Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-07 / 334. szám

1993. december 7., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 Küldje a Kiadónak Tegnapi számunkban jeleztük, hogy azok az előfizetőink, akiket december 5-ig nem keres fel az Új Dunántúli Napló januártól történő előfizetése miatt a kézbesítőnk, lapunkat megrendelhetik az újságban közzétett megrendelőlapon is. Kérjük, hogy a megrendelőlapot kitöltés után vágják ki és zárt borítékban bélyeg felragasztása nélkül küldjék meg címünkre: Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala ^ 7623 Pécs, Rákóczi út 34. lilEG3EnDELÖLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót és kérem, hogy 1994. január 1-jétől az alábbi címre kézbesítsék: Név:........................................................................ Lakcím (irányítószámmal): .......................................................................... Vá llalom, hogy az előfizetési díjat 1. A kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében □ 2. Az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig............................................... pénzintézetnél vezetett folyószámlámról átutalással egyenlítem ki □ a./ a pénzintézet felé az új megbízást átadom a kiadó kézbesítőjének CD Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra I---1 (3 75 Ft) I__| félévre I I (2250 Ft) I__I 2 hónapra I I (750 Ft) |___| eg y évre I I (4140 Ft) I___I ne gyedévre I I (1125 Ft) l_____| Tudomásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés automatikus megszüntetését vonja maga után. Az előfizetési díj kiegyenlítése érdekében (a pénzintézeti megbízás kitöltése végett) a kiadó kézbesítője az alábbi időpontokban keressen fel: december hó 6-10 között □ de. □ du. □ december hó 10-15 között □ de. □ du. □ december hó 15-20 között □ de. □ du. □ december hó ........... 1993. ... 20-30 között ..........hó □ de. . nap □ du. □ aláírás Egyedülálló matematikaverseny Tavaly az ország 1372 iskolá­jának 31 338 diákja vett részt azon az egyedülálló matemati­kaversenyen, melyet a kecske­méti Zrínyi Ilona nevét viselő általános iskola matematika munkaközössége indított útnak, melyet Baranyában a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános iskola - korábban Siklósi úti iskola - szervezett, koordinált. A tömegeket megmozgató verseny óriási sikert aratott, s e sikerre tekintettel a szervezők az 1993/94-es tanévben ismét jelentkezésre buzdítják a mate­matikához értő kisdiákokat. Mint azt dr. Poronyi Gábor, az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola igazgatója elmondotta, január 14-ig lehet jelentkezni náluk, s a verseny­nyel kapcsolatos előzetes kér­désekre szívesen rendelkezésre áll ő és a verseny megyei szer­vezője Meggyesiné Kürti Mária a 441 -012 vagy a 450-351-es te­lefonon. Szeretnék, ha az idén jelentősen nőne a versenyben résztvevő baranyai iskolák és versenyzők száma. (Tavaly a megyénkből 69 iskola 1746 ta­nulója vett részt.) A verseny több szempontból is egyedülálló. Sem a miniszté­rium, sem más, tanulmányi ver­senyek szervezésével foglal­kozó intézmény nem vesz részt a költségek biztosításában, a pénzek előteremtését a vállal­kozó matematikai munkaközös­ség vállalta magára. E miatt a résztvevők számára 200 forin­tos nevezési díjat állapítottak meg a mellett, hogy reményeik szerint több hazai cég szponzo­rálja majd a vetélkedőt. Pécsett és Baranyában is adott a szpon­zorálás lehetősége, s az Árpád Gimnáziumban váiják a leendő támogatók jelentkezését. A matematika tömegver­senyre harmadik osztályos kor­tól a nyolcadikosokig jeletkez- hetnek - nyolcosztályos gimná­ziumokból értelemszerűen