Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-23 / 320. szám

1993. november 23., kedd Közélet aj Dunántúli napló 7 A szentlőrinci ravatalozót Pelényi Margit tervezte Fotó: Läufer László Év lakóháza - Kultúrált építészetért Felértékelődik az építészeti kultúra Az 1994. évi felvételi eljárás új vonásai (7.) Hová, hányán, mennyiért? 60%-os vám- csökkentés Japán az ipari és a bányászati termékek vámjának átlagosan 60 százalékos csökkentésére tett javaslatot, és amennyiben vég­hez is viszi a vámcsökkentést, ügy a szigetországi vámok átla­gos szintje 1,5 százalékos lesz, ami a világon a legalacsonyabb. Magyar vélemények szerint a magyar exportra korlátozott ha­tást gyakorolhat a vámmérsék­lés, ez elé ugyanis a korábbiak­ban sem a vám, sokkal inkább az árualap hiánya, illetve a ja­pán importőrök nem túlzottan nagy érdeklődése állított korlá­tokat. Bi-bop Már működése első fél évé­ben jelentős sikert aratott Franciaországban új, „Bi-bop” névre keresztelt, s kimondottan a gyalogosok számára kifej­lesztett hordozható telefon. A szolgáltatás terjedéséről tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a készüléknek hat hónap alatt 26 ezer előfizetője lett, s a jövő év végére valószínűleg si­kerül majd megközelíteni a 150 ezres határt: a France Te­lecom távközlési vállalat sze­rint ennyi kellene ahhoz, hogy a hálózat immár nyereségesen működjön. A sikerben nagy szerepet játszott a készülék kis mérete (akár egy mellényzseb­ben is elfér, s nincs szükség hozzá terjedelmes antennákra, adapterekre), valamint olcsó­sága. Szívroham diákok miatt Állami kártérítést kérhet egy izraeli tanár, miután szívroha­mát, amelyet diákok okoztak, a bíróság munkahelyi balesetnek minősítette. Eli Zaj tun 63 éves technikatanár azután esett ösz- sze, hogy két diáklány, akiket kiutasított az osztályból, kerék­párjával megpróbálta elütni. A Reuter jelentése szerint Beér- Seva város bírósága az infark­tust munkahelyi balesetnek mi­nősítette, mivel véleménye sze­rinte az eset előidézői a tanár életét évek óta megkeserítő diá­kok voltak. Lakbéremelés Jövő év január elsejétől a Cseh Köztársaságban 40 száza­lékkal emelik az állami (ön- kormányzati) bérlakások lakbé­rét, 16 százalékkal pedig a táv­fűtési díjat. Mint a prágai lapok írták, a kormányzat ilyen ér­telmű döntésével egyidejűleg a munkaügyi minisztérium fel­adatul kapta, hogy állapítsa meg a hivatalos létminimum új ösz- szegét. Azok a családok, ame­lyekben az egy főre eső jövede­lem nem haladja meg a létmi- „ nimum 130 százalékát, támoga­tást igényelhetnek. Tíz esztendeje hirdette meg az akkori Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az „Év lakóháza” pályázati rendszert, amely több-kevésbé tükröt tar­tott a hazai magánerős lakásépí­tés elé. így tudhattunk meg sok mindent az építészeti divatok, tendenciák irányultságáról. A mindenképpen hasznos pályá­zatot fordulópont elé állította a rendszerváltás: több megye kapva kapott az alkalmon, hogy véget vessen ennek. Szerencsére nem volt így Ba­ranyában! A megyei önkor­mányzat hagyományként éltette tovább ezt a fogékonyságot, ami már a tanácsokat is jelle­mezte: az építészeti és a kör­nyezeti kultúra ápolása, támo­gatása, elismerése a 70-es évek második felétől jelent van. An- naidején a megyei tanács az „Év lakóházá”-hoz társította a maga alapította „Kultúrált települési környezetért” elnevezésű pá­lyázatot, s ehhez járult a maga téglájával Baranya megye ön- kormányzati közgyűlése a „Kultúrált építészetért" pályá­zat alapításával. Az idei pályázat értékelése, a díjak átadása a közelmúltban megtörtént. A tapasztalatokról, eredményekről kérdeztük dr. Tihanyi Csabát, Baranya megye főépítészét.-Hányán pályáztak az „Év lakóháza" címre?- Heten. Egy-egy pályázat érkezett Harkányból, Hidasról, Mecsekpülöskéről, Mohácsról, Pécsváradról, Szentlőrincről és Szigetvárról.- Nem kevés ez?- Tagadhatatlan, hogy nem sok, de ne feledjük, hogy a me­gye területéről mindig is ennél csak valamivel többen pályáz­tak, és az is figyelembeveendő, hogy most kevesebb ház épül, mint korábban. Aztán változat­lanul áll - feltevésünk szerint - az is, hogy az emberek nem vál­lalják a nyilvánossággal járó megmérettetést.- Milyen tendenciákat ta­pasztaltak, nemcsak a pályáza­tok helyszíni értékelését ille­tően, főleg annak a tükrében, hogy pár éve megszüntették a Magántervezői Szakértő Bizott­ságokat (MSZB)?- Szeretnék helyesbíteni: nem megszüntették, hanem megszűntek. Ti. az Alkotmány- bíróság az MSZB-k működésé­nek bizonyos részeit ítélte al­kotmányellenesnek, tehát a te­vékenység korrigálása révén ma is működhetnének. És sok épí­tész igényelné is, mert azért nem ártott az a szakmai véle­ménynyilvánítás, amit a bizott­ság nyújthatott. Ami pedig a ta­pasztalatot illeti. A MSZB kiik­tatása által a jó építészek ugyan nem lettek jobbak, ugyanolyan jó épületeket terveznek, viszont az általános színvonal mégis csökkent, az újabban született házakra a túldíszítettség, az épí­tészeti formák túlburjánzása a jellemző. Persze ehhez ketten kellenek, az építtető is, aki fizet, s aki a pénzéért esetleg olyat akar, amit az építész a jobb meggyőződése ellenére csinál meg. No, itt hiányzik a MSZB kontrollja.- Mindebbe hogyan ágya­zódnak be a pályaművek?- A szakértő testület két olyat talált, ami kiemelkedett a vi­szonylag szűk mezőnyből, s ■ezek díjazását javasolta is. Az egyik a mecsekpölöskei istálló lakóházzá varázslása, ami végül is megkapta a „csigát”, vagyis az „Év lakóháza” emblémáját. Az átalakítást igen jó ízléssel, arányérzékkel, értékvédő gon­dossággal oldották meg. A má­sik Harkányban a főutcán Wei­ler Árpád terve szerint épült többlakásos ház volt, melynek a földszintjén üzletek vannak. Ez is jó arányérzékkel illeszkedik a nem túl karakteres épületek so­rába, egyéni ízt visz közéjük, homlokalakítása mentes a ma divatos formai túlzásokkal.-Akkor most térjünk át a „Kultúrált építészetért" pályá­zatra ...-Elöljáróban hadd büszkél­kedjem: ilyen jellegű pályázat, ami teret ad minden, lakóépüle­ten kívüli, az építészet foga­lomkörébe tartozó épület elis­merést célzó pályázatára, sehol másutt nincs az országban. A kiíró szándékának a helyességét bizonyítja a beérkezett hat pá­lyamű sokszínűsége.- Kérem, részletezze.- Megyei díjra méltónak ítélte a zsűri Pelényi Margit szentlőrinci ravatalozóját, ami eredeti megoldásával vonta ma­gára a figyelmet, némileg a földbe süllyesztve, az építményt földdel borítva az elmúlásra emlékeztet. Három pályázó megyei dicséretben részesült: Gungl Antal nagypeterdi pol­gármesteri hivatala messziről jelzi középületvoltát, azaz nem hagy kétséget afelől, hogy nem lakóházról van szó; Wölfling János a mohácsi szőlőhegyre tervezett ún. pihenő-borházat, ami megjelenésében is haszná­lati értékében egyaránt megfelel az itteni régebbi, hasonló ren­deltetésű épületeknek; dr. Kö­bömé Wimmer Anna meződi ravatalozója keresztalakú épít­mény, a jól ismert görögkatoli­kus templomokra emlékeztet.- Hogyan összegezi a pályá­zók eredményét illetően a véle­ményét?- Mindenekelőtt: felértéke­lődik az építészeti kultúra, a pá­lyázatok betöltötték a feladatu­kat, elérték a céljukat, mert se­gítik a megépült, példamutató­nak tekinthető épületek elisme­rését. A bennük megtestesülő alkotói szemlélet, a jószándékú erőfeszítés remélhetőleg köve­tőkre talál. Hársfai István Elkészültek az egyetemek és a főiskolák jövő évi felvételi szabályzatai, ezek alapján nyomdába került és december közepén kapható lesza köny­vesboltokban a „Felsőoktatási felvételi tájékoztató -1994”. Művészeti felsőoktatás A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán jövőre- nem indul Budapesten a harmonika, Győrben a gitár, Miskolcon a tuba és Pécsett a trombita, az ütőhangszer és a zeneelmélet-szolfézs szak, vi­szont-indul Győrben az oboa és Miskolcon a gitár szak.-Debrecenben a gitár szak kivételével, Szegeden a gitár, a kürt és a régizene szakok kivé­telével valamennyi szakra je­lentkezhetnek a minimálisan 3 éves főiskolai tanulmányokat igazoló pályázók. Debrecenben az iskolai ének-zenetanár, kar­vezető egyetemi szakra csak a főiskolán zeneelmélet-szolfézs szakot végzettek jelentkezhet­nek. A Magyar Iparművészeti Fő­iskolán induló új szakok: szili­kát tervező, textil tervező. A felvételi vizsga általános és szakmai műveltségi, valamint képességvizsgálati írásbelivel egészül ki. Nem számítanak a középiskolából hozott pontok. A Magyar Képzőművészeti Fő­iskolán nem indul díszlet- és jelmeztervező művész és inter­diszciplináris (művészetközve­títő) szak, viszont felvesznek vizuális nevelőtanárt levelező szakra. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán nem indul ope­rett-musical valamint televízió rendező-műsorvezető szak (így az irányszám több mint a fel­ével csökken). Egyházi felsőoktatás Jövőre 31 felsőoktatási in­tézményben (karon) indul okta­tás. Huszonötben lelkészképzés folyik, hatban bölcsész és taní­General Motors, a világ leg­nagyobb autóipari vállalata ko­csijait a Toyota, a világ máso­dik legnagyobb cége fogja for­galmazni Japánban, mégpedig úgy, hogy a Chevrolet Cavalier kocsikat Toyota márkanéven dobja majd piacra. Az erről szü­letett megállapodást szombaton jelentették be. A jövő év elején jelennek meg a ,japánosított”, jobbkor­mányos Chevroletek és a Toyota úgy tervezi, hogy évente 20 ezret értékesít majd az autó­tóképzés (is). .Bölcsész képzést folytat a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Bölcsészettudo­mányi Kara (PKE-BTK) angol, magyar, latin, német, történe­lem és román szakokon) és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara (KRE-BTK) (angol, hol­land, magyar és történelem sza­kokon). Tanítóképzést folytat: a KRE Tanítóképző Főiskolai Kara (Nagykőrös) KRE-TFK; a Köl­csey Ferenc Református Taní­tóképző Főiskola (Debrecen) KTIF; a Vitéz János Római Ka­tolikus Tanítóképző Főiskola (Esztergom) VTIF; a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola ZSTIF. E hat intézményben a jelent­kezés és a felvételi eljárás az ál­lami felsőoktatási intézmé­nyekhez hasonlóan folyik. A két bölcsész karon félévenként 22 500 Ft tandíjat kell fizetni. A tanítóképző intézmények­ben az előző évhez képest kevés a változás. Esztergomban álta­lános iskolai tanítói-hitoktatási szak indul, Zsámbékon a tanítói és az óvodapedagógusi szakok párosíthatók lesznek az rk. lel- kipásztorszisztensi illetőleg a rk. hitoktatási szakokkal. A ZSTIF a szaktárgyi írásbeli vizsgát - a közös írásbeli érett­ségi-felvételi vizsgától eltérően- a főiskolán szervezi meg és át- jelentkezőket nem fogad más főiskolákról; a középfokú nyelvvizsgával rendelkezőknek nem kell tantárgyi vizsgát ten­niük. Az eddigiekben vázolt válto­zások természetesen nem tér­nek ki minden új elemére az 1994. évi felvételi vizsgáknak. Minden jelentkező számára nélkülözhetetlen, hogy jelent­kezési lapjának beadása -1994. március 1. előtt - alaposan ta­nulmányozza az év végén meg­jelenő Felsőoktatási felvételi tá­jékoztató 1994. c. kötetet. Ajánlható a felkészüléshez az ugyancsak akkor kapható: Fel­vételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben- 1993. c. kötet elolvasása is. ból. A General Motors tavaly mindössze ötezer autót tudott eladni Japánban, mert az ameri­kaiknál sokkal népszerűbbek a német autók. Érdekessége a megállapo­dásnak, hogy a GM kifejezetten a japán piac szemponjait figye­lembe vevő modellváltásra is készül, és e célból a jövő ősszel Toyota-mémökök egy csoportja ad majd tanácsokat, milyen át­alakításokkal tehetők kereset­tebbekké a szigetországban a GM autói. GM-Toyota - megállapodás Még mindig? Növényvédelmi tanácsadó Tanfolyamok Még mindig téma lehet, hogy bűnös-e egy nemzet, bűnösek lehetnek-e egyáltalán a nemze­tek? Jó néhány téma szerepelt a cseh és a szlovák elnök hét kö­zepi megbeszéléseinek napi­rendjén. Magyar szemszögből - érthetően - az ébreszthette a legnagyobb figyelmet, hogy ko­rántsem először, ám vélhetőleg nem is utoljára, szóba kerültek az úgynevezett Benes-dekrétu- mok. E rendeletek emlékezetes módon nemcsak a csehszlovák államiság folyamatosságát vol­tak hivatva jogilag biztosítani a második világháborút követően, hanem - a kollektív bűnösség elvét alkalmazva - mindmáig ható súlyos sérelmeket is okoz­tak az országban élő német és magyar kisebbségnek. Bűnös nemzetek? Tudjuk, nem prágai találmány volt ez a kategória, s akádtak olyan né­pek, nemzetiségek, amelyeket az északi szomszédunkban elő­forduló kitelepítésnél jóval tra- gikusabb következmények ter­heltek. Ez persze korántsem vi­gasz azok számára, akik évtize­dek óta várnak elégtételt. Ám meddig lehet fenntartani a kollektív bűnösség elvét? Hogy lehet felhőtlen békességet teremteni, új alapokra helyezett kapcsolatokat formálni, miköz­ben tovább élnek - és nemcsak a történelemkönyvekben is ilyen súlyos, elítélő jogi alapve­tések. Bőven itt lenne az ideje, hogy ne nehezítsék tovább mai dolgainkat a hajdanvolt politi­kai megfontolások. így bizony­nyal könnyebb lenne szomszé­dok mellett valódi partnerekké is válni. Sz. G. Növényvédőszerek forgal­mazásában 1989-től változás történt, mely főleg az első idő­szakban érzékenyen érintette a kis, és árútermelőket egyaránt. Ez a változás - a növényvédő­szerek három kategóriába soro­lása - elindított egy 80 órás képzési formát, mely sikeres el­végzése után a hallgatók saját célú növényvédőszer vásárlásra és felhasználásra jogosító iga­zolványt kaptak. Ez az igazol­vány . a feltételes forgalmú - 1993-tól II. kategóriájú - nö­vényvédőszer vásárlására jogo­sít. Baranya megyében a tanfo­lyamot végzettek száma megha­ladta a hatezer főt. A II. kategória bevezetése a kezdeti időszakban feszültsége­ket okozott a növényvédőszer kiskereskedelmi forgalmazásá­ban, mert a gazdák nem juthat­tak közvetlenül azokhoz a sze­rekhez, amit hosszú időn át fo­lyamatosan alkalmaztak (pl. Orthophaltan, Hungazin stb.) A feltételes forgalrpú II. kategóri­ájú növényvédőszer vásárlására és saját célú felhasználására to­vábbi tanfolyamokat indítunk megfelelő létszámú jelentkező esetén. Több gazdakörnél már igények jelentkeznek ilyen irá­nyú képzésre, továbbképzésre. A kisgazdaságoknál az előző­től eltérő igény is jelentkezett, mivel a termelők egy része már rendelkezik saját permetező- géppel, mellyel különböző nö­vényvédőszereket juttat ki. Eh­hez már nem elégséges a „zöld könyv”, a II. kategóriájú tanfo­lyam elvégzése, ezért lehetősé­get biztosítunk szak- és betaní­tott munkás képzésre is. A szak- és betanított munkás végzettség még nem jogosít önálló I. kate­góriájú szerek vásárlására, fel- használására, mivel ezeket a ké­szítményeket a fenti képesítés esetén is növényvédelmi szak- és üzemmérnök irányításához, felügyeletéhez kötött. A szak- és betanított növény- védelmi munkás képzésre je­lentkezni lehet december elejéig a Növényegészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomáson levélben (7615 Pécs, Csárdakörnyék 21. Pf.: 13., vagy telefonon 72-310-752 számon) 20-25 je­lentkező esetén - akár vidéken is - helyben megoldható. A korábban növényvédelmi képzésben részesültek képesí­tése csak akkor érvényes, ha az 5 évenkénti továbbképzésen részt vesznek. Továbbképzéssel kapcsolatos információkat is adunk a fenti telefonszámon. A növényvédelmi szakirányítók, szak- és üzemmérnökök részére a Baranya megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson 1993. november 25-én 10 órai kezdettel klubna­pot tartunk. A programban sze­repel az 5 évenkénti továbbkép­zés is. Zöldségtermesztők, dinnye­termesztők: 1993. november 25-én, 14 órai kezdettel a Sellyéi Műve­lődési Házban zöldség- és diny- nyetermesztési szaktanácsadási napot tartunk a Sluis en Groot holland vetőmagforgalmazó és dr. Nagy József (Kertészeti Egyetem) egyetemi tanár rész­vételével. Áz érdekelődésre való tekintettel tájékoztatást tart a vállalkozások indításához szükséges tennivalókról a Bara­nya megyei Vállalkozási köz­pont. Czigány Csaba *

Next

/
Thumbnails
Contents