Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-16 / 313. szám

1993. november 16., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A Pillar-módszer \ A hirtelen lehullott hó idén korán teszi aktuálissá a kiskertekben és a nagyüzemi gyümölcsösök­ben a fák védelmét. A pécsi Agroker Üzletházban nagy választékban kínálják a különböző mé­retű műanyag védőhálókat, amelyek a facsemetéket és a már termő gyümölcsfákat egyaránt megvédik a táplálékot kereső nyulaktól, őzektől, szarvasoktól. Fotó: Läufer László Növényvédelmi tanácsadó Előzzük meg a vadak kártevését Az almatermésünk intenzív, sűrű ültetvényeinek faalakja, már a nevéből is következtetni lehet rá, hogy oszlopszerű, egyetlen függőleges tengelyen való kialakításáról, nevelésről van szó. Hazánkban - bár lehetne - nem elterjedt módszer, ismerte­tésével talán segíthetem elterje­dését. Még azért is fontosnak tartom bemutatását, mert szak­mai előadásokon gyakran hal­lom emlegetni, de legtöbbször helytelenül. Ez a faalak a termékeny, spúrfajták nevelésére alkalmas elsősorban, főként középerős alanyok (pl. MM 104, MM 106, MM 109) alkalmazásával, de nevelhető a gyenge növekedés M9-en és 3,0x1,5 m, 40x1,5 m, 3,7x1,2 m-es tenyészterületen. Kezelése: suhángot telepí­tünk, amit kb. 70-80 cm-re met­szünk vissza. A következő év­ben - tehát a második évben - a vezérvesszőt a felére metszük vissza, az alatta közvetlenül el­helyezkedőt 1,5-2,0 cm-es csonkra, hogy ne konkuráljon a vezérrel. Alatta szórt állásban három vesszőt hagyunk meg körkörösen elhelyezkedve, a többit szintén csonkra metszük. A harmadik évben a vezér­vesszőt ismét felére, az alatta lévőt csonkra metszük, ugyan­úgy meghagyuk metszetlenül körkörös állásban három vesz- szőt, ha van több, azt ismét csonkra metszük. A második évben keletkezett és gallyá fej­lődött vesszőről lemetszük a csúcsrügyből nőtt vesszőt, az eredeti csúcsrügy helyénél, így három gally marad meg, amin a vegetáció alatt termőrészek fej­lődnek. A negyedik és esetleg a kö­vetkező évben így folyik a felső koronarészek nevelése, egészen az optimális magasság eléré­séig, ha azt elértük, akkor a ve­zérvesszőt eltávolítjuk. Tétjünk vissza a termőala­pokhoz: az említett 3-3 vesszőn valósítható meg a 3 éves termő- gallyazott-forgó beállítás az áb­rán igen jó látható módon (az ábra természetesen egyetlen termőalapot mutat be). Az egy éves termőalap egyetlen vessző, mely a második év végére már termőrészekkel berakodott gallyrészből és a csúcsrügyből fejlődött vesszőből áll. Utóbbit még ősszel eltávolítva a 3 éves termőalap csak gallyból áll, mely leterem, ezután ősszel 1,5-2 cm-es csonkra metszük vissza. A csonkból egy vagy több hajtás (vessző) fejlődik, melyeket kirítkítunk úgy, hogy csak egy marad meg és így foly­tatjuk 3 éven keresztül a már előbb ismertetett nevelést. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Pillar-módszer termő­alap kialakítási és metszési el­járása sikerrel alkalmazható a termőkaros koronaformán és a karcsú-orsón is. Buzássy Lajos A tél közeledtével gondos­kodnunk kell a vadjárta terüle­tek közelében a vadriasztásról, illetve vadkárok megelőzéséről. A vadak elleni védekezés csak akkor lehet hatásos, ha felismer­jük az egyes vadak kártételét. Az őz a rügyeket, hajtásokat, csemetéket rágja, nyáron egyes fák (például a gesztenye) zöld hajtásait fogyasztja. Téli hajtás­rágására jellemző a „tépve rá­gás”. A gímszarvas a legnagyobb kárt a kéreghántással okozza té­len és nyáron egyaránt. A hán­tolt fa a növekedésben vissza­marad, vagy ha a hántás a ké­regfelület nagyrészét érinti, a fa még a nyár folyamán kiszárad. A kisebb sebek behegednek, de behatolási lehetőséget adnak a különböző farontó gombáknak és különböző rovaroknak. Késő ősztől tavaszig a rügyek fakadá- sáig az 1-2 éves hajtásokat, vesszőket rágja le. A hajtáscsú­csok leharapása következtében lassan gyógyuló sebek kelet­keznek. A fiatal csemetéket le­rágás közben ki is húzogatja a talajból. A dámvad a kéreg, a lomb és a hajtások rágásával károsít, je­lentős taposási kárt okoz. A vaddisznó a csemeték kitú­rásával, a gyökerek, a fatörzs megsértésével károsít, jelentős továbbá a taposási kár is. A mezei és az üregi nyúl a csemetéket, a fiatal telepítések kérgét rágja. Nyári időszakban a hajtáscsúcsokat leharapja. A védekezési lehetőségek: kerítések építése, területek dróthálóval való bekerítése; a vadak etetése, vadföldek létesí­tése; elhárító zsinórok kifeszí­tése; ultrahangos riasztóberen­dezések kihelyezése; karbidá- gyú, valamint vadriasztó szerek alkalmazása. Vadriasztó szerek: CERVACOL. A csemeteker­tekben, fiatalosban és gyümöl­csösökben nyúl és szarvas rá­gása ellen a fák veszélyeztetett részeire kell kenni. CERVIDON. Lombos és tű­levelű fák nagyvadak és apró­vad kéreg hántása elleni véde­lemre 0,1-1,0 kg/fa mennyiség­ben kell a veszélyeztetett ma­gasságig felkenni. DENDROCOL 17. Lombos és tűlevelű fák csemetehajtásai­nak és csúcsrügyeinek védel­mére 0,2-0,5 kg/100 m2 meny- nyiségben felkenéssel, vagy permetezéssel kijuttatva. EKAN I-n-ffl. SILVACOL K. A nagyvadak riasztására vadriasztó szerbe mártott textil­hulladékot kifeszített huzalra, zsinórra kell felaggatni. Kisebb vadak ellen 40-60-80 cm, szar­vas ellen 100-200 cm magas­ságban elhelyezve. FEGASTOP AVENARIUS. A lomblevelű facsemeték vé­delmére, őzagancs-dörzsölés okozta károk elhárítására (6-9 kg/1000 fa). FEKAMA SUM. A vadkárok elhárítására érzékeny fafajok esetén 12 %-os töménységben 3,6-4 1/1000 m2 mennyiségben fagymentes időben kijuttatva. FEKAMA VM 308. Tű- és lomblevelű fafajok (bükk kivé­telével) hajtásának vadrágás el­leni védelmére (3-5 kg/1000 csemete). NEVIBES. Faiskolában, tű- és lomblevelű kultúrákban vad­károk megelőzésére 60-80 kg/ha mennyiségben, fagymen­tes időben kijuttatva. LENTACOL UNIVERSAL. Fás- és lágyszárú növényeknél egyaránt alkalmazható. Fel­használható a szarvasok, őzek, vaddisznók, nyulak, mezei po­cok és egyéb rágcsálók által okozott károk megelőzésére. Kijuttatható felkenéssel, ecsete­léssel, kenőkesztyűvel, szóró- pisztollyal. Előkészítése: ecse­telés, kenés esetén a Lentacol Universal mennyiséghez cél­szerű egyharmadnyi (1 liter tö­mény szerhez 3 1 testhőmérsék­letű víz), amelyet alkalmas esz­közzel egyenletesen kell homo­genizálni, majd a felkenést, ecsetelést, permetezést elvé­gezni. A készítmény a megvédendő felületen fehér színű bevonatot képez, mely a növények szá­mára semmiféle fitotoxikus ve­szélyt nem jelent, ugyanakkor tartósan egy szezonon keresztül a védettséget biztosítja. A Len­tacol Universal nem csak bioló­giai értelemben védi a növényt, hanem természetellenes színe - mely drasztikusan eltér minden természetes táplálék szénétől - optikailag is riasztó hatást fejt ki. A kijuttatást követően a szer gyorsan beszárad és egybe­függő védőréteget alkot, mely jól ellenáll az időjárásnak, főleg a téli csapadéknak. A friss haj­tások és zöld növényi részek jól tűrik a szert. Ez a vadriasztószer felhasználható szegély növény kezeléssel (például a dinnyeföl­dek körül sűrűn vetett, 1-2 ku­koricasor kezeléséfe), mellyel megakadályozható a nyúl, a szarvas és az őz rágása. Czigány Csaba Termesszünk spárgát (1.) A televízió Ablak című mű­sorában a közelmúltban dr. Bá­lint György a spárga termeszté­séről beszélt. • Természetesen egy ilyen rövid műsor keretében nem térhetett ki részletesen a növény botanikai és egyéb - például a táplálkozással össze­függő - jellemzőire, tulajdon­ságára. Ezt hiányolta több hall­gató, illetve olvasónk, kérve, hogy ismertessem a spárgával kapcsolatos tudnivalókat. A spárga hazája Eurázsia. Vad alakja hazánkban is min­denütt megtalálható. Már az ókorban az egyiptomiak, görö­gök és rómaiak is ismerték és fogyasztották a spárgát. Ebből könnyen következtethető, hogy felismerték a táplálkozásban be­töltött fontos szerepét, bár a benne lévő tápértékek összetéte­lét még nem ismerték. A tudo­mány azóta kimutatta, hogy a spárgában B,, B2, C, P vitami­nok vannak, ezen felül jelentős a vas-, foszfor- és káliumtar­talma. A felsoroltak összessége és jó étrendi hatása adja meg a spárga táplálkozási jelentősé­gét. Ma már világszerte emel­kedik a népszerűsége és nő a fogyasztása. Annak ellenére azonban, hogy felismerték a táplálkozási jelentőségét, hazánkban a ter­mesztésével nem szívesen fog­lalkoznak. Kár! Országos szin­ten alig 5-600 hektáron termesz­tenek spárgát, amely még a belső szükségletet sem fedezi, a kivitelről nem is beszélve. Ex­portlehetősége ugyanis korlát­lan. Az igényes nyugati piac minden mennyiséget felvesz, ha az a minőségi követelmények­nek megfelel. A termesztéstől való ódzko­dás az évelő voltával - későn fordul termőre, csak a harmadik évben hoz érdemleges termést - , és a nagy kézimunkaerő szük­ségletével magyarázható. Két- laki növény, ami annyit jelent, hogy külön van a női és hímvi­rágú egyedek hamarabb fordul­nak termőre és bővebben te­remnek. (Erre később visszaté­rünk.) Hőigényes növény, bár a gyökérzete a hideg teleket is jól átvészeli. Magja 25 C fok körül csírázik kielégítően, de a hajtá­sok a hűvösebb időben is növe­kedni kezdenek. A hőmérséklet emelkedésével a hajtások növe­kedése meggyorsul. Fényigénye is elég nagy, ezért nem célszerű például gyümölcsösben köztes­ként termeszteni. Vízigénye a tenyészidőben mintegy 400 mm. A hajtások fejlődésének kezdetén nagyobb vízmennyi­séget igényel. A lappangó vizet nem szereti. Talajigényét tekintve a laza, 2,5-3 % humuszt tartalmazó te­rületeken díszük a legjobban. A zöldspárga fajták azonban a vá­lyogtalajon is kielégítő ered­ménnyel termeszthetők. (Ké­sőbb erre is visszatérünk.) Nagy a káli- és mészigénye, ezért a te­lepítésnél erre külön figyelni kell. Ha öntözési lehetőség nincs, úgy igen fontos a talaj víztartó képessége. Szaporítása az úgynevezett spárgamagon- cok nevelésével kezdődik. A magvetés történhet ősszel és ta­vasszal. Az ősszel vetett mag a hideg időben lassan csírázik és a kelés csak a következő évben - az időjárástól függően április­ban - fejeződik be. A koratava­szi vetés előnye, hogy a mag csírázásához elegendő talajned­vesség áll rendelkezésre, bár a kelés itt is elhúzódik. Ilyen esetben ajánlatos sorjelző nö­vényt alkalmazni. Gyorsan kelő saláta, vagy retek alkalmas sor­jelző növénynek. A talaj gyommentesítése így vakkapá­lással elvégezhető. A későtavaszi vetés előnye, hogy a csírázáshoz a hőmérsék­let már optimális, így a kelés vi­szonylag gyorsan - két hét alatt - végbemegy. A vetés mélysége ősszel 3-4 cm, tavasszal 4-5 cm. Régebben kelés után az első te­endő a magoncok ritkítása volt, de ez a művelet a megmaradó töveket is megbolygatta, a fej­lődést leállította. Újabban a szemenkénti vetéssel ez a hát­rányos v művelési technológia kiküszöbölhető. A sortávolsá­got a rendelkezésre álló talaj­művelő géphez igazítjuk és a szemenkénti vetőgéppel 20 db magot vetünk folymóméteren- ként. A magoncok nevelése a to­vábbiakban a szükséges gyom­talanításból, öntözésből és az esetleges növényvédelemből áll. A fiatal magoncokat ugyanis előzszeretettel támadja meg a spárgarozsda (Puccinia asparagi) és a spárgalégy. A kó­rokozó és kártevő ellen megfe­lelő időben védekezni kell. Őszre a magoncok kifejlődtek, megkezdődhet a telepítés, amellyel a következő alkalom­mal foglalkozunk. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb november 30-án jelentkezünk A Pécsi AGROKER Rt. Üzletháza újdonságai: Eredeti, komplett MTZ 80 traktor motor 137.000 Ft+ÁFA, MTZ alkatrészek széles választékban kedvező áron garanciával és szaktanácsadással. Kertészeti fóliák minden méretben, disznóvágáshoz üstházak, műanyag kádak, kötöző zsinegek. Műszaki osztály ajánlata: Mindenféle mezőgazdasági munka- és erőgépek. Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet által nyújtott kamattámogatásos hitelhez pályázat készítését vállaljuk. Szeretettel várunk minden kedves vásárlót! Pécs, Megyeri u. 64. Tel.: 72/326-255 PÉCSI AGROKER RT. 1 1 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents