Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-14 / 311. szám
Bodnár bízik a báró úrban Már nem volt kedve a magasabb osztályhoz A rosszmájúak szerint Pé- csújhegyen, a város másik végén is hamar megtudták, hogy Kovácstelepre jár edzésre, akkora hangon bíztatta-irányította már az első alkalommal az új csapattársait. Erről azt mondja: egyelőre szokatlan nekik, hogy a pályán hangosan kér-köve- tel-utasít, de ha másfél évtizedig ez bevált az NB I-ben, akkor a megyebajnokságban is jó lesz. És persze az ottani közönség is hozzászokik majd. Négy és fél hónapot hagyott ki Bodnár László, a PMSC 35. évében járó volt kapusa, aki a pécsi klub után Németországot, a BVSC-t és az UTE-t is megjárta, most pedig a Pécsi Kinizsiben véd. Újpesten kölcsönben volt, valójában a BVSC játékosának számított, így hát dr. Mezey György tői kellett egy papír ahhoz, hogy igazolható. Pénzt nem kért a vasutas csapat azért, mert elengedték. Elmondása szerint hívták egy vidéki NB I-es és két, nem Pécs környéki NB Il-es csapathoz is, de nem lehetett kihúzni belőle, hová. Mindenesetre nem ment egyikhez sem, mert nem volt kedve a magasabb osztályhoz. A Kinizsihez annál inkább. A megyei I. o. az más, meg aztán Koller Viktorral, a sörgyáriak mostani edzőjével mindig jóban volt, ez is sokat számított a klubválasztásnál.- Amíg jólesik a mozgás, addig csinálom. Most július 1-től munkanélküli segélyen vagyok, úgyhogy ráérek. Ezt az évet még rászánom a futballra, aztán meglátjuk. A heti négy edzés, amennyit tartunk, elég nekem, a napi kettő már nem esne jól. Sok függ attól is, hogy mi lesz a csapat sorsa. Bízom benne, hogy a báró úr, aki megvette a sörgyárat, szereti a focit és nem ereszti szélnek ezt a jó szellemű, lelkes kis társaságot - mondja. • Horváth László Elnökség nincs - egymilliós tartozás van Ismét válságban a kaposvári bajnokcsapat Az elmúlt napokban újra a figyelem középpontjába került az utóbbi két évben sikert sikerre halmozó kaposvári férfi röplabdacsapat. Jó három hónappal ezelőtt - amikor ugyancsak a szakadék szélén táncolt az egyesület - úgy tűnt, hogy sikerül megmenteni a kétszeres bajnokcsapatot. Három, a városban és a megyében jól ismert vállalkozó karolta fel az együttest igazi profi körülményeket ígérve, miközben a Somogy SC-ből Kaposvári Röplabda Club lett. Nos, azóta kiderült, hogy az ígéretek jórészt ígéretek maradtak, s újból lehet élőiről kezdeni mindent. A tények: a Kaposvári RC elnöksége negyedéves működése alatt mintegy félmillió forintot tudott beletenni a „kalapba”: konkrétan 150 ezer forintot adott a Wilkinson-cég a róla elnevezett felkészülési röplabda-tornára, Németh Lajos vállalkozó, (volt) elnökségi tag pedig kétezer dollárt a nyáron igazolt Schelikov licenc-díjáért, amelyet az orosz röplabda-szövetségnek kellett befizetni. Ezen felül további 150 ezer forintot sikerült összegyűjteni más kisebb szponzoroktól. Ugyanakkor az új egyesület vezetése három hónapos ténykedése alatt összehozott egymillió forintnyi tartozást... Sipos Attila ügyvezető elnök véleménye szerint ahhoz, hogy ezt az évet kihúzzák valahogy, mintegy másfél millió forint kellene. A kérdés csajc az, hogy honnan. A város ugyanis aligha tud segíteni, mert erre az évre elfogyott a pénz, teljesen kiürült a kassza. (Egyébként sem érheti szemrehányás az önkormányzatot, hiszen az elmúlt 10 hónapban csaknem kilencmillió forinttal támogatta a röplabdacsapatot.) A játékosok pedig a fizetésükre várnak, ugyanis ez októberben elmaradt. Furcsamód a csapat - legalább is eddigi - szereplése nem azt tükrözi, hogy „röplabdaválság” lenne Kaposváron. Igaz, a BEK-selejtezőn elbuktak (a szlovén Vileda Maribortól itthon 3-1-re, a visszavágón idegenben pedig 3-0-ra kikaptak), a Szuper Ligában viszont megy a szekér. Eddig négy meccsen vannak túl Kántorék, s nemhogy mérkőzést, de szettet sem igen vesztettek. Igaz, a neheze még csak most következik, hiszen egymás után négyszer is idegenben lép pályára az együttes. Jelen pillanatban talán senki nem tud a „Hogyan tovább, Kaposvári RC?” kérdésre választ adni. ígéretek persze most is vannak, de ahogy mondani szokás, azzal már tele a padlás. Egy valami azonban biztos: Kaposvárnak, Somogynak szüksége van a bajnokcsapatra! F. G. Válogatott mérkőzés Siófokon Még augusztusban a németországi Burghausenben 2-0-ra győzött Bajorország amatőr labdarúgó válogatottja Magyarország amatőrjei ellen. A visszavágóra november 16-án, kedden, 16 órakor - villanyfénynél - kerül sor Siófokon. A Magyar Amatőr Liga a Dráva-csoport listavezetője, a PVSK szakvezetőjét, Rónai Istvánt bízta meg válogatottunk irányításával. Ő nyolc csapatból hívott meg játékosokat, akik most nemcsak dunántúli csapatokból vannak. A Németországban szerepeitekből csak hatan maradtak meg a keretben, amely így fest: Kauffmann, Reith, Teszarik, Fülöp (mind PVSK), Ferencz, Hanusz, Ozsváth (mind Rákóczi FC), Kállai, Ruzics, Varga K. (mind Soproni Távközlés), Birinyi, Burai (mind Szolnoki MÁV), Bende, Barna Cs. (mind Kecskemét), Horváth T. (Betka MÁV DAC), Csák (Siófoki Bányász), Réfi (DDGáz SC). J. R. Nem lehet végtelen a türelem A csapat ellen tüntettek a szurkolók Pakson Nem egy hálás dolog mostanában labdarúgónak lenni Pakson. A város két együtteséből összegyúrt szakosztály eddig jóformán csak csalódást hozott a szurkolóknak. Jelenleg az NB II. utolsó előtti helyén csúfos- kodik. A drukkerek pedig hábo- rognak, sőt a Dunaferr elleni hazai vereség után már a csapat ellen tüntettek. Ebben a cseppet sem rózsás helyzetben kerestük meg Etessy Gábor szakosztály-elnököt.- Különösebb szenzációval nem tudok szolgálni a gyászos szereplésünkkel kapcsolatban. Bár tudnék s akkor legalább pontosan ismernénk a bajok forrását, könnyebben orvosolhatnánk. Szinte már már kóros az a kishitűség, amit a játékosoknál tapasztalunk. Nincs egy „zsi- vány”, egy nagyszájú, aki az élre állna, a pályán átsegítené a többieket is a kritikus helyzeten.- A már-már katasztrofális szereplés ellenére türelemmel vagyunk Teszler Vendel eddigi munkájával, nem varijuk az edző nyakába vesszőfutásunkat. Az viszont tény, ennél jobb szereplést reméltünk. Amikor Teszler Paksra jött, azt mondta, hogy annyi az új játékos, eltelik egy fél szezon, amíg csapat lesz, de még nyomát sem látjuk a csapatnak. A türelem viszont nem lehet végtelen, elnökségünktől is elváljuk, hogy ha már ennyi pénzt adnak, akkor ezért produkálni kell. Ha a szezon végéig nem látunk előrelépést, változtatnunk kell. Feltétlenül fel kell zárkóznunk.-Az idény előtti nem eléggé átgondolt igazolások jelentősen besegítettek a jelen helyzetbe?-Igazi csatárt nem igazoltunk. Jött Kulcsár, de róla hamar kiderült: nem a mi emberünk. Rosu november, Filipo- vics pedig december végéig van nálunk. Az az igazság, hogy mi is kapkodtunk, rábólintottunk, hogy hozzák őket. Az viszont lehet, hogy ugyanezt elértük volna saját fiataljainkkal is. Azt azért remélem, hogy nyugod- tabb tavasz elé nézünk és sikerül majd visszahódítani közönségünket. Ehhez pedig az első lépéseket a még hátralévő két fordulóban (az ESMTK ellen idegenben és odahaza a Szek- szárd ellen) kell megtennünk. Medgyes Ferenc Nemzetközi góllövőlista Közzétették a legújabb nemzetközi góllövőlistát. Ebben a válogatott mérkőzéseken és a klubok nemzetközi kupa fellépésein elért találatok számítanak. A jelenlegi állás: 1. Miura (japán, Nippon Kawasaki) 16 gól, 2. Alves (mexikói, CF America) 15, 3. R. Baggio (olasz, Juventus) és Pue-on (thaiföldi, Air Force Bangkok) 12-12, 5. R. Diaz Arcé (Salvadort, Angel Firpo) 11, 6. Al-Owairan (szaúd-arábiai, FC Riyad) 10. Mit rejtenek a Stasi-akták? Fagyos légkör Németországban Az egykori keletnémet sportolók és sportfunkcionáriusok állandó bizonytalanságban, izgalomban élnek: mikor kiről hozzák nyilvánosságra, illetve vádolják meg azzal, hogy a Stasi munkatársa volt? Legutóbb a 15 éves úszócsillag, Franziska van Almsick édesanyját vádolták meg azzal, hogy a (feloszlatott) keletnémet Állambiztonsági Minisztériumnak küldött különböző jelentéseket. A bizonytalanság tovább rontotta az amúgy sem példás viszonyt a német sporthivatal (DSB) és a „Stasi-dokumentá- ciós központ” között. Hans Hansen, a DSB elnöke és Hans- jörg Geiger, a dokumentációs hivatal vezetője már több levelet váltott egymással. Hansen e levelekben, valamint más fórumokon is kifogásolta, hogy nagyon lassan halad az akták vizsgálata, a „múlt feltárása”. Ez pedig nem kedvez a sportolókat övező légkörnek. Hansen kifogására számokkal válaszolt Geiger:- Hansen úrnak is tudnia kell, hogy milyen nagy munka áll előttünk. Mintegy 1,9 millió személytől illetve személyről érkezett a hivatalhoz átvilágitási kérelem. Ha lefektetnénk a dokumentumokat, 180 kilométernyi lenne az anyag, pedig még az összes fel sincs tárva. A leki- ismeretes munkához még időre van szükség. Hétfőn egyébként „csúcstalálkozóra” kerül sor Bonnban, amelyen részt vesz Hans Hansen, a DSB elnöke, Walther Träger, a Német Olimpiai Bizottság elnöke és Manfred Kanther belügyminiszter. LELÁTÓ Ferencvárosi és győri furcsaságok Ferencvárosi hetet tudhatunk magunk mögött, az elmúlt napokban ugyanis a zöld-fehér labdarúgók szolgáltatták a beszédtémát. Kezdődött azzal, hogy a Fradi egyébként megérdemelt vereséget szenvedett Békéscsabán, és így kénytelen volt átadni az első helyet a bajnoki táblázaton a Vác gárdájának. Folytatódott azzal, hogy a klub játékosai megsértődtek a sajtó néhány munkatársára és elhatározták, bizonyos lapoknak nem nyilatkoznak. A vereség ahogy mondják, benne van a pakliban, a szurkolók többsége hamar túltette magát ezen, hiszen a Ferencváros hívei nem csüggednek, máris a hétfői Videoton elleni mérkőzésről kezdtek beszélni, ahol természetesen kedvenceik kiköszörülhetik a csorbát. A nyilatkozat megtagadása viszont jobban felkorbácsolta az érzelmeket. A sajtó véleménye ismert, hiszen az újságírók abban az előnyös helyzetben vannak, hogy azonnal leírhatják gondolataikat és az napvilágot is lát. A szurkolók véleményét nem ismerem ebben a konkrét ügyben, csak több évtizedes tapasztalatom alapján sejtem, nem örülnek, ha kedvenceik megtagadják a tájékoztatást. Talán azt mondanom sem kellene, hogy a nyilatkozó játékos nem az újságírónak tesz szi- vessséget, ha elmondhat véleményét. A játékos nyilatkozata információ a szurkolónak, aki joggal szeremé tudni, mi történik a háttérben, mihez adja a pénzét. A játékos a nyilatkozat megtagadásával a szurkolót bünteti. Azóta a Nemzeti Sportban olvashatták néhány külföldön játszó magyar labdarúgó véleményét a nyilatkozat-stopról. Ők elítélték. A többiről mindenkinek meg lehet a véleménye. S ha már ferencvárosi furcsaságokról beszélünk, akkor ejtsünk szót Détári villámgyors távozásáról is. Nagy volt az öröm nyáron az Üllői úton, amikor az egyik legjobb magyar labdarúgó visszatért külföldről, és új egyesületéül a Ferencvárost választotta. A népszerű Döme némi csalódást okozott, és most meg azt nyilatkozta az egyik olasz sportlápban, hogy ez a magyarországi pár hónap amolyan leállásnak tekinthető. Ha ezt komolyan gondolta, akkor alaposan becsapta a Ferencvárost és annak szurkolóit is. A Rába már pénteken lejátszotta a Haladás elleni bajnoki mérkőzését, a győri gárda megnyerte az összecsapást, de öröme még sem lehet felhőtlen, hiszen súlyos anyagi gondokkal küzd a klub. Villámgyorsan 20 millió forintra lenne szüksége a csapatnak, ám a város önkormányzata nem járult hozzá a segély folyósításához. Igaz, mindössze egy szavazaton múlott a segítség, de az éppen elég volt ahhoz, hogy ne kapjon pénz a Rába labdarúgó csapata. Nem értem a győri önkormányzat képviselőit, mint ahogy annak idején a mohácsiakat sem értettem, mert úgy vélem, dacból mondtak ellent. Tudom, ebben a válságos gazdasági helyzetben vannak olyan területek, ahol égetőbben kell a pénz, de a sport támogatása mindig megtérül. Egy jól szereplő futballcsapat a legolcsóbb reklám a városnak. Ezt nálunk sokkal jobb anyagi helyzetben lévő országok városi önkormányzatai is felismerték, és ha ők nem tartják hibának a sport anyagi támogatását, akkor nálunk miért kell dacoskodni?! Nem értem a győri képviselőket, de a Rába vezetőinek felháborodását sem. Jogos az észrevétel, az önkormányzat döntésében is van ellentmondás, de ha a klub vezetői valamivel jobban gazdálkodnak a már korábban megszerzett pénzzel, akkor most nincs vészhelyzet. Nem titok, bár nem verték nagy dobra, a csapatot támogató szponzorok három Mercedes is vásároltak a nyáron, melyben most Verebes József edző, Bolla Péter klubigazgató és Pintér Attila játékos ül. Ha ez a pénz együtt van és a felsoroltak régi autójukkal vagy netán saját pénzükből vásárolt kocsikkal száguldoznak, akkor most nem hiányozna az a bizonyos, és vitákra okot adó 20 millió forint. „Tiszta a magyar és a nemzetközi élsport” Dr. Frenkl Róbert professzor a doppingkérdésről A napokban Kaposváron rendezett Somogyi Sport-szabadegyetem egyik illusztris előadója volt dr. Frenkl Róbert, a Magyar Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A nemzetközi hírű szaktekintélytől - több száz különféle tanulmánya jelent már eddig meg - a nagy sikert aratott előadása után kérdeztük egyik kedvenc témájáról, a doppingkérdésről.- On a hazai dopping-téma egyik avatott szakembere. Hogy áll Magyarországon ez a kérdés?- Az állami sportvezetés, az OTSH és a MOB több éves megfeszített harca a doppingolás ellen nem volt hiábavaló küzdelem. Tisztának tekinthető a magyar élsport, mint ahogy tiszta a a nemzetközi élsport is. Ez leginkább annak köszönhető, hogy itt a legsűrűbb az ellenőrzés, itt a legnagyobb a lebukás veszélye. Inkább azok doppingolnak, akik még nincsenek annyira a középpontban, de mindenáron - és minél előbb - a csúcsra akarnak jutni.- A múlt évben hány doppingvizsgálatot végeztek el Magyarországon?- Sokat! Tavaly 500 és 1000 között volt a doppingvizsgálatok száma Magyarországon, s mind negatív volt. Sőt, az idén sem akadt még olyan sportoló, aki lebukott volna doppingolás miatt. Ezen adatok ismeretében állíthatjuk nyugodt szívvel: a magyar élsport tiszta a doppingtól!- Mikor fordult elő hazánkban a legutóbbi doppingeset?- Én nem tudok róla, hogy az elmúlt években Magyarországon lett volna olyan sportoló, akit doppingoláson értek. De a korábbi években sem volt rá nagyon példa. Ezért is volt váratlan és váltott ki nagy megdöbbenést a szöuli olimpia, amikor is magyar súlyemelőkről kiderült, hogy tiltott szerekhez nyúltak.- A professzor úr szerint melyik a „legszennyezettebb” sportág?- A „legszennyezettebb”, s egyben egészségügyileg a legveszélyesebb a body-building. Erről a sportról egyébként annak idején még én írtam először. Szívesen szednek anaboli- kus szereket a body-building hódolói; igaz, megtehetik, hiszen nincs náluk ellenőrzés.- Úgy tudom, hogy Ön inkább a vérdopping-, azaz a vérből vett minta ellenőrzésének a híve.- így igaz. Sokkal biztosabban meg lehet állapítani a doppingolás tényét, mint a vizeletmintánál. A vérdopping-ellenőrzésben egyébként a Nemzetközi Sí Szövetség játszott úttörő szerepet: a téli olimpián Lille- hammer-ben már alkalmazni is fogják ezt a módszert. Én nagyon bízom abban, hogy ez egy folyamat kezdete lesz, s nem egyedi esetről van szó. Fenyő Gábor A dr. Frenkl Róberttd történt beszélgetés után pár nappal látott napvilágot az újságokban az a hír, miszerint a tatai edzőtáborban két magyar súlyemelőt - a junior válogatott Sebestyén Zoltánt és az Erdélyből áttelepült Kecskés Zoltánt - doppingoláson értek. Mindkettőjük vizsgálati anyaga pozitív volt, s ezek után a második vizsgálaton már meg sem jelentek. 1993. NOVEMBER 14., VASÁRNAP Új VDN 1 1 T. »
