Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-15 / 312. szám
10 uj Dunántúli napló Külföld 1993. november 15., hétfő Jelcin jogköre II. Miklós cárnak kevesebb jogköre volt mint Borisz Jelcinnek - állapítja meg az új orosz alkotmányt kommentálva a Komszomolszkaja Pravda, amely egyelőre az egyetlen moszkvai lap, amely érdemben elemzi az alaptörvényt. Az újság mindenekelőtt azt emeli ki, hogy az elnököt széleskörű jogkörökkel ruházza fel az alaptörvény. így az államfő nevezheti ki a kormányfőt és a kabinet tagjait, jogosult a kill- és belpolitika irányának meghatározására, a rendkívüli állapot kihirdetésére. A lap megjegyzi: II. Miklós 1906-os alkotmánya kevesebb jogkört tartott fent a cárnak. Az újság az alkotmányt kompromisszum eredményének tartja, amely nem elégít ki mindenkit egyformán. Ennek ellenére a lap úgy véli, hogy az vé- gülis a nemzeti egyetértés dokumentuma. Lengyel jobboldal A lengyel radikális jobboldal három legjelentősebb pártjának vezetői aláirták együttműködési megállapodásukat. Az egymással korábban gyakran élesen szembenálló, és erősen eltérő ideológiájú szervezeteket választási vereségük és a baloldal győzelme terelte egy táborba. Wieslaw Chrzanowski a Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN), Gabriel Janowski a Paraszti Egyetértés (PSL-PL), és Jaroslaw Kaczynski az Egyetértés Centrum (PC) nevében írta alá a dokumentumot, amelynek értelmében többek között közös politikai programot dolgoznak ki, közösen foglalnak állást a fontos társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekben, és közös listát állítanak az önkormányzati és a parlamenti választásokra. A legzűrösebb ügy Kelet-Európábán az utóbbi időben a privatizáció a legzűrő- sebb politikai ügy, amely kormányokat fenyeget bukással - íija a The Guardian. Szlovákiában Meciar miniszterelnök vesztett Kovac államfővel szemben, aki megvétózta a privatizációs miniszter kinevezését, mert ajelölt, Ivan Lexa apja vezető üzletember. Albániában a pénzügyminiszter lemondott, miután korrupcióval vádolták, és több bankárt is elbocsátották, illetve letartóztattak. Bulgáriában a volt kommunisták támogatta kormány ellen bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben az ellenzék, és ezt a rossz gazdaság- irányítással indokolta. Romániában Roman volt miniszterelnököt kihallgatták sikkasztási vádakkal kapcsolatban. Interjú II. János Pál pápával napjaink égető politikai kérdéseiről (2.) Milyen Európa felé haladunk? A pápák nem szoktak interjút adni. Az egyháznak és a világnak szánt mondanivalójukat enciklikákon, apostoli buzdításokon keresztül fejtik ki. Az aranyszabály ma is érvényes, de II. János Pál pápa esetében már tanúi lehettünk néhány kivételnek. Ismeretes például, hogy repülőútjain nyilatkozatot ad a kíséretében utazó újságíróknak. Most egy újabb kivétel történt - állapította meg a vatikáni rádió a La Stampa című olasz napilap november 2-i számában közölt interjújáról. A pápa a lengyel származású Jas Gawronsky újságírónak, az Európai Parlament képviselőjének nyilatkozott. Gawronsky és a szentatya ismeretsége régi keletű. Egy alkalommal páldául édesanyjával együtt vendégül láthatta a pápát. Gawronsky el- jutottatta a szentatyához Európa és II. János Pál című készülő könyve egy fejezetét. A pápa válaszul meghívta az újságírót vacsorára, amelyet interjú követett.- Szentatya, nagy alázattal kérdezem: úgy tetszik, mintha jobban ellenezné a kapitalizmust, mint a kommunizmust... A védtelenek oldalán-Most újból megismétlem, amit eddig mondtam és amit jól összefoglalnak a lengyel költő, Mickiewicz szavai. „Ne büntesd meg a vak kardot, hanem inkább a kezet, amely azt forgatja.” Azt gondolom tehát, hogy a jelenségek okait kell kutatnunk, és véleményem szerint a ma Európát és a világot gyötrő számos szociális és emberi probléma gyökerénél a kapitalizmus eltorzulásainak megnyilvánulásai húzódnak meg. Természetesen a kapitalizmus ma nem ugyanaz, mint XIII. Leó korában volt. Átalakult és ez részben a szocialista eszmék érdeme is. A kapitalizmus ma különbözik a korábbitól. Szociális törlesztési alapot hozott létre, a szakszervezeteken keresztül szociális politikát valósított meg. Az állam és a szakszervezetek ellenőrző funkciót gyakorolnak. De a világ egyes országaiban még ma is majdnem a múlt századi, fék nélküli kapitalizmus a jellemző.- Szentatya, milyen módon befolyásolja a pápát az, hogy lengyel?- Ottnőttem fel, tehát magammal hoztam az egész lengyel történelmet, kultúrát, tapasztalatot és nyelvet. Ma is lengyelül írok. Az anyanyelv ugyanis pótolhatatlan. Mivel olyan országban éltem, amelynek sokat kellett harcolni a szabadságért, amely ki volt szolgáltatva szomszédai aggresszió- jának, meg tudom érteni a harmadik világ országait, ezt a másik fajta, főleg gazdasági függést. Sokszor beszéltem erről az afrikai vezetőkkel. Megértettem, mi a kizsákmányolás, és azonnal a szegények, a kisemmizettek, az elnyomottak, a társadalom peremére szorultak és védtelenek oldalára álltam. A világ hatalmasai nem mindig néznek jó szemmel egy ilyen pápát. Néha rossz szemmel néznek rá még az erkölcsi elvekhez kapcsolódó kérdések miatt is. Szabad jelzést kémek például az abortusz, a fogamzásgátlás, a válás számára. Amit pedig a pápa nem adhat meg, mivel feladata - amelyet Isten bízott rá - az, hogy megvédje az emberi személyt, méltóságát és alapvető jogait, amelyek között a legfőbb az élethez való jog.- Szentatya, az emberek - bizonyos aggodalommal - azt kérdezik, milyen Európa felé haladunk? Megnyugtatná őket? Megőrzött önazonosságukkal- Egyszer egy politikus a következőket mondta nekem, ami nagy hatással volt rám: „A berlini fal összeomlása főleg nekünk, Nyugat-Európa számára probléma, mert eddig ez a fal megvédett bennünket. Békében, nyugodtan éltünk, dolgoztunk és meggazdagodtunk. Most egész Kelet-Európára oda kell figyelnünk, és aggódhatunk, hogy mi történik ott, különben az egész ránk omlik.,, Nagyon érdekesnek találom ezt a megfigyelést. Egyébként ezt megerősíti az is, ami a balkáni háborúval történik. Az Európai Közösség önmagába zárkózik, és túlságosan közömbös, kevéssé hatékony a probléma megoldásában. így a pápa és a szentszék aggódó felhívásai a béke érdekében pusztába kiáltott szóvá válnak.- Hogyan tud hozzájárulni Kelet-Európa annak a nagy Európának a kialakításához, amelyet ön mindig szorgalmazott?- Mindenekelőtt ezeknek a nemzeteknek az önazonosságával. Olyan európai nemzetekről van szó, amelyek a kommunista rezsimek által rájuk erőszakolt átalakulások ellenére megőrizték sajátos identitásukat. Talán egyenesen megerősítették azt az önfenntartási ösztönnek köszönhetően. Mindez vonatkozik Lengyelországra, de a többi kelet-európai országra is. Ez az önazonosság különféle módon és mértékben, különböző fokon jelenik meg. Csakhogy alapvetően minden országban valódi küzdelem fejlődik ki a proletár internacionalizmus és a nemzeti önazonosság között, amelyet mindenáron ki akartak irtani. Azt mondták, a munkásnak nincs hazája, mert hazája a munkásosztály. A végén azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez az osztályharcot és osztálydiktatúrát hirdető ideológia nem tudta legyőzni a nemzeti tudatot, nem tudta legyőzni a vallási tudatot, az ember vallási dimenzióját sem. A nemzeti önazonosság és a vallási önazonosság mértéke érintetlen maradt, sőt bizonyos értelemben megerősödött. Ha valaki olyan rendszerben él, amely programszerűen ateistajobban észreveszi, mit is jelent a vallás, észreveszi, amit nem mindig lát meg Nyugaton. Vagyis, hogy Isten az ember méltóságának forrása, a legvégső, egyetlen, abszolút forrás. A kelet-európai ember mindezt jobban észrevette. Gondoljunk például a Gulag- szigetcsoport foglyára, Szol- zsenyicinre. Nyugaton az emberek ezt nem látják ennyire világosan, hanem csak egy bizonyos pontig, mert a nyugati ember lelkiismerete nagyrészt elviII. János Pál pápa, akit csütörtökön vállficammal szállítottak be, pénteken délelőtt elhagyta a római Gemelli kórházat. Kificamodott és eltört jobb válla 4 hétig lesz pólyában, utána hetekig tartó rehabilitációs kúrának vetik alá. A pápa csütörtökön a Vatikánban egy kihallgatás közben megbotlott és elesett.- Egyrészt tehát itt van a fejlett Nyugat, amely azonban - ahogy ön, Szentatya, gyakran megjegyzi - túlságosan a gazdasági kérdésekre figyel. Másrészt itt van a volt kommunista Európa, amely a szenvedések következtében ma még talán kevésbé felületes. Ha ez a két Európa közeledik egymáshoz, melyik nyer többet?-Ázon kellene inkább gondolkozni, hogy melyik veszít többet. Én azt hiszem, hogy Kelet-Európa veszítene többet, ami önazonosságát illeti. Keleten megőriztek egyfajta emberi dimenziót. Talán ez volt az egyik oka annak, amiért 15 évvel ezelőtt éppen Lengyelországból választottak pápát. Bizonyos értékek keleten kevésbé homályosultak el. lágiasodott, és gyakran a vallást mint valami elidegenítő dolgot éli meg.- A 2000. év hajnalánál tartunk. Ha a Jóisten is úgy akarja, ön lesz az a pápa, aki az emberiséget átvezeti a második évezredből a harmadik évezredbe. Milyen gondolatokat ébreszt önben ez a dátum, amely még inkább meghatványozza az emberiség jövőjére vonatkozó kérdőjeleket? A keresztények feladata- Az egyház, a kereszténység sajátos nézőponttal, igen világos távlattal tekint a világ végére. Ebben a távlatban az ezredik, vagy a kétezredik év ugyanolyan dátum, mint a többi. Másrészt mégis igen fontos ez a dátum, mert Krisztus kétezer évvel ezelőtt született. Azóta az egyházon, apostolain, tanítványain, misszionáriusain keresztül jelen van és működik az emberiség történelmében. A második évezred végén lelkiismeret—vizsgálatot kellene tartanunk, és megkérdeznünk: hol tartunk, Krisztus hová vezetett el bennünket? Hol tértünk le az evangélium útjáról? Ez olyan téma, amelyet nyilvánvalóan mélyebben kell elemeznünk.- Denverben elhangzott kijelentései között ez is szerepel: az evangéliumot nem szabad magánügynek tekinteni. Azt jelenti t hogy a katolikusoknak politikai szerepet kell játszaniuk abban a társadalomban, amelyben élnek?-Természetes, hogy a keresztények, mint minden állampolgár, részt vehetnek és tevékenykedhetnek a politikában. Ezzel a tevékenységgel ölt formát saját hitük és a társadalmi élettel kapcsolatos felfogásuk. Milyen jogcímen szoríthatnák őket a háttérbe? Igen, vannak olyan irányzatok, amelyek arra törekszenek, hogy a kereszténységet a magánéletbe szorítsák vissza, és a keresztényeket hallgatásra kényszerítsék. Az evangélium nem szűnik meg az ellentmondás jele lenni. Bármilyen kérdésben nyilatkozom, igyekszem elkerülni a részrehajlást. Az elvek síkján közelítem meg a kérdést. Ez az egyház küldetése is. Az elkötelezett világi keresztények feladata, hogy ezeket az elveket megvalósítsák a közéletben, hogy ezeket az elveket kamatoztassák a mindennapok teendőben, a családi életben, a közgazdaságban és a politikában.- VI. Pál kiadatlan naplójában arról vall, hogy az egyházfő rendkívül magányos, és végül egyedül kell meghoznia a legfontosabb döntéseket is. Önről, Szentatya, nem az a benyomásunk, hogy magányos volna. De engedje meg, hogy mégis megkérdezzem: olykor nem érzi úgy, hogy egyedül van?- Valóban nem érzem magam magányosnak. Bizonyára ez egyéniség kérdése is, meg valóban sok személyes barát közelségét érzem. A döntéseket sem egyedül hozom. Kollegiálisán együttműködöm a püspökségekkel, a római kúriával. Amikor például a püspökök ad limina látogatásra érkeznek, igyekszem többször is találkozni velük. Együtt misézünk, meghívom őket ebédre. Ezek igen értékes alkalmak arra, hogy eszmecserét folytassunk, beszélgessünk, vitatkozzunk egymással. Ez a kollegiális együttműködés kiváltsága, ahogy a II. vatikáni zsinat is emlékeztet rá. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Az Európai Közösség új recepttel próbálkozik Mi a gyógyír a munkanélküliségre? Az Európai Közösség 12 tagállamában immár 18 millió munkanélkülit tartanak nyílván, jövőre pedig akár a 20 milliót is elérheti ez a szám. Ezért most stratégiai vita kezdődött a munkáltatók és a szakszervezetek között arról, hogy mi lehet a gyógyír e társadalmi bajra és lehet-e valamiféle „összeurópai” megoldást javasolni a brüsszeli EK bizottságnak. Vállalkozói részről azt tanácsolják, hogy csökkentsék a béreket, korlátozzák a dolgozókat védő szociális törvénykezést, nyirbálják meg a szociális juttatásokat és töröljék el a bérminimum rendszerét. Úgy gondolná az ember, hogy a szakszervezetek épp az ellenkezőjét, tudniillik béremelést, stb. követelnek, de nem így van. Az EK-ban tevékenykedő Európai Szakszervezeti Szövetség (CES) ehelyett egy új gazdasági és társadalmi modell szükségességét hangsúlyozza, olyanét, amelyikben munkaadók és munkavállalók minden szinten együttműködnének és közösen igyekeznének a bajokon úrrá lenni. Ennek nem mond ellent, hogy a CES visz- szautasította a vállalkozók javaslatát a bérek csökkentéséről és az állam szerepének visszaszorításáról a gazdasági életben, s hangoztatta, hogy nagyobb összeget kell fordítani az átképzésre és a kiképzésre. „Az élet- színvonal csökkentése nem indokolható sem a piaci rugalmassággal, sem pedig a szociális törvénykezés kikezdésével. Mindkettő alacsonyabb bérezéshez, a munkanélküli segély csökkentéséhez, a szociális védőháló kilyuggatásához vezet” - mondta a szakszervezetek képviselője.- Az EK szakértője a vitában ugyancsak felvette az „új modell” gondolatát. Azt mondta, hogy gyökeresen meg kell változtatni az Európai Közösség szociális és gazdasági rendszerét, ha azt akarják, hogy a tömb fennmaradjon. „A rendszert többé már nem lehet tol- dozni-foldozni, hanem olyan új strukturális politikára van szükségünk, amely mélyreható változást idéz elő a rendszerben” - vélekedett a szakértő. S a receptnek ez az a pontja, mivel ma már lényegében mindenki egyetért az EK brüsszeli központjában. 4
