Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-12 / 309. szám

1993. november 12., péntek Városaink uj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép ÁFA az intézményi térítési díjakra Idén augusztus 1-től lépett hatályba az ÁFA módosításával kapcsolatos törvény, amelynek az élelmiszer nyersanyagokra, ezen keresztül pedig az élelme­zési költségekre is kihatása volt. Ez alapján a kórház az ÁFA ha­tását a konyhai szolgáltatást igénybevevő szociális otthonra is kiterjesztette, ennek követ­keztében az alig két hónapja megállapított térítési díjakat is­mét módosítani kellett. Ez alap­ján az alapanyag norma 104 fo­rint, az idegen étkezők a norma 170 százalékát, 195 forintot fi­zetnek, míg az ellátottak térítési díja 150 forint. Tatarozzák a becefai templomot Szükségessé vált a becefai templom külső tatarozása, mert az elmúlt évek alatt lehullott a vakolat jelentős része. A mun­kálatok elvégzésére 150 ezer fo­rint támogatást szavazott meg a képviselőtestület, amelyet már át is utalt az önkormányzat a Botykapeterdi Református Lel- készi Hivatal számlájára. Anyakönyvezés, népességnyilvántartás Anyakönyvezés 1895. októ­ber 1-jétől van hazánkban, ezt megelőzően csak az egyházak foglalkoztak hasonló tevékeny­séggel. Dr. Várszegi Irén a ha­tósági és ügyfélszolgálati iroda megbízott vezetője elmondta, az anyakönyv hatósági nyilván­tartás, amely közhitelűen tanú­sítja a benne feljegyzett adato­kat és azok változását. Az anya­könyvezés olyan tevékenység, amelynél a legkisebb tévedés is emberek sokaságánál okoz problémát, nehezíti az állam­polgárok jogainak érvényesíté­sét, illetve nehezíti kötelezett­ségük teljesítésének ellenőrzé­sét. Az anyakönyvi eljárásban I számos más jogszabály ismere­tére is szükség van, például a gyámhatósági eljárásról, névváltozásról, állampolgárság­ról, személyi igazolványról szóló hazai rendeletekre és nemzetközi megállapodásokra. Az oldalt összeállította: HAJDÚ ZSOLT Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei A termálvíz gyógyír lehet Szigetvárnak Nemrég tárgyalta a képvise­lőtestület a város idegenfor­galmi fejlesztésének lehetősé­gét, a szakemberek és a városa­tyák egyetértettek abban, hogy az egyetlen nagy esély az itt ta­lálható termálvíz hasznosításá­ban rejlik. ♦ Gudlin Lívia a Mecsek Tou­rist Kirendeltségének vezetője elmondta, a turistáknak nem egy térség, hanem az egész vi­lág nyújtja a kínálatot, a nagy, ismert idegenforgalmi térségek versenyeznek a turistákért, mert a nemzeti jövedelmük jelentős hányadát biztosítja az idegen- forgalom.- Ahol a turizmus „beindul”, ott növekszik az infrastruktúra, bővül a kereskedelem és a szol­gáltatások köre, új munkahe­lyeket teremt, gazdaságosan termeli a devizát, illetve ezek által növekszik a fogadóterüle­ten lakók életszínvonala. Sajnos Szigetvárnak nincs nemzetközi hímeve a turizmus szempontjá­ból, belföldön viszont Zrínyi Miklós hőstette nyomán annyira megalapozódott a vonzereje, hogy a helyi idegenforgalom még ma is ebből él. Szigetvár szép kisváros, a váron és a mú­zeumon kívül más látnivaló is van: a főtér, a dzsámi, a barokk templom, a zárda, a különböző török kori műemlékek (kara- vánszeráj, turbéki emlékhely), illetve a Helytörténeti Múzeum. A város közvetlen térsége is kí­nál látnivalót, Dobszán a tájház, Ibafán a pipamúzeum, Magyar- lukafán a tájház és a néprajzi gyűjtemény, Boldogasszonyfán a Hoffer-gyűjtemény, a Zselic pedig a zöld turizmus kedvelői­nek nyújt kikapcsolódási lehe­tőséget. A város állandó látnivalói egynapos programhoz elegen­dőek, ez tranzit jellegűvé teszi a települést, több napos tartózko­dást csak szervezett csoportok­nál lehet elérni. Jellemző a kis­pénzű, kisköltésű, belföldi ide­genforgalom. A város fogadó- képessége jó (Oroszlán szálló, Kumilla hotel, domolosi Kas­télyszálló, turistaszálló a vár­ban, camping, magánpanziók, fizetővendégszobák), jelenleg nagyobb is a kelleténél, mert egyidőben több mint 550 férő­hely váija az érkezőket. Ezek a szállások nem minőségiek, ha­nem a tömegturizmus fogadá­sára épültek, ezért feltétlenül indokolt lenne a fejlesztésük. A jelenlegi 25-50 százalékos ki­használtság viszont ezt nem te­szi lehetővé. Színvonalas, kel­lemes étterem, szórakozóhely nincs a városban, a turisták in­kább Domolosra, vagy Pécsre mennek. A vár látogatóinak száma az elmúlt két évben visz- szaesett, 1990-ben 67 ezren nézték meg, addig tavaly mind­össze 34 ezren látták.-A városnak egyetlen nagy lehetősége van a gazdasági és az idegenforgalmi kiugráshoz, ez pedig a termálvíz hasznosí­tása. A gyógyhatású víz a kül­földi és belföldi turisták utazá­sának egyik fő célpontja, ezért ennek hasznosítása lenne a leg­célszerűbb és leggazdaságosabb Szigetváron egy termálszálló formájában.- Ez egész évben vonzaná a vendégeket, nem egy-két napot, hanem egy-két hetet töltenének el a turisták. A város egyik látnivalója a helyreállított főtér Fotó: Szundi Kitüntetett rendőrök Weininger Ferenc és Péter Sándor Fotó: Szundi György Jó, ha a kötelező feladatokra futja a jövő évi költségvetésből A helyi bevételek fokozása, a működési kiadások csökkentése Október 23-a alkalmából két rangos elismerést is kaptak a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai. Kimagasló és eredményes munkássága elis­meréséül Weininger Ferenc rendőrzászlós a Magyar Köztár­saság Arany Érdemkeresztjét vehette át Göncz Árpádtól, míg Péter Sándor rendőrzászlós az országos rendőrfőkapitány di­cséretét és jutalmát kapta meg. Weininger Ferenc 1975-ben kezdte meg rendőri szolgálatát Szigetváron. Másfél éves járőr- szolgálat után Somogyapátiba került körzeti megbízottnak, majd Bükkösd következett.- 1991-ben kerültem Sziget­várra a bűnügyi szolgálathoz. Nem volt ismeretlen számomra ez a terület, mert korábbi szol­gálati helyem a bűnügyileg leg­fertőzöttebb területek közé tar­tozik, így tanulmányozhattam az elkövetők életét. 19 év rend­őri szolgálat alatt mindig az első vonalban dolgoztam, sem időt sem fáradságot nem ismerek,ha munkáról van szó. Szeretem csinálni ezt a munkát, ezért is lettem rendőr. Szerencsémre, olyan családi hátterem van, hogy nyugodtan tudom végezni a munkám. Elfogadták ezt a ki­számíthatatlan időbeosztást, a szabadidőmben szeretek a fele­ségemmel horgászni. Péter Sándor 1977. november 1-jén került a szigetvári kapi­tányságra. Két évvel később tiszthelyettesi iskolába küldték Szombathelyre, kiváló ered­ménnyel végzte el. 1983-ban kerültem vissza Szigetvárra városi körzeti meg­bízottnak. 1988 őszétől a kmb alosztály helyettes vezetője let­tem. Azóta a bűnügyi vonalat vezetem, illetve nyomozást is végeztem. A körzeti megbízotti állomány idén év elejétől nincs megbízva nyomozási felada­tokkal, hanem a tulajdon elleni szabálysértésekkel foglalko­zunk és résznyomozati munkát végzünk. Felderítési mutatónk a megyében a legjobb, országo­san is az elsők között van. Min­dig igyekeztem a tőlem telhető legjobban végezni a munkámat. Szeretem a fegyveres szolgála­tot, ezért is választottam 17 évi cipőgyári munka után a rendőr­séget. Részben a családnak is köszönhetem az elismerést, mert a megértésük nélkül nem tudnék így dolgozni. Az államháztartásról szóló törvény értelmében minden ön- kormányzatnak be kell mutatnia a következő év költségvetési koncepcióját, több bevételi for­rásról azonban nincsenek pon­tos adatok. A személyi jövede­lemadó APEH által települé­senként kimutatott adatait jelen­leg dolgozzák csak fel. Ugyanez vonatkozik a szociál­politikai feladatokhoz kapcso­lódó állami hozzájárulás telepü­lésenkénti adataira és a társa­dalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések támoga­tására is. így csak a Pénzügy­minisztérium és a Belügymi­nisztérium által kiküldött tör­vényjavaslatra szorítkozhattak a települési költségvetés koncep­cióját kidolgozó pénzügyi szak­emberek. Dr. Berta József irodavezető elmondta, a gazdasági reálfo­lyamatok előrejelzései és az enyhén mérséklődő infláció mellett a nemzetgazdaságban megtermelt összes jövedelem 1994-ben - folyó áron - 18-20 százalékkal nőhet. Ez összeha­sonlító, változatlan áron szá­molva csupán 1-3 százalékos emelkedést jelent. Jövőre javul­hatnak a belföldi felhasználás és az export bővülésének eredmé­nyeként a termelés növekedésé­nek feltételei, elsősorban az ipar és az építőipar területén. Az ag­rárgazdaság kilátásai bizonyta­lanok, az ágazat mélypontról való előmozdulását segítheti elő, ha a belföldi cserearányok 1994-ben érdemben javulnak. A fogyasztói árak változása - az előző évhez képest - 20 száza­lék körül várható, az idei árin­dex viszont 22 százalék. Ez azt jelenti, hogy az árak növekedé­sének tendenciája tovább csök­ken, mivel az infláció 1991-ben 35 százalék, 92-ben 23. A jövő évre elhatározott hatósági árin­tézkedések elsősorban a villa­mosenergia és a gázfelhaszná­lókat, valamint a vasúti sze­mélyszállítást fogják érinteni.