Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-12 / 309. szám
1993. november 12., péntek Városaink uj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép ÁFA az intézményi térítési díjakra Idén augusztus 1-től lépett hatályba az ÁFA módosításával kapcsolatos törvény, amelynek az élelmiszer nyersanyagokra, ezen keresztül pedig az élelmezési költségekre is kihatása volt. Ez alapján a kórház az ÁFA hatását a konyhai szolgáltatást igénybevevő szociális otthonra is kiterjesztette, ennek következtében az alig két hónapja megállapított térítési díjakat ismét módosítani kellett. Ez alapján az alapanyag norma 104 forint, az idegen étkezők a norma 170 százalékát, 195 forintot fizetnek, míg az ellátottak térítési díja 150 forint. Tatarozzák a becefai templomot Szükségessé vált a becefai templom külső tatarozása, mert az elmúlt évek alatt lehullott a vakolat jelentős része. A munkálatok elvégzésére 150 ezer forint támogatást szavazott meg a képviselőtestület, amelyet már át is utalt az önkormányzat a Botykapeterdi Református Lel- készi Hivatal számlájára. Anyakönyvezés, népességnyilvántartás Anyakönyvezés 1895. október 1-jétől van hazánkban, ezt megelőzően csak az egyházak foglalkoztak hasonló tevékenységgel. Dr. Várszegi Irén a hatósági és ügyfélszolgálati iroda megbízott vezetője elmondta, az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat és azok változását. Az anyakönyvezés olyan tevékenység, amelynél a legkisebb tévedés is emberek sokaságánál okoz problémát, nehezíti az állampolgárok jogainak érvényesítését, illetve nehezíti kötelezettségük teljesítésének ellenőrzését. Az anyakönyvi eljárásban I számos más jogszabály ismeretére is szükség van, például a gyámhatósági eljárásról, névváltozásról, állampolgárságról, személyi igazolványról szóló hazai rendeletekre és nemzetközi megállapodásokra. Az oldalt összeállította: HAJDÚ ZSOLT Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei A termálvíz gyógyír lehet Szigetvárnak Nemrég tárgyalta a képviselőtestület a város idegenforgalmi fejlesztésének lehetőségét, a szakemberek és a városatyák egyetértettek abban, hogy az egyetlen nagy esély az itt található termálvíz hasznosításában rejlik. ♦ Gudlin Lívia a Mecsek Tourist Kirendeltségének vezetője elmondta, a turistáknak nem egy térség, hanem az egész világ nyújtja a kínálatot, a nagy, ismert idegenforgalmi térségek versenyeznek a turistákért, mert a nemzeti jövedelmük jelentős hányadát biztosítja az idegen- forgalom.- Ahol a turizmus „beindul”, ott növekszik az infrastruktúra, bővül a kereskedelem és a szolgáltatások köre, új munkahelyeket teremt, gazdaságosan termeli a devizát, illetve ezek által növekszik a fogadóterületen lakók életszínvonala. Sajnos Szigetvárnak nincs nemzetközi hímeve a turizmus szempontjából, belföldön viszont Zrínyi Miklós hőstette nyomán annyira megalapozódott a vonzereje, hogy a helyi idegenforgalom még ma is ebből él. Szigetvár szép kisváros, a váron és a múzeumon kívül más látnivaló is van: a főtér, a dzsámi, a barokk templom, a zárda, a különböző török kori műemlékek (kara- vánszeráj, turbéki emlékhely), illetve a Helytörténeti Múzeum. A város közvetlen térsége is kínál látnivalót, Dobszán a tájház, Ibafán a pipamúzeum, Magyar- lukafán a tájház és a néprajzi gyűjtemény, Boldogasszonyfán a Hoffer-gyűjtemény, a Zselic pedig a zöld turizmus kedvelőinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A város állandó látnivalói egynapos programhoz elegendőek, ez tranzit jellegűvé teszi a települést, több napos tartózkodást csak szervezett csoportoknál lehet elérni. Jellemző a kispénzű, kisköltésű, belföldi idegenforgalom. A város fogadó- képessége jó (Oroszlán szálló, Kumilla hotel, domolosi Kastélyszálló, turistaszálló a várban, camping, magánpanziók, fizetővendégszobák), jelenleg nagyobb is a kelleténél, mert egyidőben több mint 550 férőhely váija az érkezőket. Ezek a szállások nem minőségiek, hanem a tömegturizmus fogadására épültek, ezért feltétlenül indokolt lenne a fejlesztésük. A jelenlegi 25-50 százalékos kihasználtság viszont ezt nem teszi lehetővé. Színvonalas, kellemes étterem, szórakozóhely nincs a városban, a turisták inkább Domolosra, vagy Pécsre mennek. A vár látogatóinak száma az elmúlt két évben visz- szaesett, 1990-ben 67 ezren nézték meg, addig tavaly mindössze 34 ezren látták.-A városnak egyetlen nagy lehetősége van a gazdasági és az idegenforgalmi kiugráshoz, ez pedig a termálvíz hasznosítása. A gyógyhatású víz a külföldi és belföldi turisták utazásának egyik fő célpontja, ezért ennek hasznosítása lenne a legcélszerűbb és leggazdaságosabb Szigetváron egy termálszálló formájában.- Ez egész évben vonzaná a vendégeket, nem egy-két napot, hanem egy-két hetet töltenének el a turisták. A város egyik látnivalója a helyreállított főtér Fotó: Szundi Kitüntetett rendőrök Weininger Ferenc és Péter Sándor Fotó: Szundi György Jó, ha a kötelező feladatokra futja a jövő évi költségvetésből A helyi bevételek fokozása, a működési kiadások csökkentése Október 23-a alkalmából két rangos elismerést is kaptak a Szigetvári Rendőrkapitányság munkatársai. Kimagasló és eredményes munkássága elismeréséül Weininger Ferenc rendőrzászlós a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át Göncz Árpádtól, míg Péter Sándor rendőrzászlós az országos rendőrfőkapitány dicséretét és jutalmát kapta meg. Weininger Ferenc 1975-ben kezdte meg rendőri szolgálatát Szigetváron. Másfél éves járőr- szolgálat után Somogyapátiba került körzeti megbízottnak, majd Bükkösd következett.- 1991-ben kerültem Szigetvárra a bűnügyi szolgálathoz. Nem volt ismeretlen számomra ez a terület, mert korábbi szolgálati helyem a bűnügyileg legfertőzöttebb területek közé tartozik, így tanulmányozhattam az elkövetők életét. 19 év rendőri szolgálat alatt mindig az első vonalban dolgoztam, sem időt sem fáradságot nem ismerek,ha munkáról van szó. Szeretem csinálni ezt a munkát, ezért is lettem rendőr. Szerencsémre, olyan családi hátterem van, hogy nyugodtan tudom végezni a munkám. Elfogadták ezt a kiszámíthatatlan időbeosztást, a szabadidőmben szeretek a feleségemmel horgászni. Péter Sándor 1977. november 1-jén került a szigetvári kapitányságra. Két évvel később tiszthelyettesi iskolába küldték Szombathelyre, kiváló eredménnyel végzte el. 1983-ban kerültem vissza Szigetvárra városi körzeti megbízottnak. 1988 őszétől a kmb alosztály helyettes vezetője lettem. Azóta a bűnügyi vonalat vezetem, illetve nyomozást is végeztem. A körzeti megbízotti állomány idén év elejétől nincs megbízva nyomozási feladatokkal, hanem a tulajdon elleni szabálysértésekkel foglalkozunk és résznyomozati munkát végzünk. Felderítési mutatónk a megyében a legjobb, országosan is az elsők között van. Mindig igyekeztem a tőlem telhető legjobban végezni a munkámat. Szeretem a fegyveres szolgálatot, ezért is választottam 17 évi cipőgyári munka után a rendőrséget. Részben a családnak is köszönhetem az elismerést, mert a megértésük nélkül nem tudnék így dolgozni. Az államháztartásról szóló törvény értelmében minden ön- kormányzatnak be kell mutatnia a következő év költségvetési koncepcióját, több bevételi forrásról azonban nincsenek pontos adatok. A személyi jövedelemadó APEH által településenként kimutatott adatait jelenleg dolgozzák csak fel. Ugyanez vonatkozik a szociálpolitikai feladatokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás településenkénti adataira és a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására is. így csak a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium által kiküldött törvényjavaslatra szorítkozhattak a települési költségvetés koncepcióját kidolgozó pénzügyi szakemberek. Dr. Berta József irodavezető elmondta, a gazdasági reálfolyamatok előrejelzései és az enyhén mérséklődő infláció mellett a nemzetgazdaságban megtermelt összes jövedelem 1994-ben - folyó áron - 18-20 százalékkal nőhet. Ez összehasonlító, változatlan áron számolva csupán 1-3 százalékos emelkedést jelent. Jövőre javulhatnak a belföldi felhasználás és az export bővülésének eredményeként a termelés növekedésének feltételei, elsősorban az ipar és az építőipar területén. Az agrárgazdaság kilátásai bizonytalanok, az ágazat mélypontról való előmozdulását segítheti elő, ha a belföldi cserearányok 1994-ben érdemben javulnak. A fogyasztói árak változása - az előző évhez képest - 20 százalék körül várható, az idei árindex viszont 22 százalék. Ez azt jelenti, hogy az árak növekedésének tendenciája tovább csökken, mivel az infláció 1991-ben 35 százalék, 92-ben 23. A jövő évre elhatározott hatósági árintézkedések elsősorban a villamosenergia és a gázfelhasználókat, valamint a vasúti személyszállítást fogják érinteni.- A helyi önkormányzatok támogatására a törvényi előirányzat 94-ben 281,5 milliárd forint.Ez 14 milliárd forinttal több, a tavalyihoz képest,a növekmény az „ígérvényes céltámogatások” fedezetéül szolgál. Az inflációs index-szel összehasonlítva a jövő évi előirányzatot, a növekedés ellenére mintegy 40 milliárd forinttal csökken a támogatás mértéke. A törvény úgy fogalmaz: „nincs mód automatizmusokkal számolni a dologi, illetve a bérelő- irányzatoknál”. A céltámogatások körét erőteljesen leszűkítették, csak a községi ivóvízellátás, az életveszélyessé vált tantermek felújítása és az orvosi gép-műszer beszerzése élvez elsőbbséget. A törvény a helyi adók szerepének további növelésével számol. Erre ösztönzi az önkormányzatokat a központi költségvetés korlátozott teherviselő képessége is. Az átengedett bevételek döntő hányadát a személyi jövedelemadó részesedés teszi majd ki. Ez az jelenti, hogy az önkormányzat területén kimutatott 1992. évi SZJA 30 százaléka marad helyben. Az önkormányzatokat az általuk beszedett gépjárműadó 50 százaléka illeti meg.-Az 1994-es év gazdálkodási nehézsége sokkal több feszültséget tartalmaz az előző évihez képest. Hasonló pénzellátási színvonal mellett kell megoldani egy költségesebb év feladatait. Különösen nehéz helyzetben lesznek az intézmények, mert szigorú takarékosság mellett is csak racionális és költségcsökkentő belső intézkedésekkel biztosítható a működőképesség. Az egyik súlyponti feladat lesz a költség- vetésben, hogy rendelkezésre álljon a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletmények kifizetéséhez szükséges fedezet. Ha a központi költségvetésbe nem, vagy csak részben illeszthető be a költségkihatás finanszírozása, akkor hitelfelvétellel kell számolnia az önkormányzatnak. A másik fontos feladata a költség- vetésnek fedezetet biztosítani a szociális törvény alapján nyújtandó ellátásokra. Jövőre az ön- kormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokra kell a pénzeszközöket koncentrálni, beruházni csak akkor kell és érdemes, ha a beruházással csökkenteni lehet a működési kiadásokat. Szegélyköveket építenek az állomás előtti szakaszon Fotó: Szundi György Jövőre elkészül a 6-os út tehermentesítő szakasza Pécs felől érkezve Szigetvárra, a helységnévjelző táblánál lévő családi házak után ágazik majd kétfelé az út, az egyik a város centrumába visz, míg a másik a teherforgalom számára biztosítja a település kikerülésének lehetőségét. Maul József irodavezető elmondta, felgyorsították a terület megszerzésével és az előkészítéssel kapcsolatos munkálatokat. Ma szinte az egész terület az önkormányzat tulajdonában van, mindösz- sze két családiház tulajdonosával nem egyeztek meg eddig. A beruházás önkormányzati előkészítésével párhuzamosan szeptember elején megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. A 165 millió forintos generálkivitelezői szerződés tartalmazza az útépítéssel kapcsolatos közműkiváltásokat és áthelyezéseket, a vasúti vágány pótlását és az útépítés összes műtárgyát, egyéb tartozékát. A tervek szerint a kivitelezésnek jövő év nyarán be kell fejeződnie, amennyiben különösebb probléma nem merül fel, akkor egy év múlva a teherforgalom jelentős része már az új úton bonyolódik majd. Az új útszakasz forgalomba helyezésével már többször felmerült a belváros forgalmi rendjének esetleges újraszabályozása. Az átadást követően biztosítottak a feltételek a belvárosban a Kossuth tértől az Almás patakig húzódó, illetve a vasútállomástól a várkapuig terjedő területnek a „lezárására”, az átmenő személygépkocsi forgalom megszüntetésére. * 1 a