Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-12 / 309. szám

1993. november 12., péntek Közélet uj Dunántúli napló 7 Alapvető feladat a munkahelyek megvédése, és újak teremtése # Fotó: Szundi György Mit akar a Vasas Szakszervezet? Beszélgetés Paszternák László elnökkel az érdekvédelemről Találkozik-e Clinton • a „visegrádi négyekkel”? Szelíd­gesztenye Bámulatos, hogy a „sze­líd” gyümölcs mennyire meg tudja vadítani az embereket, milyen dühödt érzelmeket gerjeszt. Évtizedeken át észlelem a gesztenyeszüretet közvetlen házam körül. A bérlők rikol- tozását, ha illetéktelen sze­deget. A vitát arról, hogy „csak néhány szemet szed­tem fel...”-Ha mindenki csak egy marékkai vesz el... - hang­zik a válasz, de nyersebb fi­gyelmeztetés is gyakori. A bérlő komoly összeget fizet, gond a szedés, szállítás, el­adás. Vannak, akik éjjel autóval jönnek és zseblámpával ke­resgélnek. Jómódú ismerős mondta, hogy majd kiküldi szobaasszonyát szedegetni. Reggel arra ébredek, hogy a kertben három asszony böngészi a gesztenyét. Amint meglátnak, elfutnak, de gorombán kiabálnak visz- sza. Közkincsnek tekinti az is, aki szemem láttára má­szik át a kerítésen és csodál­kozik, hogy a bekerített ma­gánterületen nincs szabad szüret. A piaci helyzet pedig a bérlőket azzal vadítja, hogy kénytelenek áron alul adni. Az évi eladás nehézségei után velünk marad a prob­léma, a pécsbányatelepi „ős­gesztenyés” sorsa. Sajnos pusztulnak, száradnak a fák. Az évek óta fennálló aszály az oka, meg a „tintabeteg­ség”. Nem tesz jót nekik a már itt a város szélén is ter­jedő benzin füst és a bánya­robbantások sem. Valaha egységes geszte­nyeerdő borította a Mecsek oldalát a Lámpás-völgytől Káposztásvölgyig. Csak kis része maradt meg, az is pusz­tul. Mentsük meg ezt az ér­téket! A száraz ágak levágása feljavíthatja az öreg fákat, szükséges a ritkítás és a ki­száradt fák kivágása. Ez meghaladja a magánember, vagy a bérlő lehetőségét. K. T. A. Novgorodi Ikarusz Novgorodban megkezdte munkáját az az üzem, amelyben az Oroszországban népszerű magyar Ikarusz autóbuszokat szerelik össze. A Novgorodban gyártott Ika­rusz csak negyedébe kerül an­nak, amit Magyarországon kel­lene fizetni érte, mert nem kell nagy adókat fizetni. A rendkívüli kongresszusra készülő Vasas Szakszervezeti Szövetség Pécsett tartott regio­nális aktívaértekezletén Pasz­ternák László, a szövetség el­nöke, országgyűlési képviselő válaszolt az Uj Dunántúli Napló kérdéseire. Rendkívüli ' kongresszus-Miért hívták össze decem­ber 3-4-ére a vasasok rendkí­vüli kongresszusát?- Hogy meghatározzuk: a ki­alakult új gazdasági, politikai környezetben milyen legyen a szakszervezetünk. Mivel a mi­énk az iparban és a versenyszfé­rában szerveződött, másnak kell lennie, mint a többi. Módosított alapszabályt szeretnénk, ame­lyik a fegyelem és a szakmai szervezkedés, szerveződés lehe­tőségeit teremtené meg, ugyan­akkor lehetővé tenné, hogy az ügyeket körbejárva élőbb, nap­rakészebb reagálásra és állás- foglalásra legyen lehetőségünk.- Mire szerveződnek a vasa­sok?- Alapvető feladatunk a munkahelyek megvédése, új munkahelyek teremtése és a munkából kikerült emberekkel való törődés, a munkában lévők anyagi, szociális és munkabiz­tonsága, valamint a szolidaritás a nyugdíjasokkal, a munkanél­külivé vált és az egészségkáro­sodott kollégákkal.-A Vasas Szakszervezet ha­zánkban egyedülállóan lát el a tagdíjakból szolgáltatói funkci­ókat, van sztrájkalapja és bizto­sítást is nyújt tagjainak. Ezekre miért van szükség?-Az érdemi szakszervezeti harchoz már negyedik éve anyagi erőket gyűjtünk. Olyan mértékű már a sztrájkalapunk, hogy meg tudunk támogatni kü­lönböző munkabeszüntetéseket, sztrájkokat, ha ezeket végső eszközként igénybe kell ven­nünk. Az emberek számára most még inkább szükség van valamilyen biztonsági szolgál­tatásra, mivel a munkahelyeken egyre nehezebben tudják elérni a szociális és munkakörülmé­nyek javítását, és nő a balesetek száma. Az emberek a pénztárcá­jukból nehezen tudják vállalni a közúton, a szabadság alatt, az otthon bekövetkezett balesetek kockázatából fakadó anyagi terheket, ezért a tagdíjukból át­vállaltuk ezeket az általunk lét­rehozott biztosító részvénytár­sasággal. Ez azt jelenti, hogy egy forint tagból tíz fillért fordí­tunk erre a biztosításra, aminek fejében óriásiak a lehetőségek. Vörös veszély?- Ön blődségnek tartja az utóbbi időben a szakszerveze­tekkel kapcsolatos vádakat a „vörös veszélyről". Kifejtené ezt részletesebben?-Az okát nem kell magya­rázni, ezt lehet tudni. A hatalom két eszközzel nem tudta le­gyűrni a szakszervezeteket. Először törvényi módon, azzal a bizonyos XVIII-as törvénnyel, mert azt alkotmányellenesnek minősítették. Ránk erőltették a választási procedúrát, valamint a társadalombiztosítási és egészségügyi önkormányzati választásokat a tartalmával és, hogy lehetőleg olyan magasra állítsák a küszöböt, nehogy eredményes legyen a választás. Ez sem jött be. Ilyen volt az üzemi tanács választás is, ami­kor attól a mesétől volt hangos az ország, hogy a szervezetek a munkahelyeken paktumot kö­töttek, megalkudtak, korrupt emberek vállalták a tisztsége­ket. Holott az az igazság, hogy a Vasas Szakszervezet területén a tisztségviselők nyolcvan száza­léka kicserélődött, tehát új. Világos, hogy mindez ré­misztő egy politikai hatalom vagy elit számára, amelyik minden módon meg akarja tar­tani a hatalmát. En meg azt mondom, minden módon meg kell próbálni a hatalmat váltani, hogy esetleg a munkavállalók­nak jobb helyzete legyen. Eb­ben idehaza is össze kell fog­niuk az arra alkalmas politikai erőkkel a szakszervezeteknek, mint a világ bármely pontján. „Vörös veszélyről”, meg Buda­pest elestéről előre rémképet festeni csak azoknak áll érdeké­ben, akik megrettentek, hogy egy megmérettetésen esetleg vesztesek is lehetnek. Gyenge szakszervezetek- Azt is említette, hogy a nyugati tőkét szinte vonzza hoz­zánk a gyenge szakszervezet. Ön szerint ennek mi a veszélye?- Egyrészt jó, hogy hazánkba ennyi tőke jön be, másrészt nem mindegy, hogy milyen és miért. Egy része kalandortőke, azt próbálja kihasználni, hogy Ma­gyarországon nincs igazi érdek- védelme a munkavállalóknak, hogy aránylag még dotált ener­gia és egyéb árak vannak, azt is, hogy olyan kedvezményekhez jut, amihez máshol kevésbé, azt is, hogy itt hihetetlen alacsony munkabérű, jól képzett szak­embereket talál. Amikor meg­próbált megszerveződni a mun­kavállalói kör, a Nyugat-euró­pai vállalatok is összeálltak egy szervezetbe és kezdeményezik a Munka Törvénykönyve meg­változtatását a kormánynál, az üzemi tanácsok jogkörének, a szakszervezeti jogosítványok megnyirbálására és a különböző szociális, például a betegsza­badságra vonatkozó juttatásokat illetően. Egyelőre megtehetik, mert még nem elég erősek a le­gitimációs procedúrákon épp­hogy túljutott szakszervezetek. B. Murányi László A Fehér Házban nemcsak egyetlen hivatalnok, hanem egy egész stáb felelős az amerikai elnök külföldi útjainak időzíté­séért, s azok előkészítéséért. Hónapokra előre rögzítik, mi­kor, hova látogat Bili Clinton - ha nem jön közbe semmi. Pél­dául most is pontosan tudni le­het, hogy jövő január közepén Brüsszel vendége lesz (itt a NATO soros csúcsértekezletén vesz részt), majd az orosz fővá­rosba látogat, hogy Borisz Jel­cin elnökkel tárgyaljon. Felröp­pent azonban annak a híre is, hogy - bár korábban erről nem esett szó - az elnök közbeiktat még egy megállót, s találkozni szándékozik a visegrádi orszá­gok vezetőivel. Ilyen fontos Washingtonnak, hogy első kézből tájékoztassa a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák partnereket a Brüsszel­ben elhangzottakról? Vagy a Szerencsétlen két hete volt B. S.-nek. Mármint a közlekedésre vonatkozóan, mert az egyéb­ként jó üzletember hírében álló pécsi polgárnak eddig különö­sebben nem volt összeütközése a törvénnyel, de azon a tizenkét napon sorozatban szegte meg a közlekedési szabályokat. Tár­gyalás itt, tárgyalás ott, a belvá­rosban meg rendkívül szűkre szabottak a parkírozási lehető­ségek, úgyhogy néha kénytelen volt megszegni a Kresz előírá­sait. Rajtacsípték, nem is vitat­kozott, tudta a tilos parkolásért büntetés jár. Fizetett. De az már „kiakasztotta”, hogy szeptem­ber elején a reggeli órákban a pécsi Perczel utcában hűlt he­lyét lelte az autójának. Mert ebben az esetben - sze­rinte - nem hibázott. Igaz ugyan, az utca elején ki van téve a „várakozni tilos” tábla, de alatta van egy kiegészítő utasí­tás is, miszerint 9-12 óráig az utca elején a rakodó járművek­nek kell szabadon hagyni a par­kolót. Kilenc óra előtt el is ment az autójáért, de már csak azt a felvilágosítást kapta egy járóke­lőtől: a zöld, japán gyártmányú kocsiját a Városgondnokság vi­tette el, mert a megítélés szerint akadályozta a forgalmat. Taxiba ült, mert a fontos tárgyalásról nem lehetett késni, délután pe­dig 3 178 forintért visszakapta autóját az INTERGLOB Me­gyeri úti telepén. Pehr Nándor, a Városgond­nokság megbízott intézmény- vezetője, valamint Detrich Pál, útkezelési csoportvezető a ma­dolognak inkább szimbolikus je­lentősége van? Tény, hogy egy ilyen kitérő közbeiktatása túl­mutatna a puszta diplomáciai udvariasságon, s a maga mód­ján jelezné ennek az országcso­portnak a sajátos helyzetét a kontinens biztonságának, közel­jövőjének alakításában, ennél fogva pedig az amerikai diplo­mácia értékrendjében. Végül csakugyan Prága lesz a helyszín? Államfők vagy mi­niszterelnökök lesznek a meghí­vottak? A januári találkozót lát­hatólag rengeteg kérdőjel övezi, de ezúttal éppen a titokzatosság teszi még érdekesebbé a Fehér Háznak a Magyarországot is magába foglaló térséghez való viszonyát. Ennek jóirányú ala­kítása pedig csak erősíthetné Közép-Európa általunk remélt elismertségét Nyugat és Kelet felé egyaránt... Sz. G. guk igazát bizonygatják. A sér­tett reklamációjára válaszlevél­ben meg is írták: a Kresz 15. §. (1.) bekezdés b. pontja, vala­mint a (6.) bekezdés szerint „ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lera­kodáshoz szükséges ideig ma­radhat, más jármű - akár 5 percnél hosszabb ideig is - ak­kor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és árúszállító jármű érkezésekor annak rako­dóhelyre beállását haladéktala­nul lehetővé teszi.” A Város- gondnokság egyébként csak ab­ban az esetben szállítattja el a ti­losban parkoló autókat, ha azok vagy a közlekedést akadályoz­zák vagy balesetveszélyt okoz­nak. B. S. viszont ragaszkodik ah­hoz, hogy nem követett el sza­bálytalanságot, mert az autóját a jegyzőkönyv tanúsága szerint 8 óra 40 perckor szállították el, a Kresz-ben írott szabály meg csak 9 órától érvényes. Igazát megerősíti Szalai László is, aki a közlekedésfelügyelet szakér­tőjeként szinte szóról-szóra ugyanazt mondta, mint a sértett. A vállalkozó nem akar min­denáron pereskedni, sokkal jobban szeretné, ha az amúgy is túlterhelt bíróságokat nem fog- lakoztatnák ilyen ügyekkel. A Városgondnokság viszont ra­gaszkodik álláspontjához, nem­igen hajlik annak megváltozta­tására. De ha per lesz, akkor legyen per. Állnak elébe. Békéssy Gábor Hogyan kell értelmezni a „várakozni tilos” táblát? Legyen per? Az önkormányzatok és a környezetvédelem Csak gyengécske részeredmények Merőben új feladata a tele­pülési önkormányzatoknak a környezetvédelem. Az eddigi tapasztalatokat összegezve rö­viden lehet fogalmazni: gyen­gécske részeredmények. An­nak ellenére, hogy a helyi kö­zügyek intézésének a körében az épített és a természeti kör­nyezet megvédése egyaránt kö­telessége az önkormányzatok­nak. Más oldalról nem csak azt a kérdést lehet feltenni: miből oldják meg e feladataikat, ha­nem azt is: milyen alaponl Egyetlen olyan kötelessége van ugyanis az önkormányzatok­nak, amelyet a jogszabály konkrétan megfogalmaz: az egészséges ivóvíz biztosítása. A többit csak általánosságban: levegőtisztaság-, zaj- és rezgé­sártalmak elleni, illetve termé­szetvédelem. Az e körbe eső feladatok „súlytalanítását” a jogszabály is segíti. A törvény szerint a te­lepülés rendel kez/ier környe­zetvédelmi alappal, készítőéi környezetvédelmi tervet - lehe­tőleg a területrendezési terv ré­szeként. A még csak tervezet­ben lévő új környezetvédelmi törvény is csak a városig bezá­rólag teszi kötelezővé a kör­nyezetvédelmi terv elkészíté­sét, a kisebb települések eseté­ben ez nem lesz kötelező. Már csak egyetlen jogsza­bályt említünk, a jegyzőkre vo­natkozót. Ennek szintén van környezetvédelmi vetülete is, amennyiben hatósági jogkörö­ket biztosít a jegyzőnek. Meg­fontolandó azonban, hogy ­hívta fel erre a figyelmet dr. Benkőné dr. Lodner Dorottya, a MTA regionális kutatóintéze­tének tudományos munkatársa - a környezetvédelem körébe eső feladatokat csak hatósági eszközökkel nem lehet megol­dani. így hát gyenge az a váz is, amiré a helyi környezetvédel­met építeni lehetne. S mert gyenge, a gyakorlatban renge­teg a probléma. Ezek elsődle­ges okát dr. Lodner az infrast­rukturális elmaradottságban látja. Baranyában jellemzően megoldatlan a szennyvíz-keze­lés, a kommunális és veszélyes hulladékok lerakása. Ahol vannak lerakóhelyek, azok nem felelnek meg se a köze­gészségügy, se a környezetvé­delem elvárásainak. A megoldás természetesen az önkormányzatok összefo­gása lenne: közös erővel kistér­ségi lerakókat létesíteni. Ezt az érintettek is tudják - már csak azért is, mert ilyen létesítményt saját pénztárcájukból egysze­rűen képtelenek lennének fi­nanszírozni -, ám ha eddig el is jutnak, ott már megakadnak, amikor azt kell eldönteni: ak­kor hol legyen ez a lerakó? Sa­ját települése környezetébe egyik önkormányzat sem akarja. Még hogy mások sze­metét is ide ... Azt már nem!- Az önkormányzatok - mondja dr. Lodner Dorottya - nem ismerték még fel, hogy a környezetvédelem területén nem hogy települési, de me­gyei, régió, sőt: országhatárok sincsenek. Döntően ezért nem beszélhetünk egyelőre másról, csak részeredményekről. Az egészséges ivóvíz biztosításá­ban jelentős volt az előrelépés, néhány helyen zöldterületeket alakítottak ki, fásítottak, rend­szerint az emlékművek állítá­sához kötődően - ezzel nagy­jából kész is. Az, hogy egy ön- kormányzat felméije és rangso­rolja a környezetvédelem kö­rébe eső feladatait, nagyon ritka. Mindenesetre az már elő­fordult, hogy egyik-másik megkereste a környezetvé­delmi felügyelőséget, készítse­nek egy elemző munkát, ami alapja lehet a községben a to­vábblépésnek. Komoly gondok vannak a személyi feltételekkel, a hiá­nyos felkészültséggel. Nagyon sok helyen azt sem tudják, mit kell - mert nem ismerik fel ér­tékét - feltétlenül megvédeni. Az egyik települést szép, öreg fasor díszítette. Egy szobrász jelezte: ő ezeknek a törzsével tudna mit kezdeni... Meg­kapta. A közelmúltban az önkor­mányzati akadémián is téma volt a környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatás­kör. Az előadó dr. Lodner Do­rottya, aki tapasztalatai között azt is megemlítette: a résztve­vők többször is felvetették a társulás szükségességét. Ugyancsak igényként merül fel a környezetvédelem oktatása, az önkormányzati szakemberek felkészítése. Mindez különösen annak tükrében sürgető, hogy vannak olyan esetek, amikor azonnal cselekedniük kellene - ám se megfelelő tudás, se mű­szer. Ezek hiányában milyen alapon állíthatná le egy önkor­mányzat azonnali hatállyal például egy túlzottan zajos üzem működését? Ha mindezt mérlegre tesz- szük, egyet kell érteni dr. Lod­ner Dorottyával: az önkormányzatoknak a kör­nyezetvédelem körébe eső fel­adatait konkrétan rögzíteni kel­lene, biztosítani ezekhez a szükséges feltételeket, mert - idézzük ismét - csak hatósági eszközökkel a környezetvéde­lem gondjait nem lehet megol­dani. Mészáros A.

Next

/
Thumbnails
Contents