Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-29 / 326. szám
1993. november 29., hétfő Gazdaság aj Dunántúli napló 7 Az 1990-es lelkesedést felváltotta egyfajta tartózkodás Közös gondolkodás Maastrichtban Kelet-Európábán a fellendülésre még várni kell Mind Nyugat-, mind Kelet-Európábán elmúltak azok az idők, amikor kölcsönös eufóriával tekintettek egymásra. Keleten ma mind gyakrabban kénytelenek annak jeleit érzékelni, hogy Nyugat-Európában sokan egyfajta gazdasági fenyegetést látnak a térség közeledésében, jóllehet a tények és az adatok éppenhogy az ellenkezőjét mutatják - hangsúlyozta Maast-’ richtban a „Global Panel” című nemzetközi konferencián tartott beszédében Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke. * A „Global Panel” elnevezésű, kormányzati szintű politikusokat, a gazdasági és üzleti élet vezetőit kétnapos közös gondolkodásra összehívó konferenciát hatodik alkalommal rendezték meg, ezúttal az európai uniós szerződésről nevezetessé vált holland városban. Az európai és világgazdaság alapvető tendenciáiról, regionális és nemzetközi léptékű politikaibiztonságpolitikai problémákAlbert Wulbrandt német méhész a bonni DLG Agriservice és a pécsi központ vezetőjének Günter Brüning úrnak a meghívására három hetet töltött Magyarországon. Elsősorban Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye méhészegyesületeiben tartott előadásokat. Tizenkét nagyobb méhészetbe is ellátogatott, hogy megismerkedjen a magyar méhészek problémáival, értékesítési gondjaival. Több helyen elhangzott, hogy a mézet jelenleg jóval csak a termelési költség alatt lehet értékesíteni, nagy mennyiségű - a nyugati és német piacokon is jól eladható - akácméz vár vevőre. A magyar méhészek exportálnak ugyan akácmézet és virágport a Német Szövetségi Köztársaságba, de egyre kisebb mennyiségben. Az elmúlt évben 2400 tonnát szállítottak. Az olcsó mézet kínáló országok is igyekeznek meghódítani a német piacokat, de a fogyasztók előnyben részesítik a minőségi termékeket. Németországban a Német Méhészszövetségbe 21 tartományi méhészszövetség tömörül, kereken 100 000 méhész, akik nagyrészt közvetlenül értékesítik a termékeiket. A szövetség által engedélyezett és védett egységes üveget és címkét alkalmaznak. Csak azok használhatják ezeket, akik betartják a Közös Piac térségében érvényes rendelkezéseknél szigorúbb előírásokat, és akiknél a szövetség munkatársai ellenőrizték a minőséget. Ezek a kiindulópontjai a DLG Agriservice magyar méhészek részére ról, ez alkalommal egyebek között olyan felszólalók fejtették ki véleményüket, mint Carlos Menem argentin államfő, Ruud Lubbers holland és Janez Dmovsek szlovén kormányfők, Simon Peresz izraeli külügyminiszter vagy Hanna Su- chocka, korábbi lengyel miniszterelnök. Magyarországról - az eredetileg meghívott Antall József kormányfő^ képviseletében is - Bőd Péter Ákos tartott előadást. Az MNB elnöke ennek során egyebek között kifejtette: miközben Nyugaton ma sokan veszélyes fenyegetést látnak a kelet- és közép-európai cégek „beengedésében”, valójában éppenhogy az Európai Unió tagországai azok, amelyek idén például hatalmas kereskedelmi többlettel zárják a velünk folytatott kereskedelmet. Európának nemhogy nem fenyegetés térségünk, hanem nélkülözhekidolgozott piackoncepciójának. Sok magyar községnek, városnak van nyugat-európai testvérvárosa. A már meglévő kulturális kapcsolatokat a lehetőségekhez mérten ki lehet bővíteni gazdaságiakkal is. A magyar méhészek a partnervárosok kulturális rendezvényein más mezőgazdasági termékkel együtt bemutatkozhatnak, magyar specialitásokból kóstolótetlen újabb partner, piac, befektetési lehetőség - mondotta. Bőd Péter Ákos mindezek kapcsán utóbb az MTI munkatársának elmondta, hogy Nyugaton a recesszió általános rossz közérzeteiben tapasztalható olyan riadalom, hogy a keleti partnerek feltűnése további piacveszteséget eredményezhet. „Előadásom célja az volt, hogy megmutassuk: nemhogy fenyegetést, de mégcsak sorsára, támogatásra váró szegény rokont sem kell látniuk bennünk. Sokkal inkább olyan partnereket, amelyek az ő tal- ponmaradásukhoz is jelentős mértékben hozzájárulhatnak”. Feltéve, hogy valóban befogadnak minket és hogy segítik, hogy a kulturálisan máris Európához tartozó térségünk gazdaságilag is ténylegesen működőképessé váljon - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy tapasztalata szerint mennyire „vevők” kát tarthatnak. A partner településen keresniük kell egy kiskereskedőt, aki folyamatosan forgalmazza az egységes üvegben, címkével ellátott, közvetlenül a termelőktől kiszállított akácmézet. Fontos még, hogy a magyar méhészek, ha sikereket akarnak elérni, igazodjanak a német méhészszövetség által kiadott minőségi normákhoz. Erre a magyar méhészek nagy része képes. A sikeres magyar méza nyugati partnerek ezekre az érvekre, az MNB elnöke elmondta: az 1990-es lelkesedést 1991 óta tagadhatatlanul felváltotta egyfajta tartózkodás, amit javarészt a gazdasági válság valamint az motivált, hogy az akkor még Európai Közösség a visegrádi hármak után hirtelen szembetalálta magát a teljes kelet-európai „blokkal”. Ma már számukra is érzékelhetők a térségen belüli különbségek, a gazdasági recesszió pedig láthatóan mólóban van. „Ennek alapján az 1994-es év minden bizonnyal nyugalmasabb fogadtatást tartogat majd, legalább a visegrádi országok számára. Ha Nyugaton lesz is idegesség, az inkább az általános - például Japánnal vagy az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességük kérdésével függ majd össze” - összegezte benyomásait Bőd Péter Ákos. kereskedelem feltétele az is, hogy a német piacra 500 grammos egységes üvegekben kerüljön ki a méz, ugyanis a német méhészek kereken 60 éve ilyen mennyiségben forgalmazzák a mézüket, azóta létezik a védett üvegük. Németországban az emberek átlagosan 1200 gramm mézet fogyasztanak évente, a magyarok ennek alig negyedét, csak 2-300 grammot. Kísérletet kell tenni arra is, hogy Magyarországon is több mézet fogyasz- szanak. A reklámokban hangsúlyozni kellene egészségügyi értékét, hiszen sokféle étel, sütemény, ital elkészítéséhez, édesí- téséhez használható fel. Ez is segítene abban, hogy a most eladatlan mézmennyiség kikerüljön a raktárakból. Sok méhész ma már a méhcsaládjait napraforgó mézzel telelteti át, mert az olcsóbb, mint a cukor. Albert Wulbrandt 200 méh- családos hivatásos méhészetének termékeit a csaknem azonos időben alapított szaküzletében árusítja. Egy bérelt helyiségben Mönchengladbach belvárosában. Ezen kívül speciális mézeket vásárol és értékesít, de az összes méhészeti mellék- és feldolgozott termék is szerepel árukínálatában. Németországban szinte nincs is olyan méhész, aki ne árusítaná maga is a mézét. A heti piacokon ott vannak. Jó bemutatkozási lehetőség a termelői, az ünnepi, a karácsonyi piacokon való részvétel. Az első lépés, hogy a méhészek maguk ragadják meg a kezdeményezést és a környezetükben keressék meg az értékesítési lehetőségeket. Hat német gazdaságkutató intézet készített felmérést a volt szocialista országok gazdasági folyamatairól, s összegzésük szerint a várva várt fellendülés csak a későbbiekben, lassúbb ütemben következhet be. 1994-re a szakértők csupán Csehország és Lengyelország esetében tartják lehetségesnek a növekedést, Magyarországon viszont megáll a nemzeti össztermék zsugorodása, tehát jövőre a termelés az idei szinten marad. Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában jövőre érzékelhetően mérséklődik a visz- szaesés, a volt Szovjetunióban, a FÁK-országokban azonban még mindig további 8-10 százalékos mínusszal kell számolni. A közgazdászok értékelése szerint jövőre tovább emelkedik a munkanélküliek száma: tíz százalék alatt csupán Csehországban lesz (6), Magyarországot (16) viszont csak a szlovákok és a bolgárok „körözik le” (egyaránt 18 százalékkal). Nem kell azonban további „drasztikus áremelkedésekkel” számolni, mivel a térségben az árképzés liberalizálásának folyamata, s annak közvetlen árnövelő hatása a legtöbb országban lezárult. Eközben „a figyelemre méltó stabilizációs sikereket Bár gazdasági életünk - az elemzők szerint - pang, a gazdálkodó szervezetek számának alakulása mégsem ezt mutatja. A KSH legfrissebb adatai sze: rint 1993. első kilenc hónapjában folyamatosan emelkedett a szervezetek száma. A több mint 80 ezer jogi személyiségű gazdálkodó túlnyomó többsége korlátolt felelősségű társaság (84 százalék), míg elenyésző a vállalatok száma (1,6 százalék). Kft-ből havonta több mint ezer alakul az országban. Örvendetesen emelkedik a kisvállalkozások száma is. Ezek 45 százaléka 10, 36 százaléka pedig még ennél is több alkalmazottat foglalkoztat. Legtöbbjük a kereskedelemben, a szolgáltatásban, illetve az iparban tevékenykedik. Szeptember végéig 2972 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csődeljárás. Többségük gazdasági társaság (67 százalék), de jelentős a szövetkezetek (23 százalék) és a vállalatok (10 százalék) aránya is. Sajnos, a kft-k nemcsak az alakulásban, hanem a felszámolásban is élen járnak! A 3146 felszámolás alatt álló szervezet csaknem fele kft, a másik fele felmutató Magyarországon és Csehországban” még mindig két számjegyű lesz az infláció. Az idei év Európa egész keleti felében feltehetően jóval kedvezőtlenebbül alakul, mint ahogy az előrejelzésekben szerepelt. Ebben egyaránt döntő szerepe volt a rendszerváltozással összefüggő bonyodalmaknak és a reformok megtorpanásának. Bulgáriában és Romániában például alig történt előrehaladás. A szétválást erősen megviselte Szlovákia és Csehország gazdasága. De még a reformokban élenjáró országok- Lengyelország, Magyarország, Csehország - teljesítményét is lerontották a zavaró külső tényezők, mindenekelőtt az, hogy a nyugat-európai recesszió hátrányosan befolyásolta exportjukat. Lengyelország volt az egyetlen, amely a kivitel csökkenését a belföldi fogyasztással ellensúlyozni tudta s így ipari termelése emelkedik. A hat kutató intézet elemzésének végeredménye, hogy Európa keleti régióiban a gazdasági fellendülés ugyan még mindig várat magára, de 1994-ben talán mégis ígéretesebb lesz a helyzet. Toronyi Attila pedig a szövetkezetek közül kerül ki. Nőtt az elmúlt időszakban az úgynevezett jogi személyiség nélküli szervezetek száma. Jelenleg 92 ezer működik belőlük az országban. Legtöbbjük (67 százalék) betéti társaságként. Az országban az egyéni vállalkozók száma a legmagasabb: már majdnem eléri a 700 ezret. Figyelemre méltó, hogy a hivatalos nyilvántartás szerint pontosan ennyi a munkanélküliek száma is. így, ha minden vállalkozó legalább egy állástalant alkalmazna, megszűnne a munkanélküliség! Csakhogy a magyar vállalkozók többsége gyakran még magát, illetve a családját sem képes eltartani saját üzletéből... Az egyéni vállalkozóknak egyébként csak a fele működik főfoglalkozásban, a többiek mellékfoglalkozásban, illetve nyugdíjasként dolgoznak. Érdekes a foglalkozási ágak szerinti megoszlásuk is: 36 százalékuk kisiparos, 35 százalékuk kiskereskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású és mindössze a fennmaradó 1 százalékuk tevékenykedik a mező- gazdaságban. D. Zs. A fogyasztók a minőségi mézet keresik Egy német méhész tanácsai Hányán vállalkoznak ma Magyarországon? Zsíros napok Megkezdődött a radioaktív izotópok gyártása Sikeresen befejeződött a Budapesti Kutatóreaktor rekonstrukció utáni üzembehelyezése. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelete kiadta az engedélyt a reaktor üzemszerű működésére - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete. A névleges teljesítményen végzett mérések eredményei, és a 72 órás próbaüzem tapasztalatai szerint a reaktor mindenben megfelel a biztonságtechnikai előírásoknak és a műszaki terveknek, így az ismét a fizikai kutatások rendelkezésére áll, illetve megkezdődött a radioaktív izotópok gyártása. Ezév októberében 1,7 százalékkal emelkedtek csupán a fogyasztói árak. Mármint az előző hónaphoz képest. A számok ilyen lebontása, a havonta ismétlődő méricskélés magában is jelez valamit, és nemcsak a statisztikai tudómány fejlődését jelzi, hanem azt is, hogy a kétszámjegyű infláció korszaka sehogysem akar elmúlni. A statisztikai hivatal november közepén kiadott legfrissebb jelentése is az „áralakulás tartós tendenciáiról” beszél, melyek októberben is érvényesültek. A napi sajtóból nem egyszerű dolog tájékozódni. A „van, ami drágul, van ami nem” szemlélet, az időszakos hús-árleszállítások híre, például az a hír, miszerint a Gyulai Húskombinát 26 százalékkal csökkentette a sertészsír kilójának árát, bizony inkább napi értékű, jóllehet nélkülözhetetlen információkat tartalmaz. Ilyenkor ugyanis érdemes bevásárolni sertészsírt, gyulai kolbászt és más termékeket. A hosszabb időszakokra érvényes statisztikai adatok figyelmesebb tanulmányozása viszont ezeket az árcsökkentő intézkedéseket inkább véletleneknek, a túlságosan megszalaj- tott árak "szintezésének” láttatja, jóllehet az árcsökkentéseknek van egy tartós tanulsága is: végre működik a piac. Maradjunk a sertészsírnál. A 25 százalékos visszaárazás a jelek szerint az árak mértéktelen emelkedésével függ össze. Egy kiló sertészsír, melynek ára ok- tóbeben 102 forint volt, 1992 augusztusában, tehát mindössze 14 hónappal ezelőtt még 50 forint volt. Tavaly októberben ez a szám 66 forint. A 25 százalékos árcsökkenés tehát nem jelent semmit. Arról van szó, hogy a valaha „érinthetetlen” népélelmezési cikknek számító sertészsír ára gyorsabban nőtt az élelmiszeripari átlagnál. Néhány jellegzetes ár az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva: 1 kg sertéscombára idén októberben 378 forint volt az egy évvel korábbi 352 forinthoz képest. A sertésoldalas kilója tavaly ilyenkor 215 forint volt, most 270, a napraforgó olaj ára 77-ről 94 forintra nőtt egy év alatt. Ami pedig a kilátásokat illeti, a napi sajtóból úgy tudni, hogy az év végéig már nem kell újabb változásoktól tartani, illetve csak a mostani „árcsökkentések” megszűnése, a „zsíros napok” vége ellen nincs biztosíték. A húsiparban még mindig nincs biztosíték a párizsi, a füstölt és töltött áruk emelkedése ellen, a tejiparban a joghurtok, a sajtok és a tej ára nőhet tovább a felvásárlási árak emelkedésekor. A kenyér ára a Julius Meinl üzlethálózat és néhány megyei sütőipari vállalat előrejelzése szerint ebben az évben már nem emelkedik. A többi alapvető élelmiszer közül a kristálycukor ára 54-ről 79 forintra, a fehér kenyéré 35-ről 52 forintra, a tejé 26 forintról 36 forintra emelkedett egyetlen esztendő alatt, s ezeknek a változásoknak az lett a következménye, hogy az élelmiszerek árszínvonala gyorsabban nőtt a többi fogyasztási cikkek árszínvonalánál. Nevezetesen: egy év alatt a fogyasztási cikkek ára átlagosan 22 százalékkal, tehát nagyjából az infláció mértékének megfelelően nőtt. Ezzel szemben az élelmiszer-árak átlagos növekedése 27 százalék volt. Az élelmiszereken kívüli javak esetében a KSH „mérsékelt” áremelkedésről beszél, de megállapítja, hogy tizenkét hónap alatt az élelmiszereken kívül a szolgáltatások is rohamosan drágultak, átlagosan 26,8 százalékkal. Az átlagosnál kisebb volt viszont a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók árnövekedése. Előbbiek egy év alatt 11,2 százalékkal, utóbbiak 15,1 százalékkal drágultak. Ehhez azonban a statisztikai jelentés is hozzáfűzi: a háztartási energia „árrobbanása az előző években ment végbe az inflációt messze meghaladó mértékű áremelkedésekkel. A szeszes italok és a dohányárúk 12 hónap alatt 18 százalékkal, az üzemanyag-árak mintegy 20 százalékkal, a ruhaféleségek 16,9 százalékkal drágultak meg. Közeleg az év vége, s az eddigi tendenciák lényeges változására a statisztikusok nem számítanak. Ez pedig ebben az évben 23 százalékos árszínvonal-emelkedést jelent majd. Ennek megfelelően alakultak a létminimumok is. Októberben a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban a létminimum 11 730 forintot tett ki egy főre számítva, s ez bizony személyenként 200 forinttal több, mint akárcsak egy hónappal korábban volt. A községben élő „mintacsaládban” is 11 ezer forintot meghaladó összeg kellett egy családtag minimális megélhetéséhez.
