Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-30 / 327. szám
1993. november 30., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 Megkérdeztük a miniszterelnökségi államtitkárt Agrárfórum és tudományos ülés a PAB székházban Mit jelent a közszolgálat a Rádiónál és a Tévénél? Az elmúlt hetek sajtóvitáiban az egyik leggyakrabban emlegetett téma a rádió és a tévé köz- szolgálati jellege volt. A polémiákból azonban az is kitűnt, hogy e fogalom értelmezése korántsem egységes. Valójában meghatározható-e, hogy milyen követelményt jelent az elektronikus sajtó „közszolgálata” - kérdeztük dr. Kajái Józseftől, a miniszterelnökség közigazgatási államtitkárától.- A kérdésre egyértelműen igen a válasz, hiszen a tavaly el nem fogadott médiatörvény ezt már tisztázta. Hozzá teszem: a törvénynek ebben a részében teljes volt a hat párt egyetértése; a jogszabály nem emiatt futott zátonyra. Tény persze, hogy nehezen kodifikálható fogalomról van szó; egy-egy műsorról csak akkor állítható, hogy eleget tesz a közszolgálatiság követelményének, ha megfelel bizonyos alapelveknek, amelyeket a törvényjavaslat részletesen felsorol. Ilyen például az, hogy a hazai és külföldi eseményekről, tényekről és vitatott kérdésekről részletesen és átfogóan, pártatlanul köteles beszámolni a média. Egy másik követelmény: a műsorszolgáltatás köteles gondoskodni a vélemények - köztük a kisebbségi vélemények, - nézetek sokféleségének kiegyensúlyozott bemutatásáról. További feltétel az irodalmi, művészeti alkotások, a kultúrális, vallási és világnézeti értékek, a közhasznú és egészséges életmód, valamint a környezetvédelmi ismeretek hasonló módon történő bemutatása, a helyi és körzeti műsorokban pedig a helyi problémákról szóló árnyalt, tárgyszerű tájékoztatás.- Csakhogy jelenleg nincs média-törvény - tehát e követelményeknek nincs semmiféle jogi hátterük.- Miután a törvény nem született meg, a Televízió, illetve a Rádió szervezeti és működési szabályzatába csaknem szó szerint belekerültek e követelmények, amelyeket mindkét intézmény önmagára nézve kötelező érvényűnek fogadott el. Megjegyzem: amíg az említett kritériumok a törvényjavaslatban szerepeltek, semmiféle kifogás nem merült fel ellenük; amint a két intézmény szabályzatában helyet kaptak, nyomban kritizálni kezdték őket, mondván, hogy csupán általánosságokat fogalmaznak meg. Jómagam úgy vélem, hogy ha ezeket az alapelveket közelítőleg is érvényesíti a két elektronikus média, eleget tud tenni a közszolgálatiság követelményének.- Azt azért nem könnyű elbírálni, hogy ki miként tartja be a szabályzatba foglaltakat.- Mindkét intézménynek van további zsinórmércéje, amely megítélésem szerint hathatósan segíti a közszolgálati jelleg érvényesítését: a BBC etikai kódexének hazai viszonyokra alkalmazott változata. Ebben tételesen, szerkesztőkre, előadókra „lebontva” szerepelnek a korrekt, hiteles tájékoztatás feltételei. Ezen túlmenően: a Rádiónál és a Televíziónál egyaránt működik társadalmi felügyelő bizottság, amelynek tagjai a lakosság legkülönbözőbb rétegeiből kerülnek ki. E testületek részint a szervezeti szabályzat, részint az etikai kódex alapján vizsgálják, értékelik a műsorokat. Véleményük, figyelemfelhívásuk nyomán az intézmények vezetői az általános szabályokat megsértő dolgozókkal szemben a törvényes, munkajogi eszközöket alkalmazhatják. Koós Tamás Az Agrártudományi Szakbizottság és a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete szakmai fórumot tart ma Pécsett. A PAB székházban megrendezésre kerülő szakmai fórumon szó lesz a magyar agrárgazdaság helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a mezőgazdaságot érintő beruházási, támogatási és hitelformákról. Az onko-hematológiai megbetegedésekben alkalmazott, ún. szupportív terápia témakörére épített tudományos ülés színhelye ma délután ugyancsak a PAB Székház. A szakmai program házigazdája a Pécsi Akadémiai Bizottság Hematológiai Szabi- zottsága és a SANDOZ Pharma Services AG Képviselet. Nyílt nap a katonai főiskolán Zsebmetszés engedéllyel Tulajdonképpen már évekkel ezelőtt elkezdtem gyanakodni. Az első aggasztó jeleket a vécépapír mutatta, azzal, hogy miközben a tekercs átmérője állandó maradt, a belső papírhengeré szertelenül megnőtt. Az ár maradt ugyan, de a szükségben hasznosítható felület csökkent. Az eset idején még nem volt piacgazdaság, se rendszerváltás, se semmi. Azóta azonban sokat fejlődött a világ. A folyamatot leginkább a zsebmetszéshez tudnám hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy ez sajnos a tud- tunkkal, s a kényszerű beleegyezésünkkel zajlik. Ma a szemét egészen elbújik a csomagolás mögött, és csak akkor döbbenünk rá, hogy becsaptak minket, amikor hazaérünk a nagy körültekintéssel válogatott áruval. Ilyen áru például az a spanyol mandula, amit egy magyar cég csomagol, s amit egy az egyben ki lehet dobni, mivel keserűmandulát is tartalmaz, nyilván, hogy szaporítsa a mennyiséget. Szívesen visszaküldeném a feladónak, hogy süssön belőle ő süteményt. És egye is meg. Kedves meglepetést jelent a mirelit sajtos pizza is. Kisebb, mint régebbi rokonai, és sajtot csak dekorációként tartalmaz. Ez rá is van írva a dobozára. Bizonyára értet- lennek tűnök, de én egy sajtos pizzától azt várom el, hogy sajt legyen rajta, és ne néhány könnyen megszámolható sajtszálacska, ami még díszítésnek is kevés. Aki szeret bosszankodni, és többezer forint értékű holmit egy hatékony csapással helyben tönkretenni, vegyen mosóport. Az egyikkel ezek közül nagyon bioaktí- van sikerült kimosnom az ülőgarnitúra vadonatúj huzatát, amitől az kellemes pasz- tellámyalatot öltött. Ezt a hatást csak öt-hat évnyi használattal érhettem volna el. Az, hogy később megjelent a mosószernek egy színt megőrző változata is, nem lehetett előre tudni. Mint ahogyan azt sem, hogy az agyonreklámozott nyugati mosópor fakít, nem is akárhogy! Lehetne a sort folytatni. Igazából nem panaszkodhatunk, mégis, miért, miért nem, becsapva érezzük magunkat. A kedves gyártó cég pedig mindig kér minket, osszuk meg vele tapasztalatainkat a termékről. Úgyhogy most közlöm: ezúton is tisztelettel visszajelzek ... H. I. Gy. Terjesztőink látogatása Lapunk új terjesztői látogattak tegnap délután szerkesztőségünkbe. Mint már többször megírtuk január elsejétől üzemel saját terjesztői hálózatunk, amely biztosítani fogja lapunk gyorsabb és pontosabb kézbesítését előfizetőinknek. Most a területi képviselők ismerkedtek a lap munkájával, elkészítésével, korszerű számítógéptermével, ahol Lombosi Jenő főszerkesztő tájékoztatta a vendégeket. Fotó: Läufer László Nyűt napot szervez december 1-én, 10 órától a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Az érdeklődő végzősök megismerkedhetnek az iskola felépítésével, az intézmény oktatómunkájával, a felvételi követelményekkel, illetve egyéb hasznos információkhoz juthatnak a katonai szolgálattal kapcsolatban. Az iskolában tiszteket és tiszthelyetteseket egyaránt képeznek, elsősorban gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki és határőr szakterületen. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon, Tihanyi Jenőtől. Segítség Székelyudvarhelynek Talán a címben szereplő segítség idézőjelbe kívánkozna. Nem arról van szó. Inkább a ritkán tapasztalt szakmai felelősséggel, szeretettel, lelkiismerettel végzett munka szülte köszönetről. Ez év júliusában egyhetes Történész Nyári Egyetem volt Székelyudvarhelyen, amelyre a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja szervezésében is elutazott egy 45 fős csoport. Közülük két nap múlva negyvenen kórházba kerültek. szalmonella-fertőzés. A városi kórházra - mert mások is ettek az ételből - néhány óra alatt 120 beteg „zúdult”. Ezt a kifejezést dr. Vonyó József, a magyar történészek útjának egyik szervezője használta. A technikailag is, gyógyszerellátását tekintve is rosszul felszerelt intézményt teljesen felkészü- leüenül érte a roham, mindez ráadásul a nyári szabadságolások idején. Végtelen figyelemmel, percenként tapasztalható szeretettel, gondossággal és szakmai felelősséggel pótolták, orvosok, ápolók, kisegítő személyzet egyaránt a hiányt. „Ha a világon mindenki ilyen volna...” - mondta erre dr. Vonyó József, a régi, híres film címét idézve. Már a kórházban felvetődött, a hazafelé tartó út során pedig a buszban döntéssé érett: gyűjtőmunkát szerveznek a székelyudvarhelyi kórház javára. A betegség miatt lerövidült kurzus költségeiből a magyar csoportnak 40 ezer forintja maradt, ezt rögtön felajánlották indulótőkének. A társulat dél-dunántúli csoportja 30 ezer forintot adott, csakúgy, mint a pécsi önkormányzat. A történészek cégektől, magánszemélyektől kértek hozzájárulást. Szek- szárdról például 42 ezer forint értékű gyógyszer, gyógyászati felszerelés érkezett, sárosdi magán- személyektől és az önkormányzattól is értékes adományt kaptak. Jelentős segítséget adott a Fejér megyei Gyógyszertári Központ. Az adományok sorban érkeztek, s ezen a héten már ott tartanak a szervezők - Baracs Nóra, a dél-dunántúli csoport egyik tagja, az öüet felvetője, illetve dr. Vonyó, a szervezet titkára -, hogy a nagy értékű adományt „csak úgy” már nem lehet átvinni a határon. 70 ezer forint értékű gyógyszer és felszerelés gyűlt össze, illetve 130 ezer forint készpénz, amit természetesen hasonló célra költenek. A székelyudvarhelyi kórházba - természetesen az időjárási körülmények függvényében - december első felében szeretnék eljuttatni a küldeményt. Ott már tudnak róla: az akció szervezői jó előrelátással időben egyeztették, mire lenne a leginkább szükségük, s a gyűjtés elsősorban erre irányult. Az adminisztrációs akadályok, feladatok gyorsabb elhárítása, ellátása érdekében a szervezők számíthatnak többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi központjának segítségére is: gépkocsit biztosítanak a Dél-dunántúlról összegyűlt adomány célba juttatáshoz. Ami hasonló szeretetbe van csomagolva, mint amit a megbetegedett történészek a székelyudvarhelyi kórház meleg szívű, emberségből is kitűnőre vizsgázott személyzetétől kaptak. Mészáros Attila Jelentkezzen a kiadónknál! Befejezéshez közeledik az Új Dunántúli Napló előfizetői névjegyzékének összeírása.- Lapunkban már több alkalommal tájékoztattuk Tisztelt előfizetőinket az 1994. január 1-től a kiadó terjesztőhálózata kézbesíti az újságot.- A megyében - és megyén kívül is - befejezés előtt áll az előfizetői adatok felvétele.-A kézbesítőink által felvett megrendelőlapok összesítése után elkészülnek a díjbeszedéshez szükséges előfizetői számlák.- A készpénzes előfizetőinket decemberben ismét felkeresik kézbesítőink a díjbeszedés miatt. Ezzel egyidejűleg minden előfizetőnknek egy meglepetéssel is szolgálunk.-Felhívjuk a vidéken élő Tisztelt Előfizetőink figyelmét arra, hogy árus terjesztésben vásárolt lap esetén nem élvezik az előfizetéses kedvezményt. Ugyanakkor az árus példányok vidéki településeken nem érkeznek meg rendszeresen de. 10 óráig címükre.- Közületi előfizetőink részére szeretnénk tájékoztatást adni, hogy még mindig van lehetőségük a lap megrendelésére az általunk kiküldött megrendelőlapon, vagy a területen dolgozó kézbesítőinknél. Az előfizetés díját, ha átutalással rendezik, a kiadó elszámolási számlájára kérjük utalni. Számlát december 6. után küldünk.- Ha valakit december 5-ig nem keresett fel a kézbesítőnk, és szeretné lapunkat előfizetni, kérjük, jelentkezzen a kiadónál telefonon (415-000/118), írásban (Pécs, Rákóczi út 34. 7623), vagy személyesen. Előfizethet a szerdai lapban - és a következő napokon - megjelenő nyomtatványon is. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és Kiadóhivatala Filmezte a pusztuló kis falvakat, fényképezi a természetet Volán és vaku Eltér Sándor- A vaddisznót szeretem legjobban fotózni. Különösen akkor, amikor malacai vannak. Ezt olyan határozottan mondja, hogy nem is látom értelmét megkérdezni: miért nem a bánatos szemű őzeket, a büszke tartású szarvasbikákat? Egyébként is meghökkentő hogy a Gyermekkórházból harminc év munkaviszony után nyugdíjba készülő hivatásos gépkocsivezetővel a vadakról, a természetről, a megye nyugati dombjai között megbúvó kis falvakról beszélgetünk. Az ok a fényképezés. Elter Sándor most is egy Minoltával a táskájában érkezett. A munkahelyéről, a Baranya Megyei Gyermekkórház fejlődésének állomásairól készít tablókat. Az első képek még a kórház men- helyi időszakából származnak, az utolsók az idén átadott legújabb épületről. A legtöbb felvételt ő készítette.-Ez is szép munka és nagyon szívesen csinálom, de a természet fotózását nem vele egy lapon említeni. Különösen az én szülőfalum, Kisibafa és környéke vonz, de sokat járok a Hetvehely-Bükkösd-Go- rica-Kán körüli erdőkben. Kisibafa ma már nem létezik, mindössze két házat találtam belőle most ősszel, amikor legutoljára ott jártam. Az egykori erdészházat és a mi házunkat, ahol gyerekeskedtem. Ez volt a falu legkisebb épület. Fekete-fehér keskeny filmen is őrzi a már évekkel ezelőtt pusztulásnak indult kis falut. Ugyanúgy, mint Kánt és Kor- pádot. Mert Elter Sándor nem csak fotózik, filmezett is. Nem kérésre, nem munkaként, hanem saját elhatározásból, mert fontosnak tartotta.- Nagyon nehezen váltam el Kisibafától és a környékétől, mint szülőföld most is vissza húz, de elszomorít. Szerencsére van néhány olyan jő barátom, akik szintén onnét származnak, s akikhez rendszeresen eljárok. Ilyenkor együtt emlékezünk az ott töltött évekre. Püski Mátyást, aki évtizedekig volt Nagymátén fővadász, szinte hetente felkeresem. Puskát sosem vett a kezébe. Kizárólag fényképezőgéppel járta az erdőt. Több mint húszéve tagja a Nimród Fotóklubnak, s négy éve a Mecseki Fotóklubnak is.- Valamikor rendszeresen feljártam Budapestre a klub rendezvényeire. Beültem a kocsiba és mentem. Akkor még más volt a benzin ára, megengedhettem magamnak. Most egy természetfotó kiállítás után vágyódom, amely Ausztria után Németországban is látható. Nekem is van ott néhány képem, szerettem volna kiutazni, de ez nem megy. Azért ne higgye, hogy bánkódom. Mindig a lehetőségeimen belül szabtam a magam igényeit és így nem kellett keseregnem. Azért is szerencsésnek tartja magát, hogy a Gyermekkórházban dolgozhatott, ahol - mint mondja - olyan emberek közelségében lehetett, akiktől tanulhatott. Az is jól esik neki, hogy vissza várják. „Hivatalosan” legközelebb Mikulásra. Akkor is fotózni fog. De addig még jó- néhány alkalommal bemegy a kórházba. Sajnos látogatóba. A hat éves Gábor unokája elesett, eltörött a lába.- Mindig azt mondom neki, hogy fogadjon szót a doktor bácsiknak, az ápoló néniknek, s akkor hamar haza jöhet. Itt már nagyon sok kisgyermeket meggyógyítottak.
