Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-29 / 326. szám
1993. november 29., hétfő Magazin aj Dunántúli napló 11 754 perces házasság Mindössze 12 óra és 34 perc telt el a boldogító igen kimondása után, mikor is az újdonsült házaspár mindkét tagja úgy döntött, hogy elég volt és válni akar. Az eset valóban megtörtént, mégpedig Nagy-Britanni- ában. A 42 éves Greta és a 44 esztendős Malcolm az észak-angliai Thumscoe városka templomában kedden 14 órakor esküdött örök hűséget egymásnak. Ezután a 60 fős násznép átvonult a helyi kisvendéglőbe, ahol vidám mulatozással telt az idő. Éjfélkor azonban a tetőfokára hágott ünneplést különös közjáték szakította félbe: az ifjú pár között tettlegességbe torkolló hangos vita tört ki. Malcolm azt vetette hitvese szemére, hogy a kelleténél nagyobb érdeklődést tanúsít az egyik vőfély, a férj 20 esztendős öccse iránt. A valóságos ütközettel végződő szópárbajnak végül a hajnali 2 óra 34 perckor segítségül hívott rendőrség vetett véget. Egy kőből épült legenda Százéves a Waldorf-Astoria A Plaza hivalkodóbb, a Royal Concordia magasabb, a Sheraton Centre nagyobb, mégis a Waldorf-Astoria a leghíresebb szálloda New Yorkban, sőt talán az egész Egyesült Államokban. Megszállt benne Hirohito császár és Konrad Adenauer, a perzsa sah és II. Erzsébet királynő. Ült az elnöki lakosztály hintaszékében John F. Kennedy, itt fogadták az Apollo 11 asztronautáit az első holdraszállást követően, és ide érkeztek az Iránban szabadon engedett amerikai túszok is. Az 1410 szobás szálloda hírét az itt rendezett jótékonysági bálok terjesztették el. A bálteremben táncolt és vacsorázott számos előkelőség, köztük a Vanderbiltek, a Rockefellerek és a Kennedyk. Eljöttek ezekre a rendezvényekre sokan, akik millióikkal vagy pusztán a nevükkel lehettek az árvák, hajléktalanok vagy betegek javára: Albert Einstein, Rainier herceg és Gracia Patricia, Liz Taylor természetesen és a dalai láma. A páholyaival egy európai operára emlékeztető szalonban évente 40 jótékonysági bált rendeznek, amelyre egy belépőjegy 1000 dollárba kerül. A szálloda jól csengő neve évente egymilliónál is több turistát vonz ide. A hotel története 1893-ra nyúlik vissza, amikor William Waldorf Astor (akinek az ősei Heidelberg környékéről vándoroltak ki az Égyesült Államokba) megnyitotta 13 emeletes, akkoriban forradalmian újnak számító szállodáját. Négy évvel később egyesült vele a szomszédos 17 emeletes Astoria, amelynek tulajdonosa Astor unokafívére volt. 1000 ágyával a Waldorf-Astoria szinte verhetetlen volt, 1929-ben mégis át kellett adnia helyét az épülő Empire State Buildingnek. Áz új Waldorf-Astoriát, „minden szállodák anyját” Herbert Hoover elnök nyitotta meg telefonon a Fehér Házból. Húszezer ember volt kíváncsi erre az eseményre. Akkoriban ez volt a világ legnagyobb szállodája. A Waldorf-Astoriát az elmúlt években 180 millió dollárért újjáépítették, s mindennel felszerelték, ami a mai kor igényeit is kielégíti. A gazdasági recesszió mégsem kerülte el: szobáinak kihasználtsága 1990 óta 75-ről 65 százalékra esett vissza.- Lassacskán kimászunk a hullámvölgyből - bizakodik René A. Balin, a szálloda igazgatója. Ezért újabban hétvégeken kedvezményes árat kínálnak: egy kétágyas szoba ára egy éjszakára 234 dollár. A 300 négyzetméteres elnöki lakosztályra azonban semmi kedvezmény sincs - ára 6000 dollár egy éjszakára. Hőlabda a „csalagútban” Az illetékesek a legnagyobb titoktartás mellett folytatják a vizsgálatot arról a tűzről, amely november közepén pusztított az Angliát és Franciországot ösz- szekötő, készülő alagútban. Annyi azonban már kiderült, hogy a kilencven millió forintnak megfelelő kárt elektromos hiba okozta. A „csalagútnak” az angliai Folkestone-hoz közel eső szakaszán a villanymozdonyok felső vezetékét akarták erősárammal tesztelni, amikor „elszabadult” a 25 ezer voltos feszültség, és az így keletkezett hatalmas hőlabda 750 métert „gurulva” mindent megolvasztott maga körül. A legújabb jelentések szerint szigetelési anyaghiba volt a tűz oka, ám angol lapértesülések emberi mulasztásokat is emlegetnek. A munkások egyike ugyanis földelésként fémrudat erősített a vezetékhez, amely ilyen magas feszültséghez túl gyenge volt, és egyszerűen felrobbant. Az erősáram bekapcsolása előtti ellenőrzésen észre kellett volna venni a vasrudat, állítják a szakértők. A tesztelés idejére kiürítették a szóbanforgó szakaszt, s így emberéletben nem esett kár, ám ha a tragédia időpontjában már átadták volna rendeltetésének a „csalogútat”, egy egész vonat- szerelvényt megolvasztott volna a tűz. A „pokoli eseményről” egyébként videofilm készült, amely megkönnyíti a tragédia okainak pontos tisztázását. Tervek szerint március elején indul meg először a teherforgalom a szigetországot és Franciországot elválasztó Csatorna alatt, de az ünnepélyes átadást május 6-án tartják. Erzsébet angol királynő és Mitterrand elnök is végigutazik ez alkalomból az alagúton, amelyben a mostani tűzeset komoly kárt okozott ugyan, de - legalábbis eddig - a kitűzött határidő nincs veszélyben. Román kémregények Egy volt román titkosügynök vagyonokat keres regényeivel, amelyekben varázserejű kémek védelmezik Romániát orosz, zsidó és magyar ellenségeitől - jelentette a The Independent című brit lap. Az eddig megjelent hat regény kísérletnek is értelmezhető a Securitate, a románokat kínzó Ceausescu-féle titkosrendőrség rehabilitálására. Pavel Corut azelőtt a román hadsereg kémelhárító irodájának főnöke volt. Ceausescu és felesége kivégzése után Corut elvesztette állását, és utána kezdte írni a román nacionalizmus köré épített történeteit. A hatás fergeteges volt Rákos György, az MTI tudósítója jelenti: Izrael módszeresen likvidálta a Fekete Szeptember nevű palesztin csoport vezetőit, azaz az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolók ellen végrehajtott terrorakció feltételezett irányítóit - közölte Aharon Jariv tartalékos tábornok, a néhai miniszterelnököt, Golda Meirt terrorizmus ügyekben tanácsokkal ellátó szakértő. Az izraeli tévében elhangzott riport e tény első hivatalos beismerése. A beszélgetést másfél évvel ezelőtt rögzítették, de a katonai cenzúra ezidáig nem járult hozzá közzétételéhez. Jariv, aki ma a tel-avivi egyetem mellett működő Stratégiai Tanulmányi Központ egyik vezetője, az évekig eltartó likvidálási akció néhány hónap alatt bekövetkezett eredményének nevezte, hogy a PFSZ érintett szárnya beszüntette a külföldi zsidó és izraeli célpontok elleni támadásokat. A televízió által idézett külföldi források szerint Golda Meir a Moszad (izraeli titkosz- szolgálat) egy emberét, Mike Hararit bízta meg az akció irányításával, aki azután Manuel Noriega panamai diktátor tanácsadójaként folytatta pályafutását. Bejrútban, Párizsban és más európai fővárosokban titokzatos körülmények között meggyilkolt palesztin aktivisták halála jelezte a likvidálási akció állomásait. A tévé forrásai szerint néhány hónappal München után a Moszad által listára vett tizenkét palesztin vezető közül héttel végeztek. Jariv tábornok megfogalmazása szerint csaknem tíz személyt rövid idő alatt likvidáltak, „és a hatás fergeteges volt: egyetlen palesztin sem nyugodhatott az ágyában”. „Sokáig haboztunk ezeknek az akcióknak az elhatározása előtt, de nem volt választás” - mondta Jariv elismerve, hogy „valóban problémát jelent, amikor egy állam által vezényelt gyilkosságok más államok területén történnek”. „Kénytelenek voltunk” - hangoztatta az egykori kormányfői tanácsadó, leszögezve, hogy Golda Meir személyesen adta jóváhagyását minden egyes „kivégzéshez”. Zsigmond Attila MDF-es képviselő tiltakozásul, hogy a Közterület Fenntartó Vállalat nem takarítja el a havat a Képviselők Háza elől - hólapátot fogott, s maga takarította el a ház előtti parkolást nehezítő hókupacot. A halál arany hídja Kim Au kiállt a híd korlátjára. A húszesztendős asszony lenézett a huszonhárom emeletnyi mélységbe, majd levetette magát. Száznegyven kilométeres sebességgel csapódott a vízbe, a parti őrség emberei már csak szétroncsolódott testére bukkanhattak rá. A hivatalos jegyőzkönyvekbe pedig belekerült: Kim Au a Golden Gate 938. áldozata 1937 óta. A város vezetői nem örülnek a Golden Gate kétes hírnevének. Igyekeznek valamit tenni a sorozatos öngyilkosságok ellen - az utóbbi időben három hetente következik be újabb és újabb tragédia -, de nem sok sikerrel. Korábban felmerült egy két és fél méter magas korlát építésének ötlete, de ezt végül esztétikai és anyagi megfontolásokból elvetették. Frank Jordan polgármester jobb híján egyelőre telefonokat állíttat fel a hídon, amelyek közvetlen összeköttetésben vannak lelkisegély- szolgálatokkal . A hatóságok különösen félnek a közelgő ezres számtól, mert még emlékeznek a korábbi tragédiákra, amikor tizennégy életunt vetélkedett a híd 500. áldozata „büszke” címéért. Olyan is akadt, aki a félezres számot a pólójára írva készült a halálba, de őt az utolsó pillanatban lerángatták a korlátról, így a kétes dicsőség egy Stephen Hoag nevű férfiúnak jutott. Persze tudni kell: szinte bizonyos, hogy az öngyilkosok tényleges száma már most jóval meghaladja az ezret. Az elmúlt évtizedek során ugyanis 422 személy tűnt el, akik valószínűleg a híd áldozatai, csak éppen senki nem látta öngyilkosságukat, s a holttestek sem kerültek elő. Végül még egy adat a Golden Gate 1937 óta íródó történetéből: az ötvenhat esztendő során tizenkilenc olyan szerencsés életunt akadt, aki túlélte a halálugrást. Attila nyomában címmel hun-kori emlékekből, a Tisza vidékéről származó ékszereket és egyéb tárgyakat mutatnak be Keszthelyen a Balaton Múzeumban. A képen: Aranyozott fibula. Húsvétra látható lesz az „Utolsó ítélet” A Vatikáni Múzeum vezetői azt közölték, hogy Michelangelo freskója, az „Ütolsó ítélet” restaurálása húsvétra elkészül. A Sixtus-kápolna felújítása 1980-ban kezdődött, a mennyezeti freskók javításával. Húsvét napján 14 év óta először lesz látható az egész kápolna, amelynek freskóit Michelangelo két részben festette, 1508-ban és 1541-ben. Fabrizio Mancinelli, a 160 négyzetméteres festmény főrestaurátora a Reuter brit hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy az eredetileg meztelen figurákról csak a történelmileg értéktelen, utólag ráfestett ágyékkötőket és fátyolokat távolították el. Azokat, amelyeket Daniele da Volterra - Michelangelo követője és barátja - festett, meghagyják. Da Volterra az 1545 és 1563 között rendezett trenti tanácskozás parancsát hajtotta végre az ellenreformáció idején: a rendelkezés szerint a mezítelen alakokat „fel kell öltöztetni”, így összesen 30 ágyékkötőt és fátyolt festett Michelangelo alakjaira. Azokat az ágyékkötőket, amelyekkel ismeretlen restaurátorok fedték el az eredeti alakok szemérmetlennek minősített részeit a XVIII. században, eltávolítják. A Vatikán az év elején mintegy egymillió dollár értékű védőberendezést helyezett el a kápolnában. Ennek az a feladata, hogy megvédje a freskókat a nedvességtől és a szennyeződéstől. A vatikáni múzeum vezetői úgy vélik, a berendezés beállításával valószínűleg nem kell korlátozni a kápolna látogatóinak számát. Művészet, vagy hamisítás? J.S. Boggsot, a pittsburg-i Carnegie Mellon Egyetem docensét bíróság elé állították, mert tökéletes amerikai dollárokat rajzolt. Bár az egy-, tíz- és százdolláros bankjegyeket nem nyomtatta, hanem rajzolta, azok any- nyira valósághűek, hogy egy laikus igazinak tartaná őket. A rendőrség véleménye szerint Boggs pénzhamisítást követett el. Boggs másként látja a dolgot: „Ennek a művészeti ágnak régi története van, de soha nem vált elismertté. Üzenetem van, amit közvetíteni akarok. Soha nem állítottam, hogy az általam alkotott pénz igazi” - mondotta. A vasúti szállítás vesztett csatája Guruló országút A múlt szerdai szörnyű franciaországi autóbaleset (15 halott, 49 sebesült, több tucat ösz- szeroncsolódott gépkocsi) a „hatszög országában” ismét felélesztette a vitát a közúti szállítás jövőjéről. Mivel a katasztrófában döntő szerepet játszottak a kamionok - egy ilyen jármű kigyulladása indította el az egész esemény-sorozatot, egy hirtelen fékező tartálykocsi felborulása zárta le az autópályát, s egy harmadik kamion „érkezése” követelte a legtöbb halálos áldozatot,- az eset óta sokan (s immár nem csak a zöldek) követelik újra a teherforgalom vasútra terelését. Már csak azért is, mert Franciaországban minden más európai államnál többen halnak meg közúti balesetekben, s minden ötödik ilyen balesetet kamionok okoznak. Csakhogy Franciaországban a vasút már végérvényesen elvesztette az árúcikkek szállításáért vívott csatát: a kamion ugyanis általában olcsóbb a vonatnál, s ráadásul a megrendelők szempontjából sokkal egyszerűbb is, hiszen „házhoz viszi” a terméket, s nem kell érte menni valamelyik pályaudvarra. Az eredmény: míg 1971— ben a termékek összsúlyának 41 százalékát továbbították az utakon, addig húsz évvel később ez az arány 75 százalékra emelkedett. A jövő pedig még riasztóbb, hiszen az előrejelzések szerint 2005-ig Franciaországban 50 százalékkal nő majd a közúti szállítás mértéke. E téren változást hozhatna, ha sikerülne magukat az óriási teherautókat „felterelni” a vagonokra: csakhogy Franciaországban pillanatnyilag egyetlen vonal sem tudná elviselni azt a hatalmas terhelést, amelyet egy kamionokkal teli szerelvény a vasúti pályára gyakorolna. Új pályákra vonatkozó tervekben persze nincs hiány: felvetődött például egy Lille és Marseille közötti „guruló országút” létrehozása, ahol minden negyedórában indulna egy-egy ilyen, 1500 méter hosszú szerelvény. Ennek költsége azonban 100- 150 milliárd frank lenne, s még ha sikerülne is ezt előteremtem, meg kellene győzni az Európai Únió brüsszeli bizottságát. E testületnek ugyanis őrködnie kell azon, hogy az egyes tagországok a közlekedés biztonsága címén nehogy „tisztességtelen előnyhöz” juttassák saját vasúttársaságaikat. Maradna megóídásként a közúti szállítás módozatainak további szigorítása? Ez aligha hozna lényegi változást, hiszen Franciaországban már így is rendeletek százai szabályozzák a sofőrök munkaidejét, a veszélyes anyagokat szállító járművek közlekedési rendjét, vagy például a kamionok sebességét. Hiába a szigorítás, ha az egymással élethalálharcban álló cégek sofőrjei rákényszerülnek a szabályok kijátszására. Ezért alighanem csak az ellenőrzések fokozásában lehet bízni - ezt Bemard Bosson közlekedési miniszter nyomban a szerdai katasztrófa után meg is ígérte ... 1 4
