteniök. A támo­gatást szabályozó rendeletnek figyelembe kell vennie a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeit. Egy példa. A lakótelepi össz­komfortos 60 négyzetméteres, 1+2 félszobás lakás bérét az ön- kormányzat mondjuk közepes árszínvonalon, négyzetméte­renként 50 forintban állapítja meg. A lakásban két felnőtt és két kiskorú gyermek él, a szü­lők átlagjövedelműek. Helyze­tükre való tekintettel a bérbe adó úgy dönt, hogy az átlag lak­bért fizessék. Előfordulhat, hogy az egyik szülő munkanél­külivé válik vagy tartósan meg­betegszik, netán rokkant lesz. Ekkor az önkormányzatnál lak­bértámogatásra tarthat igényt a család. Ilyen esetben tehát nem változik meg a lakás bére, de a családnak kevesebbet kell fizet­nie. A lakbértámogatás lehet pénzbeni juttatás vagy határa zott, illetve határozatlan időre adott engedmény. Ha a bérlők elköltöznek a lakásból, az új la­kóval kötött szerződésben - ha­csak szociális körülményei azt nem indokolják - ismét az ere­deti önkormányzati rendeletben előirt lakbért kell megállapítani. 9. Mi történik a bérlőkkel, ha elválnak? Ha a lakásban mindkét házas­társnak bérleti joga van, akkor a házasság felbontásakor a bíró­ság dönt a lakáshasználatot ille­tően. A kiskorú gyermek lakás- használati jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. Ha a lakás valamelyik házastárs önálló bérleménye volt, akkor a lakáshasználati jog őt illeti meg. A bíróság a másik felet csak akkor jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a gyereket nála helyezi el. A bíróság egyébként - ha a lakás alapterülete, beosz­tása, helyiségeinek száma lehe­tővé teszi - válás esetén általá­ban megosztja a lakást. Nem osztható meg a lakás- használat, ha az a volt házastárs vagy a kiskorú gyermek érde­keit súlyosan sérti. Ebben az esetben a bíróság megszünteti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezi az egyik házastársat. Megszüntetheti azonban a jogviszonyt úgy is, hogy előírja a közös lakás két másikra történő cserélését. 10. Hogyan változik a tar­tási szerződés? A bérlő továbbra is csak a bérbeadó hozzájárulásával köt­het tartási szerződést. Megta­gadhatja az önkormányzat a hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora alapján a bérlő tartásra nem szorul vagy az el­tartó nem képes a tartásra. Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül köt tartási szerződést, a bérlő halála után az eltartó nem folytathatja a la­kásbérleti jogot. Á tartási szer­ződés megkötése után mind az eltartott, mind az eltartó - kis­korú gyermekük kivételével - csak a másik fél beleegyezésé­vel fogadhat be más személyt a lakásba. Hozzájárulásuk egyéb­ként olyan személyek esetében is szükséges, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is a lakás­ban lakhatnának. A bérlő halála után az eltartó folytathatja a lakásbérleti jogvi­szonyt és köteles változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani a lakáshasználatot mindazok számára, akik a bérlő halálakor jogszerűen a lakásban laktak. A törvény különbséget tesz az 1994 január 1 előtt meg­kötött és a január 1 után létre­jövő tartási szerződések között. Az 1994 január 1 előtt kötött szerződések esetén a bérlő ha­lála után az eltartó akkor foly­tathatja a lakásbérleti jogvi­szonyt, ha a tartási szerződés jóváhagyásától legalább 1 év telt el, s az eltartó a bérlő halá­lakor legalább 1 éve már ál­landójelleggel a lakásban lakott és teljesítette tartási kötelezett­ségét. A törvény hatálybalépése után kötendő szerződések ese­tén az eltartónak és az eltartott­nak nem kell együttélnie a la­kásban ahhoz, hogy a lakásbér­leti jog folytatható legyen. A bérlő halála után akkor száll az eltartóra a lakásbérleti jog, ha a bérbeadó korábban hozzájárult a tartáshoz, az eltartó teljesítette tartási kötelezettségét, életjára­déki szerződésre történő módo­sítás esetén az életjáradékot rendszeresen fizette, s ha a bér­beadó hozzájárulásától a bérlő haláláig legalább 1 év telt el. Ha a bérlő halálakor a lakásbérlet folytatására jogosult személy is lakik a lakásban, az eltartóval meg kell állapodniuk, melyikük folytatja a lakásbérleti jogot. A törvény a tartónak biztosit el­sőbbséget. (Folytatás a csütörtöki számunkban.) „Csak egyetlen betű legyen meg!” Rejtvény fej tők Nagy Lexikona II. 1992. karácsonyára jelent meg a Rejtvény fej tők Nagy Lexikona, melyet örömmel fo­gadtak a rejtvényfejtést kedve­lők. Ugyanakkor sok levél ér­kezett a kiadóhoz, a szerzők­höz, hogy mit hiányolnak a könyvből azok, akik rendszere­sen használják a lexikont. Most 1993. karácsonya előtt kézbevehetik az érdeklődők a Magyar Világ Kiadó gondo­zása, dr. Garami László - aki egykoron a Dunántúli Napló rovatvezetője volt -, G-né Goldstein Edit, Gergely István munkája eredményeként a Rejtvényfejtők Nagy Lexikona II. kötetét. A szerkesztők nem az első kötet „Bővített kiadá­sát”, vagy .javított kötetét” ad­ják közre, hanem az vezette őket, hogy lehetőleg minél töb­bet tartalmazzon az új lexikon azok köréből, melyeket az ol­vasók az elsőből hiányoltak. Megfogadva a tanácsokat, tel­jesítve a teljesíthető kéréseket, az első kötethez csak küllemé­ben és szerkezeti felépítésében hasonló, új második, kötetben megtalálhatja a rejtvényfejtő többek között hazánk vala­mennyi települését - itt említ­jük, hogy például Baranya me­gyéből 319 település neve ta­lálható vízfolyását, tavát; a legismertebb hazai és külföldi költők, regényírók műveinek címét - csak példaként: Csorba Győző 14, Pákolitz István 12 kötetének címe olvasható - könnyűzenei együttesek, szer­zők, szólisták legjavát, szinte valamennyi művészeti ág fő stílusirányzatát és ezek képvi­selőit, a világ legismertebb po­litikusait, stb. Már az első kötet megjelenésekor felhívtuk a fi­gyelmet arra, hogy a könyv nemcsak a rejtvényfejtők szá­mára hasznos olvasmány, ha­nem közismereti lexikonként is érdekes. A II. kötet gazdag tar­talmával igazolja ezt a megál­lapítást. A szerzők lexikonuk szlo­genjének: „Csak egyetlen betű legyen meg! ” választották. Ugyanis a könyv abban külön­bözik minden elődjétől, hogy szavai, szócikkei oszlopokba rendezettek, s a betűk pontosan egymás alá kerültek, a szókincs pedig a betűk száma szerint rendezett. A szócsoportok be­tűszámát az oszlopok balolda­lán lévő számjegyek jelzik, az oszlopok fölötti számjegyek viszont azt mutatják, hogy egy-egy betű hányadik helyen van. Dolgunk csak annyi, hogy egy keresővel „befogjuk” azt a számot, ahányadik betű a kere­sett szóban megvan. Marad­junk egy hozzánk közelálló példánál: a kérdés egy Baranya megyei kistelepülés, mely 9 be­tűből áll, s a megfejtés során a 6. betűként „m” áll rendelkezé­sünkre. Fellapozzuk a könyv 88. oldalát, ahol a 9 betűs Ba­ranya megyei kistelepülések ta­lálhatóak, keresőnkkel végig­megyünk a 6. betűk mentén és máris megvan a megfejtés: Kis­tamási - ugyanis ebben a szó- összetételben az egyetlen olyan 9 betűs település, melynek ó.betűje „m”. Kétségtelen, hogy a Rejt­vényfejtők Nagy Lexikonénak kötetei nem helyettesíteni kí­vánják az agy tornát, de meg­könnyítik a lexikális ismeretek használatát, a rejtvényfejtés so­rán szükséges adatok megkere­sését. Ezért bizonyára szívesen használják majd a második kö­tetet is a rejtvényfejtők, akik részére kedves karácsonyi ajándék lehet, az ugyan nem olcsó, 1090 forint árú, könyv. M. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents