Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-01 / 298. szám

10 aj Dunantaii napló Külföld 1993. november 1., hétfő Versenyfutás a választókért A pártok ismert politkusok körül szerveződnek Tévedés volt a belfasti IRA-merénylet? A „Kutya” tagadja, hogy ő az „Őrült” Menekültáradat A teheráni televízió jelentése szerint Irán négy hatalmas me­nekülttábort állít fel Azerbaj­dzsán területén, hogy elszállá­solja az örmény-azeri háború mintegy százezer menekültjét. A híradás szerint az eddig felál­lított összesen kétezer sátor 28 ezer azerinek nyújthat menedé­ket, és megkezdték további me­nekülttáborok berendezését is, az iráni-azeri határ azeri olda­lán. Irán, amelynek gazdaságát az elmúlt 14 évben próbára tette több millió afgán és iraki mene­kült befogadása, azon munkál­kodik, hogy képes legyen még a határon feltartóztatni az újabb menekült-hullámokat. Lengyel kém Több mint három hete folyik a nyomozás egy, az orosz kato­nai hírszerzésnek dolgozó len­gyel állampolgár ügyében, akit letartóztattak - közölte a len­gyel katonai főügyészség szó­vivője, miután a lapok szellőz­tették az esetet. Az újságok tudni vélik, hogy az illetőt ak­kor vették őrizetbe, amikor tit­kos dokumentumokat adott át a varsói orosz katonai attasénak, akinek emiatt vissza kellett tér­nie Moszkvába. A vádlott, Ma­rek Z. a vád szerint több mint tíz éven át kémkedett először a szovjet, majd az orosz GRU (katonai hírszerzés) javára. Erre nem is akármilyen lehetősége volt, mivel 1989-ig a belügymi­nisztérium elemző részlegén dolgozott. Elkobozzák a király vagyonát A legutóbbi görög választá­sokon hatalomra került szocia­lista kormány bejelentette, hogy szándékában áll elkobozni a trónfosztott uralkodó, Konsz- tantin király görögországi ingat­lanvagyonát. Az erre vonatkozó törvénytervezetet hamarosan a parlament elé terjesztik. Az at­héni kormányszóvivő úgy fog­lalt állást, hogy a királyi család tagjai nem görög állampolgá­rok. Ahhoz, hogy megkapják a görög állampolgárságot, olyan nyilatkozatot kell tenniük, ame­lyikben teljes mértékben elis­merik a monarchiára nemet mondó 1974-es népszavazás döntését. Maffia-vezérek Negyvennyolc embert tartóz­tattak le Dél-Olaszországban, akiket azzal gyanúsítanak a ha­tóságok, hogy Nagy-Britanniá- val, Svájccal és a Közel-Kelet­tel szoros kapcsolatokat tartó kábítószeres hálózatot működ­tettek. A gyanúsítottak a Ndranghetának, a maffia calab- riai változatának tagjai, és hero­int valamint kokaint forgalmaz­tak. Miközben a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező demokra­tikus országokban általában választási maratonról szokás beszélni, Oroszországban a tá­vot tekintve - maradva a sport- hasonlatnál - sprintszámnak tekinthető a jelenlegi választási kampány, amely az indulók előtt tornyosuló akadályok számát tekintve méginkább a 110 méteres gátfutásra hason­lít. Ráadásul nincsenek előfu­tamok, s máris akkora a „ver­senyzők” száma, hogy jófor­mán a pályára sem fér min­denki. Ezért azok vannak előnyben, akik már a startnál jól helyezkednek, illetve eleve előnnyel indulnak. Ezek a „versenyzők” viszont kivétel nélkül a kormányon lévők sora­iból kerülnek ki, ami kérdé­sessé teszi a „futam” tisztasá­gát. Riasztó fölény A sport nyelvénél némileg szárazabb politika nyelvén ez azt jelenti: az Oroszországot és az egész világot megrázó egy hónappal ezelőtti moszkvai vé­res tragédia után az egyik, leg­főbb kérdés az, hogy az elnök és a végrehajtó hatalom riasztó fölénye által jellemzett, az új parlament megválasztásáig ter­jedő időszakban létrejöhetnek- e a demokratikus fejlődés foly­tatódásának feltételei. Magya­rán, milyen lesz a példátlanul rövid és kifejezetten kapkodó választási kampány után meg­választott új orosz parlament összetétele. A tények sorjában. Borisz Jelcin egy hónapja lényegében elnöki rendeletekkel kor­mányoz. Az elmúlt időszak túlkapásai, a szélsőségesekkel egy kalap alá vett mérsékelt el­lenzéki pártok ideiglenes betil­tása - ami már magában is hát­ráltatta a választási kampányu­kat -, a sajtószabadság korlá­tozása eleve rossz előjelek vol­tak. Utóbb a szinte kivétel nél­kül parlamenti képviselőjelöl­tekből álló kormány „válasz­tási tévé és rádió” létrehozását célzó döntése tovább fokozta az aggodalmakat, mivel ez is azt mutatta, hogy a végrehajtó hatalom nem tud, vagy nem is akar ellenállni a kísértésnek, hogy szűk politikai érdekeit , érvényesítse. Három nagy csoport Az oroszországi pártok és szövetségek legfőbb jellem­zője, hogy jórészt ismert poli­tikusok körül szerveződnek. A programok szerint három nagy csoportra lehet osztani a töm­böket. A különbség a refor­mokhoz való viszonyban kere­sendő. A Jegor Gajdar nevével jel­zett, „elnöki” de méginkább „kormánypártnak” nevezett vá­lasztási tömörülés, az Oroszor­szági Választás, lényegében a radikális piaci reformereket tö­möríti. A reformerek másik szárnya az eddigieknél átgondoltabb változásokat akar. Jó esélyt ad­nak a számos ismert demokrata politikust felvonultató Oroszor­szági Deamokratikus Reformok Mozgalmának, vagy másként Anatolij Szobcsak, Gavriil Po­pov és Alekszandr Jakovlev pártjának, akik a mérsékeltebb ütemű és szociális érzékeny­ségű reformok mellett teszik le a garast. Az elnöki ambíciókat is táp­láló Szergej Sahraj, amúgy szin­tén a kormány tagja, saját párt élén vesz részt a szavazáson, s több ponton eltér álláspontja a jelenlegi kabinetétől. Átgondolatlannak tartja a re­formok menetét az ismert köz­gazdász, Grigorij Javlinszkij vezette tömörülés, amely a má­sik két reformer szövetségnél is élesebben bírálja a jelenlegi kormányt. A centrumot az Alekszandr Ruckoj féle, némileg megtépá­zott tekintélyű Polgári Szövet­ség, a volt parlament legna­gyobb frakcióját alkotó Agrár- szövetség, illetve számos szak- szervezet, és más társadalmi szervezet alkotja. Programjaik­ban vannak piacgazdasági ele­mek is, de egészében véve nincs igazán markáns programmal rendelkező közöttük. A harmadik szárnyat az el­lenzék, a Gennagyij Zjuganov vezette kommunisták, illetve a Szergej Baburin által irányított Orosz Össznépi Szövetség al­kotja, amelyek a reformerektől eltérően meglehetősen egysége­sek. A jelentős tömegek élet­színvonalának eséséért a pic- gazdaság bevezetését okolják, ami a választók egy része köré­ben visszhangra találhat. Mindazonáltal egyelőre korai a jóslás a „befutókra” vonatko­zóan. Lesz-e centrum? Az viszont már most biztos-' nak látszik, hogy amennyiben az átgondolt reformok híveinek nem sikerül személyes ambíció­ikat félretenni, az egységes „el­nöki, avagy inkább kormány­párt” mellett a másik, szintén egységes szárny, vagyis az el­lenzék kaphat sok szavazatot, ami ismét csak azt jelenthetné, hogy az új parlamentben - tény­leges centrum hiányában - eset­leg folytatódhat a korábbi éles szembenállás a radikális refor­mok és a reform ellenzői között. Ez pedig semmiképpen sem válna a formálódó orosz de­mokrácia javára. Kóti Lóránt A fülén vékony aranygyűrűt viselő, szőke, zömök, 29 esz­tendős fiatalember szerény bér­lakásban él a Shankill Road-on, Belfast protestáns negyedében. De szobájában három televíziós készülékén figyelheti a ház be­járatánál felszerelt ipari kame­rák felvételeit, a lakás ajtaját jobban megerősítették, mint egy középkori várkaput s az ablako­kon vastag acél-zsaluzat. Ez annak az embernek ott­hona, akinek eredeti nevét jó­formán senki sem tudja, de so­kan feltételezik, hogy ő az őrült Kutya, akinek a kegyetlen tettei rettegésben tartják az északír fővárost. Azt mondják róla, hogy álcázva magát, rendszere­sen kocog a katolikusok lakta negyedben és a frissítő mozgás közben személyesen választja ki jövendő áldozatait. Eddig le­galább nyolc gyilkosságot írtak a számlájára, de sokan tizenkét­szeres emberöléssel vádolják. A rendőrség több vizsgálatot indí­Nevetség, értetlenség és el­utasítás tárgya lett külföldön az olasz parlamentnek a világon egyedülálló terve, hogy válasz­tójogot adnak a külföldön élő olaszoknak is. Olasz illetékesek számítottak ugyan némi ellenál­lásra, de meglepte őket az a ha­tározott elutasítás, amely pél­dául Kanada vagy Ausztrália, a sok bevándorlót befogadó két ország részéről nyilvánult meg. Ezek kijelentették, hogy eszük ágában sincs „importálni” egy másik ország választási kampá­nyát. „Meghódítottátok a világot és még csak nem is szóltok!?” - ezzel a felkiáltással fogadják külföldön az olasz politikuso­kat. A nyáron elfogadott új olasz választási törvény 30 parla­menti helyet biztosít a külföl­dön élő 2,2 millió olasznak, s ezek betöltésére 15 választási körzetre osztották fel a világot. Ezek közül a legnagyobb több kontinenst foglal magában, Ázsiát, Afrikát és Óceániát, míg egy másik körzethatár kettészeli az Egyesült Államokat. Az ügy érdekében újrarajzolják a világ térképét és egy napra újra Róma lesz a világ fővárosa. Olasz származású kanadai és ausztrál politikusok figyelmez­tették Rómát: országuk nem en­gedi meg, hogy területén más állam választási kampányt foly­tasson. Ezekben az országokban az olaszok nagy árat fizetnének az olasz honatyákra adott sza­vazatukért: elveszítenék szava­tott, de egyetlen esetben sem si­került terhelő bizonyítékokat ta­lálnia. A terrorista módszerekkel, főként pokolgépes merénylettel operáló IRA, az északír katoli­kus szélsőségesek szervezete az őrült Kutyát szemelte ki leg­utóbbi akciójának célpontja­ként. Az volt a tervük, hogy va­csora közben robbantják majd fel a szőke UFF-vezetőt. (A rö­vidítés a szélsőséges protestán­sok terrorista csoportját, az uls- teri szabadságharcosokat jelzi.) Tervükbe azonban kettős hiba csúszott, eltévesztették a ház­számot s rosszul időzítették l jmbájukat. Az Őrült Kutya vacsoráját nem zavarták meg, viszont 10 ember halt meg, köztük nők és gyermekek, sőt a merényletet irányító IRA-terrorista is életét vesztette. A történtek újabb tápot adtak a vérbosszú-folyamat folytatá­sának. zati jogukat a befogadó ország­ban, sőt mindazokat a közügyek gyakorlására vonatkozó jogo­kat, amelyeket oly sok fáradság árán szereztek meg - hívták fel olasz politikusok figyelmét Canberrában és Ottawában. Ha ugyanis valaki szavaz egy par­lamentre, nem szavazhat egy másikra is. Olasz választások kiírása Kanadában az ország életébe való durva beavatkozás lenne. Elképzelhetetlen olasz válasz­tási kampány Montreálban vagy Torontóban - mondta az otta­wai parlament egyik olasz származású tagja. További probléma a külföldre szakadt ál­lampolgárok megszavaztatásá- nak technikai megoldatlansága. Több ország nem engedélyezi, hogy a konzulátusokon történ­jék a szavazás, emiatt levélben kellene begyűjteni a szavazato­kat, ebben az esetben viszont nem garantálható a titkosság. Nehéz lesz megismertetni a pártokat és programjaikat azok­kal az olaszokkal, akiknek je­lentős része még úgy tudja, hogy Andreotti, a bukott, s poli­tikai gyilkosságra való felbúj- tással vádolt volt miniszterel­nök még mindig a kormány élén áll. A külföldiek választójogát lelkesen megszavazó olasz ho­natyák még meggondolhatják magukat az alkotmánycikkely módosításának második olvasa­takor, amely november 3-án lesz esedékes. Borsos Sándor Százezer aláírás kell, hogy egy pártot és jelöltjeit legálisnak is­merjék el a december 12-i választásokra. Külföldön élő olaszok választójoga Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN CNN-operatőr a pokolban Egy nő - arc nélkül: Margaret Moth ,A CNN-t - mondta egykor az immár világhírű televíziós há­lózat alapítója és tulajdonosa Ted Turner, - arra találtuk ki, hogy a nézők akkor láthassák szobáikban, foteljaikban hátra dőlve a dolgokat, amikor azok történnek”. Az Öböl-háború óta tudjuk, hogy ez így igaz: több milliárd ember valóban elsősorban ennek a hálózatnak köszönhette, hogy otthonából nézhette a véres való­ságot. Arról kevés szó esik, mibe ke­rül ez azoknak, akik csinálják ezeket a pokolbéli helyszíni közvetítéseket. Nem pénzben. Vérben. Vietnam óta megszoktuk, hogy gyorsan napirendre téijünk az olyan - rendszerint mindössze néhány szavas - jelentések felett, amelyek egy-egy riporter halálá­ról tudósítanak. Most van egy esztendeje, hogy Margaret Moth asszony, a CNN operatőre Szarajevóban a szó fizikai értelmében elvesztette az arcát. A helyén - az orra és a szeme körül - egyetlen véres massza volt. Azért maradhatott életben, mert azon a napon a bosnyák fővárosban véletlenül kevés volt a sebesült és bőven volt vérkonzerv. Meg azért, mert az orvosok hét teljes órán keresz­tül küzdöttek azért, hogy egyál­talán életben maradjon. Utána még több mint húsz (!) műtét következett és jónéhány még hátra van. Margaret a fotók tanúsága szerint sebesülése előtt gyönyörű volt. Igazi szex-bom­ba, aíd után megfordulnak a fér­fiak, sőt - irigységből - a nők is. Most arca még egy kicsit a hor­rorfilmek figuráira emlékeztet, a lövedék, ami a kisbusz szélvédő­jén csapódott be, iszonyú pusztí­tást végzett. A minap újságírók rohanták meg Margaretet, aki persze hiába mondogatta, hogy nem riportalany, hanem riporter. A roham oka egy kérvény volt, amit az arc nélkül hölgy a CNN vezetéséhez intézett. Tartalma az volt, hogy „mivel ezt jelenlegi ál­lapota már lehetővé teszi”, en­gedjék meg neki hogy visszare­pülhessen Szarajevóba. Mikor megkérdezték, a történtek után miért akar visszamenni, a válasz így hangzott:-Az Isten szerelmére, ez a munkám. Bagdadtól kezdve Be- iruton át Szarajevóig mindig ott voltam, ahol lőnek. S van még egy okom rá. Szeretném felku­tatni az orvlövészt, aki ezt tette velem. És megmutatnám neki a régi fényképemet... i í > í *

Next

/
Thumbnails
Contents