- A helyi önkormányzatok támogatására a törvényi elő­irányzat 94-ben 281,5 milliárd forint.Ez 14 milliárd forinttal több, a tavalyihoz képest,a nö­vekmény az „ígérvényes céltá­mogatások” fedezetéül szolgál. Az inflációs index-szel össze­hasonlítva a jövő évi előirány­zatot, a növekedés ellenére mintegy 40 milliárd forinttal csökken a támogatás mértéke. A törvény úgy fogalmaz: „nincs mód automatizmusokkal szá­molni a dologi, illetve a bérelő- irányzatoknál”. A céltámogatá­sok körét erőteljesen leszűkítet­ték, csak a községi ivóvízellá­tás, az életveszélyessé vált tan­termek felújítása és az orvosi gép-műszer beszerzése élvez el­sőbbséget. A törvény a helyi adók szerepének további növe­lésével számol. Erre ösztönzi az önkormányzatokat a központi költségvetés korlátozott teher­viselő képessége is. Az átengedett bevételek döntő hányadát a személyi jö­vedelemadó részesedés teszi majd ki. Ez az jelenti, hogy az önkormányzat területén kimuta­tott 1992. évi SZJA 30 száza­léka marad helyben. Az önkor­mányzatokat az általuk besze­dett gépjárműadó 50 százaléka illeti meg.-Az 1994-es év gazdálko­dási nehézsége sokkal több fe­szültséget tartalmaz az előző évihez képest. Hasonló pénzel­látási színvonal mellett kell megoldani egy költségesebb év feladatait. Különösen nehéz helyzetben lesznek az intéz­mények, mert szigorú takaré­kosság mellett is csak racionális és költségcsökkentő belső in­tézkedésekkel biztosítható a működőképesség. Az egyik súlyponti feladat lesz a költség- vetésben, hogy rendelkezésre álljon a közalkalmazottak jogál­lásáról szóló törvényben meg­határozott alapilletmények kifi­zetéséhez szükséges fedezet. Ha a központi költségvetésbe nem, vagy csak részben illeszthető be a költségkihatás finanszírozása, akkor hitelfelvétellel kell szá­molnia az önkormányzatnak. A másik fontos feladata a költség- vetésnek fedezetet biztosítani a szociális törvény alapján nyúj­tandó ellátásokra. Jövőre az ön- kormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokra kell a pénzeszközöket koncentrálni, beruházni csak akkor kell és ér­demes, ha a beruházással csök­kenteni lehet a működési kiadá­sokat. Szegélyköveket építenek az állomás előtti szakaszon Fotó: Szundi György Jövőre elkészül a 6-os út tehermentesítő szakasza Pécs felől érkezve Sziget­várra, a helységnévjelző táblá­nál lévő családi házak után ága­zik majd kétfelé az út, az egyik a város centrumába visz, míg a másik a teherforgalom számára biztosítja a település kikerülé­sének lehetőségét. Maul József irodavezető elmondta, felgyor­sították a terület megszerzésé­vel és az előkészítéssel kapcso­latos munkálatokat. Ma szinte az egész terület az önkormány­zat tulajdonában van, mindösz- sze két családiház tulajdonosá­val nem egyeztek meg eddig. A beruházás önkormányzati előkészítésével párhuzamosan szeptember elején megkezdőd­tek a kivitelezési munkálatok. A 165 millió forintos generálkivi­telezői szerződés tartalmazza az útépítéssel kapcsolatos közmű­kiváltásokat és áthelyezéseket, a vasúti vágány pótlását és az útépítés összes műtárgyát, egyéb tartozékát. A tervek sze­rint a kivitelezésnek jövő év nyarán be kell fejeződnie, amennyiben különösebb prob­léma nem merül fel, akkor egy év múlva a teherforgalom jelen­tős része már az új úton bonyo­lódik majd. Az új útszakasz forgalomba helyezésével már többször fel­merült a belváros forgalmi rend­jének esetleges újraszabályo­zása. Az átadást követően biz­tosítottak a feltételek a belvá­rosban a Kossuth tértől az Al­más patakig húzódó, illetve a vasútállomástól a várkapuig ter­jedő területnek a „lezárására”, az átmenő személygépkocsi forgalom megszüntetésére. * 1 a

Next

/
Thumbnails
Contents