az általános iskolai korú gyerekek -, s az első forduló időpontja március 4-én, az azt követő or­szágos döntő pedig a tavaszi szünetben, Kecskeméten lesz. A megyei verseny évfolyamon­kénti első tíz helyen végzett ta­nulója és az első há rom csapata díjazást kap, s e mellett a számí­tógépes feldolgozás nyomán a versenyben részt vevő iskolák rangsorát is közzé teszik majd. A verseny rangját jelzi, hogy az Árpád Fejedelem Gimnázium és a Janus Pannonius Gimná­zium a legjobbakat mentesíti a matematikai felvételi alól jö­vőre. K. F. Zsúpolás rozsszalma babicákkal A hetvenes években fotós­ként vett részt a kézműves mozgalomban, aztán nyaranta a baranyai Magyarlukafára járt néprajzi táborokba, mígnem 1984-ben családostul letelepe­dett a festői kis faluban, ahol népművelő és a néprajzi műhely vezetője Kékes Tóbiás. Hogy hogyan, miért alakította meg három éve negyedmagával a népi műemlékek felújításával, tetőinek újrazsúpolásával, vá­lyog és paticsfal építésével fog­lalkozó Istók Bt.-t? Csak az egyik, s tán nem is a döntő érve emellett: meg kell élni.- Káizer Adám bácsi, aki saj­nos meghalt az idén, vezetett be a népi építési technológiák rej­telmeibe. ő még az édesapjától tanulta ki a zsúpolást, a patics­fal és a talpasház teljes szerke­zete elkészítésének megannyi szakmai fogását. Ő újította fel a néprajzi műhelynek kialakított magyarlukafai tájházat. Érde­kelt a zsúpolástól kezdve min­den, alkalmi tanoncnak felfoga­dott maga mellé az öreg - em­lékezik Kékes Tóbiás. - Ádi bácsi fia viszont már velünk együtt dolgozik, ő a munkálatok művezetője. Maradjunk a zsúpolásnál, melyre ők a rozsszalmát hasz­nálják. Kézzel aratják és csépe­lik a rozsot, hogy ne törjön a szalmája, amiből kis kévéket, azaz babicákat kötnek, azokat benedvesítve teszik fel a tetőlé­cekre. A babicák széléből font szalmakötéllel különféle kötési móddal erősítik fel a más és más méretű kötegeket, míg a zsúp el nem éri a 40-50 centi vastagságot. A tetőgerincet a Zselicre jellemző sörényes, vagy a Nyugat-Dunántúlon dívó sározott kivitelben készítik. Az előkészített anyaggal virradattól sötétedésig tartó munkával más­fél hét alatt felköthető a zsúp egy egyszerűbb házra. A fo­lyamatosan gondozott zsúptető 15-20 évet is kibír, hacsak, a zsúp egyik legnagyobb ellen­sége, a verébhad nem üt benne tanyát. A nyáron learatott rozsszalmát jó december elejéig felkötni, mert a rágcsálók és a verebek tönkreteszik. Mivel hírmondó is alig ma­radt a népi építészet remekei­ből, így azok eszmei értéke egyre nagyobb, helyreállításuk nagyon munkaigényes, tehát drága. Van munkájuk mégis. Dolgoztak skanzennak is Szent­endrén és Zalaegerszegen, aztán tájházakon. A ladiak úgy akar­ják megmentetni velük az 1800-as évek első felében épült talpasházat, hogy szétbontanák és építtetik újjá turistaszállónak.- A hirtelen jött zord tél be­tett nekünk. Nem tudtuk befe­jezni a szennai és a lakócsai délszláv tájház tetejének javítá­sát, a ladi tájház bontását. A ro­zsot sem tudták elvetni a dob- szai határban, ahol eddig arat­hattunk. Jövőre hol jutunk rozsszalmához? Annak örül, hogy mind több iparművész és építészhallgató tanulgatja mindazt, amit ő Ádi bácsitól és a szakkönyvekből sajátított el. B. Murányi László A KSH Megyei Igazgatósága jelenti Romló életkörülmények, mélyben a baranyai gazdaság Megyénkben az elmúlt évben is tovább csökkent a bányászat jelentősége Fotó: Läufer L. (Folytatás az L oldalról) séggel rendelkező - 50 fő feletti létszámot foglalkoztató iparszer­vezetek bruttó termelési értéke folyó áron számítva a ja­nuár-szeptember közötti idő­szakban mintegy 11%-kal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, összehasonlítható árakon azon­ban csupán közelítette azt. Meg kell azonban jegyezni, hogy e termelésalakulás a megfigyelt szervezeteknél a foglalkoztattak 13%-os csökkenése mellett való­sult meg, ami jelzi az egységek átgondoltabb létszámgazdálko­dását. A különböző iparágak kö­zül jelentősen, 28%-kal csökkent a bányászat termelésének volu­mene, a feldolgozóiparé ugyan­akkor az egy évvel korábbi szin­ten alakult. Csökkent a termelés A megye iparában tartósan ható tényezők következtében - a bruttó termelés összehasonlít­ható árakon számított értéke alapján - a termelési szerkezet némileg módosult. A bányászat súlya a hosszú ideje jellemző le­építések, termelési egységek megszüntetése, a gazdálkodás­ban, fizetőképességben jelent­kező gondok következtében 2,5%-ponttal (6,6%-ra) mérsék­lődött. A feldolgozóipar közel 55%-ot képvisel a megfigyelt iparszervezetek termelési érté­kén belül, hasonlóan az egy év­vel korábbihoz. Ezen belül a hús­iparban és a konzerviparban to­vábbra is érvényesülnek a nega­tív hatások mind a belföldi, mind az exportpiacokon, így az élel­miszereket és italokat gyártók részesedése mintegy 3%-ponttal kisebb volt a termelési értéken belül, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ugyanakkor az előbbiek miatt valamelyest erő­södött a gépipar szerepe. A me­gyei székhelyű iparszervezetek bruttó termelési értékén belül növelni részarányukat csak a napról napra jelentkező szükség­letek kielégítésére szerveződött villamosenergia- ,gáz- ,hő- és ví­zellátás ágazatába tartozó szer­vezetek tudták összességében 2%-pontot meghaladóan. A megyei székhelyű iparszer­vezetek értékesítésének válto­zása hasonló volt a termelés vo­lumenének alakulásához. Az építőipar termelése az utóbbi évek során a gazdaság egészének általános pangásával összefüggésben fokozatosan visszaesett. A mezőgazdaság helyzete az év eltelt kilenc hónapja során to­vább nehezedett. Áz általános rossz pénzügyi viszonyok mel­lett kedvezőtlenül hatott a terme­lést csökkentő, immáron ismét­lődő aszály. Szinte valamennyi jelentő­sebb őszi betakarítású növény hozamalakulására kedvezőtlenül hatott a nyári aszály. A csapadé­kos ősz folytán lassan haladó kukoricabetakarítás 50%-os állá­sakor 5,5 tonna/hektár átlagter­mesre volt kilátás, mely a tavalyi igen alacsony hozamot ugyan meghaladja, de így is csak köze­pesnek mondható, s a korán be­köszöntött tél okozta kiesés nem javítja a még kinnlévő kukorica hozamát. A cukorrépa a betakarí­tás 33%-os állásánál 32,6 tonnát ígért, ami csak a tavalyi alacsony szintet haladja meg, de 3 tonná­val elmarad a két év előttitől, s 5 tonnával az 1986-9o évek átlagá­tól. Félő, hogy ha nem enyhül a tél első szorítása, akkor a földben lévő termés minősége és meny- nyisége is jelentősen romlik. Búzából a gazdaságok 45000 hektár vetését tervezték, a mun­kálatok befejezését azonban megakadályozta a sok csapadék, így mintegy 2,5 ezer hektáron nem került földbe a mag. Az 1993 szeptember 30-i ál­latszámbavétel adatai szerint az állatállomány csökkenése tovább folytatódott. A szarvasmarhák száma az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt. Az állománycsökkenés a ser­téstartásban is folytatódott, bár mértéke kisebb volt az előző évinél. A lakosság nagyobb részének romló életkörülményei többek között a foglalkoztatottság süly- lyedő tendenciájában, s reálkere­setek csökkenésében és az egyre kisebb számú lakásépítésekben tükröződik. Változatlan a munkanélküliség Baranya megyében a megfi­gyelt gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak száma idén az I-m. negyedév során tovább fo­gyott. A csökkenés az elmúlt év azonos időszakához képest 16%-ot tett ki, ennek nyomán 1993 első kilenc hónapjára a munkavállalók átlagos állomá­nyi létszáma 72 100 főre apadt. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ irodái ez év szep­temberében mintegy 26 700 munkanélkülit tartottak nyilván, kb. ugyanannyit, mint egy esz­tendővel korábban. A legtöbben közülük ezúttal is Pécsről, illetve a környező településekről szár­maztak, de széles volt a komlói és mohácsi körzetben élők tá­bora is. Az említett három terüle­ten együttesen az összes munka- nélkülieknek a kétharmada la­kott. A munkanélküliek állomány­csoportonkénti összetétele a megye egészét tekintve az el­múlt egy év folyamán lényegé­ben változatlan maradt. Áz ál- lástkeresőknek egyharmada szakmunkás, közel ugyanek­kora hányada betanított mun­kás volt, 17-17 %-a pedig se­gédmunkát, illetve szellemi te­vékenységet végzett. Miköz­ben a munkanélküliek száma az 1992 szeptemberihez képest jószerivel változatlan maradt, a számukra felajánlott munkahe­lyeké jelentősen, 35%-kal csökkent. Baranya megyében ez év szeptemberében száz munkanélkülire átlagosan öt hely jutott, kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Elfutottak az árak A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1993. I-III. negyedévében mintegy 23 900 Ft-ot tett ki, ez 21%-kal ma­gasabb az egy évvel korábbinál. A legszámottevőbb keresetnö­vekedésre a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (33 %), valamint a szálláshely szol­gáltatás és vendéglátásban (28%) került sor. Előbbi ágazat­ban egyébként a keresetek az át­lagosnál 9%-kal magasabbak voltak, utóbbiban azonban attól igen jelentős mértékben (27%-kal) elmaradtak. Az ipar­ban foglalkoztatottak keresete (25 500 Ft) továbbra is megha­ladta a megfigyelt ágak átlagát, növekedése pedig nagyjából an­nak megfelelő mértékű volt. Az OTP és a takarékszövetke­zetek fiókjaiban a lakosság taka­rékbetétekben tartott megtakarí­tása 1993 szeptemberének végén 24,4 milliárd forint volt, 2,3 mil­liárd forinttal több, mint az el­múlt év végén. Az ez évi növe­kedés ugyan nagyobb volt a ta­valy ilyenkorinál, azonban ebből 2,1 milliárd forintot a devizabe­tétek állománynövekedése tett ki, e betétfajta nélkül csupán 205 millió forint emelkedés mutat­ható ki a takarékbetétek állomá­nyában. Tovább nehezítette az életkö­rülményeket a fogyasztói árak je­lentős emelkedése. Az év eltelt kilenc hónapjának átlagában az árszínvonal összességében 22,8 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A lakosság szé­les körét érinti kedvezőtlenül, hogy legnagyobb mértékben, 30,4%-kal az élelmiszerek ár­szintje nőtt, s némileg megha­ladta az átlagosat a szolgáltatá­sok áremelkedése is. E két kia­dási csoport ugyanakkor olyan termékeket és szolgáltatásokat tartalmaz, melyek többsége nem nélkülözhető, vagy halasztható a családok számára, s a legtöbb esetben nem is helyettesíthető, Legmérsékeltebben, 11%-kal a tartós fogyasztási cikkek árai emelkedtek, míg a ruházkodási cikkek 16,8, a szeszesitalok, do­hányáruk 18,8, a háztartási ener­gia, valamint az üzemanyagokat is magukban foglaló egyéb cik­kek mintegy 22-22%-kal voltak magasabbak az egy évvel koráb­binál. Kevés az új lakás Baranya megyében az év első kilenc hónapjában összesen 448 lakás épült, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az új lakások többsége (közel hatti­zede) az öt városban, ezen belül mintegy fele a megyeszékhe­lyen létesült. A lakások többsé­gét (82%-át) - csakúgy, mint egy évvel korábban - természe­tes személy építette.Továbbra elenyésző az önkormányzatok részvétele a lakásépítésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents