Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-24 / 321. szám

1993. november 24., szerda A mai nap üj Dunántúli napló 3 Fogytán a föld és a pénz Felkínálják a természetvédelmi területeket is? A kárpótlási célokra jóváha­gyott 37,7 millió aranykorona értékű termőföldből az eddigi árverések során 21 351 000 aranykorona érték kelt el. Eddig 453 ezren jutottak mintegy egymillió hektár területen tulaj­donhoz. A föld iránti „éhség” oly mértékben megnövekedett, hogy mára bizonyossá vált: a fennmaradó, valamivel több mint 16 millió aranykorona ér­tékű föld nem elegendő a kár­pótlási célokra. A megnöveke­dett igényeket felmérni, azt számszerűsíteni - a Földműve­lésügyi Minisztérium illetékese szerint - pillanatnyilag lehe­tetlen. Amennyiben elfogadják azt a törvényjavaslatot, miszerint ja­nuártól 30 napon át ismét be le­het nyújtani a kárpótlási kérel­met, akkor az további föld- igényléseket szül. Márpedig jelenleg a kormány a földön kí­vül más fedezetet nem tud a kárpótlási jegyek „mögé” tenni. Az önkormányzati lakásvásár- ' lás kivételével meglehetősen szegényes a kínálat. A nagy kérdés tehát az, hon­nan jelölhető ki állami tulaj­donú földterület?" A termelő­szövetkezeteknél és a termé­szetvédelmi területeken még akad állami tulajdon.de a Ter­mészetvédelmi Hivatallal ez idáig nem sikerült megállapod­nia a minisztériumnak. Jelenleg folynak az egyeztetések az FM és az ÁVÜ között, hogy mek­kora terület különíthető el a va­gyonügynökség kezelésébe tar­tozó állami gazdaságok földjei­ből anélkül, hogy működőké­pességük veszélybe kerülne. Kérdés, hogy jogilag egyáltalán el lehet-e venni termőföldet a privatizált, állami gazdaságok­ból már átalakult, saját tulaj­donú gazdasági társaságoktól? A gondokat tetézi, hogy elfo­gyott a földhivataloknak az ár­verések előkészítésére biztosí­tott pénze is. Értesülésünk sze­rint az FM a saját reorganizá­ciós keretéből 500 millióval siet a földhivatalok kisegítésére. Ez az összeg azonban csupán arra lesz elegendő, hogy egyrészt kiegyenlítsék a vállalkozóktól rendelt munkák kifizetetlen számláit, másrészt lélegzethez jussanak a földhivatalok, ame­lyek az utóbbi időben saját mű­ködési költségükből előlegeztek az árverések előkészítéséhez. Miss Universe Hungary ’94 pécsi elődöntő Szép lányok és lóerők Még lehet jelentkezni a szombati versenyre A szép lányok, valamint a ló­erők lesznek főszereplői annak az országos konferenciának, amelyet a MAHIR Baranya Megyei Igazgatósága szervezé­sében a Képes Lóerő Magazin és a Világgazdaság című lap rendez szombaton Pécsett. Az autós konferencia színhelye a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Ifjúság út 10. sz. alatti aulája lesz. A rendezvény fő látványosságának pedig a Pala­tínus Hotel Bartók termében este nyolc órakor kezdődő szép­ségverseny, a Miss Universe Hungary ’94 pécsi területi dön­tője ígérkezik. Mint Helstáb Klárától, a MAHIR megyei vezetőjétől megtudtuk, a konferencián az APEH, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság, va­lamint az Állami Vagyonügy­nökség is képviselteti magát szakembereivel. A résztvevők az autókereskedelem szabályo­zásának gazdasági tapasztala­tairól, valamint a fejlesztések és befektetések várható szabályo­zásáról hallgathatnak meg elő­adásokat. A konferencia programjában városnézés is szerepel, majd következhet a fő látványosság, az esti műsoros szépségverseny. Az operett, musical valamint kabaré részletekkel színesített műsort a Pécsi Nemzeti Színház művészei adják elő Moravetz Levente rendezésében. A Miss Universe Hungary területi dön­tőjének zsűrijében többek kö­zött Fást Ádám, a Miss Uni­verse Hungary nemzeti igazga­tója, Menyhért Mészáros László, a Kisasszony című ma­gazin főszerkesztője, Czukor János, Pécs rendőrkapitánya, valamint Forczek László (a PMSC-Fordan képviseletében) foglal helyet. A hírek szerint eddig 19 hölgy jelentkezett a szépségver­senyre, a bátortalanoknak azon­ban bíztatásként elmondható, hogy még ma is beadhatják ne­vezésüket a MAHIR Ference­sek utcai irodájába. A 19 hölgy között nemcsak pécsiek, hanem fővárosi, szegedi, nagykanizsai, érsekúj halmai, villányi szépsé­gek is felvonulnak fürdő, vala­mint estélyi ruhában. A verseny kiírása alapján a hölgyek kisu­gárzását, sőt intelligenciáját is figyelembe veszi a zsűri. Ä karácsony előtt megrende­zésre kerülő országos döntőbe hárman juthatnak el a pécsi te­rületi válogatóról, a jövő tavaszi manilai világversenyen pedig már csak az országos győztes fogja képviselni hazánkat. Balog Nándor Csatlakozásunk döntően befolyásolja nemzedékek életét Magyarország és az Unió Az Európai Unió - az Euró­pai Közösség utódszervezete - létrejöttével és a társult orszá­gokkal kötött szerződések életbe lépésével várhatóan fel­gyorsul a kontinens egységesü­lése; megvalósul az országok gazdasági, politikai integrá­ciója. Magyarországnak - mint a felvételre váró többi államnak is - végső célja a teljes jogú tag­ság elnyerése, miközben már a társult tagságból fakadó kötele­zettségek teljesítése is gazda­sági elmaradásunk részleges felszámolásával és biztonsági garanciákkal kecsegtet. Ebben az átmeneti időszakban az Eu­rópai Unió azt a célt tűzi a tár­sult országok,, így Magyaror­szág, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária elé, hogy szilárdítsák meg többpárti demokrácián ala­puló politikai intézményrend­szerüket, garantálják a kisebb­ségi és emberi jogok érvényesü­lését, s teremtsék meg a mű­ködő piacgazdaság alapjait. Jel­lemző a szigorú feltételekre, hogy Görögországnak, amellyel már 1961-ben aláírták a társult tagságról szóló szerződést, húsz évig kellett várnia a felvételre. A magyar politikai vezetés azzal számol, hogy az ország már az évtized végére teljesíti az Unió előírásait, s az elsők között cserélheti fel a társult stá­tust az „igazival”. Szakértők nem tartják megalapozottnak azt az aggodalmat, hogy a nyu­gat-európai integráció új szaka­sza ronthatja esélyeinket, s emi­att időben kitolódhatna felvéte­lünk. Hiszen az Európai Unió tizenkét tagországának zöme is még csak most teremti meg a feltételeket a közös pénz beve­zetésére, a kül- és biztonságpo­litika stb. összehangolására. A társult országok - így Ma­gyarország - szemszögéből most az a legfontosabb, hogy használni tudják azokat az esz­közöket, amelyek elősegítik in­tegrálódásuk folyamatát. Ezek közé tartoznak azok a már mű­ködő és később létrehozandó fórumok, amelyek térségünk és az Unió közeledését szolgálják. A kétoldalú testületek közül várhatóan januárban alakul meg a Társulási Parlamenti Bizott­ság, amely a magyar országgyű­lés és az Európa Parlament kö­zös szervezete lesz, valamint a Társulási Bizottság és a Társu­lási Tanács, amelyek - az érin­tett miniszterek, kormánytagok bevonásával - felügyelik majd az integrációval kapcsolatos fej­leményeket, s szükség szerint döntéseket hoznak. A teljes jogú tagságra váró volt szocia­lista országok már most regio­nális együttműködés keretében A zeneiskolások már az új épületben gyakorolhatnak Nem emelnek helyi adót Pécsváradon A jövő évi költségvetés főbb irányelveit tárgyalta hétfőn a pécsváradi önkormányzat két- viselőtestülete. Elsődleges fel­adat a főbb tervezési szempon­tok, a működtetési és fejlesztési célok meghatározása volt, hogy ez alapján a későbbiekben a konkrét feladatokat tudják megvalósítani. A bevételi résznél a normatív állami támogatás összege ma­gasabb az idei évnél. Ennek oka az, hogy a volt társközségekkel közös intézmény-fenntartási forma megszűnt. A Pécsváradra járó gyerekek után a helyi ön- kormányzat igényli alanyi jo­gon a pénzt. A képviselőtestület egyöntetűen foglalt állását ab­ban, hogy a helyi adókat nem emeli és nem terheli tovább a város lakóit az adó növelésével. A tervek szerint az 1994. évi előzetes bevételi és kiadási ösz­szeget 166,8 millió forintban ál­lapították meg, mely lehetősé­get nyújt a kitűzött feladatok megvalósítására - mondta Ka­kas Sándor polgármester, figye­lembe véve a pályázatok útján is várható pénzforrásokat. A jövő évi tervek között sze­repel a Kossuth Lajos utcai álta­lános iskola tanterembővítése, amit a tetőtér beépítésével olda­nak meg, a városi sportcsarnok építése is megkezdődhet, azon­ban a testület külön figyelmet fordított arra, hogy a sportpálya mellett a rossz állapotban lévő öltöző felújítására és körszerűsí- tésére a megfelelő pénzügyi fe­dezetet biztosítani fogja. Ä régi zeneiskola további hasznosítá­sáról is tárgyaltak. Az épület mellett lévő gondozási központ bővítésére, esetleg idősek ré­szére önálló egyszobás garzon­lakások átépítésére és a hajlék­hangolják össze az európai egy­ségért teendő lépéseiket. A poli­tikai dialógus mellett témakö­rök szerint vitatják meg többek között a közlekedés, a távköz­lés, a környezetvédelem és a nukleáris biztonság „összeuró­pai” megoldásra váró kérdéseit. Csatlakozásunk Európához döntően befolyásolja az elkö­vetkező nemzedékek életét. A kormány ezért átfogó stratégiát dolgoz ki, hogy megismertesse az országgal az integrációs tö­rekvések távlati céljait. Az is­meretek átadására, a társadalmi támogatás kialakítására oktatási programot dolgoznak ki, a tévé pedig tizenkét részes sorozatot tervez. Nagyvárosokban „Eu- rópa-napokat’’ rendeznek, hogy felvázolják a legfontosabb „eu­rópai ismeretekef’.Mert csak akkor tudunk majd szót érteni partnereinkkel, ha jól megtanu­lunk „európaiul” Fotó; Läufer László talanok elhelyezésére szolgáló helyiségek kialakítását tervezik. Az alsóiskola olajfűtéséről a gázfűtésre való átállást javasol­ták, ami jelentős anyagi megta­karítást fog eredményezni. A meglévő építési telkek száma 14. További házhelyek kialakítását a jövő évre a testü­let nem tervezi. Szóba került még Szilágy­puszta, Csokoládépuszta vízel­látásának kérdése. Ebben úgy foglaltak állást, hogy amennyi­ben 90%-os céltámogatást kap­nak, akkor megvalósítható lesz a munka, de ennek hiányában nem. Foglalkoztak még a város parkjainak rendbetételével, fel­újításával. A kiviteli tervek ren­delkezésre állnak. Ehhez kap­csolódna a járdásítási program kidolgozása is. Sántha László Az 56-os Szövetség rendezésében Karácsonyest Karácsonyestet rendez a Baranya Megyei 56-os Szövetség - immár ha­gyományosan. Miként a múlt évben, idén is a DOZSÓ Művelődési Központ a házigazda. Az esten elképzelé­sünk szerint elsősorban az elmúlt diktatúra üldö­zöttéi és családtagjaik vesznek részt, de szíve­sen látunk egyedülálló­kat, vagy létminimum alatt élőket is. Az a kérésünk, hogy aki részt kíván venni a szeretetnek ezen az ün­nepén ilyen irányú kíván­ságát egy levelezőlapon (cím DOZSÓ Pécs, Fel- sővámház utca 72.) vagy a 313-648 avagy 324- 855 telefonszámon je­lezze. Az est december 22-én, szerda délután 4 órakor kultúrműsorral kezdődik. A műsort Ke­resztúri Erika vezeti. Fel­lépnek a Felsővámház utcai iskola növendékei, a DOZSÓ Művelődési Ház zenetanfolyamának hallgatói, a Vasas és Vasutas Művelődési Ház citera- és népdalköre és a Baptista Egyház. Anyagi támogatást to­vábbra is elfogadunk. Az est befejezéseként megvendégeljük a meg­jelenteket. Dr. Berényi István Képernyő előtt Nagy bajban lehetnek ezek a szegény magyar írók, a televí­ziót bámulják, meg a rádiót hallgatják egésznap, informáci­óra éhesen, nyugtalanul, hogy végre eldönthessék, leírj anak-e egyetlen sort is, vagy már föl is vannak mentve mindnyájan, mert a televízió meg a rádió úgy is mindent bemond. Az írók, csak írók lévén, a vi­lág dolgaiban teljességgel tájé­kozatlanok, talán ha egy tojás­rántotta meg egy tea elkészíté­sére képesek; hogy is tudnák momentán, hogy hol állnak; ott állnak-e a magyar nép mellett, vagy csak emitt, a teafőzőnél, papucsban, szimatolva a szál­longó, Liptontól illatos gőzt, ki­csit tanácstalanul a magyarság­teljesítményük és kedveszeget- ten a villanyszámla miatt. Jó lenne, ha végre valami fontos, hivatalos helyről valami fontos és hivatalos ember értesí­Elromlott a hőmérő tené őket, hol is állnak, mek­kora az egy főre jutó magyar­ságteljesítményük, dacára an­nak, hogy itthon maradtak, vagy csak ócska liberálisok, és hogy írónak ki-ki hanyadrangú; a ka­lapját morzsolgatja vénségére Mándy Iván is, latolgatja, uszo­dába menjen-e, vagy üljön be Nahlik mozijába, amikor ott van Zsámboky is; aki azért mégiscsak más mértékegység, mit csináljon most már Apával, Stroheimmel, Ingeborggal, a papírlapokkal, amikbe mintha újra és újra belekapna a szél, most meg mintha, tudat alatt, mégis összefogna az ország, hogy kit le, kit meg feltuszkol­jon egy dobogóra, mintha olim­pia lenne és mindenki győze­lemre játszana, pedig azért elég nehézkes lekászálódni onnan, ő meg nem is az a fajta, mit ír alá Esterházy, akinek igazán tudnia kellene, hogy az állítmány és az alany ködösen általános - koz­mopolita, sőt internacionalista - fogalma helyett szép egészsé­ges, magyar állítmányról és en­nél is egészségesebb magyar alanyokról kellene beszélnünk, persze kérdés, kér-e ekkorra reklámot és kér e ebből a rek­lámból; kér-e belőle Nádas Pé­ter, Mészöly Miklós meg a töb­biek, irodalombúvárok és má­sok; amikor már egy csomó képzőművész is be van húzva a csőbe; aláírások egymás he- gyén-hátán, pedig láthatnák, a vélemények kifürkészésére ott a politikai hőmérő, egyszerűbb lenne oda beülni, önmagunkat fürkészni. Aki meg éppen nem fürkész, az addig sztrájkoljon. A sztrájkok kényszerítő ereje és a teavíz forralásának felfüg­gesztése lehetőséget teremt a párbeszédre, és mint megtud­tuk, az, hogy sztrájkokban is szegény ország vagyunk, csak a kormány jó tárgyalókészségét bizonyítja. A jogos sztrájkok és a jogos demonstrációk fokozzák a tárgyalókészséget, úgyhogy szinte kevés van belőlük. S ez nemcsak érdeme a kormánynak, de önmegtartóztatásának jele is egy olyan helyzetben, amikor a tárgyalókészség is további fo­kozódásra szorulna. A Hőmérő műsorának befe­jezésével maga az érzelmeket kijelző műszer is felmondta a szolgálatot. De hőmérő nélkül is föl kell tenni a kézenfekvő kérdést: mi történik akkor, ha sztrájkolni kezdenek az írók is? Azok a kedves jelenlévők, akik úgy gondolják, hogy ez a tár­gyalókészség fokozásának esz­köze lehet, a piros gombot nyomják meg; akik pedig úgy, hogy nem, azok a kéket. A televízió a nyomogatás eredményéről levélben értesíti a kedves nézőket. Bóka Róbert Megtakarítások A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint októberben a lakossági megtakarítások ösz- szességében - beleértve a pénz­intézeti és nem pénzintézeti összegeket is - 5,3 milliárd fo­rinttal emelkedtek. A nem pénz­intézeti megtakarítások növe­kedtek, annak hatására, hogy a lakosság jelentős mennyiségű állampapírt vásárolt ebben a hónapban. A bankoknál lévő megtakarítások viszont minimá­lis mértékben csökkentek. A jegybanknál azért tartották szükségesnek a tájékoztatást, mert korábban a Magyar Táv­irati Iroda csupán az októberi pénzintézeti lakossági megtaka­rításokról közölt adatokat. Ez pedig önmagában félrevezető lehet. A lakossági megtakarítá­sok struktúrája ugyanis átalaku­lóban van. A bankok által kínált megtakarítási szolgáltatások mellett a lakosság egyre inkább az állampapír-piac felé fordul. Ez a korábbi hónapokban még nem volt tapasztalható, általá­ban azonos arányban emelked­tek a lakosság pénzintézeti és nem pénzintézeti megtakarítá­sai. A változás azzal magyaráz­ható, hogy megnövekedett az állampapírok kínálata, és olyan papírok kerültek nagy mennyi­ségben piacra, amelyeket az ál­lampolgárok közvetlenül meg­vásárolhatnak. Mindezeket figyelembe véve nem állt le a lakossági megtaka­rítások növekedése, ám a több­let a korábbi hónapokénál ki­sebb lett októberben, s nem a bankoknál jelentkezett. A pénz­intézeti megtakarítások összege októberben 1202,3 milliárd fo­rintot tettek ki, szemben a szep­temberi 1202,6 milliárd forint­tal. A megtakarítások teljes ösz- szege a október végén 1351,6 milliárd forintra növekedett, a szeptemberi 1346,3 milliárd fo­rintról.

Next

/
Thumbnails
Contents