Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-19 / 316. szám

1993. november 19., péntek A mai nap új Dunántúli napló 5 Kemény fagy várható A héten továbbra is száraz, kemény fagyos időt ígér a me­teorológiai előrejelzés. Derült ég, és gyenge keleti szél mellett a hajnali órákban a mélyen fekvő helyeken mínusz 10-12 fok is lehet. A napközbeli nulla fok körüli hőmérséklet hatására az útpadkák mellett felhalmo­zott hó olvadni kezdett. Késő délutánra az úttesteken lévő ví­zátfolyások lefagytak - megne­hezítették, balesetveszélyessé tették a közlekedést. A Pécsi Közúti Igazgatóság hóügyeletén megtudtuk, csütör­tökön az esti órákban Egerág, Személy, Novákpuszta, Magya- regregy között, Pécsett Istenkút környékén homokszórókkal mentesítették a veszélyessé vált útszakaszt. A Városgondnokság ügyeletese arról tájékoztatott, hogy a jegessé vált mecseki utakon, Pécsújhegyen és a felül­járóknál sózták az úttestet. A. E. A hó és a nagy hideg az állatkert lakóinak is megpróbáltatást jelent A gondozók kalóriadús eledellel segítenek az állatoknak elvisel­hetővé tenni a zord időjárást Képünkön: a sérült, repülni nem tudó gólyáknak szokatlan a nagy hótakaró. Fotó: Kálmándy Ferenc Önálló intézmények Sellyén A képviselő testület leg­utóbbi ülésén úgy döntött a sellyei önkormányzat, hogy 1994 január elsejétől költség- vetési intézményeinek gazda­sági önállóságot ad. Az ormánsági községben a szervezeti modellváltás révén hat önálló gazdasági egysége jön létre: az általános iskola, az óvoda, a művelődési, az egész­ségügyi, a gondozási és ä sportközpont. Karácsonyi segély Villányban A Villányi Körjegyzőség felmérést készít azokról a csa­ládokról ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el az úgy­nevezett öregségi minimumot, a 6600 forintot. A nagyközség és vonzáskör­zetéhez tartozó hat önkor­mányzat nehéz helyzetben lévő lakosai között még karácsony előtt 800 ezer forint segélyt osztanak szét. „T estvér-rendőrök’ ’ (Folytatás az L oldalról) Mint a sajtótájékoztatón elmondták, várhatóan rendőri csoportok szakmai cseréjére is sor kerülhet az önkormányza­tok szervezésében. így a pécsi rendőrök is hosszabb időt tölt­hetnek majd Fellbachban. Manfred Angerbauer meg­jegyezte, hogy Németország­ban jóval nagyobb arányú a szervezett, a kábítószeres, va­lamint a gazdasági bűnözés mint hazánkban.- A fellbachi bűnügyi rend­őrségen évente 50-80 kábító- szeres üggyel foglalkozunk, de a kábítószeres bűncselek­mények száma ennél bizo­nyára nagyobb - mondotta. - Ezen ügyekben ugyanis álta­lában nem érkezik a rendőr­ségre feljelentés. A megelőzés fontosságára, szerepére utal, hogy a fo­gyasztók egyre inkább a ke- j ményebb drogok (például a heroin) felé fordulnak, ame­lyeknél már az első „belövés” jj után kialakulhat a függőség. A napi drogadagra a pénzt rendszeresen elő kell teremte­niük a függőségbe kerültek­nek, melynek érdekében a mélypontra jutottak már a sú- lyosabb bűncselekmények el­követésétől, a prostitúciótól sem riadnak vissza. Balog N. Régi vásárok Pécsett Több mint száz éve tartanak Pécsett ipari vásárokat: 1888-ban rendezték meg az első modem értelemben vett ter­mékbemutatót, a korabeli meg­hívó szerint a „Pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiál­lítást,,. A vásárok történetébe ad betekintést a Várostörténeti Múzeum kiállítása, amit dr. T. Mérey Klára történész nyit meg ma 16 órakor. Rendezői a Janus Pannonius Múzeum, azaz Hor­váth Csilla muzeológus, a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszer­vező és Tanácsadó Kft., to­vábbá a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Baranya Megyei szervezete. A kiállítás fő sze­replői ugyanis a vásári alkal­makra kiadott szebbnél szebb művészi érmek. Mellettük ko­rabeli oklevelek, plakátok, új­ságcikkek tanúskodnak Pécs pezsgő polgári életéről. Vala­mennyi vásár közül kiemelke­dett az 1907-es, amit Zsolnay Miklós rendezett, és amely fél éven át állt nyitva. Ezalatt or­szágos kongresszusokat, talál­kozókat tartottak a városban, pl. vidéki hírlapírók közgyűlését és a bosnyák, hercegovinai keres­kedők napját is, s elekkor avat­ták fel a Zsolnay-emlékművet. Volt bányászati, erdészeti, bo­rászati, gépészeti és higiéniai pavilon valamint külön kiállító­épülete volt a Zsolnayaknak és Őa bellyei uradalomnak. Tartot­tak koncerteket és lóversenye­ket, és a szenzációszámba ment, amikor felszállt a Turul nevű léghajó. A legutóbbi időkben 1968-ban támadt fel újra e pécsi hagyomány, majd 1969-től életre kelt a Pécsi Ipari Vásár. Minderről s ezzel a város életé­ről sok tárgyi emlék, érem, új­ságcikk, plakát és oklevél nyújt visszapillantást péntektől a Vá­rostörténeti Múzeumban. G. O. Az 1907-es kiállítás főbejáratáról készült korabeli képeslap Üzemi tanács alakult a Pécsi Erőmű Rt-ben Indul a közös kollektív szerződés kidolgozása A Humboldt Alapítvány ajándéka A POTE I.-es számú Sebé­szeti Klinikáján tegnap vette át dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár, a klinika igazgatója, a Humboldt Alapítvány ajándé­kát, a több, mint 40 ezer márka értékű, az ún. endoscopos műté­tek végzésére alkalmas beren­dezést. Horváth Őrs Péter a nyolcva­nas évek közepén egy évet töl­tött Németországban, a Hum­boldt Alapítvány ösztöndíjának elnyerésével. Az Alapítvány fi­lozófiája, hogy az egykori ösz­töndíjasainak további szakmai munkásságát figyelemmel kí­séri, s ha kell, segíti. A pécsi klinikának szüksége volt ezekre, a mai korszerű sebé­szetben nélkülözhetetlen eszkö­zökre, megpályázták az alapít­ványnál, s sikerült elnyerni. A berendezést a Humboldt Ala­pítvány nevében Theodor Zens Németország pécsi konzulja adta át. Baranya megye legtöbb em­bert foglalkoztató vállalatánál, a Pécsi Erőmű Részvénytársa­ságnál alakult meg tegnap az üzemi tanács. Az erőmű és a komlói Kőszénbánya üzemi ta­nácsai négy, illetve kilenc tagot delegált a közös szervezetbe, így jött létre a tizenhárom tagot számláló csúcs üzemi tanács. Ennek elnökévé Ferenczy Sán­dort választották, aki a Kőszén­bánya képviseletében került a tanácsba. Az üzemi tanácsok létrehozá­sát szentesítő dokumentumok aláírásakor Somosi László, a részvénytársaság vezérigazga­tója örömmel fogadta, hogy a szerteágazó érdekek ellenére is gyorsan sikerült közös nevezőre jutni. Hangsúlyozta, hogy a ta­nácsok megalakítása nem csak egyszerűen a jogi előírások be­tartását jelenti, hanem a válla­lati kollektíva bekapcsolódását a vállalatvezetés folyamataiba. Az eredményesség elérése ér­dekében mielőbb meg kell ta­lálni a kultúrált és célravezető együttműködés formáit, javítani a belső információs csatorná­kon. A vezérigazgató ugyanak­kor arra is felhívta az üzemi ta­nácsok tagjainak figyelmét, hogy a kollektívának a felelős­ségből is át kell vállalnia a jo­gosultságok arányában. A tanácsok elnökei és tagjai egyetértettek a felmerült felada­tokkal, és elfogadták a vezér- igazgató által vázolt legfonto­sabb feladatokat is. Ennek kere­tében rövidesen kidolgozzák a közös kollektív szerződést, va­lamint kialakítják a vállalat mű­ködését megszabó középtávú tervet. Kaszás Endre Erzsébet dombormű Bolyban A tepepülés fennállásának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat utolsó ese­ményére kerül sor vasárnap Bolyban. A mauzóleum kertjé­ben délelőtt felavatják Erzsé­bet királynő obeliszkjének domborművét. A második világháború ide­jén elveszett alkotást Trischler Ferenc bólyi születésű szob­rász a királynőt ábrázoló kis­méretű dombormű ve pótolja. Mikrobusz az Ifjúsági Otthonnak A komlói Általános Iskola és Nevelőotthon mikrobuszát kapta meg a közelmúltban a pécsi Ifjúsági Otthon. Az ál­lami gondozott fiataloknak ezentúl ebédelni már nem kell busszal utazniuk, hanem a mikrobusszal hozhatják el az ebédet. Az ajándékba kapott jármű a hétvégi programok összeállítá­sához is jól jön. Asztalos tanműhelyt építenek az 508-asban Gyakorlati képzőhelyei nö­velésére és korszerűsítésére városi szakképző, asztalos alap- és szakképző tanműhe­lyet épít az önkormányzat en­gedélyével 1994-ben Pécsett a megyervárosi 508-as Ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola. A tanműhely létesítését az ipari szakképzési háttér beszű­külése, illetve az intézményben indított szakközépiskolai okta­tás indokolja. A beruházást az intézmény saját erőforrásból, valamint a pécsi, baranyai üzemek, vál­lalkozók részéről az iskolának átutalt 10 millió forint összegű szakképzési hozzájárulásból fedezi. A kivitelezés munká­jába bevonják a szakmunkás- tanulókat is. Pénz nélkül a Megyei Könyvtár Amikor már könyvre sem telik és a szarkák is tizedelnek Súlyos anyagi gondok köze­pette éli az év utolsó hónapjait a Baranya Megyei Könyvtár. Az ez évi állománygyarapításra (könyv-, folyóirat-, kotta-, le­mez-, videóvásárlásra) fordít­ható, 2 600 000 forint elfogyott. Ez az összeg ugyanis egyezik a tavalyi költségvetésével, miköz­ben az árak csak felfelé szöktek. Gulyásné Rózsahegyi Gyöngyi, a könyvtár állománygyarapító osz­tályának helyettes vezetője el­mondta, hogy az idén vásárolt könyvek példányszáma a tava­lyihoz képest is jelentősen esett. Pedig mind nagyobb számban je­lennek az igényes, szép kivitelű lexikonok, enciklopédiák, kézi­könyvek, amiket egy közkönyv­tárnak feltétlenül meg kell vásá­rolnia, a többezer forintos árak ellenére is. Ugyanis a polgárok még kevésbbé engedhetik meg maguknak, hogy a drága kiadvá­nyokat megvásárolják, és épp ezért a könyvtárban keresik őket. A Könyvtárellátó Vállalat, mely maga is a csőd szélén áll, eddigi, nevében is foglalt felada­tát alig látja el, így a könyvtárak ebből a szempontból is magukra maradtak. A Megyei Könyvtár mindennek ellenére továbbra is rendel könyveket, hiába van két­felé is tartozása. Abban remény­kednek, hogy a megyei önkor­mányzat magáénak fogja érezni nem csak a könyvtárat, hanem az olvasók gondjait is, és az utolsó pillanatban kész lesz azokat or­vosolni.- Sajnos, a beiratkozási, kése­delmi díjakat sem fordíthatjuk beszerzésre - mondja Rózsahe­gyi Gyöngyi -, a szeptemberben befolyt 140 ezerből a gazdasági osztályunk egyszerűen más kia­dásokat fedezett. Pedig sok könyvet csak egy példányban tudunk megvenni, sőt akadt olyan is - Arisztotelész Metafi­zikája görögül-magyarul -, amit egyszerűen le keÚett monda­nunk. És az is szomorú tény, so­kan saját könyvtárukat gyarapít­ják a mi rovásunkra, azaz lop­nak, sokszor épp azt az egyetlen meglévő példányt, ami mások­nak is kellhet. M. K. Az olajszennyezés megszüntethető Jogállami forradalom zajlik A különféle olajszármazékok életünk valamennyi területét át­szövik, viszont századunkban az ugrásszerű felhasználással az egyik legnagyobb környezet­szennyezővé is váltak. A talajba került olaj természetes úton csak nehezen bomlik el, a szén- hidrogénnel szennyezett külön­féle anyagok, alkatrészek (pél­dául az olajszűrők, vagy az ola­jos rongyok) mennyisége ag­gasztó méreteket öltött. A szegedi Bionika Kft. egy szabadalmaztatott eljárást al­kalmaz, amellyel a szennyezés megszüntethető. Tegnap a kü­lönböző vállalatok, cégek kép­viselői, valamint természetvé­dők előtt a társaság, no és a technológia kidolgozója, a gyu­lai Bio-Flott Kft. tulajdonosai és szakemberei tartottak ismer­tető előadást. Az olaj lebontását tulajdonképpen biológiai úton végzik, elsősorban különféle baktériumokkal, valamint élesztő és penészgombákkal. Az eljárás végén visszamaradt anyag már nem tartalmaz káros anyagokat, visszaforgatható a természetbe. A környezetvédelmi vállal­kozás képviselői azt is elmon­dottak, hogy már szinte az egész országban van feldolgozó üzemük, hamarosan Pécsett, vagy a város környékén is létre­hoznak olajszennyezést meg­szüntető telepet. B. G. Közigazgatási napra került sor tegnap Pécsett. A Magyar Közigazgatási Kamara Baranya Megyei Tagozata és az Önkor­mányzati Akadémia által szer­vezett eseményen előadást tar­tott dr. Kilényi Géza, az Alkot­mánybíróság tagja. Az alkotmánybíró egyebek között elmondta, Magyarorszá­gon jelenleg állami jogfolyto­nosságon alapuló jogállami for­radalom megy végbe. A teljes hatályos joganyag folyamatos cseréjére van szükség, de azt látni kell, ez nem valósítható meg egyik napról a másikra: most a felénél tartanak. Dr. Ki­lényi Géza az elismerés hangján szólt, ami a mennyiséget illeti, az Országgyűlés törvényalkotó munkájáról, a minőséggel kap­csolatban annyit mondott, biz­tos, hogy nem időtálló törvé­nyek születnek. A legnagyobb gondot abban látja, a képviselők azt hiszik, nekik kell a törvé­nyeket kodifikálni, holott a par­lamenteknek a világon minde­nütt az a feladatuk, hogy el­döntsék a jogszabályok szabá­lyozásának koncepcióját. Az alkotmánybíró beszélt az Alkotmánybíróságról - hozzá­téve, a mindenkori hatalom természetrajzáshoz tartozik, hogy ez a testület aligha nevez­hető a végrehajtó hatalom édes gyermekének -, e grémium fel­adatairól, munkájáról, különös tekintettel az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos gyakor­lati ügyekkel összefüggésben. R.N.

Next

/
Thumbnails
Contents