Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-17 / 314. szám

1993. november 17., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Ismét új bank készül Pécsett, a belvárosban. Az építkezés most kezdődik a Kereskedők Háza Római-szintjén, ahol Közép-eu­rópai Hitelbank Rt. nyit a közeljövőben reprezentatív bankfió- kot az eddig üresen álló üzletek helyén. Fotó: Läufer László Növekvő kínálat kárpótlási jegyért Az Állami Vagyonügynök­ség a folyamatosan növekvő kárpótlási jegy kibocsátására és az egyre élénkülő keresletre való tekintettel mostantól foko­zatosan bővíti a kárpótlási jegy ellenében Magyarországon megvásárolható vagyoni kíná­lati listát. Az ÁVÜ sajtó és marketing igazgatósága arról adott ki rész­letes tájékoztatást, hogy a kö­zeljövőben további 30 milliárd 728 millió forint értékű vagyont ajánl fel megvásárlásra a va­gyonügynökség. Ebből több mint 15 milliárd forint értékű vagyon vásárolható meg kárpót­lási jegyért. Ezen felül - az el­sősorban kárpótlásra jogosultak számára is elérhető nyilvános ajánlattételi eljárás keretében - az Állami Vagyonügynökség rövid időn belül mintegy 2 mil­liárd forint névértékű értékpa­pírt hoz forgalomba. • • Ötéves a Nemzetközi Menedzser Központ A Nemzetközi Menedzser Központ (NMK) - Közép-, Ke- let-Európa első nemzetközi üz­leti iskolája - az elmúlt öt évben 146 tanfolyamot szervezett, s ezeken 400 vállalat 2200 mun­katársa vett részt. Rendkívül si­keres volt az iskola MBA-dip- lomát nyújtó posztgraduális üz­leti képzése. Ez a jövő évben is folytatódik, s ugyanakkor társa­ságok igazgatótanácsi tagjai, il­letve felső vezetői részére is szervez tanfolyamot az NMK - mondta az iskola alapításának 5. évfordulója alkalmából Ve- csenyi János, az NMK helyettes dékánja. Soros György, az ismert amerikai üzletmeber, az NMK kuratóriumának elnöke el­mondta: nem kíván befektetni olyan országokban, ahol alapít­ványa is működik. Nem zárta viszont ki azt, hogy befektető cégei értékpapírokat vásárolja­nak a kelet-európai országok tőzsdéin, mivel ez nem okozhat konfliktust az alapítványi célki­tűzésekkel. A Közép-európai Egyetemről folyamatban van­nak a tárgyalások egy amerikai konzorciummal, amely hajlan­dónak látszik arra, hogy diplo­mát adjon az egyetem hallgató­inak, és lehetséges az is, hogy maga a Közép-európai Egye­tem is megkapja a diplomakia­dási lehetőséget az amerikai New York államtól. A növekedés inflációs nyomást hozhat Bőd Péter Ákos a magyar gazdaság jövő évi kilátásairól A Magyar Nemzeti Bank el­nöke a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdasági Karán tegnap előadásában is­mertette a magyar gazdaság jövő évi kilátásait. Bőd Péter Ákos ebben a témában lapunk­nak külön interjút is adott az eseményt megelőzően.- Ezekben a napokban gyak­ran elhangzik, hogy az elmúlt három év sikeres volt a válság elleni küzdelemben, most azon­ban vannak negatív jelek, olya­nok, mint a fizetési mérleg rom­lása, a makacs infláció, vagy a költségvetési hiány. Ennek el­lenére én nem úgy látom, hogy 1993 sikertelen évként vonulna be a gazdaságtörténelembe, és a '94-es év nehéz lesz, vélemé­nyem szerint a Magyarországon zajló nehéz gazdasági folya­matnak egy új szakasza kezdő­dött el. Ez a szakasz immáron nem a termelésvisszaesés és a nemzeti össztermék zsugorodás időszaka, hanem egy országo­san eltérő ütemű, regionálisan nagyon nagy különbségekkel járó lassú megkapaszkodás ideje. Az iparban például látvá­nyos jelei mutatkoznak ennek, de ugyanez nem igaz a mező- gazdaságra és néhány más terü­letre. Az eltérések és arányta­lanságok miatt van szükség most nagyon komoly gazdasági elemzésekre, hogy lássuk annak mögöttesét, amit a gazdasági statisztika úgy összegez majd, hogy a GDP növekedése 0 volt az adott időszakban. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy az ország stagnált, emögött ha­talmas le és fel irányuló mozgá­sok figyelhetők majd meg.- Milyen forrásokat vehet számba az ország a jövő évi gazdaságépítés során?- Erre három forrás áll az or­szág rendelkezésére. Ezek kö­zött az első a hazai megtakarí­tás. A pénzbeli megtakarítási Októberben az elmúlt hóna­pokénál kevésbé, 1,7 százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy év alatt a növekedés így 22 százalékot tett ki. Az élelmiszerárak októberben is nagyobb ütemben emelkedtek, mint az iparcikkek árai. Az élelmiszerek - elsősorban a kenyér, tej, sertészsír és cukor — 3,1 százalékkal lettek drágáb­bak, mint szeptemberben. Eb­ben a hónapban nem voltak ér­demleges hatósági áremelések, s a forintleértékelés közvetlen árnövelő hatása is csak szűk ráta Magyarországon most nem olyan magas, mint az elmúlt években volt, de még mindig nagyon jelentős, 7-8 százaléka a pénzjövedelmeknek, ami egy­részről jó alapokat adhat. A má­sik forrás a külföldi működö­töké beáramlása, aminek tekin­tetében véleményem szerint éves vetületben mintegy 1,3-1,4 milliárd dollárra számíthatunk. Ez a mutató a nemzeti összter­mék 3-4 százalékára rúg, nem­zetközi viszonylatban is jónak mondható. Ez a forrás olyan exportkapacitást és gazdasági potenciát épít ki, amelyik ugyan önmagában nem húzza föl az egész országot, de a tovaterjedő hatásával együtt nagyon lénye­ges. A harmadik lehetőség, amivel nagyon óvatosan kell bánni, a külső eladósodás. A magyar vállalatok ebben az év­ben mintegy 700 millió dollár értékű hitelt vettek föl külföld­ről, amire korábban nem volt példa. Ha ugyanez állami el­adósodás formájában jelenne meg, akkor persze csínján kell bánni a dologgal. A három nö­vekedési forrás közül egyértel­műen a legnagyobb súlya a ha­zai megtakarításnak van. Ennek figyelembevétele nagyon fontos szempont a MNB kamatpoliti­kájának alakításában is.- A forráshiányt hogyan eny­hítheti a hazai bankok konszoli­dációja ?-Á magyar bankrendszerre nagyon erősen ráfér a tőkeerősí­tés, szervezeti és szemléletbeli megújítás. Be kell vallanunk, hogy az 5-6 éve alakult fiatal bankrendszer a hazai gazdaság egyik problematikus területét képezik. Ezért az a döntés, hogy 2-300 milliárd forint éretékű, ál­lamkötvényeken keresztüli tő­keerősítést vállalt el a kormány­zat, ez egy nagyon nagy jelen­tőségű és bátor döntés. Ettől azonban el kell várni, hogy a körben érvényesült. Az egyéves tendenciát figyelembe véve szintén az élelmiszerek drágul­tak a legnagyobb - 27 százalé­kos - mértékben, de csaknem ugyanilyen mértékben emelke­dett a szolgáltatások ára is. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók árai 12 hónap alatt 11,2, illetve 15,1 százalékkal emelkedtek. Össze­ségében az év végéig 23 száza­lék körüli éves árindexszel lehet számolni. A statisztikai számítások sze­rint az átlagos, két felnőttből és magyar bankrendszer felnőjön a feladatához, és valamivel ol­csóbb, de mindenképpen pro­fesszionálisabb szolgáltatást nyújtson. A tőkemegerősítéstől személy szerint azt várom, hogy a betét és hitelkamatok közötti mostani roppant nagy rés szű­külni fog, és ez a gazdasági nö­vekedés egyik fontos feltételét képezi. Sajnos ez az államadós­ság növekedésével is együtt jár.- Ennek ismeretében milyen jegybanki politika várható?- Az infláció elleni fellépést még fontosabbnak tartom, mint korábban. Depresszió idején az árak növekedését fékezi a vál­ság, ha azonban növekedés van a horizonton, akkor könnyebb a bérek elfutása, az inflációs nyomás erősödése. Annak elle­nére, hogy volt ipari miniszter­ként nem vagyok érzéketlen a reálgazdaság iránt, továbbra is az a véleményem, hogy észsze­rűen szigorú monetáris politi­kával kell fékezni az inflációs nyomást, tehát ennek tükrében kell alakítani a kamat-, illetve árfolyampolitikát is. Kaszás E. két 15 éven aluli gyermekből álló városi család létminimuma októberben 46.900 forintot tett ki, s az áremelkedésekkel össz­hangban a létminimumérték növekedése szeptemberhez ké­pest e családtípusnál összesen 800 forint. A létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál, októ­berben elérte a 16.500 forintot. A legalacsonyabb ott, ahol két felnőtt és négy 15 éven aluli gyermek él községi háztartás­ban, nekik 55.500 forintból kell megélni. Tizenöt éves az Alpok-Adrja Munkaközösség Ünnepi Plenáris Ülést tart november 26-án Balátonöszö- dön a Kormányüdülőben az Al­pok-Adria Munkaközösség, megalakulásának 15. évfordu­lója alkalmából. A rendezvény előzményeként november 25-én kiállítás mutatja be a társaság történetét, találkozik a Vezető Tisztviselők Bizottsága, és sor kerül a Regionális Kormányfők Plenáris Ülésére is. Az ünnepi összejövetel megnyitóján Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke, valamint Bo- ross Péter Belügyminiszter mond köszöntőt. Ezt követően Kosáry Domokos, A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart előadást az európai regiona- lizmusról és az Álpok-Adria Munkaközösségről. Frankfurti bankszakember Baranyában A Budapest Bank Rt. frank­furti kirendeltségének vezetője Baranyában tölt 3 napot no­vember 15-17 között, afelől ér­deklődve, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatok miként alakulnak a régióban, milyen befektetési lehetőségeket kínál a térség. Ez idő alatt megláto­gatja a KOMPLEX német-ma­gyar vegyesvállalatot, a Bere- mendi Cement és Mészművek Rt.-t, a Boly Rt.-t, s találkozik Mecseknádasd önkormányzati vezetőivel, valamint a pécsi német konzulátus munkatársai­val is. Fiatalok üzeme a győri Audi Nyolcvan Audi-alkalmazott már az idén munkába áll a vi­lágcég győri motorgyárában, a mintegy 250 jelentkezőből ők feleltek meg a felvétel követel­ményeinek. A szériagyártáshoz 180 munkásra lesz szüksége a cégnek; száz munkahelyet jövő év elején töltenek be. Áz Audi motorgyár a fiatalok gyára lesz, hiszen az eddig felvettek átlagé­letkora 30 év körül van, s akik a szerelősorokon dolgoznak majd, azok húsz évesnél nem sokkal idősebbek. A 700 millió márkás Audi- projekt a tervek szerint három lépcsőben valósul meg 1998-ig. Öt éven belül a gyártókapacitás bővülésével összhangban ezerre növeli a létszámot. Az induló kapacitás naponta ezer motor összeszerelésére ad lehetőséget. A beruházás utolsó fázisát kö­vetően naponta 2500 Audi mo­tor készül Győrött. Mérséklődő fogyasztói árnövekedések Fekoral tartályok a „lé”-iparnak Hol van már a pécsi Mezőgép Vállalat, s hol vannak az utóbbi időben kifejlesztett élelmiszer- és húsipari gépei, berendezései? A cég felszámolás alatt áll, szakembergárdájának szeren­csésebbik része az utódcégek valamelyikében dolgozik to­vább, az említett berendezése­ket meg felejtsük el. Avagy mégse? A Fekoral Gépipari Kft. 1991. derekán alakult harminc volt mezőgépesből a pécsi köz­ponti gyáregység egy részén, a cég előzőleg kialakult élelmi- szeripari profiljára. A Fekoral a fe (vas), a kor (korróziómentes, azaz rozsdamentes acél) és az al (alumínium) rövidítések össze­házasításából ered. Mivel a megrendült anyagi helyzetű hazai gyárak mind ke­vesebbet rendeltek berendezé­seikből, az amúgy sem tőkeerős Fekoral Gépipari Kft. eleve nem tudta megelőlegezni a gyártás költségeit és kivárni, hogy a pénzéhez jusson. Kalocsai Tibor, immár a Fe- koral-Intemational Kft. ügyve­zető igazgatója említi:-A korábban bevált alumí­nium tartályokat már nem ren­delte a „lé”-ipar ( borászat, sör- és szeszipar, üdítő- és gyü­mölcslé gyártók), szakosod- nunk kellett a rozsdamentes tar­tályokra. Az ezekhez szükséges alapanyagokat garantált minő­ségben viszont csak nyugati cé­gektől lehet beszerezni, de to­vábbra sem volt rá pénzünk. Önmagukban bízva hasonló termékeket előállító olasz, oszt­rák és német cégekkel keresték a kapcsolatot, mindhiába. Végre találkoztak Herbert Rieger úr­ral, az Európa-hírű Rieger GmbH. tulajdonosával, akinek már működött egy kft.-je Palo- tabozsokon, s aki fantáziát látott a pécsi gárda szaktudásában.- Idén júliustól teljesen új cégként közösen alapítottuk meg a Fekoral-Intemational Kft.-t tartálygyártásra, a ve­gyesvállalat tulajdonának 80%-ban Rieger úré, míg a te­lek és az ingatlanok tulajdonjo­gára vételi előszerződése van. A régi, Gépgyártó Kft.-t végel­számolás alá vonjuk - mondja az ügyvezető igazgató. Miért előnyös ez a tulajdo­nos-váltás? Biztosan és előnyös fizetési feltételekkel kapják a kifogásta­lan alapanyagot. A Rieger cég átadja négy évtizedes gyártási tapasztalatát és a kiváló minő­séghez szükséges technológiai eszközöket. Emellett, ha a pé­csiek nem találnak belföldön elegendő munkát, kapacitásukat lekötik. Igaz, az új tulajdonos megköveteli: aki nem tudja, nem akarja vállalni a magasabb minőségi követelményt tá­masztó munkát, annak le is út, fel is út. Szerencsére éledezik a hazai, immár minőségi nedűkre alapo­zott boripar. Az etyeki, villányi, balatonboglári, egri, budapesti, kecskeméti, dörgicsei megren­delőik pincészete már felsze­reltségében, technológiájában is a nyugati színvonalú. Csak hát! Igényük van, pénzük még ke­vés. A Riegemek köszönhetően még megelőlegezhetik tartálya­ikat. Bizakodnak, hogy az extra minőségű borok mielőbb tőkee­rőssé teszik termelőket, s akkor ők is hamarabb pénzükhöz jut­hatnak. Más hazai tartálygyártókkal is ringbe kell szállniuk. Bizto­sak benne, hogy előbb utóbb a minőség győz, tehát ők. A csarnokokban rozsdamen­tes anyagból készítik a hagyo­mányos henger alakú, és újab­ban a szögletes tartályokat. Ez utóbbiak gyártási technológiáját Reinhold Cardaun, a Rieger cég művezetője tanítja be. Hofecker Csaba, a Fekoral-Intemational Kft. üzemmérnöke tolmácsolá­sával faggatom a német szak­embert: elégedett-e a magyar kollégákkal?- Barátságosak, munkaké­szek, fogékonyak az újra. Ezt az új technológiát is gyorsan elsa­játítják. Hat hétre jöttem, tu­dom, ez az idő kevés, de az improvizációs, probléma meg­oldó képességükkel gyorsan megtanulnak mindent. Elége­dett vagyok a munkájukkal. Csak ez a nyelvi nehézség ne lenne! - mondja végezetül mo­solyogva, mind aki magát is korholja a nyelvtudás hiánya miatt. Egyelőre érjük be annyival: ha a Fekoral dolgozói németül nem is, de tartályaik hét nyel­ven beszélnek. B. Murányi L, A bortartályok most Németországba készülnek Fotó: Läufer l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents