Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-01 / 298. szám

1993. november 1., hétfő Közélet aj Dunántúli napló 7 Bűncselekmény hiányában A bíróság felmentette a másfél éve felfüggesztett és feljelentett harkányi jegyzó't Már most is kevés a föld Újra nyitják a kárpótlási kaput? Számháború „Megtévesztő és átláthatat­lan”. E korántsem túl udvarias jelzőket használta a szlovák hadsereg szóvivője, amikor magyar kollégájának korábbi nyilatkozatát kommentálta. A vita a magyar és a szlovák had­sereg erejéről és felszereltségé­ről bontakozott ki. Meciar kor­mányfő például egy római saj­tóértekezletén egyenesen a „magyar részről kezdeménye­zett fegyverkezési versennyel” indokolta saját országának ha­dibeszerzési döntéseit. Miről is szól ez a furcsa ma­gyar-szlovák számháború? Pél­dául arról, hogy ugyanakkora-e a két haderő? Vagy - ha a két állam területéhez viszonyítunk - pont feleakkora a szlovákoké? Hol, mennyivel több vagy keve­sebb a helikopter, a harckocsi vagy a vadászgép? Sajnálatos és kiábrándító ez a szócsata, s nem csupán azért, mert kisszerű a másikra mutogatás, az „ő kez­dett el fegyverkezni, mi csak folytattuk” stílusú érvelés. Ha­nem inkább azért, mert - túl­lépve immár a katonai adatokon és modernizáláson - a bizalom erősítése helyett a gyanakvást, az ellentéteket fokozza. S aligha ez az út vezet a harmonikusabb kapcsolatokhoz. Jó lenne, ha a katonai szakértők és diplomaták helyett a számháború megma­radna inkább jókedvű gyerekek erdei játékának. Malév menetrend Október 31-étől a téli menet­rend szerint közlekedteti járatait a Malév. Október 31-e és már­cius 26-a között közvetlenül Budapestről 27 ország 38 váro­sába indítja menetrend szerinti járatait. Ez idő alatt felfüggesz­tik a járatot Dubaiba, Drezdába, Lipcsébe, Vilniuszba. Az eddigi három bécsi járat helyett, várha­tóan csak egy közlekedik, de ez nagyobb kapacitású géppel. Csökken az indított járatok száma Frankfurtba, Berlinbe, Kairóba és New-Yorkba is. E helyekre az eddigi heti 6 helyett 5 alkalommal indul majd gép. Szlovák bankjegyek A felülbélyegzett 50-es cím­letű szlovák korona bankjegye­ket november végéig, a 20-as és 100-as címletűeket pedig de­cember végéig visszavásárolja az Ibusz Bank. A Szlovák Nemzeti Bank ugyanis ezeket - az 50-es címletűeket október 31-ével, a 20-as és 100-as cím­letűeket pedig november végén - kivonja a forgalomból. A fel­ülbélyegzett korona bankjegyek helyett új pénzeket hoznak for­galomba. A lakosság birtokában lévő 50-es címletű pénzeket novem­ber végéig, a 20-as és 100-as címletűeket pedig december végéig - valutavételi árfolya­mon vásárolja vissza az Ibusz Bank. Bűncselekmény hiányában felmentette a csalás vádja alól a bíróság a harkányi jegyző­nőt, Loószné dr. Kiefer Évát, akit, mint emlékezetes, tavaly a harkányi önkormányzat je­lentett fel. Több ügy Az elsőfokú ítélet tehát - mely ellen az ügyész három napi gondolkodás után felleb­bezett - megalapozatlannak ta­lálta a vádat mellyel eltávolítot­ták munkahelyéről Harkány jegyzőjét. A lapunkban is „több folytatást megért történet” an­nak idején azzal vette kezdetét - avagy abban csúcsosodott? ... -, hogy a jegyzőnőt megvádol­ták: a lakásán lévő telefon számláját az önkormányzat kasszájából fizettette ki, amiért is a tavalyi esztendő júniusában felfüggesztették őt állásából. A jegyzőnő ügyét azóta Har­kányban több ügy is követte. A legemlékezetesebb ezek közül a helyi ellenzék népszavazási kezdeményezése volt, mellyel lényegében arra tettek kísérle­tet, hogy Bédy István helyett új polgármestert választhasson magának Harkány. (A polgár- mester szerint a népszavazási kezdeményezés a jegyzőnő tá­mogatásával indult, mondván, Loószné dr. Kiefer Éva abban a reményben tette ezt, hogy egy új polgármester esetén visszake­rülhet állásába.) A szükséges számú aláírás ugyan összegyűlt, az akták pedig azóta megjárták az Alkotmánybíróságot is, melynek eredményeképpen az önkormányzat módosította a törvénysértőnek ítélt rendeletet - a népszavazást azonban nem írta ki. Visszatérve a legutóbbi bíró­sági ítélet előzményeire, a pol­gármester - a jegyzőnő felfüg­gesztése után egy hónappal - 50 százalékos bérmegvonásra „ítélte” volt munkatársát. Ez év májusa óta pedig Loószné dr. Kiefer Éva a munkáltató ön- kormányzattól egyetlen fillért sem kapott.-Egyet nem szabad elfelej­teni: a szóban forgó telefon szolgálati telefon volt, ezt a jegyzőkönyvek is rögzítik. Egyébként meg, ha azt veszem, hogy amióta kipattant a bot­rány, kétszer is kötelező bérfej­lesztést hajtottak végre, a ki nem fizetett bérem - és annak kamatai - a félmilliót közelítik - mondja Loószné dr. Kiefer Éva. - Amennyiben másodfokon is ugyanilyen ítélet születik, me­gyek a munkaügyi bíróságra, hiszen az elmaradt pénz kifize­tésére csak ott kötelezhetik a polgármester urat. Azt még nem tudom, hogy az úgynevezett nem vagyoni kártérítés iránt is be­nyújtom-e az igényt... Talán igen - mert a meghurcoltatást nem lehet elfelejteni. (Bédy István cáfolja a fentie­ket: „Az egész úgy ahogy van, nem igaz. A jegyzőnő saját elha­tározásából nem vette fel a fize­tését, az erre őt felszólító leve­lek rendszeresen felbontatlanul jöttek vissza hozzánk. S hogy ötven százalékot kap csak? A jogszabályok erre lehetőséget adnak. A bérfejlesztésről meg csak annyit: senki nem gondol­hatja, hogy egy büntetőeljárás alatt lévő alkalmazott bérfej­lesztésben részesülhet.") A jegyzőnő pedig erre mondja azt, hogy úgy ahogy van, nem igaz. Nem így történt a dolog, hiszen nem hogy ő nem vette át a fizetését, de még a meghatalmazottjának sem vol­tak hajlandók átadni az önkor­mányzatnál a neki járó pénzt. A kérdésre, hogy mit tenne, ha a munkaügyi bíróság - az első­fokú ítélet ismeretében erre ugye, nem kicsi az esély: - visz- szahelyezné állásába, csak any- nyit mond: azt majd a körülmé­nyek döntik el. A polgármester­nek ugyanis annak idején volt egy nyilatkozata, mely szerint - „vagy ő, vagy én” alapon - ket­tejük együttműködése a továb­biakban kizárt. Loószné azon­ban a következő választások után - amennyiben új polgár- mestere lesz Harkánynak - újra hajlandó lenne elfoglalni a jegyzői posztot. Jelenlegi mun­kaszerződése ugyanis határozat­lan időre szól. Nem jogerős Bédy István az ügy jelenlegi állását firtató kérdéseinkre a következőket mondja:- Olyasmit, hogy vagy ő, vagy én, soha sem nyilatkoztam. Én azt mondtam, hogy aki ily módon szegi meg a szabályokat, mint Loószné dr. Kiefer Eva, az alkalmatlan és méltatlan arra, hogy betöltse ezt a posztot. S ha a képviselő-testület netán úgy döntene, hogy ez a véleményem nem helyes, akkor pedig én nem vagyok hajlandó ott dolgozni, ahol ilyesmi megtörténhet ve­lem. A jegyzőnőt felmentő ítélet még nem jogerős, az ügyész ugyanis fellebbezett. Az önkor­mányzatnak egyébként van egy megbízott jegyzője, aki megfele­lően ellátja feladatát. Addig, amíg jogerős ítéletről nem ka­pok hírt, értelmetlennek tartom bármi egyébről is nyilatkozni. Amennyiben a másodfokú jog­erős ítélet megszületik, az ön- kormányzat a bírósági döntés szellemében jár majd el. így is lesz, minden bizony­nyal. Pauska Zsolt Idő kérdése csupán és újra lehetőséget kapnak a kárpótlási igényük benyújtására mind­azok, akik a három kárpótlási törvény alapján jogosultak kár­pótlásra, de valamilyen oknál fogva kicsúsztak az igénybeje­lentési határidőből. Az ügyben érintettek számát mintegy ötve­nezerre becsülik az illetékesek. A törvénymódosításra vonat­kozó javaslatot a kormány már benyújtotta, s ha a T. Ház is el­fogadja, akkor 1994 elején újabb 30 napra lehetőség nyílik a jog érvényesítésére. E lépés költségvetési kihatását a kor­mány mintegy 4 milliárd fo­rintra becsüli, ezzel szemben az ellenzéki szakértők 20-30 mil­liárd forintról beszélnek. Az előterjesztés szerint mó­dosulna a kárpótlási jegy kama­tozása is. A korábbi rendelkezé­sek szerint a kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított 3 évig kamatozik a jegy, ezentúl ezt dátumokhoz kötnék: az első kárpótlási tör­vény hatályba lépésének idő­pontjától 1994 december 31-ig kamatoznának a kárpótlási je­gyek. A törvényjavaslat szerint az igénybejelentési határidők megnyitása nem eredményezne újabb földkijelölési kötelezett­séget, ám nem zárható ki, hogy valaki ezekért a késve igényelt kárpótlási jegyekért már nem Az olaszországi, főleg szicí­liai kötődéséről ismert maffia egyre inkább kiterjeszti csápjait keleti irányba is. Erre figyel­meztet immár az amerikai szö­vetségi nyomozóiroda, az FBI igazgatóhelyettese. James Frier véleményét igen nagy érdeklő­déssel hallgatták a magyar rendőrtisztek is azon a londoni nemzetközi , tanácskozáson, amelyre a világ minden részé­ből összesereglettek a bűnül­döző szakemberek, hogy meg­osszák egymással tapasztalatai­kat. Frier úgy vélekedett, hogy hovatovább a legnagyobb or­szágok rendőrségei sem képe­sek önállóan megbirkózni a nemzetközi szinten szerveződő bűnözéssel, ezért mind szoro­sabb együttműködésre van szükség. Óriási lehetőség tárult fel az alvilág előtt azzal, hogy Kelet-Európábán összeomlott a rendszer, Nyugat-Európában pedig lebontják a határokat - mondotta. Mintegy az FBI igazgatóhe­lyettesének figyelmeztetésére reagálva mondták el a magyar rendőrség képviselői London­ban, hogy nyugati kollégáikkal fog tudni földet venni, mert föld már most, a második és a har­madik kárpótlási törvény jogo­sultjai számára is alig jut. Kér­dés tehát, hogy ha újra megnyí­lik a kárpótlási folyamat, a ter­mőföldvásárlás iránti igényekre honnan lehet megfelelő „árúa­lapot” elkülöníteni? Valószínűleg az ezekre a kérdésekre adható válaszokon múlik majd, hogy a parlamenti bizottsági szűrőn fennakad-e a javaslat, vagy sem. Mihály Zoltán (MDF) képvi­selő szerint aligha fogja öröm­mel fogadni a közvélemény a lépést, ha az nem párosul az ál­lami vagyon gazdagabb kínála­tával. Reméli, hogy a jövőben az élelmiszeripari vállalatok privatizációjában a kárpótlási jegyek felhasználása a jelenlegi 20 százaléknál nagyobb mér­tékű lehet és a Pillérhez hasonló részvények piacradobásával megpróbálja majd a kormányzat „leszívni” a kárpótlási jegyek inflációját. Juhász Pál SZDSZ-es hona­tya viszont úgy véli, hogy nem szabad újranyitni a törvényt, hanem a korábbi jogszabályok értelmében az idén december­ben, legkésőbb jövő januárban le kell zárni a kárpótlási ügye­ket. Ha ezt a határidőt kitolják,a mezőgazdaságban továbbra is megmarad a bizonytalanság. olyan technikák kidolgozásán dolgoznak, amelyekkel nyomon kísérhetik a kábítószerkereske­delmet, s meghiúsíthatják a szervezett bűnözésből származó pénzek tisztára mosását. Ma­gyarország ugyanis mindkét vonatkozásban új szerepre tett szert az alvilág köreiben: gyorsan nő a kábítószer átme­nőforgalma hazánkon keresztül, s bankrendszerünk sem készült még fel arra, hogy kiszűrje a piszkos dollárt a tiszták közül. Mint a londoni tanácskozá­son is elhangzott: a siker a nem­zetközi maffia új módszerei el­len nem remélhető pusztán rendőri eszközöktől. Ha az európai politikai elit nem tanúsít kellő határozottsá­got a bűnözéssel szemben, sőt ha netán korrumpálódnék, a „szennyvíz” könnyen eláraszt­hatná a társadalom széles ré­gióit is, annak minden követ­kezményével. Londonban pél­daként hozták föl Olaszorszá­got, ahol a maffia szorosan összfonódott a politikai hata­lommal, és most a bírák egy csoportja élet-halál harcot vív azért, hogy megszabadítsák Itá­lia társadalmát a mételytől. FBI-fonök magyar rendőrökkel A maffia kelet felé terjeszkedik Kerekasztal mellett a nemzetiségek Szerveződőben a Közoktatáspolitikai Tanács A Parlamentben megkezdő­dött a választási törvény módo­sításáról szóló javaslat vitája, amelynek egyik legfontosabb újdonsága: a kisebbségek önálló parlamenti képviseleté­nek rendezése lenne. Valamennyi párt vezérszó­noka elmondta már véleményét a törvényjavaslatról. Úgy tű­nik, hogy a pártok közötti kon­szenzus, amely e kérdésben hónapokkal ezelőtt kialakult, mára bizonyos értelemben labi­lissá vált és így kiszámíthatat­lan lett a törvényjavaslat sorsa. Ezért a Belügyminisztérium, mint a törvényjavaslat előter­jesztője a hazánkban működő 17 nemzetiségi és etnikai ki­sebbségi szövetség vezetőinek részvételével egyeztető keré­kasztalt szervezett, amelynek feladata a vitás kérdések tisz­tázása volt.-Keressük azokat a megol­dásokat, amelyek mindenki számára elfogadhatóak, hogy a törvény további tárgyalásából kiszűrjük a vitatott pontokat - mondta Dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, aki a megbeszé­lést vezette.-Bizonyára sok új javaslat került szóba, mit tart ezek kö­zül a legjelentősebbnek?-A résztvevők felvetették, hogy ha egy nemzetiségnek több érdekvédelmi szervezete is működik, akkor valamennyi állíthasson listát, még akkor is, ha csak egy olyan kedvezmé­nyezett képviselőjük lehet, akinek a mandátumához ele­gendő a 3000 szavazat.-Ebben az esetben verse­nyeznének egymással az azo­nos nemzetiségeket képviselő szervezetek?- Lényegében igen. Ame­lyiknek a listavezetője több szavazatot - de legalább 3000- et - kap, az lesz a várhatóan 13 nemzetiségi képviselő egyike. Nem volna szerencsés, ha a nemzetiségi listán szerzett mandátumok a politikai csatá­rozások martalékává válnának, ezért valamiféle olyan konst­rukciót kellene keresni, amely kizárná, hogy a nemzetiségi mandátumok képviselői csat­lakozhassanak . valamelyik párthoz. Természetesen mindegyik képviselő - mint a többi frak­cióban bárki más is -, szava­záskor azt a gombot nyomhatja meg, amelyet szíve-lelke sze­rint jónak lát. Nem győzőm hangsúlyozni: ezek csak javas­latok! A további megbeszélé­seken kell kialakítani a végle­ges álláspontot és azt kell majd az Országgyűlés elé szavazásra bocsátani. (koós) Az oktatási törvény - az Or­szágos Köznevelési Tanácson kívül - előírja a Közoktatáspo­litikai Tanács felállítását is. A törvény megszületéséig Dobos Krisztina helyettes államtitkár mellett működött is egy ilyen feladatkörrel felruházott bi­zottság.- Ezt a testületet alakítják át Közoktatáspolitikai Tanáccsá ? - érdeklődtünk dr. Szemkeő Judittól, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium megbí­zott helyettes államtitkárától.- Nem. Az eddigi bizottsá­got a törvény értelmében meg kell szüntetni és egy új ta­nácsot kell felállítani. Ez azon­ban már nem a helyettes állam­titkár mellett működik, hanem közvetlenül a miniszter munká­ját segíti. Az Országos Közne­velési Tanáccsal szemben a ci­vil társadalmat képviselik a tagjai, akiknek véleményezési joguk lesz az oktatást érintő kérdésekben.-Kik lehetnek a tanács tag­jai?-Négy-négy személyt küld­hetnek az országos pedagógus szakmai szervezetek, a pedagó­gus szakszervezetek, a szülői szervezetek, a diákszervezetek, a helyi önkormányzatok érdek- védelmi szervezetei és a nem önkormányzati iskolafenntartók (egyházak, alapítványok). Ezenkívül az érintett miniszté­riumok is képviseltetik magukat egy-egy személlyel. Ez az ösz- szetétel nagyjából tükrözi a tár­sadalom egészét, hiszen valami­lyen minőségben mindenki részt vehet a munkában. Jelen­leg még várjuk a különböző szervezetek jelentkezését. Az augusztusi felhívás után ugyan több száz levél érkezett a Köz­oktatáspolitikai Tanács titkár­ságára, de sajnos, nagyon kevés a vidéki érdeklődő. Pedig azt szeretnénk, ha a főváros csak létszámarányában képviseltetné magát'a tanácsban!- Meddig terjed a testület ha­tásköre? Megakadályozhatnak mondjuk bizonyos döntéseket is?- A döntés felelőssége to­vábbra is a miniszteré marad, de a Tanács tagjainak véleménye bármilyen irányba befolyásol­hatja a végeredményt. S mivel a minisztérium szám szerint ki­sebbségben lesz a testületben, nagyon meg kell majd magya­ráznia a miniszternek, ha a töb­biek ellenére szeretne dönteni!- Hány évre szól a tagok megbízatása?- Erről és sok más kérdésről a képviselőknek maguknak kell dönteniük. A működés rendjé­ről a Minisztérium - segítség­képpen - hamarosan ajánlást dolgoz ki. Domi Zsuzsa rí i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents