Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-12 / 309. szám
1993. november 12., péntek Közélet uj Dunántúli napló 7 Alapvető feladat a munkahelyek megvédése, és újak teremtése # Fotó: Szundi György Mit akar a Vasas Szakszervezet? Beszélgetés Paszternák László elnökkel az érdekvédelemről Találkozik-e Clinton • a „visegrádi négyekkel”? Szelídgesztenye Bámulatos, hogy a „szelíd” gyümölcs mennyire meg tudja vadítani az embereket, milyen dühödt érzelmeket gerjeszt. Évtizedeken át észlelem a gesztenyeszüretet közvetlen házam körül. A bérlők rikol- tozását, ha illetéktelen szedeget. A vitát arról, hogy „csak néhány szemet szedtem fel...”-Ha mindenki csak egy marékkai vesz el... - hangzik a válasz, de nyersebb figyelmeztetés is gyakori. A bérlő komoly összeget fizet, gond a szedés, szállítás, eladás. Vannak, akik éjjel autóval jönnek és zseblámpával keresgélnek. Jómódú ismerős mondta, hogy majd kiküldi szobaasszonyát szedegetni. Reggel arra ébredek, hogy a kertben három asszony böngészi a gesztenyét. Amint meglátnak, elfutnak, de gorombán kiabálnak visz- sza. Közkincsnek tekinti az is, aki szemem láttára mászik át a kerítésen és csodálkozik, hogy a bekerített magánterületen nincs szabad szüret. A piaci helyzet pedig a bérlőket azzal vadítja, hogy kénytelenek áron alul adni. Az évi eladás nehézségei után velünk marad a probléma, a pécsbányatelepi „ősgesztenyés” sorsa. Sajnos pusztulnak, száradnak a fák. Az évek óta fennálló aszály az oka, meg a „tintabetegség”. Nem tesz jót nekik a már itt a város szélén is terjedő benzin füst és a bányarobbantások sem. Valaha egységes gesztenyeerdő borította a Mecsek oldalát a Lámpás-völgytől Káposztásvölgyig. Csak kis része maradt meg, az is pusztul. Mentsük meg ezt az értéket! A száraz ágak levágása feljavíthatja az öreg fákat, szükséges a ritkítás és a kiszáradt fák kivágása. Ez meghaladja a magánember, vagy a bérlő lehetőségét. K. T. A. Novgorodi Ikarusz Novgorodban megkezdte munkáját az az üzem, amelyben az Oroszországban népszerű magyar Ikarusz autóbuszokat szerelik össze. A Novgorodban gyártott Ikarusz csak negyedébe kerül annak, amit Magyarországon kellene fizetni érte, mert nem kell nagy adókat fizetni. A rendkívüli kongresszusra készülő Vasas Szakszervezeti Szövetség Pécsett tartott regionális aktívaértekezletén Paszternák László, a szövetség elnöke, országgyűlési képviselő válaszolt az Uj Dunántúli Napló kérdéseire. Rendkívüli ' kongresszus-Miért hívták össze december 3-4-ére a vasasok rendkívüli kongresszusát?- Hogy meghatározzuk: a kialakult új gazdasági, politikai környezetben milyen legyen a szakszervezetünk. Mivel a miénk az iparban és a versenyszférában szerveződött, másnak kell lennie, mint a többi. Módosított alapszabályt szeretnénk, amelyik a fegyelem és a szakmai szervezkedés, szerveződés lehetőségeit teremtené meg, ugyanakkor lehetővé tenné, hogy az ügyeket körbejárva élőbb, naprakészebb reagálásra és állás- foglalásra legyen lehetőségünk.- Mire szerveződnek a vasasok?- Alapvető feladatunk a munkahelyek megvédése, új munkahelyek teremtése és a munkából kikerült emberekkel való törődés, a munkában lévők anyagi, szociális és munkabiztonsága, valamint a szolidaritás a nyugdíjasokkal, a munkanélkülivé vált és az egészségkárosodott kollégákkal.-A Vasas Szakszervezet hazánkban egyedülállóan lát el a tagdíjakból szolgáltatói funkciókat, van sztrájkalapja és biztosítást is nyújt tagjainak. Ezekre miért van szükség?-Az érdemi szakszervezeti harchoz már negyedik éve anyagi erőket gyűjtünk. Olyan mértékű már a sztrájkalapunk, hogy meg tudunk támogatni különböző munkabeszüntetéseket, sztrájkokat, ha ezeket végső eszközként igénybe kell vennünk. Az emberek számára most még inkább szükség van valamilyen biztonsági szolgáltatásra, mivel a munkahelyeken egyre nehezebben tudják elérni a szociális és munkakörülmények javítását, és nő a balesetek száma. Az emberek a pénztárcájukból nehezen tudják vállalni a közúton, a szabadság alatt, az otthon bekövetkezett balesetek kockázatából fakadó anyagi terheket, ezért a tagdíjukból átvállaltuk ezeket az általunk létrehozott biztosító részvénytársasággal. Ez azt jelenti, hogy egy forint tagból tíz fillért fordítunk erre a biztosításra, aminek fejében óriásiak a lehetőségek. Vörös veszély?- Ön blődségnek tartja az utóbbi időben a szakszervezetekkel kapcsolatos vádakat a „vörös veszélyről". Kifejtené ezt részletesebben?-Az okát nem kell magyarázni, ezt lehet tudni. A hatalom két eszközzel nem tudta legyűrni a szakszervezeteket. Először törvényi módon, azzal a bizonyos XVIII-as törvénnyel, mert azt alkotmányellenesnek minősítették. Ránk erőltették a választási procedúrát, valamint a társadalombiztosítási és egészségügyi önkormányzati választásokat a tartalmával és, hogy lehetőleg olyan magasra állítsák a küszöböt, nehogy eredményes legyen a választás. Ez sem jött be. Ilyen volt az üzemi tanács választás is, amikor attól a mesétől volt hangos az ország, hogy a szervezetek a munkahelyeken paktumot kötöttek, megalkudtak, korrupt emberek vállalták a tisztségeket. Holott az az igazság, hogy a Vasas Szakszervezet területén a tisztségviselők nyolcvan százaléka kicserélődött, tehát új. Világos, hogy mindez rémisztő egy politikai hatalom vagy elit számára, amelyik minden módon meg akarja tartani a hatalmát. En meg azt mondom, minden módon meg kell próbálni a hatalmat váltani, hogy esetleg a munkavállalóknak jobb helyzete legyen. Ebben idehaza is össze kell fogniuk az arra alkalmas politikai erőkkel a szakszervezeteknek, mint a világ bármely pontján. „Vörös veszélyről”, meg Budapest elestéről előre rémképet festeni csak azoknak áll érdekében, akik megrettentek, hogy egy megmérettetésen esetleg vesztesek is lehetnek. Gyenge szakszervezetek- Azt is említette, hogy a nyugati tőkét szinte vonzza hozzánk a gyenge szakszervezet. Ön szerint ennek mi a veszélye?- Egyrészt jó, hogy hazánkba ennyi tőke jön be, másrészt nem mindegy, hogy milyen és miért. Egy része kalandortőke, azt próbálja kihasználni, hogy Magyarországon nincs igazi érdek- védelme a munkavállalóknak, hogy aránylag még dotált energia és egyéb árak vannak, azt is, hogy olyan kedvezményekhez jut, amihez máshol kevésbé, azt is, hogy itt hihetetlen alacsony munkabérű, jól képzett szakembereket talál. Amikor megpróbált megszerveződni a munkavállalói kör, a Nyugat-európai vállalatok is összeálltak egy szervezetbe és kezdeményezik a Munka Törvénykönyve megváltoztatását a kormánynál, az üzemi tanácsok jogkörének, a szakszervezeti jogosítványok megnyirbálására és a különböző szociális, például a betegszabadságra vonatkozó juttatásokat illetően. Egyelőre megtehetik, mert még nem elég erősek a legitimációs procedúrákon épphogy túljutott szakszervezetek. B. Murányi László A Fehér Házban nemcsak egyetlen hivatalnok, hanem egy egész stáb felelős az amerikai elnök külföldi útjainak időzítéséért, s azok előkészítéséért. Hónapokra előre rögzítik, mikor, hova látogat Bili Clinton - ha nem jön közbe semmi. Például most is pontosan tudni lehet, hogy jövő január közepén Brüsszel vendége lesz (itt a NATO soros csúcsértekezletén vesz részt), majd az orosz fővárosba látogat, hogy Borisz Jelcin elnökkel tárgyaljon. Felröppent azonban annak a híre is, hogy - bár korábban erről nem esett szó - az elnök közbeiktat még egy megállót, s találkozni szándékozik a visegrádi országok vezetőivel. Ilyen fontos Washingtonnak, hogy első kézből tájékoztassa a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák partnereket a Brüsszelben elhangzottakról? Vagy a Szerencsétlen két hete volt B. S.-nek. Mármint a közlekedésre vonatkozóan, mert az egyébként jó üzletember hírében álló pécsi polgárnak eddig különösebben nem volt összeütközése a törvénnyel, de azon a tizenkét napon sorozatban szegte meg a közlekedési szabályokat. Tárgyalás itt, tárgyalás ott, a belvárosban meg rendkívül szűkre szabottak a parkírozási lehetőségek, úgyhogy néha kénytelen volt megszegni a Kresz előírásait. Rajtacsípték, nem is vitatkozott, tudta a tilos parkolásért büntetés jár. Fizetett. De az már „kiakasztotta”, hogy szeptember elején a reggeli órákban a pécsi Perczel utcában hűlt helyét lelte az autójának. Mert ebben az esetben - szerinte - nem hibázott. Igaz ugyan, az utca elején ki van téve a „várakozni tilos” tábla, de alatta van egy kiegészítő utasítás is, miszerint 9-12 óráig az utca elején a rakodó járműveknek kell szabadon hagyni a parkolót. Kilenc óra előtt el is ment az autójáért, de már csak azt a felvilágosítást kapta egy járókelőtől: a zöld, japán gyártmányú kocsiját a Városgondnokság vitette el, mert a megítélés szerint akadályozta a forgalmat. Taxiba ült, mert a fontos tárgyalásról nem lehetett késni, délután pedig 3 178 forintért visszakapta autóját az INTERGLOB Megyeri úti telepén. Pehr Nándor, a Városgondnokság megbízott intézmény- vezetője, valamint Detrich Pál, útkezelési csoportvezető a madolognak inkább szimbolikus jelentősége van? Tény, hogy egy ilyen kitérő közbeiktatása túlmutatna a puszta diplomáciai udvariasságon, s a maga módján jelezné ennek az országcsoportnak a sajátos helyzetét a kontinens biztonságának, közeljövőjének alakításában, ennél fogva pedig az amerikai diplomácia értékrendjében. Végül csakugyan Prága lesz a helyszín? Államfők vagy miniszterelnökök lesznek a meghívottak? A januári találkozót láthatólag rengeteg kérdőjel övezi, de ezúttal éppen a titokzatosság teszi még érdekesebbé a Fehér Háznak a Magyarországot is magába foglaló térséghez való viszonyát. Ennek jóirányú alakítása pedig csak erősíthetné Közép-Európa általunk remélt elismertségét Nyugat és Kelet felé egyaránt... Sz. G. guk igazát bizonygatják. A sértett reklamációjára válaszlevélben meg is írták: a Kresz 15. §. (1.) bekezdés b. pontja, valamint a (6.) bekezdés szerint „ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat, más jármű - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és árúszállító jármű érkezésekor annak rakodóhelyre beállását haladéktalanul lehetővé teszi.” A Város- gondnokság egyébként csak abban az esetben szállítattja el a tilosban parkoló autókat, ha azok vagy a közlekedést akadályozzák vagy balesetveszélyt okoznak. B. S. viszont ragaszkodik ahhoz, hogy nem követett el szabálytalanságot, mert az autóját a jegyzőkönyv tanúsága szerint 8 óra 40 perckor szállították el, a Kresz-ben írott szabály meg csak 9 órától érvényes. Igazát megerősíti Szalai László is, aki a közlekedésfelügyelet szakértőjeként szinte szóról-szóra ugyanazt mondta, mint a sértett. A vállalkozó nem akar mindenáron pereskedni, sokkal jobban szeretné, ha az amúgy is túlterhelt bíróságokat nem fog- lakoztatnák ilyen ügyekkel. A Városgondnokság viszont ragaszkodik álláspontjához, nemigen hajlik annak megváltoztatására. De ha per lesz, akkor legyen per. Állnak elébe. Békéssy Gábor Hogyan kell értelmezni a „várakozni tilos” táblát? Legyen per? Az önkormányzatok és a környezetvédelem Csak gyengécske részeredmények Merőben új feladata a települési önkormányzatoknak a környezetvédelem. Az eddigi tapasztalatokat összegezve röviden lehet fogalmazni: gyengécske részeredmények. Annak ellenére, hogy a helyi közügyek intézésének a körében az épített és a természeti környezet megvédése egyaránt kötelessége az önkormányzatoknak. Más oldalról nem csak azt a kérdést lehet feltenni: miből oldják meg e feladataikat, hanem azt is: milyen alaponl Egyetlen olyan kötelessége van ugyanis az önkormányzatoknak, amelyet a jogszabály konkrétan megfogalmaz: az egészséges ivóvíz biztosítása. A többit csak általánosságban: levegőtisztaság-, zaj- és rezgésártalmak elleni, illetve természetvédelem. Az e körbe eső feladatok „súlytalanítását” a jogszabály is segíti. A törvény szerint a település rendel kez/ier környezetvédelmi alappal, készítőéi környezetvédelmi tervet - lehetőleg a területrendezési terv részeként. A még csak tervezetben lévő új környezetvédelmi törvény is csak a városig bezárólag teszi kötelezővé a környezetvédelmi terv elkészítését, a kisebb települések esetében ez nem lesz kötelező. Már csak egyetlen jogszabályt említünk, a jegyzőkre vonatkozót. Ennek szintén van környezetvédelmi vetülete is, amennyiben hatósági jogköröket biztosít a jegyzőnek. Megfontolandó azonban, hogy hívta fel erre a figyelmet dr. Benkőné dr. Lodner Dorottya, a MTA regionális kutatóintézetének tudományos munkatársa - a környezetvédelem körébe eső feladatokat csak hatósági eszközökkel nem lehet megoldani. így hát gyenge az a váz is, amiré a helyi környezetvédelmet építeni lehetne. S mert gyenge, a gyakorlatban rengeteg a probléma. Ezek elsődleges okát dr. Lodner az infrastrukturális elmaradottságban látja. Baranyában jellemzően megoldatlan a szennyvíz-kezelés, a kommunális és veszélyes hulladékok lerakása. Ahol vannak lerakóhelyek, azok nem felelnek meg se a közegészségügy, se a környezetvédelem elvárásainak. A megoldás természetesen az önkormányzatok összefogása lenne: közös erővel kistérségi lerakókat létesíteni. Ezt az érintettek is tudják - már csak azért is, mert ilyen létesítményt saját pénztárcájukból egyszerűen képtelenek lennének finanszírozni -, ám ha eddig el is jutnak, ott már megakadnak, amikor azt kell eldönteni: akkor hol legyen ez a lerakó? Saját települése környezetébe egyik önkormányzat sem akarja. Még hogy mások szemetét is ide ... Azt már nem!- Az önkormányzatok - mondja dr. Lodner Dorottya - nem ismerték még fel, hogy a környezetvédelem területén nem hogy települési, de megyei, régió, sőt: országhatárok sincsenek. Döntően ezért nem beszélhetünk egyelőre másról, csak részeredményekről. Az egészséges ivóvíz biztosításában jelentős volt az előrelépés, néhány helyen zöldterületeket alakítottak ki, fásítottak, rendszerint az emlékművek állításához kötődően - ezzel nagyjából kész is. Az, hogy egy ön- kormányzat felméije és rangsorolja a környezetvédelem körébe eső feladatait, nagyon ritka. Mindenesetre az már előfordult, hogy egyik-másik megkereste a környezetvédelmi felügyelőséget, készítsenek egy elemző munkát, ami alapja lehet a községben a továbblépésnek. Komoly gondok vannak a személyi feltételekkel, a hiányos felkészültséggel. Nagyon sok helyen azt sem tudják, mit kell - mert nem ismerik fel értékét - feltétlenül megvédeni. Az egyik települést szép, öreg fasor díszítette. Egy szobrász jelezte: ő ezeknek a törzsével tudna mit kezdeni... Megkapta. A közelmúltban az önkormányzati akadémián is téma volt a környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör. Az előadó dr. Lodner Dorottya, aki tapasztalatai között azt is megemlítette: a résztvevők többször is felvetették a társulás szükségességét. Ugyancsak igényként merül fel a környezetvédelem oktatása, az önkormányzati szakemberek felkészítése. Mindez különösen annak tükrében sürgető, hogy vannak olyan esetek, amikor azonnal cselekedniük kellene - ám se megfelelő tudás, se műszer. Ezek hiányában milyen alapon állíthatná le egy önkormányzat azonnali hatállyal például egy túlzottan zajos üzem működését? Ha mindezt mérlegre tesz- szük, egyet kell érteni dr. Lodner Dorottyával: az önkormányzatoknak a környezetvédelem körébe eső feladatait konkrétan rögzíteni kellene, biztosítani ezekhez a szükséges feltételeket, mert - idézzük ismét - csak hatósági eszközökkel a környezetvédelem gondjait nem lehet megoldani. Mészáros A.
