Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-22 / 319. szám

1993. november 19., péntek Háttér aj Dunántúli napló 11 A kormányfői poszt várományosairól - dióhéjban Antall József, Kuncze Gábor, Orbán Viktor, dr. Surján László, Torgyán József A politikai szokásjog szerint a mandátumokért versengő pár­tok előre bejelentik, hogy saját soraikból kit állítanának a mi­niszterelnöki posztra. Néhány párt már megnevezte jelöltjét a végrehajtó hatalom élére, az MDF - ha még nem is hivatalo­san - de nem hagy kétséget An­tall József jelölését illetően, más pártok szerint még nem jött el a jelöltállítás ideje. Az aláb­biakban rövid portrét adunk azokról, akik ebben az össze­függésben a hírekben szerepel­nek. * Antall József (Magyar De­mokrata Fórum) 61 éves; a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen történe­lem-magyar nyelv és irodalom tanári valamint levéltárosi, könyvtárosi és múzeológusi diplomát szerzett. Az Eötvös József főgimnázium tanáraként kezdett dolgozni; 1956 elején bekapcsolódott a diákmegmoz­dulásokba, majd a forradalom aktív résztvevője volt. 1957-ben letartóztatták, röviddel utóbb kiszabadult, s áthelyezték a Toldy gimnáziumba. 1959-ben eltiltották a tanítástól. Törté­nészként orvostörténelemmel foglalkozott; a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban munkatársaként kezdte szakmai Antalitól Torgyánig pályáját; később a múzeum fői­gazgatója lett. Az MDF tevékenységébe 1988-ban kapcsolódott be; a ke­rékasztal tárgyalásokon aktív szerepet játszott. A párt II. Or­szágos gyűlésén választották az MDF elnökévé. Parlamenti mandátumát pártjának buda­pesti listáján szerezte meg. * Kuncze Gábor (Szabad De­mokraták Szövetsége) 43 éves; édesapja Várpalotán belgyógyász főorvos, kórházi­gazgató. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Előbb az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerzett mélyépítési üzemmérnöki, majd az ELTE-n iparszervezési-veze- tési diplomát. Szakmájában több helyen dolgozott - amikor képviselővé választották, az ÉPGÉPTERV gazdasági igaz­gatója volt. Szigetszentmikló- son az SZDSZ támogatásával, de akkor még nem tagjaként, a második fordulóban nyerte el a mandátumot. 1992 augusztusá­ban lépett be az SZDSZ-be, amelynek jelenleg parlamenti frakcióvezetője. A párton belül a Szabadelvű Kör tagja. Orbán Viktor (FIDESZ) 30 éves; Székesfehérvárott, a Teleki Blanka gimnázium angol tagozatán érettségizett, az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Első munkahelyén, a Mezőgazdasági Minisztérium Vezetőképző In­tézetében szociológiai gyakor­nok volt. 1989 szeptemberétől ösztöndíjjal Oxfordban, a Benb- rouce College-ben az angol li­berális politika történetével fog­lalkozott. Alapító tagja volt a Bíbó Ist­ván kollégiumnak, s azon belül közreműködött a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratá­nak, a Századvég-nek a kiadá­sában, amelynek ma is szer­kesztője. 1988-ban alapító tagja, később szóvivője, jelen­leg pedig elnöke a FI- DESZ-nek. Résztvevője volt a kerékasztal-tárgyalásoknak. A 90-es választásokon fővárosi - XIX-XX. kerületi - választó- körzetben második lett, s a FI­DESZ Pest megyei listáján ke­rült be a parlamentbe. % Dr. Surján László (KDNP) 52 éves. Édesapja orvos, a magyar cserkészmozgalom egyik vezetője. A budapesti Pi­arista gimnáziumban érettségi­zett, orvosi diplomáját 1969-ben szerezte. Tanársegéd volt a SOTE Szövettani Intéze­tében, majd egyetemi docens az Orvostovábbképző Intézet Kór­bonctani Intézetében. Az orvos- tudományok kandidátusa. 1989- től a KDNP tagja, 1990- től elnöke; népjóléti mi­niszter. A választásokon egyéni je­löltként a főváros XII. kerületé­ben harmadik lett, a második fordulóból - az MDF jelöltjé­nek a javára - visszalépett. A mandátumáról nagyköveti ki­nevezése miatt lemondott, Ke­resztes Sándor képviselői helyét tölti be.-*• Torgyán Józsefi FKgP) 61 éves; édesapja állampénz­tári főtanácsos volt. Középisko­lai tanulmányaival egyidőben a Zeneművészeti Főiskola he­gedű főtanszakát is elvégezte. Az ELTE-n szerzett jogi diplo­mát. 1957-ben a Fővárosi Bíró­ságon volt fogalmazó, később ügyvédként tevékenykedett. Az újjászerveződött FKgP munká­jába 1988-ban kapcsolódott be. A választások során Máté­szalka és vidéke választókörze­tében a második fordulóban második lett; így megyei listán került a Parlamentbe. Ä párt fő­ügyésze, később budapesti el­nöke volt. 1991 júniusában vá­lasztották a FKgP elnökévé. Miért lett az Európai Közösségből Európai Unió? A tizenkettek Európáját, amelyhez szándékaink szerint csatlakozni kívánunk, a hónap első napjától már nem Közös­ségnek, hanem Uniónak hívják. Természetesen nem szófej­tésről van szó, hanem arról, hogy a képletesen vett maast- richti pályaudvarról (ebben a holland városban fogadták el csaknem két éve az integrációs okmányt) kiroboghat az európai szuperexpressz. A hasonlatnál maradva hat célállomást hatá­roztak meg, s ezek elérése, vi­szonylag belátható időn belül, tehát 2000-ig az államok kö­zötti kapcsolatok új formáját, új minőségét valósítja meg. Az évezredfordulóig kialakí­tott hatpontos menetrend: O A kiegyensúlyozott és tar­tós gazdasági fejlődés biztosí­tása az Unión belül. (Ez külön­ben az egyik kritikus pont.Kér- dés, hogy a jelenlegi recessziós időszakban miként tudja majd megoldani a 2o millió munka- nélküli és a 40 millió, európai fogalmak szerint „szegény” problémáinak rendezését). © Gazdasági, pénzügyi és szociális együttműködés, gya­korlatilag belső határok nélkül, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Ide tartozik a közös valuta is. © Európai azonosságtudat kialakítása, ami hosszútávon közös kül- és biztonságpolitikát jelent. O Az európai állampolgárság intézményének létrehozása, a jogok, az érdekek és a kötele­zettségek közös egyeztetésével. Ez azt is jelentené, hogy a helyi s az európai parlamenti válasz­tásokon mindenki szavazhatna, függetlenül attól, hol telepedett le az Unión belül. © A törvénykezési-igazság­ügyi fejlesztés összehangolása, minél több területen azonos normák és szabályok kialakí­tása. © Az európai integrációs szervek, az egész gépezet haté­kony működésének biztosítása. Eddig öt országban voltak ilyen intézmények, Brüsszelben a ve­zető testületek, Strassbourgban az Európa Parlament, London­ban az Európa Bank, München­ben a kontinentális Szabadalmi Hivatalés Luxemburgban az Európai Bíróság, a Számvevő- szék, a Beruházási Bank és az Euratom. A közeljövőben 11 újabb szervezetet,testületet hív­nak életre, így a Tizenkettek mindegyik országában legalább egy jelen lesz. A legfontosabb a Frankfurtba tervezett Európai Jegybank, a Kopenhágában lé­tesítendő Környezetvédelmi Hatóság, Hágában pedig a szü­letőben lévő Europol drogelle­nes hivatal. A sok kényes kérdés közül a legkényesebbnek a közös valuta megteremtése ígérkezik. A frankfurti, valószínűleg Lámfa- lussy Sándor által vezetett Bank a saját pénzét, az ECU-t 1999— ig szándékozik kibocsátani, hogy az felváltsa a márkát, a frankot, a fontot s folytathat­nánk a sort. Az európai szuperexpressz útjában bizonyára lesznek aka­dályok, de megalakulása, 1957 óta nem egyszer temették a Kö­zös Piacot. Azóta tagállamainak száma hatról tizenkettőre bő­vült, működőképesnek bizo­nyult,versenyképes partnere lett az Egyesült Államoknak és Ja­pánnak. Nem véletlen a sorba- nállás a kapuk előtt: Ausztria, Svédország és Finnország ren­delkezik a legjobb bebocsájtási esélyekkel, de ott van Ciprus és Málta is- és ne feledkezzünk meg magunkról, a visegrádi né­gyekről sem. Réti Ervin Kína csökkenti a vámokat Kína a jövő év végéig átlago­san három és fél százalékkal csökkenteni fogja az importra kirótt vámokat, hogy növeked­jék az ország külkereskedelmi forgalma - jelentette a China Daily című, angol nyelvű kínai lap a kormány vámtarifa-bizott­ságának egy névtelenül nyilat­kozó tagjára hivatkozva. Közel 3 ezer importcikk vámtétele lesz alacsonyabb, köztük első­sorban a nyersanyagoké és az olyan berendezéseké, amelyek­ből Kína hiányt szenved. A vámtételek átlagos mértéke a je­lenlegi 39,9 százalékról 36,4 százalékra süllyed. „Mi négyezer esztendeje gyakoroljuk a demokráciát” Tömeggyilkos vagy diplomata? Retteget bandavezér vagy hajlékony diplomata Moham­med Farah Aidid? Ahhoz ké­pest, hogy huszonöt ezer dollár vérdíjat tűztek ki a fejére, feltű­nően gyakran mutatkozik a nyilvánosság előtt. Egyetlen napon több mint féltucat televí­ziós forgatócsoprotot és újság­írót fogadott az Egyesült Álla­mokból, Kanadából, Németor­szágból, Franciaországból és Olaszországból. Igaz, meg kellett szenvedni a találkozásért. Amikor például a Le Figaró munkatársáért kocsit küldött Mogadishuba, a zsurna­lisztának lelkére kötötték, hogy sem rádiót, sem talkie-walkkie-t nem vihet magával. Az utas szemét ugyan szabadon hagy­ták, s az ablakot sem függö- nyözték le, de az autó viharse­besen cikázott a homokba vájt utcák labirintusában, majd át­szállás következett, így érkez­tek meg egy nagyobb, de meg­rongálódott villa elé. A súlyos kapu megnyílt, motoztak, s már nem volt akadálya a belépésnek a tágas szalonba, ahol együtt voltak a Szomáliái Nemzeti Szövetség (SZNSZ) vezérkará­nak tagjai. Egy órácskányi várakozás után megjelent a szövetség el­nöke és hadseregének főpa­rancsnoka, Mohamed Farah Ai­did tábornok is. Faragott séta­pálcájával, kék nyakkendőjével, elegáns csíkos ingében inkább kíván tiszteletre méltó politi­kusnak látszani, mint rengeteg hadúrnak. Enyhén olasz akcen­tussal ejtve az angol szavakat üdvözli az időközben tekinté­lyes létszámúra gyarapodó tu­dósítóé soportot, majd tanács­adói társaságában egy íróasztal­hoz telepszik, s háromszor is­métli el arabul: „Nagy az Isten”. Aztán egyszerre szól vala­mennyi nemzet képviselőihez. S bár nem térhet ki mind a hu­szonhárom országára, amelynek harmincnégyezer katonája vesz részt az Unosom-ban, az ENSZ Szomáliái akciójában, minden­kinek jut jó szava. Még az ame­rikaiakra is jut jó szava, holott ez nem könnyű. Amikor tavaly decemberben az amerikaiak partra szálltak a kelet-frikai országokban, Aidi- dék felszabadítóként üdvözöl­ték őket. A tengeren túliak ugyanis a jól képzett generális­tól remélték, hogy összehangolt csapataival rendet teremt az anarchiától zilált országban. Szomália „erős embere” oko- zott-e nekik csalódást, vagy a „Barré-barát” Morgan tábornok hatása érvényesült túlzottan, de a jövevények ellenőrzésük alá vontak fontos létesítményeket, s amikor a rádióadót lefoglalták, június elején a helybeliek tünte­tést rendeztek, és az ENSZ ka­tonák belelőttek a népbe. Hát az a huszonnégy pakisz­táni kéksisakos, akiket a haza­fiak gyilkoltak meg? - firtatja a Der Spiegel tudósítója, akit a fővezér szintén meghívott titkos szállására. ,.Miért nem említik az ENSZ-jelentések azt a har­mincöt Szomáliáit, aki meghalt és azt a hetvenhármat, aki meg­sebesült?” - vág vissza a házi­gazda. Leginkább az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára van a begyében. Butrosz Gáli - mondja - még amikor az egyiptomi kormány tagja volt, lepaktált Sziad Barréval, az 1991-ben megdöntött Szomáliái diktárorral. Hogy Aidid msot miért véle­kedik olyan árnyaltan a yanke- ekről, akiknek alapos részük van benne, hogy huszonöt ezer dollár jutalom kecsegteti a tá­bornok kézrekerítőjét, akik re­ményeik korábbi megtestesítő­jét egyszercsak háborús bűnös­nek minősítették, akik miatt a nemzeti hősnek illegalitásba kellett vonulnia? Még október elején egy amerikai különelges egység Aidid alakulatával harcba keveredve tizenhét em­bert vesztett, hetvennyolc kato­nájuk megsebesült, s egy heli­kopter vezetőjük fogságba esett. Vészjósló mozgósítás kezdő­dött, de Aidid elébe ment a helyzet további mérgesedésé- nek. Egyoldalúan tűzszünetet hirdetett, s szabadon engedte a fogoly pilótát. Clintont a kong­resszus amúgy is szorongatta, hogy miért harcolnak megint idegen földön az amerikaiak, ígéretet tett tehát, hogy jövő márciusig kivonja Szomáliából csapataikat. Ha elege is van az idegen ka­tonákból, arról vajon mi a vé­leménye, hogy a nemzetközi haderő közbelépése előtt több százezer honfitársa pusztult el a nélkülözéstől, halt éhen? Ez Sziad Barré vétke - mondja Aidid. A menekülő dik­tátor az ország nyugati részében mindent megsemmisített, ami az útjába akadt: termőföldeket, élelmiszerkészleteket és állatál­lományt. „Ennek az embernek és seregének fogta pártját But­rosz Gáli, és őt támogatták ko­rábban az amerikaiak, akik azonban már ráébredtek, hogy rossz lóra tettek. De az ENSZ-erők egészében véve most semlegesek. Szomáliában, jóllehet ez az egyetlen afrikai nép, amelynek közös a nyelve, kultúrája és val­lása, mély ellentétek tátonganak a lakosság egyes részei között - akadékoskodik az egyik ham­burgi riproter. Hiszen Aidid ka­tonái és Ali Mahdi ideiglenes államelnök több ezer fegyve­Mohamed Farrah Aidid az október 27-i sajtótájékoztatón rese tömegesen irtják egymást, míg a kéksisakosok már elbari- kádozott laktanyáikba vissza­húzódva szemlélik az összecsa­pásokat. Tudnivaló, hogy Mohammed Farah Aidid a Habir-Gedir klán, Ali Mehadi az Abgal klán kép­viselője. „Csak akkor akarok hata­lomra kerülni, ha demokratikus úton a nép választ meg az el­nöki székbe” - hirdeti Moham­med Farah Aidid, és leszögezi: „az önök nyugati demokráciája mindössze kétszáz éves, mi né­gyezer esztendeje gyakoroljuk a demokráciát. A pásztorok haj­danán egy fa alatt gyűltek ösz- sze, s addig vitatkoztak, mígki­elégítő döntést nem hoztak .. . Elég érettek vagyunk ahhoz, hogy országunkban helyreállít­suk a demokráciát”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents