Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-30 / 327. szám
1993. november 30., kedd Közélet üj Dunántúli napló 7 Változnak az illetékek Drágul a vagyonszerzés, ingyenes a haszonélvezet bejegyzése Házi betegellátás Tisztább levegőt! A levegő tisztaságának védelméről tárgyalt legutóbb a kormány. Elkészült egy négy esztendőre szóló program, amelynek megvalósítása a magyar lakosság egészsége érdekében elengedhetetlen. Az első lépést 1986-ban tették meg a környezetvédelemért felelős kormányzati szervek: program készült a súlyosan szennyezett levegőjű térségek és települések levegőminőségének javítására, amely egyben az ipari, a kommunális és a közlekedési légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklését is célul tűzte maga elé. A kormány sajnálattal vette tudomásul, hogy a jelentős intézkedések és beruházások ellenére sem következett be lényeges levegőminőség-javulás, a lakosság mintegy 44 százaléka kénytelen rossz levegőt szívni. Nem csökkent az összefüggően szennyezett régiók területe, nőtt a nitro- géndioxid szennyezettség. A mostani Ágazati Intézkedési Program elsődleges célja a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javítása. Ide sorolták a fővárost és környékét, a Sajó völgyét, a Komáromi Iparvidéket (Lábatlant, Tatabányát, Oroszlányt, Dorogot, Esztergomot), a Középdunántúli Iparvidéket, Pécset és Komló környékét, a Balaton térségét, Gyöngyösvison- tát és környékét, Salgótarjánt, Nyíregyházát, Debrecent, Szolnokot, Szegedet, Dunaújvárost, Győrt, Sopront, Mosonmagyaróvárt és Szombathelyt. Tekintettel az ország gazdasági helyzetére és a nagymértékű átalakulási folyamatokra, központilag meghatározott, konkrét feladatokra lebontott intézkedési terv kidolgozására jelenleg nincs mód. Ezeket a feladatokat - a kormány álláspontja szerint - területenként kell meghatározni. A tervezett intézkedések költségei megbízhatóan nem becsülhetők, de az ötéves programra a Központi Környezetvédelmi Alapból 7,5 milliárd, az egyéb segélyprogramokból 1,3 milliárd forintot különítenek el. Az ötéves program indításához, illetve az első két év feladatainak finanszírozásához a légszennyezési bírságok mellett az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjának emelése nyújthat fedezetet. Ezért e célra hamarosan további 30 fillért be fognak „építeni” az üzemanyagárakba. 1966-tól - a környezetvédelmi törvény értelmében - a termékdíjak és a környezetterhelési díjak együtt biztosítják majd a szükséges forrásokat. Juhász Judit kormányszóvivő Az inflációhoz igazították az 1994 január 1-jétől életbe lépő, módosított illetéktörvényt és egyidejűleg néhány új szabályt is életbe léptettek. Ennek közérdeklődésre számot tartó, fontosabb részleteiről, illetve az augusztus 20-tól megváltozott rendelkezésekről szólva dr. Röschenthaler Mária, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a következőket hangsúlyozta: Öröklés-A parlament által most elfogadott új szabályok elsősorban a vagyonszerzéssel összefüggő illetékek mértékét növelik. Csak kisebb, az inflációval „lépést tartó” módosítások kerültek a hivatali eljárási illetékek sorába. A lakással és a termőfölddel kapcsolatban ma meglévő kedvezmények tovább élnek. Csupán emlékeztetőül: a parlament által most elfogadott törvény értelmében 1994-ben a vagyonszerzési illeték - az úgynevezett visszterhes szerződések (adásvétel, tartási megállapodás) esetén - az ingatlanok (kivéve lakás) és a törvényben meghatározott ingóságok (gépkocsi és pótkocsi kivételével) után a napi forgalmi érték 10 százaléka lesz. (Jelenleg ez csak 5 százalék). A vagyonszerzés az öröklés vagy az ajándékozás esetén a terhekkel csökkentett forgalmi .érték után illetékköteles, a legszűkebb, azaz I. fokú rokonsági csoportban (szülő, gyermek, házastárs) 10 százalék (ma 5 százalék); a II. fokú rokonsági csoportban (unoka, nagyszülő, testvér) 14 százalék (ma 8 százalék); a III. fokú csoportban (mindenki más, az I-II-es rokoni körön kívül) 20 százalék (ma 10 százalék) lesz.-A törvény azonban kivételeket is említ. Milyen esetek tartoznak a kivételezettek körébe?- Ha valaki adás-vétellel, vagy tartási szerződéssel jut lakástulajdonhoz, akkor az illeték mértéke 4 millió forintos vagyoni értékig, akárcsak ma, a forgalmi érték 2 százaléka marad. Ha azonban a lakás értéke meghaladja ezt az összeget, akkor a 4 millió forint feletti rész után már 6 százalék illetéket kell fizetnie a vevőnek. Csere esetén csak a lakások forgalmi értékének különbözete az illeték kiszabásának alapja. Csak az értékkülönbözet illetékköteles abban az esetben is, ha valaki a régi lakását eladja, de egy éven belül a pénzből új lakást vásárol. Az önkormányzati bérlakások megvásárlása, a tulajdonjog megszerzése eddig illetékmentes volt, s jövőre is az marad. Új eleme a törvénynek, hogy ez a mentesség a haszonélvezeti jog megszerzésére is kiterjed abban az esetben, ha valaki az önkormányzati bérlakás tulajdonjogát a gyermeke, vagy az unokája számára vásárolja meg és a saját részére csak a haszonélvezeti jogot kívánja biztosítani. A megvásárolt lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szintén mentesül az illeték- fizetési kötelezettség alól. Lakás öröklés esetén - akárcsak jelenleg - az örökhagyó és az örökös közötti rokonsági viszonytól függően - az I-II-III-as csoportban - 2,5-4-5 százalék illetéket kell fizetni a tulajdoni hányad forgalmi értékének megfelelően. Ajándékozáskor szintén megmaradnak a mai illetékek, az I-II-III-as rokonsági viszonytól függően ezek mértéke azonban 5-8-10 százalék. Gépjármű- Hogyan módosul a lakótelek örökösödési illetéke?- A lakóházépítés céljára felhasznált örökölt, vagy ajándékba kapott, netán megvett telek továbbra is feltételes illetékmentességet élvez akkor, ha a telken 4 éven belül lakóházat építenek.- A gépjármű átírásának illetékei is alapvetően megváltoznak?- A jármű kora szerint differenciált, köbcentiméterenkénti 3-4-6 forint helyett január 1-jétől egységesen 6 forint lesz minden köbcenti után a vagyonszerzési illeték.-A legtöbb illetéket a mindennapi életben a hivatali eljárásokért fizetjük. Hogyan alakulnak e tarifák jövőre?-Az államigazgatási eljárások illetékei a jogalkotók szerint kirívóan alacsonynak vélt díjtételeknél változnak. Az úgynevezett általános eljárási illeték 300 forintról 500 forintra emelkedik, a jogorvoslati kérelmek illetékének minimuma a mai 600 forintról 1000 forintra nő. Az ingatlan tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzésének illetéke a mai 1000 forintról a duplájára emelkedik. Mentesség- Szociális indokból lehet-e a jövőben is méltányos elbírálást, netán illetékmentességet kérni?-Az erre vonatkozó szabályok nem változnak. Aki szociális körülményei, alacsony jövedelme miatt nem képes a megállapított vagyonszerzési illetéket megfizetni, az részletfizetést, halasztást vagy illeték elengedést kérhet. Ilyenkor az illeték- hivatal egyedi eljárás keretében környezettanulmányt készít és ez alapján dönt. Az eljárási illetékek esetében is lehetőség van a méltányos elbírálásra, akár a költségmentességre is. A bírósági eljárások esetében a költségmentesítés lehetősége éppen azt biztosítja, hogy anyagi okok miatt senki számára ne váljon lehetetlenné a jogérvényesítés.- Milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kistermelők?-Bármely ingatlant apportként illetékmentesen lehet a vállalkozásokba bevinni. Az ingatlan forgalmazók illetékmentességet élveznek, ha újraértékesí- tési céllal vásárolják ezeket. Ám január 1-jétől a mentesség feltétele, hogy az adott ingatlan egy éven belül értékesítésre kerüljön. A mezőgazdaságban kiemelt szerepet kap a külterületi termőföld. Ajándékozás, öröklés és adás-vétel esetén ezek után is csak az érvényes illetékek felét kell megfizetni. N.Zs. Működnek a városban különböző segítő központok, vannak szociális gondozók, akik a rászorulók otthonában nyújtanak segítséget, s vannak szociális otthonok. Mégis sokan vannak, akiknek bár szükségük lenne otthoni gondozásra, segítségre, nem tudnak hozzájutni. Ezt ismerte fel három fiatal, amikor létrehozták a GALENUS Egészségügyi és Szociális Gondozó Betéti Társaságot. Ritkán teszünk kivételt, hogy Kft.-k, Betéti Társaságok pénzért végzett tevékenységeit ingyen reklámozzuk, ám a GALENUS olyan szolgáltatást kínál, aminek ismertetésével úgy gondoljuk, sok embernek segítünk. Egyik tevékenységi körük a házi betegápolás. Eddigi működésük alatt azt tapasztalták, erre van a legnagyobb igény. Bármelyik családdal előfordulhat, hogy idős hozzátartozója olyan egészségi állapotba kerül, hogy napközben ellenőrzésre, ápolásra, ellátásra szorul. Akik munkába járnak, nehezen tudják megoldani ezt és sokan szívesen fizetnek azért, ha ezt valaki ellátja helyettük. Ugyanez a helyzet az olyan családtaggal, aki kórházból, esetleg súlyos műtét után kerül haza, s átmenetileg ágyhoz kötött. A Betéti Társaság ehhez a Az Új Dunántúli Napló rendszeresen tájékoztatta olvasóit arról az előadás- és vitasorozatról, amelyet a Honvéd Hagyományőrző Egyesület 1993. év elején indított „A magyarság sorskérdései az ezredforduló küszöbén” összefoglaló címmel. Hűségre törekedve közölte a lap az első két előadás rövid tartalmi kivonatát is. Dr. Arday Lajos tanulmányából alapgondolatként azt kellett kiemelni, hogy a magyarságot évszázadunk során sújtó traumák sorozatát követően a megmaradás kulcskérdései közül is elsőrendű fontosságú: legyen a nemzeti hagyományokat, kultúrát tisztelő középosztálynak. Dr. Rajczi Péter gondolatai a nevelés kérdéseit elemezték, azoknak a követelményeknek a meghatározását vették célba, amelyek nélkülözhetetlen feltételei: éljen a Kárpát-medence közepén a következő évezredben is nemzet, amely múltjának értékeire képes tisztelettel tekinteni. Adósok vagyunk még ezeken a hasábokon dr. Páva István október elején elhangzott előadásának ismertetésével, amely tükröt tartott elénk: vizsgáljuk meg, milyennek látnak, milyen fogalmat) alkotnak felőlünk a világban, keresve az okokat, hogy miért is torz ez a kép és miért tér el attól, amiházi betegápoláshoz szakképzett ápolókat tud biztosítani. (Mintegy 50 olyan szakképzett ápolónőt alkalmaznak, akik másodállásban vállalják a házi betegápolást ) Ők, ha kell, szakszerűen ellátják az idős, beteg hozzátartozókat, de takarítanak, gyógyszert, az orvosi segédeszközöket beszerzik, ebédet főznek. A szakképzett egészség- ügyi dolgozók a cukorbetegeknek, gyomorfekélyeseknek, vagy egyéb betegség miatt diétára szorulóknak táplálkozási tanácsot is tudnak adni, összeállítják diétás étrendjüket. A GALENUS tervei között szerepel, hogy u.n. életmentő hívórendszert építenének ki, s oda telepítenék, ahol nincs telefon, így az idős betegnek, ha rosszul van, csak egy gombot kellene megnyomnia. Tervezték a betegszállítást is, vagy kórházból haza, vagy ha kontrollra rendelik vissza a beteget. E két utóbbi fejlesztéshez azonban egyelőre nincs pénzük, ugyanis a BT ügyvezetője szerint a tarifáik szolidak, az igénybevevő pénzlehetőségeihez igazodnak. (Támogatóra lenne szükségük. A GALENUS BT.-t a 315-411/15, 314-115/15, 315-803/15 -ös telefonokon lehet elérni.) S.Zs. lyennek magunk szeretnénk látszani. Ezekhez a gondolatokhoz szervesen kapcsolódik a soron következő előadás tárgyköre. A hazánkban élő nemzetiségek etnikai csoportok, kisebbségek gondjairól, létkérdéseiről, a többségi nemzettel összekötő vagy éppenséggel szembeállító viszonyaikról, a kettős kötődésről, kultúráról, hagyományokról, anyanyelvről és történelmi fordulatokról beszélni ebben a sorozatban éppen olyan szükségszerű, amilyen mértékben sohasem téveszthetjük szemünk elől a határainkon túli magyarság érdekeit. Ennek a kérdés- csoportnak a feldolgozását és a vitaindító előadás megtartását Báling József, a Baranya Megyei Németek Szervezetének elnöke vállalta. A rendezvényre 1993. december 7-én 14 órai kezdettel kerül sor a Honvéd Helyőrségi Klubban (Pécs, Király u. 13.). A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen látunk és különös tisztelettel hívjuk meg mindazokat, akik akár személyileg, akár valamely szervezet, intézmény képviseletében érdekeltek az adott témakörben. Kovácsy Zoltán Honvéd Hagyományőrző Egyesület A gépkocsik és az ingatlanok illetékértéke is változik Fotó: Läufer Sorskérdéseink Több mint 50 országba vízum nélkül Milyen útlevele volt Farkas Bercinek és Fa Nándornak? Űrhajósunk, Farkas Bertalan annak idején diplomata útlevéllel indult Föld körüli útjára. Ugyanis az útlevéltörvény, amely azóta sem változott, előírja: magyar állampolgár - szárazföldön, vízen, vagy a levegőben - csak érvényes útiokmánnyal hagyhatja el az országot. így a Földet is. Az elmúlt közel két évtizedben sokat változtak utazási szokásaink, lehetőségeink. Az Izraellel a vízumkényszer eltörléséről nemrég megkötött egyezmény a több mint ötvenedik ilyen megállapodás. Az 1975-ös helsinki dokumentum megszületését követően Magyarország jelentős mértékben megkönnyítette a kiutazást és vízumpolitikáját is jelentősen liberalizálja, de a rendszerváltozásig a volt szocialista országokon kívül csupán Ausztriával és Finnországgal kötöttünk teljes körű vízummentességi egyezményt. Mára viszont Európában csupán Albánia és Törökország ír elő magyarok számára vízumkötelezettséget (diplomata és szolgálati útlevelekkel utazóknak már ez a két ország sem). Magánútlevéllel, vízum nélkül Európán kívül is sok országokba látoghatunk el, ilyenek: Argentína, Chile, Costa Rica, Dél-Afrikai Köztársaság, Ecuador, Koreai Köztársaság, Kuba, Malajzia, Nicaragua, Seychelle-szige- tek, Uruguay - és hamarosan Izrael. Vízum kell a magyar állampolgároknak az Egyesült Államokba vagy Kanadába utazáshoz. A „lavinát” az olaszok indították el, amikor 1989 őszén váratlanul bejelentették: készek velünk a vízummentességre. Egy évre rá Németország következett; ráadásul Magyarország hozzájárult, hogy a nyugat-berliniek után az NSZK polgárai, majd a 1990. október 3-át - az egyesülést - követően a volt NDK-sok is személyi igazolvánnyal léphetnek be hozzánk. A Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ez azért is előremutató, mert az Európai Unión belül az egyes országok lakói már jó ideje a személyazonosságit használhatják útlevélként. Magyarország egyelőre csupán az Unió társult tagja, ám számunkra is csupán idő kérdése, hogy útlevélként is használható, a nemzetközi előírásoknak megfelelő, több nyelvű személyi igazolvánnyal lássák el a lakosságot. A jövő évezredben feltehetően már csak történelmi emlék lesz az útlevél és a vízum. Bár ennek ellentmondani látszik számos ország félelme az illegális bevándorlástól, s attól, hogy lehetetlenné válik a külföldiek ellenőrzése, ami többek között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és kábítószerkereskedelem szempontjából elengedhetetlen. A jelenlegi, modem kori nép- vándorlás azt valószínűsíti, hogy legalábbis egy ideig még szükség lesz útlevélre. A Külügyminisztériumban hangsúlyozzák: komoly gond a harmadik világból érkező emberáradat. Ceausescu Romániája vízummentességet vezetett be a fejlődő országok számára, s az onnan érkező gazdasági menekültek igyekeznek Magyarországon is szerencsét próbálni. Az idegenrendészet adatai szerint idén húszezer magyar útlevél veszett el, vagy lopták el, de az illetékesek tudomása szerint az elveszettnek jelentett okmányok egy részét külföldön jó •pénzért eladják. Természetesen az a „sima”, polgári útlevél a kelendő, amellyel Fa Nándor is körülvitorlázta a Földet. Ő persze kérhetett volna úgynevezett hajós útlevelet is, amellyel tengerészeink közlekednek. Szolgálati útlevelet a hivatalos célból gyakran utazók kaphatnak; politikusoknak, - bizonyos beosztáson felül - és a hivatásos diplomatáknak diplomata útlevéljár. Egyes országokban könnyen megeshet, hogy érvényes útlevél és vízum birtokában sem hagyhatja el az utas a repülőteret, vagy a határállomást, és kénytelen hazatérni. A latinul „láttamozási” jelentő vízum ugyanis csupán ígérvény a belépésre. A vízumkötelezett magyarokkal előfordulhat, hogy a kanadai, vagy egyesült államokbeli szervek visszafordítják őket, mert nincs náluk például elegendő pénz. Másutt - az. un. nehéz éghajlatú országokba - csak oltási igazolvánnyal lehet belépni. Mindkét esetre gondolva tanácsos elutazás előtt utánanézni, vajon az uticélunknak választott ország hatóságai nem támasztanak-e különleges kívánalmakat a beutazók elé. Toronyi Attila Emese álma - művelődéstörténeti vetélkedő A nyolc magyarországi tankerület igazgatótanácsa - Dunakeszi polgárok és pedagógusok felkérésére - Emese álma címmel művelődéstörténeti vetélkedőt hirdetett. A vetélkedő témája a magyarság története a kezdetektől 1038-ig, Szent István király haláláig. A vetélkedőre három korosztály - 10-től 14 éves korig, 14-től 18 éves korig, illetve 18 éves kor felett - jelentkezését várják. A vetélkedő szakmai anyagát az Enciklopédia Hu- mána Munkaközösség állítja össze. Az iskolák nevezési határideje január 15. A vetélkedő első fordulóját 1994. áprilisában, az országos döntőt pedig egy évre rá rendezik meg. A verseny fődíja egy külföldi utazás, a tervek szerint Körösi Csorna Sándor végső nyughelyére, Indiába. >• * l k