Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-22 / 319. szám

1993. november 22., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 5 Egy boldog nap Pécsett Halász-horgász fórum miniszterek részvételével Az évek óta húzódó ha­lász-horgász konfliktusra keres­ték a megoldást az elmúlt hét végén Balatonfiireden, ahol az érintett önkormányzatok és a Balatoni Halászati Rt. szakem­berei tartottak fórumot. Részt vett az eszmecserén Szabó Já­nos földművelésügyi miniszter és Szabó Tamás privatizációs miniszter is. A „kinek milyen joga van a halhoz” kérdés azon­ban itt sem dőlt el; az önkor­mányzatok szeretnék megsze­rezni maguknak a halászat és horgászat tulajdonosi felügyele­tét a halgazdaság viszont sze­remé megtartani magának a szakmai döntések jogát. A föld­művelési tárca vezetője úgy látja, hogy meg kellene hatá­rozni a halászat és horgászat kö­zös célját, ennek megvalósításá­hoz biztosítani az eszközöket. Szabó Tamás arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy fel kell gyorsítani a balatoni ökológiai program tárgyalását, elfogadását, s mie­lőbb megalkotni a balatoni tör­vényt. Célszerűnek tartja, hogy az AV. Rt stratégiai programot dolgozzon ki az önkormányzati tulajdonlásra, és megvizsgálja a horgásztársadalom részvénytu­lajdonlási lehetőségeit. Bejelen­tette: kezdeményezi, hogy a kormány tartson kihelyezett ülést a Balatonnál. A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat Magyar Egye­sülete Pécs-Baranyai Csoportja második alakalommal rendezett szombaton programot a megye gyermekotthonaiban élő gyer­mekeknek Pécsett. Ahhoz, hogy ez a nap valóban emlékezetes és ezáltal remélhetőleg boldog is lett számukra, számos támogató cég nyújtott segítséget. A program délelőtt a Belvá­rosi templomban kezdődött, ahol Kele Pál apát-plébános ce­lebrált bensőséges hangulatú gyermekmisét a város közel 180 kis vendégének. Árpád-házi Szent Erzsébet példáján intette őket a rászorulók szeretetére, s arra, hogy, akik családtalanként ilyen sorsúak, különösen fontos, hogy egymást segíteni tudó és akaró emberek legyenek. A városnézést követő ebéd a Hotel Palatínus Bartók-termé- ben volt. Itt a város önkor­mányzata nevében dr. Páva Zsolt alpolgármester mondott köszöntőt. A Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Baranyai Cso­portjának eddigi munkáját mél­tatva hangsúlyozta: a társada­lom fejlettségének mutatója, hogy mennyire képes az eleset­tek, rászorulók helyzeti hátrá­nyát csökkenteni. Az ebédet Petzinger Cuk­rászda emeletes tortája koro­názta meg, majd az „Otthonos gyermekotthon” vetélkedő díj­kiosztása következett, de az 50 ezer forint értékű ajándékhal­mazból mindenkinek jutott. A program zárásaként a Bó­bita Bábszínház ajándékműso­rát nézték meg a gyerekek. D. I. Arcok a délelőtti gyermekmiséről Fotó: Läufer László Oktatás könyvtár nélkül? Dombormű Erzsébetnek Hova kerül a bólyi obeliszk? Most a mauzóleum mellett áll az emlékoszlop Fotó: Läufer L. Baranya egyik legmodernebb egészségháza Bicsérden A pécsi 1-es számú Gyer­mekkönyvtár novemberben a Bánki Donáth úti Általános Is­kolába költözött. Eddigi helyé­ről, a Testnevelési Általános Is­kola és Alternatív Közgazda- sági Gimnáziumból azért kellett elköltöznie, mert a gimnáziumi oktatás bevezetése az eddiginél több termet kívánt. A könyvtár eddig sem az iskolához tarto­zott, a Városi Könyvtár működ­tette. Az iskola vezetése kérés­sel fordult a városi önkormány­zathoz, a jelenleg épülő tanter­mek mellett még szüksége lenne helységekre. Az önkor­mányzat oktatási bizottsága úgy találta, nincs más lehetőség erre, csak, ha a könyvtárat más­hova helyezi. Az iskolavezetés nem ellenkezett. A könyvtár elhelyezésének gondjait meghallva, Keszthelyi Gyula, a Bánki Donáth úti is­kola igazgatója, egy megüre­sedő házmesteri lakást ajánlott fel a könyvtár részére, mert úgy gondolta, hogy az oktatásban majd nagy hasznukra lesz. A két könyvtáros, Gauser Pé- temé és Óhmüller Gabriella azonban szomorú. Bíztak ab­ban, hogy nem kerül sor a köl­tözködésre. Az ott tanító peda­gógusokkal szoros munkakap­csolatot alakítottak ki, és a könyvbeszerzést is úgy tervez­ték már meg, hogy az igazodjék a gimnáziumi igényeknek. Új helyük alapterülete a réginek kevesebb, mint a fele. A régi könyvállományt nem tudták tel­jes egészében ide költöztetni. A 17000 könyvből 7000 raktárba került, ezeket nem lehet a köl­csönzésbe bevonni. Minden kö­telező és ajánlott kötetet áthoz­tak, a kézikönyvtár nagy részét is sikerült megmenteni, de a több évtizedes állományfejlesz­tési munka eredményeiről nem szívesen mondtak le. A köte­lező könyvtári órákat, a városi vetélkedőket is nehéz lesz majd megtartaniuk a helyszűke miatt. Valószínűleg csak csoportbon­tásban tudják fogadni a tanuló­kat, hogy hozzáférhessenek a könyvekhez. Annak azonban nagyon örül­nek, hogy itt tárt karokkal fo­gadták őket. Abban is remény­kednek, hogy hamarosan sor kerülhet az épület bővítésére. Építészetileg megoldható lenne ugyanis, hogy az eddig külö­nálló lakást, az iskola kihaszná­latlan portájával összekapcsol­ják. Ezt az iskolaigazgató is szívesen venné. Keszthelyi Gyula úgy látja, ha a könyvtár működtetésében az iskola szer­vezetileg is részt vehetne, talán könnyebben lehetne az építke­zést elindítani. U. G. Közel egy évszázada halott a magyarok legkedveltebb ki­rálynéja, Ferenc József fele­sége, a fákat és a tengett sze­rető, magányos és szabadlelkű Erzsébet. Bólyban az őt tisztelő polgárok már 1904-ben obe- liszket állítottak emlékére, köz­adakozásból. A település köz­pontjában állt - az Erzsébet-té- ren, az Erzsébet-kaszinó (most Vigadó) szomszédságában. Rajta a királyné márványból ké­szült, szép domborműve. Az emlékművet többször is új helyre költöztették, csaknem két évtizede a Montenouvok mauzóleumának kertjében áll. Talán harminc éve - ellopták?, megmentették? - eltűnt róla a királyné arcmása is. A község alapításának 900. évfordulóját idén rangos ese­ményekkel, szép kiállításokkal, remek létesítmények felavatá­sával köszöntő rendezvényso­rozat egyik záróeseményeként tegnap délelőtt avatták fel a Montenouvo-parkban Erzsébet új domborűvét. Az alkotást Trischler Ferenc szobrászmű­vész, a falu szülötte ajándék­ként készítette el, s Erzsé- bet-naphoz közel Hárs József, Boly polgármestere adta át a te­lepülés lakóinak. Tőle tudtuk meg: valószínű­leg nem marad jelenlegi helyén az Erzsébet-obeliszk. Hogy a község melyik pontján állítják fel véglegesen, erről a jövő év­ben falugyűlésen hoznak majd döntést Bóly polgárai. Mészáros A. Reumatológiai szakrendelé­sek kezdődtek e héttől a bi- csérdi Egészségügyi Központ­ban. A kezeléseket Pécsről Bi- csérdre utazó reumatológus, il­letve szakképzett ápolónő végzi. Rendelések hetente két­szer lesznek, de Szuhán Já­nos né ápolónő, helyi lakos a ke­zelést folyamatosan végzi, igény, szükség esetén akár a hét minden napján is. Nem kell többé Pécsre utazniuk egy-egy tíz perces vizsgálatért, kezelé­sért a bicsérdi, bodai, zóki és aranyosgadányi betegeknek. A szakrendelés feltételeinek megteremtéséről dr. Szabados Ibolya, Bicsérd vállalkozó há­ziorvosa elmondta, hogy az egymillió forintos labor-, illetve a három, egyenként mintegy 100 ezer forintos reumatológiai alapgép megvásárlásához szük­séges összeg 40 %-át az Egész­ségügyi Minisztériumtól pályá­zat útján nyerte meg a helyi ön- kormányzat, a fennmaradó költ­ségeket pedig a négy község elöljárósága lakosságarányosan fedezte. A rendelés megindításához az Egészségházban szép váróter­met, kezelő- és laborszobát, va­lamint egy, szintén a legmoder­nebb technikával felszerelt fog­orvosi részleget alakítottak ki. A személyforgalomban za­vartalan az átjutás a határátke­lőhelyeken, az utak mindenütt járhatóak és sehol sincs vára­kozás - tájékoztatta vasárnap reggel az MTI-t a :Határőrség ügyeletese. Több száz kamion gyűlt össze azonban Záhony­nál, ahol kifelé 48 órát, befelé pedig 80 órát kell vesztegelni Vér József Bicsérd polgármestere örömmel számolt be arról az összefogásról, mellyel a helyi lakosok az épület felújításában, korszerűsítésében részt vettek. A műszerekhez szükséges pénzen kívül az önkormányzatnak egyéb kiadásokra nem volt gondja: minden közös erőből, társadalmi munkával készült. A reumatológiai, fogorvosi és a laborban elvégezhető belgyó­gyászati rendelések, valamint az alapkezelés anyagi, tárgyi felté­teleit a négy elöljáróság közösen biztosítja. Dr. Szabados Ibolya következő lépésként, az önkor­mányzattal közreműködve, sze­retne a Szívügy Alapítvány által meghirdetett pályázat útján tá­mogatást nyerni egy modem EKG műszer megvásárlásához. Bicsérd vezetői további fogá­szati és általános röntgen gépek­kel tervezik az Egésszégházat még korszerűbbé varázsolni 1994-ben.- Az embereknek gyakran fél­napokba is beletelt, amíg egy rö­vidke kezelés kedvéért Pécsre utaztak - magyarázta Vér József - A reuma amúgy is főként az időseket sújtja, most azonban helyben várja őket az orvos, a felkészült ápolónő és a modem műszerekkel felszerelt rendelő. Katona G. az átjutásig. A kétnapos vára­kozás miatt csaknem 200 ka­mion torlódott össze Ukrán te­rületen. A kilépőknek Nagy­laknál is türelemmel kell len­niük, mert itt mintegy 40 óra a várakozás. Rédicsnél van még fennakadás, ahol a befelé 5, kifelé pedig 8 órába telik az átjutás. ■ Ön munkanélküli? ■ Munkát keres? ■ Forduljon hozzánk! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.: 336-861 Gyenge forgalom a határátkelőknél Visszakapja eredeti jellegét az Istenkúti turistaház Pécs önkormányzata 15 évi hasznosításra keres vállalkozót Csipogók országszerte Restaurátorok műhelyeiből Kiállítás a régiségek megmentéséről Restaurátorok műhelyeiből címmel kiállítás nyűt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárla­ton nemcsak a tárgyak, hanem - fotókon - az a munkafolya­mat is megtekinthető, amelyet a restaurátorok végeztek a do­kumentumok megmentése, bemutathatósága érdekében. A most kiállított tárgyak között van - többek között - egy ba­rokk faszobor, egy őskori bronz csésze, egy római kori bronz szatírfej és egy XVI. századi párta, melyet egy kis­lány sójában találtak. A tárlat december 5-éig tekinthető meg. A kiállítás egyébként nyáron már látható volt a sá­rospataki Rákóczi Múzeum­ban, a nemzetközi restaurátor konferenciával egy időben. Lassan már az idők homá­lyába vész, hogy valamikor ol­csó szálláshelyet nyújtó turista­házak sora övezte a Mecsek ol­daláról Pécset. Ezekből aztán nagyobb részt a természetjárók úgynevezett kulcsos házai let­tek, kisebb részt pedig vendég­látó egységek. Áz előbbi há­nyaduk egy szervezett szűkebb kör számára - minimális feltéte­lekkel - megőrizte ezeknek a házaknak az eredeti funkcióját, a másik viszont teljesen felha­gyott vele. Pedig már jó néhány éve nagy hiány mutatkozik a ol­csó turista-szálláshelyekben. Pécs városa még 1988-ban visszavásárolta a Baranya Me­gyei Vendéglátó Vállalattól az ürögi völgyben álló Istenkúti tu­ristaházat. Ezt az igazán elő­nyös helyen lévő létesítményt a pécsi turisták építettek. Vissza­vásárlásának szándéka eleve az volt, hogy a ház újra betölthesse eredeti célját. A város költség- vetésében azonban az eltelt öt év alatt nem sikerült az épület felújítására fedezetet találni, így annak állapota fokozatosan le­romlott, ma már akár romosnak is nevezhető. A közelmúltban Pécs köz­gyűlésének négy szakbizottsága is foglalkozott a turistaház sor­sával. Mindegyik azt javasolta, hogy eredeti céljának betölté­sére kell újra alkalmassá tenni: diák- és turistaszállóként üze­meljen a jövőben. A közgyűlés egyetértett ezzel a céllal, de az ügy megint csak szembetalál­kozott a költségvetés feszített voltával. így a testület azt a ja­vaslatváltozatot fogadta el, hogy a 2727 négyzetméteres telken álló turistaház hasznosí­tását pályáztassák meg. A nyer­tes pályázó 15 évre kapja meg használatra az épületet névleges használati díj ellenében, viszont helyre kell állítania és diák- és turistaszállóként kell hasznosí­tania. A környezeti hatásokat is figyelembe véve a vállalkozó lehetőséget kaphat az eredeti funkcióhoz kapcsolható léte­sítmények - étterem, büfé, kert­helyiség - kialakítására is. Á közgyűlés gazdasági és vállalkozási bizottsága a pályá­zati kiírás feltételeiben olyan meghatározást fogadott el, hogy a turistaház szálláshely-kapaci­tása 20-30 fő fogadására legyen alkalmas. Egyben szélesebbre tárta a pályázatra jelentkezők körét: a vállalkozókon túl egy­házak és karitatív szervezetek is jelentkezhetnek az Istenkúti tu­ristaház hasznosítására. D. I. Bár működésének titkait, fi­zikai törvényszerűségeit az em­berek többsége nem ismeri, századunk végén azért furcsá­nak hatna „csodának” tekinteni a telefont, a telexet vagy a cb-rádiót. A kommunikáció elektronikus csatornáinak sorá­ban mégis újszerűnek hat az egyszerű nevén csak csipogó­ként említett személyhívó szol­gáltatás, amely Bush amerikai elnök 1989-es Magyarországi látogatása idején jelent meg először hazánkban. Az apró ké­szülék legfőbb vonzereje, hogy zsebben is elfér - vagyis akár egyetlen pillanatra sem kell megválnunk tőle. A párbeszéd viszont egyirányú: az operátor személyhívó hálózat központ­jának telefonon, telexen, telefaxon vagy számítógépen küldhetünk üzenetet, amit má­sodperceken belül, a hívást csi­pogással jelző készülék képer­nyőjén olvashat el a címzett. Az elmúlt három év során 10-15 ezren kapcsolódtak be a hálózatba, amelynek a főváros után Miskolcon és Pécsett léte­sítettek regionális központot. Mint az operátor-rendszer pécsi munkatársától megtudtuk, Ba­ranyában eddig körülbelül 800-an vásároltak csipogót. El­sősorban az olyan szakterületen dolgozók, ahol a munka termé­szetéből fakadóan sokszor pár perces csúszás is komoly kö­vetkezményekkel bír: orvosok, liftszerelők, nagykereskedők. A nap 24 órájában hívható, a Petőfi URH adóhálózatán mű­ködő csipogók egyelőre az or­szág határain belül fedettek, ám tervezik a Francia-, Német- és Csehországhoz való csatlako­zást. Az először Franciaország­ban alkalmazott készüléket szö­veges és számkijelzős változat­ban forgalmazzák, ugyanakkor számos egyedi szolgáltatással bővíthető; külön igény szerint „hangos postaládaként”, elő­jegyzési naptárként, sőt segély­hívóként is tulajdonosa rendel­kezésére áll. Tröszt É.

Next

/
Thumbnails
Contents