Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-14 / 311. szám

Fanza-fakír keresztfán? Megevett egy biciklit és élvetemetésre készül Pénteken este egy különleges alkalomra jött össze a harkányi Kultur-Centert felkereső szép­számú közönség, hiszen Bara­nyában itt lépett fel először Kó­nya István, alias Fanza-fakír, akinek szenzációs produkciójá­tól az utóbbi időszakban csak úgy visszhangoznak a hazai la­pok. Hamar híre ment a dolog­nak, miszerint Kecskeméten él egy férfi, aki jobb híján 800 fo­kon izzó parazsat nyel, üvegpo­harakat eszik, asszisztensei tű­párnának használják a testét, kardszerű eszközökkel szúija át izmait, nyakát, arcát, szöges ágyon fekszik, miközben két hölgy rajta áll hasán és mellka­sán és nem utolsó sorban nyel­vét egy óriás tőr segítségével odaszögezteti egy, erre a célra kialakított farönkhöz ... Kónya István élete fő mű­vére, azaz a keresztre feszítésre készül.-Meg szeretném mutatni a világnak, hogy akaraterővel mindén elérhető, ezért kereszt­fára feszíttetem magam. Önfel- áldozóan szeretném vállalni a kínszenvedést bűnös önmagá­mért és embertársaim megtisz­tulásáért. S mindezt egy szebb és békésebb jövő érdekében ... - mondotta Kónya István. A fakir vezeklésének terve, amellett, hogy számos támoga­tót tudhat maga mögött - lapo­kat, televíziós társaságokat szponzorokat - az egyház ellen­szenvét is kiváltotta. Ennek köszönhető, hogy Kó­nya első kísérlete meghiúsult, mivel a már bérbevett kecske­méti sportcsarnok - itt lett volna a produkció - felbontotta a megállapodást és nem járult hozzá az életveszélyes „mutat­ványhoz”. Azt nem árulta el, hogy hol és mikor ütik be a két darab 20 cm hosszú és 20 mm széles szögeket tenyerébe, mi­vel e két ponton felfüggesztve kíván „vezekelni” három órán keresztül. Kónya Istvántól megtudtuk, hogy már nyolcévesen rájött ki­vételes képességeire, a fájdal­mak emberfeletti leküzdésére és többek között egy alkalommal fogadásból, 10 hónap alatt megevett egy biciklit.- Ha minden igaz, megpró­bálkozom az élvetemetéssel is: összesen 10 napig kívánok lent maradni egy koporsóban a föld alatt. Ennek már most hallom ellenzőit, de én nem ismerek le­hetetlent, megmutatom, hogy meg lehet tenni... Koller Zoltán Öt éves az SZDSZ Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége frakci­óvezetője, a párt miniszterel­nök-jelöltje múlt heti pécsi lá­togatása alkalmából arról szólt, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy milyen rendezvényre, milyen közönség megy el. Min­denesetre pénteken késő estig a Budapest Sportcsarnokban, az SZDSZ születésnapi összejöve­telén semmiféle rendzavarás nem történt. Ott voltunk mint­egy tizenötezren, egy csarnokba zárva, öttől éjfélig. Elhangzot­tak politikai beszédek, nívósán megrendezett komolyzenei mű­sor, kabaré és a végén rövid bál. (Információink szerint az SZDSZ kampányában közre­működnek azok a szakemberek is, akik az Egyesült Államok­ban Clinton választási hadjáratát szervezték.) Tizenötezer ember nagyon sok. Ezen a havasra hajló szombat éjszakán Buda­pesten szabadon mozoghatott itt például Jancsó Miklós, a (volt) Egyenleg stábja vagy akár Frenreisz Károly is. A felejthe­tetlen rendezvényen több, mint tízezer ember maga választhatta meg, hogy mit tesz. Ha nem tet­szett neki, amit látott, hallott, elment. Ha ottmaradt, nem csi­nált cirkuszt. A politikai kultúra végülis itt kezdődik, a többit meglátjuk. Éjfél után indultak vissza a buszok az ország min­den részére. Bozsik Naponta lesz hírműsor a szekszárdi tévében Hétfőtől naponta ad hírmű­sort a helyi eseményekről a szekszárdi közszolgálati televí­zió, mert a lakosság egyre in­kább igényelte a jobb tájékozta­tást - közölte a sajtóval Kis Pál István stúdióvezető, abból az alkalomból is, hogy éppen öt éves Szekszárdon a kábelteleví­ziózás. Annak