Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

1993. november 2., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 7 Japán exporthullám A jelek szerint tetőzött a ja­pán exporthullám, s a folyó pénzügyi év első felében fel­jegyzett rekord dollárösszegű kereskedelmi többlet jelentős részben a jen erősödésének tud­ható be - közölte a japán pénz­ügyminiszter. Fudzsii Hirosa keddi tokiói sajtóértekezletén kijelentette: a szigetország áru­forgalmi feleslege mind jenben, mind mennyiségben számolva legfeljebb változatlan maradt, de csökkenés is elképzelhető a szeptember 30-án zárult első pénzügyi félévben. Japán dol­lárban kifejezett kereskedelmi többlete meghaladta a 60 milli­árd dollárt az említett periódus­ban. A Volkswagen marad A német Volkswagen autó­gyártó vállalat szóvivője cáfolta a Der Spiegel magazin értesülé­sét, amely szerint a cég roha­mosan csökkenő amerikai el­adásai miatt kivonulni készül az Egyesült Államok piacairól. Az idei első három negyedévben a német gyár 43 ezer autót adott el az országban, 39 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Piaci ré­szesedése csupán 0,4 százalékot tesz ki, és év végéig összesen 500 millió márkás veszteséggel számolnak. A lap szerint emiatt a Volkswagen vezetésének egyes tagjai az amerikai piac elhagyását javasolják. A Reuters új üzleti hírszolgálata Új szolgátlatását - belföldi üzleti információk számítógé­pes forgalmazását - mutatta be hétfőn az újságíróknak, a Reu­ters hírügynökség budapesti irodájának vezetője, Michael Shields. Az új hírszolgáltatás előfize­tői a budapesti tőzsdék forgal­máról, az ottani kereskedelem­ről, az MNB-nél a bankközi pi­acon kialakult valutaárak moz­gásáról és egyéb pénzpiaci tör­ténésekről kapnak folyamatos képek. Reorganizációs holding Várhatóan már január köze­pére létrehozható az a reorgani­zációt végző holding, amely mintegy nyolc-tíz eladhatatlan, de „jobb sorsra érdemes” cég szerkezetátalakítását végzi. A listán egyebek között az Auto- vill, a Mélyépítő, a Travers, a Sopiana Gépgyár, a Szegedi Nyomda, a Mechanikai Művek, több cipőgyár, valamint az Ag- ria Bútorgyár szerepel. A lista azonban változó, hiszen élő cé­gekről lévén szó, bármelyikük privatizációja megtörténhet. Ha azonban erre nem kerül sor, a reorganizációs holding állítja talpra e vállalatokat. A holding létrehozását várhatóan a PHARE, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentős pénzeszkö­zökkel támogatják - közölte Csépi Lajos, az ÄVÜ ügyvezető igazgatója. Olajmegállapodás Közösen fog kiaknázni olajmezőket a Kaszpi-tenger partvidékén Irán és Azerbaj­dzsán - közölte az azeri elnök az iráni államfővel folytatott tárgyalásai után Bakuban. További részleteket a megál­lapodásról sem Alijev, sem pe­dig vendége, Rafszandzsani nem közölt. Azerbajdzsán a vplt Szovje­tunió tagköztársaságait te­kintve a harmadik legjelentő­sebb olajkitermelő. Szabadkereskedelmi megállapodás 50 millió dollár vámnyereség jövőre A bivalyok télen-nyáron a szabadban vannak Fotó: Löffler Gábor „Bikaviadal” Hetvehely környékén A szabadon kószáló bivalyok nem ismernek lehetetlent Szinte mesébe illő dombokon és lankákon vezet az út Abaliget és Hetvehely között, azonban a mesefigurák helyett valami más elevenedik meg az út szélén. Az egyik kanyar után három hatal­mas barna bivaly tűnik fel nem messze az úttól, amint legelik a szegényes füvet. Nyakukon lánc, földbe vert vasrúdhoz vannak kikötve. Feleslegesen, mert néhány rántással kihúzzák a földből a rudat, így szabad az út a kóborláshoz. A környéken, Okorvölgyben, Hetvehelyen, Abaligeten és Szentkatalinban nem újdonság az állatok elszabadulása. A bi­valy család (bika, tehén, és a növendék bika) tavasz óta járja a kerteket, szőlőket, több alka­lommal üldözőbe vették a lege­lésző teheneket.- Közel másfél éve tart ez a felháborító helyzet, szabadon kóborolnak a szamarak, a bir­kák, a magyar szürkemarha bika, a bivalyok, a disznók - mondja egy okorvölgyi gazda- Tavasszal letaposták a kerteket, a szőlőlugast, ősszel a kukori­cában tettek kárt, lelegelték a szőlőt.- Napok óta nem merjük ki­hajtani a teheneket legeltetni, mert félő, hogy ismét megza­varják őket a bikák - kapcsoló­dik a beszélgetésbe a szom­szédasszony. - Mi sem merünk átmenni kerékpárral Hetve- helyre, mert az út mentén van a törzshelyük, nem hiányzik, hogy felökleljenek bennünket. A gyerekek sem mernek kerék­párral menni iskolába és a va­sárnapi misére, amióta megker­gették őket a bivalyok, busz pe­dig csak korán reggel és késő délután van.- Három szürkemarha volt itt, ebből egy kútba esett, egyet elütött a vonat, az utolsóval sem törődik többet a gazdája. Ha nem takarmányozzák az állato­kat, persze hogy elkóborolnak. Több esetben a hét kilométerre lévő Abaligetre is elmentek. A bivalyok télen-nyáron a sza­badban vannak, a hó rájuk fa­gyott, azért hullik a szőrük. A bika megvan 8,5 mázsa is, szép állat lenne, ha törődnének vele. Nem értem, hogy engedhetik ezt a hatóságok, illetve hogyan kerülhetnek ilyen nemtörődöm ember tulajdonába a tudomá­som szerint védett állatok, mert a magyar szürkemarha is az, meg a bivaly is.-A disznókat az út szélére szórt takarmánnyal eteti néha a gazdájuk, ha éppen van mit adni nekik. Már van köztük olyan is, amelyik vaddisznóval pároso­dott. A szamarak gondolnak egyet és végigtrappolnak az éj­szaka közepén a falun, az összes kutya ugatja őket, órákon át.- A tsz nem használta a kör­nyező földeket az elmúlt másfél évben, ezért megengedte, hogy itt legelhessenek a bivalyok, marhák, birkák, szamarak. Nemrég az árverésen több föl­det megvásároltunk, így jelen­tősen lecsökkent a „szabad” le­gelő, ezzel azonban mit sem tö­rődik az állatok gazdája. Azzal fenyeget bennünket, megbosz- szulja még rajtunk, hogy ő nem kapott földet.-A rendőrség azt mondja, nem rájuk tartozik az ügy. Az abaligeti polgármesteri hivatal­ban is azt mondták, Hetvehely már nem az ő körzetük. Hetve­helyen azt tanácsolták, jelent­sük fel a tulajdonost, és írjuk össze az okozott kárt. Igen ám, de nincs miből kifizetni a felje­lentés illetékét, mert szinte mindenki munka nélkül van itt a környéken. Az emberek hiába panasz­kodnak, hiába keresik meg az állatok tulajdonosát, hogy őrizze jobban azokat, eddig nem történt semmi. Néhány na­pig nem kóboroltak el az álla­tok, majd a harmadik napon kezdődött minden élőiről. Dr. Hudra Gyula Hetvehely körjegyzője elmondta, szabály­sértési eljárás keretében figyel­meztetést, illetve bírságot sza­bott ki az állatok gazdájára - amit nem fizetett be -, ennek néhány napig volt eredménye, azt követően újra elkóboroltak. A felelősségre vonást nehezíti, hogy az illető nagypeterdi, ott van az állandó lakása is, ezért nem járhat el vele szemben a hetvehelyi, vagy az abaligeti önkormányzat.-Ezeket az állatokat védeni kellene. Megkeressük a Termé­szetvédelmi Felügyelőséget, hogy intézkedjenek az ügyben. Talán a pécsi állatkert befo­gadja az állatokat. H. Zs. Mintegy 48,5 millió dollár vámnyereséget hozhat jövőre az országnak az ipari termékek ex­portjában az október 1-jén életbe lépett szabadkereske­delmi megállapodás. Az EFTA-tagországokkal - Ausztriával, Svájccal, Liech­tensteinnel, Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Izlanddal - kötött szerződés ér­telmében a magyar ipari export 85 százaléka vámmentességet élvez. Az átlagos ipari vámszint eddig Ausztriával 10,2, Svájc­cal 2,8, Svédországgal 5,1, Finnországgal 8,2, Norvégiával 6, Izlanddal 17,5 százalékos volt. Az EFTA-országokba irá­nyuló ipari export értéke az el­múlt évben megközelítette az 1,3 milliárd dollárt, s a megál­lapodás életbe lépésétől vala­mivel több, mintegy 1,13 milli­árd dollárnyi magyar ipari ter­mék juthat szabadkereskedelmi feltételek között az EFTA-or- szágok piacaira. A magyar ex­port körülbelül 15 százaléka az úgynevezett érzékeny termék. Ezek elsősorban acélipari ter­mékek, valamint textil- és ve­gyiáruk, amelyekre fokozatosan lépnek életbe a szabadkereske­delmi feltételek. Az magyar kivitelből mint­egy 15, a behozatalból 21 száza­lék jelenleg az EFTA-országok részesedése. Kivitelünkben az anyagok és félkésztermékek játsszák a legnagyobb szerepet, 43-45 százalékos aránnyal. A fogyasztási cikkek aránya 17-19 százalék. Országonként eltérő mérték­ben nyújt a magyar fél ipari fo­gyasztási cikkekre, továbbá élelmiszeripari és halászati ter­mékekre mennyiségileg behatá­rolt kedvezményeket, behoza­tali kvótákat. Magyarország te­hát csak jóval lassúbb ütemben építi le vámjait, nyitja meg pia­cait, így mennyiségi korlátozá­sok fenntartására az ezredfordu­lóig lehetőség van. Az előnyök kihasználása a hazai árualapok, a versenyképes, minőségi ter­mékek függvénye. 20 Pl 11 H ETI , DEVIZABETÉT KAMATTABLAZAT Pénzintézet Hó USD DEM CHF GBP ATS FRF L 1 3 2 2 3 3 1 1.3125 4.500 2.5625 3.875 4.250 3875 OTP 2 1.625 4.500 2500 3.750 4.250 3.8125 Dónk 3 1.5625 4.375 2.500 3625 4.1875 3625 Dalin 6 1 5625 4.125 2.250 3.4376 3.875 3.250 9 1.625 4.1875 2.1875 3.3750 3.875 3 12 1.6875 2 2 3.375 3.875 2875 L 1 3 1.50 2.50 3 2 1 2.312 5.437 3.500 4.625 5.187 5.250 IBUSZ 2 Rönk 3 2500 5312 3.137 4.375 5.125 5.000 Dalllv 6 2.500 5.062 3.187 4.187 5.125 4.875 9 2587 4.750 3.062 4.125 4.375 4.500 12 2687 4625 2.937 4.125 4.375 4.375 L 1 1 1/2 2 3 • BUDA­1 21/16 5 9/16 31/2 4 7/8 5 3/16 5 3/4 2 21/4 5 7/16 3 7/16 4 3/4 51/4 5 3/4 PEST 3 21/4 5 5/16 3 7/16 4 5/8 51/8 5 5/8 Bank 6 21/4 51/16 31/4 4 7/16 5 3/16 51/4 9 2 3/8 4 3/2 3 4 3/8 415/16 5 12 2 3/8 4 5/8 215/16 4 3/8 4 13/16 4 7/8 L 1 3 3/4 21/4 3 3 3/8 KERESKE­1 2 7/16 59/16 311/16 4 3/4 5 7/16 5 7/8 2 2 3/4 51/2 3 3/4 4 3/4 5 7/16 5 3/4 DELHII és 3 2 9/16 5 7/16 311/16 45/8 5 3/8 511/16 Hitelbank 6 2 5/8 5 3/16 3 7/16 4 7/16 51/4 5 5/16 9 211/16 415/16 3 5/16 4 3/8 51/8 51/16 12 213/16 4 3/4 31/16 4 3/8 5 4 7/8 Etika a gazdaságban Tömd az erszényedet! A magyar gazdasági élet szereplői sajnos nem csak a technológia fejlett­sége tekintetében maradnak el a fejlett ipari országoktól, hanem az üzleti élet általános kulturáltságában, civilizáltsá- gában is. Zsolnai László szerint (Közgazdasági Egyetem, vállalkozás-fejlesztési tan­szék), ha felállítanánk egy hétfokozatú etikai skálát, amelyen az első szint a csecsemőé lenne, a hetedik szinten pe­dig Immanuel Kant állna, akkor a ma­gyar vállalkozók valahol a máso­dik-harmadik lépcső táján helyezkedné­nek el. Ez utóbbi megfelel egy kamasz, vagy kiskamasz etikai szintjének. Azt természetesen senki sem várja el, hogy egy üzletember etikai téren elérje a nagy német filozófus szintjét. De biz­tos, hogy az erősebb kooperáció, a rövid távon önzetlen viselkedés a hosszabb gazdasági folyamatokban gyümölcsö­zően hat. Hankiss Elemér 1977-ben írta le a fogoly dilemmáját, akit társával együtt emberöléssel vádolnak. A bíró magához hívatja, és válaszút elé állítja: ha bevallja, hogy ő követte el a gyilkos­ságot, akkor szabadon engedi, a társát ellenben tíz évre ítéli. Ha nem „köp”, de a társa igen, akkor ő kap tíz évet, és a másikat menti föl. A harmadik verzió, hogy mind a ketten vallanak, ebben az esetben öt-öt évre számíthatnak. Ha egyikük sem mond semmit, akkor a bíró valamilyen egyéb okból rájuk ver egy-egy évet. Világos, ha a foglyok bíz­nak egymásban, és tudják, hogy a másik is bízik őbennük, akkor az utolsó válto­zat mellett döntenek. Hiszen - ha eláru­lom a tettünket, úgy szabadságot nyer­hetek ugyan, de nagyobb a valószínű­sége annak, hogy a társam is beszélni, s így mindketten öt-öt év büntetésben ré­szesülünk. Nos, Kindler József profesz- szomak, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpszichológiai Szak­osztályának a tagja, az a véleménye, hogy a hazai vállalkozók a „fogolydi­lemmában” bizony leülnék az öt évet. Miért romlott az üzleti morál? Hiszen a magyar gazdaságot például a két vi­lágháború között nem ez a „kriminali­tás” jellemezte. Erről vitatkoztak Zsol­nai és Kindler urak az MTA Pszicholó­giai Intézetben október 15-én délután a gyér számú érdeklődő közönséggel. Pe­dig a téma az ismert gazdasági környe­zetben nem érdektelen. A társadalom és a gazdaság folyamatai mindig két vagy több személy közötti viszonyban feje­ződnek ki. Ha valamelyik résztvevő úgy érzi, hogy méltánytalan a kapcsolat az APEH és közötte, a munkáltató és a munkavállaló között, akkor meg fogja változtatni a viselkedését, és kompen­zációs stratégiákba kezd. Vagyis, ha nincs megfizetve a munkám, akkor nem dolgozom teljes erőbedobással. Esetleg „fusizok”. Nemrégiben etológusok vizsgálták egyes állatfajok viselkedését, és eredmé­nyeik Kindler József szerint a gazdasági élet tisztaságának a híveit igazolták. Ki­derült például, hogy a Dél-Amerikában élő vérszívó denevér úgy menti meg faj­társait az éhenhalástól, hogy a jóllakott vámpír vért öklendez az éhező példányok szájába. A kutatók kiszámították, hogy ilymódon az „éhező” denevér túlélési esélyei 18 órával megnőnek. Mivel az ál­lat amúgy csak 40 órát bír ki táplálék nélkül.Az is érdekes, hogy a „vérszopók” között nincs csaló, vagyis olyan, amelyik elfogadja ugyan a vért, de ellenkező esetben nem ad belőle. Vajon a magyar vállalkozók adnák-e életüket és vérüket egymásnak és egymásért? A kérdés költői. A professzor urak szerint Magyarországon igazi változást majd csak a nagy külföldi cégek beru­házásai nyomán elterjedő etikai kultúra hozhat, úgy ötven-száz év múlva. És addig? Addig „Tömd meg az erszénye­det..., mondom, tömd meg az erszé­nyedet!” (W. Shakespeare: Othello). Gáspár Ferenc > •/

Next

/
Thumbnails
Contents