idején hár- man-négyen kezdték, ma pedig 10 főállású és 30 külső szakem­ber végzi a munkát, ami műsor­időben annyi, mint például a Pécsi Körzeti TV adásideje. A napi 10-15 perces híradókat ezentúl rendszeresen kiegészí­tik majd az élő adások, főként a stúdióban szervezett fórumok. A tízezernél több lakásban lát­ható helyi tv nézőinek jelentős része azt is szeretné, ha az úgy­nevezett akciófilmek helyett jobb színvonalasabb, szórakoz­tatást nyújtana a kábeltévé, ezért ebben is változik a műsor. Paks a „leggazdagabb” város A fűtőelem-tároló megépülése újabb forrást jelenthet a fejlesztő önkormányzatnak Nem valószínű, hogy van még egy olyan vidéki város Magyaror­szágon, amely annyi pénzt fordí­tott volna fejlesztésekre idén, mint Paks. Az ebben az évben 1,3 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó paksi önkormányzat vezetői már azt is eredményként említik, hogy egyetlen intéz­ményt sem kellett bezárni az „atomvárosban”. Pedig ennél azért jóval többről volt szó. Idei lagnagyobb eredményként a városban négy hónap alatt fel­épült az a Deák Ferenc Általános Iskolához kapcsolódó új torna­csarnok, amely minden tekintet­ben megfelel az európai szabvá­nyoknak. Erre azért volt szükség, mert ebben kapott edzési lehető­séget a dinamikusan fejlődő paksi ritmikus sportgimnasztika egye­sület. A több, mint 30 millió forin­tos új csarnokot szeptember óta folyamatosan és örömmel hasz­nálják a diákok és a verseny spor­tolók vegyesen. A vízbázis-fejlesztés keretében készült el három 500 köbméteres tartály, amelyeknek a megépítését az állam is támogatta 10 millió fo­rinttal. A további inifastruktúrális beruházások eredményeképpen már csaknem 100 százalékos a dunaparti város csatornázása, va­lamint a szilárd úthálózata, idén kész lett a szennyvíztelep is. Elkészülte óta nagy népszerű­ségnek örvend a várost átszelő ke­rékpárút. Az új létesítménynek nagy szerepe van a piac ellátásá­ban is, ugyanis a külterületeken termelő kofák rendszeresen bicik­lin hozzák áruikat. Az előjelek szerint Paksnak jö­vőre sem kell kevesebből gazdál­kodnia, mint idén. Folytatódik az út- és csatomaprogram, és a ter­vek között szerepel a kijelölt ipar­területek infrastruktúrális fejlesz­tése. A közelgő választások miatt nagyobb beruházásba nem kezd a város, azonban így is sor kerül a katolikus iskola 8 tantermes szár­nyának megépítésére, valamint egy hatfunkciós szakorvosi ren­delő létrehozására. Ezenkívül je­lentős összegeket fordítanak a vá­ros szépítésére, parkosítására. Nem kizárt, hogy az előző évi­nél jóval nagyobb összeggel gaz­dálkodhat jövőre a paksi önkor­mányzat. A város vezetése fo­lyamatosan tárgyal a Paksi Ato­merőmű Rt.-vei. A téma, hogy az erőmű mennyi kompenzációt fi­zessen a városnak, ha Pakson épí­tik meg a felhasznált fűtőelemek tárolóját. Az ügyben a döntés várhatóan hamarosan megszüle­tik, és amennyiben sikerül megál­lapodnia a két féjpek, úgy újabb százmilliók gyarapíthatják a du­naparti város amúgy sem szegé­nyes költségvetését. K. E. Nemrégiben új kiállítóhely is nyílt a városban Fotó: Szundi György A gyakori ultrahang nem használ a magzatoknak Kicsik és balkezesek? Tízhetes magzat képe. Az ultrahangot nem szeretik. Az élmény vitathatatlanul óriási. Hiszen még meg sem született és máris látni lehet, sőt! Kép, vagy videofelvétel is készíthető a gyermekről. Mind­ezt az ultrahangos vizsgálat te­szi lehetővé, amely az egyik nagyszerű vívmánya az orvos- tudománynak. Segítségével el­lenőrizhető a magzat fejlődése, nagy biztonsággal kizárható az olyan rendellenesség, amely az élettel összeegyeztethetetlen. Csakhogy erről az ultrahan­gos magzati vizsgálatról az el­múlt hetekben óriási feltűnést keltő hírek kaptak szárnyra, norvég, illetve ausztrál kutatók­tól. Az utóbbiak a világ egyik legtekintélyesebb orvosi szak­lapjában, a Lancet-ben publikál­ták az ausztráliai Perth városban végzett felmérésük eredményét. Lényege, hogy a többször ultra­hangozott anyák gyermekei kö­zött másfélszer több a kis súlyú újszülött. Vagyis az időre, éret­ten, de alacsonyabb súllyal vir lágra jött gyermek.- Objektívnek látszik ez a felmérés - mondja dr. Méhes Károly akadémikus, a pécsi Gyermekklinika igazgatója. - A kutatók csaknem háromezer nő terhességét követték nyomon. Két csoportra osztották őket. Az egyikbe azok tartoztak, akiket egyszer, kétszer, a másikba azok, akiket ennél többször ult­rahangoztak. Ügyeltek arra, hogy minden egyéb paraméter - életkor, először szülés, stb. - azonos legyen. Bár az észlelt súlykülönbség a két csoport át­lagát tekintve nem jelentős, mégis fel kell figyelni rá. Akkor is, ha a másik megfigyelést - miszerint a többször ultrahan­gozott anyák gyermekei között több a balkezes - a norvég kuta­tók által közzétett újabb tanul­mány már nem ugyanolyan meggyőzően állítja, mint ko­rábban. Erről szintén a Lancet írt, egy szerkesztőségi közle­ményben. A professzor azt is elmondta, hogy kár lenne, ha az anyák az ilyen hírek nyomán veszélyes vizsgálatnak tartanák az ultra­hangozást, hiszen semmilyen meggyőző adat nincs arra, hogy káros lenne. Ugyanakkor elvi okokból javasolható, hogy fe­lesleges vizsgálatok ne legye­nek. Se azért, mert valaki több­ször akarja látni a születendő gyermekét, se azért, hogy fény­képet, vagy videofilmét készít­tessenek hónapról-hónapra ar­ról, hogy miként mozog, fejlő­dik! T. .É. Húsipari cégek új termékei a régióból (Folytatás az 1. oldalról) volt a cégnek az a döntése, hogy újra gyártásba vette a juhbeles Frankfurti virslit. Tervei szerint a cég a jövő év első hónapjaiban jelentkezik újdonságokkal. A vastagabb pénztárcájú vásár­lóknak készülnek a combból, karajból, lapockából formázott, zsiradékmentes színhús füstölt termékek, amelyek mindegyike adalékanyag nélkül készül. Ez­zel egyidőben kerül piacra az olcsó árfekvésű új kenhető májkrém, amely négy hétig mindennemű hűtés nélkül tárol­ható. A Zalahús Rt. idén 15 új ter­mékkel bővítette a választékát. Az újdonságok között található a Sógor kolbász, a különleges májgombóc levesbetét, illetve a négy-ötféle ízesítéssel készülő aszpikos sonka, és a speciali­tásnak számító Egerszegi kol­bászok. A fogyasztókra gondolt a cég azzal az újítással, hogy a közkedvelt termékek mini vál­tozatát is piacra dobta. A 25-30 dekás adagokra klipszelt ru­dacskák előnye, hogy felbontás nélkül három hétig is tárolhatók a hűtőszekrényben, tovább bő­vítve ezzel a felhasználás lehe­tőségeit. A Zalahús a Möbiuszhoz ha­sonlóan a jövőben jobban sze­retné kihasználni világszínvo­nalú csomagolósorának adott­ságait, és egyre több termékét öltözteti vákumfóliás, esztéti­kus külsőbe. A cég tervei között szerepel új, olcsóbb árfekvésű sonka és kolbász termékek be­vezetése, ezekkel valószínűleg a jövő év elején örvendeztetik meg a fogyasztókat. K. E. Csempész-cápák és nagy fogások Dél-Dunántúl vámszempontból csendes? Segített a német testvérváros Munkanélküliek egyesülete működik Dombóváron A déli határok utasforgalma rendkívül alacsonyra csökkent a korábbi évekhez képest: a szom- szédországbéli belviszályok ha­tározottan és érezhetően megfé­kezték az úgynevezett bevá­sárló-turizmust. Ehhez jött né­hány hazai rendelkezés, ami végképp véget vetett a nyakló nélküli konyak-árusításnak és szesz-túráknak. Mégis zsúfoltak a vámosok raktárai. E látszóla­gos ellentmondás okairól, a csempészet világáról váltottunk szót Kovácsics Ivánnal, a Vám - és Pénzügyőrség Baranya, So­mogy és Tolna megyei parancs­nokával valamint Damai Dezső­vel, a Vám- és Pénzügyőrség Ba­ranya megyei Nyomozóhivata­lának vezetőjével. A déli háború nem csak az utasforgalomra nyomja rá bélye­gét: minimálisra csökkentette ezen a határszakaszon a nagyobb áruforgalmat is. A kamionok, vonatok tranzitforgalma messze elkerüli Baranyát a szerbek és a horvátok közötti frontvonal mi­att. Ugyanakkor egyéb csatorná­kon - zsúfoltabb határátkelőhe­lyeken - azért dől be Magyaror­szágra a csempészáru, s kap be­lőle jócskán a régió is. Amit az egyébként erős kontrollal sem tudnak mondjuk a kamion-kí­gyókat fogadó Nagylaknál ki­szűrni - kevesebb idő jut egy-egy kamion átvizsgálására, - azt a második szűrőnek kell fel­fognia. így megváltozott vám­szempontból a helyzet: az utas- forgalom és az áruforgalom ke­zelhetőbb lett a határokon, ugyanakkor megnőtt a belső pénzügyőri munka, egyre több feladata lett a nyomozóhatóság­nak. Tavaly a három megyét át­fogó parancsnokság pénzügyőrei 241 millió forint értékű árut ko­boztak el, az idén pedig már ed­dig 700 milliósra nőtt a felderí­tési érték.) Egyre több, sokat kockáztató, nagyobb tételű áru­val érkező cápával kell felven­niük a küzdelmet. A csempészáru kamionnal, hajóval érkezik, s le­het gabonaszállítmány, tetemes mennyiségű acéllemez. De lehet szesz, farmernadrág, személy- gépkocsi vagy éppen főzőedény garnitúra. Változnak az idők: a turista cócolást felváltotta tehát a nagybani csempészet. A nyomozók munkáját több nagy fogás is dicséri régiónkban. Csak példaként: nemrégiben 56 millió forint összértékű arany­ozott edényeket szállítottak a vám-raktárba, s fülelték le árusa­ikat az orfűi kempingben. Az edénykészleteket - melyek egyébként 3000 DM körüli áron vásárolhatók meg Németország­ban - 20 ezer forintért árulták avval a szöveggel, hogy kiállí­tásra hozták és nem éri meg ha­zavinni az árut. A vámbűntett mellett feltételezhetően mást is elkövethettek az urak, mert mi érdekük lett volna 20 ezerért árulni e drágább készleteket. Végül egy tendencia: a ráérő kisembert - a munkanélkülit - nagy igyekezettel vonják be ma­napság a csempészkedésbe. (Előszeretettel a külföldi gépko­csi behozatalába!) Gyakori az is, hogy a nagytételű csempészárut arra pénzzel megfizetett és ösz- szegyűjtött magyarok hozzák be. A módszer: a lebukást is vállaló magyar ál-turisták, a szerb olda­lon bepakolnak a személygépko­csik csomagtartójába, majd a si­keres átjövetel után visszapakol­ják az árut az akción milliókat kereső megbízó kamionjába. Kozma Ferenc Húsz építőipari szakmával rendelkező dombóvári fiatal­ember a napokban indul útnak a németországi Kemenbe, hogy elfoglalja új munkahe­lyét. Az itthon munkanélküli segélyen élő szakemberek az Álláskeresők Dombóvári Egyesülete közreműködésével jut el a tolnai város testvérvá­rosába. Az egyesület a nyelv­vizsga ingyenes megszerzésé­ben is segítette a fiatalokat. Az 500 tagot számláló egyesületnek nem ez volt az első sikeres akciója. A mun­kanélküliek érdekvédelmének ellátásán kívül kedvezményes vásárlási lehetőségekkel, jóté­konysági rendezvényekkel se­gítik a város és városkörnyék szociálisan rászorulóit. A tagdíjakból (havi 20 fo­rint) és önkormányzati támo­gatásokból gazdálkodó egye­sület működésének új lendüle­tet adhat az együttműködés a PHARE-program keretében 15 millió forintos támogatást elnyert Dombóvári Munka- nélküliekért Jóléti Alapít­vánnyal. A két szervezet rövi­desen egy termelői áron áru­sító szociális bolt megnyitását tervezi. A távlati elképzelések között a jelenlegi bővítéseként egy regionális hatósugarú munkaközvetítő, egy család- segítő és egy rehabilitációs központ kialakítása szerepel. A kezdeményezés megvalósu­lása színvonalasabb szolgálta­tást és új munkahelyeket is je­lent a munkanélküliek szá­mára. Erre nagy szükség van Dombóváron, hiszen a körzet­ben már több mint 4000 állás­talanok száma. Kaszás E. 1993. NOVEMBER 14., VASÁRNAP Új VDN 3 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents