Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-11 / 308. szám

1993. november 11., csütörtök A mai nap uj Dunantüii napló 5 Megszűnik a kézzel írt útlevél Megalapozatlan, ám sokakat érintő híreszteléseket hallha­tunk napjainkban az útlevél ki­adásának várható változásaival kapcsolatban. Felmerült többek között az is, hogy az útlevelek gyorsított eljárással történő kia­dásában illetékes köztársasági megbízotti hivataloktól meg­vonják ilyen irányú jogkörüket. Mint megtudtuk, valóban megváltozott a vonatkozó kor­mányrendelet, de a módosítás csak a kézzel írt útleveleket megszüntetését tartalmazza. A köztársasági megbízott hivata­lának jogköre változatlan ma­rad. Ha a munkahelyi teendők, családi problémák azt indo­kolttá teszik, továbbra is kérhet­jük a hivataltól útlevelünk gyorsított kiadását, amely a gyorsfutári szolgáltatással egy heti időtartamot vesz igénybe. Ennél is sürgősebb esetben pe­dig a fővárosi Adatfeldolgozó Hivatal segíthet. A Magyar Közlönyben vár­hatóan napokon belül megje­lenő rendelete december elsejé­től hatályos, így már csak no­vember végéig adnak ki ideig­lenes, egyszeri kiutazásra szóló, kézzel kitöltött útleveleket. Mint a Belügyminisztérium ille­tékese hozzátette, az európai gyakorlat „nem fogadta be” az átmeneti útlevél-forma, illetve a kétféle útlevél egyidejű alkal­mazását. Bár információink szerint nem fordult elő, hogy a kézzel írt útlevéllel utazót ne engedték volna átlépni egy or­szághatáron, ám egyes orszá­gokban a határőrök többszöri, alaposabb ellenőrzéssel „zaklat­ták” tulajdonosát. A kézzel írt okmány a tavaly bevezetett, kódsort leolvasó automata használatát sem tette lehetővé. Az átmeneti útlevél-tulajdo­nosok hazatérésüket követően térítésmentesen juthatnak hozzá állandó útlevelükhöz. Új útlevelet természetesen ezután is 1000 forintért váltha­tunk, s egy korábbi belügymi­niszteri nyilatkozat szerint 1994. júliusa előtt nem tervezik a díj emelését. Tröszt É. Közgazdászhallgatók külföldi gyakorlaton A közelmúltban dőlt el, a 20 közgazdászpályázó közül ki lett az a hét szerencsés, aki az AIE- SEC nemzetközi gyakorlatcsere programjában a pécsi egyetem­ről részt vehet. Hogy pontosan mely cégek fogadják őket, az a szervezet brüsszeli központjá­ban, a beadott álláskínálatok alapján dől el még ebben a hó­napban. Az AIESEC-Magyar Köz­gazdászhallgatók Egyesületé­nek pécsi bizottsága már lassan két évtizede működik. Jelenleg hét külföldi közgazdászhallgató dolgozik Pécsett, ezért mehet­nek heten külföldi gyakorlatra. A program népszerű, mert a nyelvtanulás mellett egy más­fajta szemléletmóddal is meg­ismerkedhet a leendő közgaz­dász szakember. A személyes ismeretség pedig később akár üzleti kapcsolattá is válhat. (Erre már pécsi példa is akad.) Nem sikerült megtudnunk, a helyi egyetemről hányán vettek részt az AIESEC e programjá­ban, de a világon 150 ezer köz­gazdász hallgató élt a gyakor­latcsere lehetőségével. OPEL az fin igényei szerint Az új OPEL CORSA modern áramvonalas formájával a stílusos megjelenésen túl minden eddiginél nagyobb kényelmet nyújt. Az új Corsát egyszer vezetnie kell! Árban is kategoriagyöztes: OPEL ASTRA- olcsóbb a középkategóriában- biztonságosabb- gazdagabb motorválasztékot kínálja- megbízhatóbb szervizháttér az Opel Assistance támogatásával- kedvezőbb finanszírozási feltételekkel juthat hozzá (Opel lízing már magánszemélyeknek is, részletfizetési lehetőség) OPEL VECTRA A választás technikája - a technika választása ■0­OPEL OPEL MÁRKAKÉPVISELET cim: Pécs, Pécsváradi u. 2. Tel.: 72/333-195, 333-191 Német nemzetiségi óvoda működik Pécsett a Lengyel Gyula utcában Fotó: Löffler Gábor Nyelv és kultúra Nemzetiségi tanfelügyelők továbbképzése Harkányban Tankerületi Oktatásügyi Központok háromnapos nemze­tiségi és etnikai tan- és szakfe­lügyelői tanfolyama kezdődött tegnap délelőtt Harkányban, ahol előadások hangzanak el a magyar oktatás- és kisebbségi oktatáspolitikáról; a résztvevők munkacsoportokban vitatják meg az óvodai és iskolai intéz­ményfejlesztés lehetőségeit, a kisebbségi oktatás helyzetét. Bárdi Lászlót, a Dél-Dunán­túli TOK igazgatóját a magyar oktatáspolitikáról és azon belül a nemzetiségi oktatáspolitikáról kérdeztük. Elmondta, hogy Ma­gyarországon kiemelten fontos a nemzetiségi politika az ország sajátos helyzete miatt. A lakos­ság hatvan százaléka kapcsoló­dik az oktatáshoz, vagy úgy, hogy részt vesz benne, vagy pe­dagógusként, szakalkalmazott­Té védték a kommandósok A sértettek feljelentést tettek A szegedi Győri Csabáné és élettársa, Kövér Sándor feljelen­tést tett a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban ismeret­len tettesek ellen azt követően, hogy a közelmúltban a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Neutron Akciócsoportja téve­désből a feljelentők lakásában rátört a kora reggel ébredező családra. A feljelentésben könnyű testi sértés, személyi szabadság megsértése és ma­gánlaksértés szerepel. A Tolna megyei rendőrök fegyvert rejtegető bűnbanda után nyomoztak Szegeden, s té­ves információ alapján lepték meg az álarcos kommandósok a családot. A csengetésre ajtót nyitó asszonyra pisztolyt fog­tak, majd amikor a gyerekszoba felé indultak, Győriné egyikük fejéről lekapta az álarcot. Erre az asszonyt a földre tepertők. A gyerekek kiabálására ébredő Kövér Sándort szintén pisztol­lyal a falhoz állították. Időköz­ben kiderült, hogy rossz helyen járnak, elnézést kértek, és tá­voztak - olvasható a feljelen­tésben. ként, vagy szülőként. A nemze­tiségi oktatáspolitika azért is fontos, mert az iskola amúgy is rengeteg terhet teremt, és nő a feszültség, ha a gyermek nem azon a nyelven kezdi az intéz­ményes oktatást, amelyet a csa­ládban használ. Ez az első nagy és fölösleges törés. Fölösleges annyiban, hogy megelőzhető. Nagyon fontos, hogy a további fokozatokban, az alsó, közép és felsőfokú oktatásban is, legyen meg a lehetősége az anyanyel­ven való tanulásnak, hogy meg tudja őrizni nyelvét, a sajátos, kulturális többletet. Gondot okoz, hogy a magyarországi nemzetiségek szétszórtan élnek, valamint az, hogy a gyermekek nagy részének nyelvhasználatá­ban és nemzetiségi tudatában hiányosságaik vannak. Problé­mát jelent a nemzetiségi értel­Kevés a vér az országban és a megyében - hiába szervezik az önkéntes véradásokat a vö­röskeresztes szervezetek - a munkahelyek megszűnésével egyre csökken az önkéntes véradók száma. Tegnap Szigetváron, a kór­házban ennek az ellenkezőjéről győződhettek meg azok, akik donornak jelentkeztek vagy hozzátartozóikat kísérték el bá­torításként. Antal Sándomé a Vöröskereszt Szigetvár városi titkára ámulva nézte az egymás mögött tülekedő embereket. Mint mondta, a jó szervezés ér­dekében 25 vöröskeresztes alapszervezet titkára és az isko­lák kisdiákjai próbálták a kör­nyezetükben élőket a véradás fontosságáról meggyőzni. Si­kerrel, hisz délig ötszázan estek át a rutinvizsgálatokon. Szpon­zorra is találtak - a kiskunfé­legyházi SUPERNOVA 2000. Klub önsegélyező rendszere félmillió forintot ajánlott fel az önkéntes véradók támogatására. Szekeres János ügyvezető igaz­gató megjegyezte, hogy ebben az évben több alapítványt is miségiek kis száma és a peda­gógushiány. Nagyon sok függ az anyanemzetek gazdagságától és stabilitásától is. Némi gondot okoz az is, hogy bár meg van az iskolafokozatok egymásraépí- tettsége, de középfokon például nem elég, ha valaki csak a né­met, horvát, szlovák stb. anya­nyelvű gimnáziumokat tudja kiválasztani továbbtanulás cél­jából, mert ahogy a magyar ta­nulók esetében is, a nagyobb hányad szakmai képzés iránt érdeklődik. Ott pedig nem elég a fakultatív nyelvhasználat. Hi­szen a kereskedelemben vagy az egészségügyben, ahol na­gyon emberközeli kapcsolatok alakulnak ki, fontos lenne, hogy az ápolónők, gyermekgondozó­nők, bolti eladók tudják azt a nyelvet, amelyet a lakosság használ. Cs. L. komolyabb összeggel. Ebből a pénzből 500 forint értékű aján­dékcsomagokat állítottak össze - konyhafelszerelési tárgyakat, virágokat, falidíszeket - plusz egy tombolajegyet adtak min­den véradónak. A tombolát no­vember 27-én az Oroszlán étte­remben nyilvánosan sorsolják ki: három kerékpár, mosógép, centrifuga, porszívó, fényképe­zőgép, utazótáska és különböző dísztárgy kerül a szerencsések tulajdonába. Egyes cégek egy szabadnappal is jutalmazzák a vérüket ingyen felajánló dolgo­zóikat. A szigetvári PLAN- TRADE cipőüzem munkásai nem plusznapot, hanem ezer fo­rintot kapnak véradásuk után. Dr. Kerekes Endre, a Bara­nya megyei Véradó Állomás főorvosa munkatársaival együtt megjegyezte: nem számítottak ilyen sok emberre. Dr. Bacsa Barnabás, a szi­getvári kórház igazgató főor­vosa - aki a városi Vöröskereszt elnöke és 29-szeres véradó - vállalta, hogy legközelebb is he­lyet biztosítanak & véradók­nak. Ádám Erika Pécsi művészek a fővárosban Az Új Pécsi Műhely két alko­tója, Gyenes Zsolt és Odrobina Tamás fotóművészek kiállítását nyitották meg a napokban a fő­városi Arany János Színházban. Gyenes Zsolt három éve tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdió­jának, s eddig kilenc egyéni ki­állításon mutatkozott be. Odro­bina Tamás főként nagyobb mé­retű, egyedi grafikai és fotóeljá­rással készít képeket, amelyek­kel csaknem húsz egyéni, il­letve csoportos kiállításon vett részt. Gyenes Zsolttal ezúttal harmadik alkalommal nyitnak közös tárlatot, a Stílus Alapít­vány szervezésében. Ünnepség Taszáron, a Kapos Harcászati Repülőezrednél Ünnepi állománygyűlést tar­tottak szerdán Taszáron, a 31-es Kapos Harcászati Repülőezred­nél abból az alkalomból, hogy 1950-ben november 11-én ala­kult meg a légibázis repülőez­rede. Az ünnepségen részt vettek azok az egykori munkaszolgála­tosok is, akiket annak idején ki­futópályák valamint a kiszol­gáló egységek építéséhez hoz­tak oda az ország különböző ré­széből, s meghívták az elmúlt négy évtizedben ott szolgálatot teljesített pilótákat is, azaz a re­pülőezred mintegy háromszáz nyugdíjasát. A 43. ezrednapon öt Taszár környéki település polgármes­tere emlékszalagot kötött a csa­patzászlóra, megerősítve ezzel az eddigi jó együttműködést. Ugyancsak ezen a napon avat­ták fel az ezred történetét bemu­tató múzeumot is.. Kép és szöveg Nem von mesterséges határt a különböző művészeti ágak közé a kerkakutasi Károlyfi Zsófia és Palaics Gábor, akik­nek festményeiből és verseiből pénteken 16 órakor kiállítás nyí­lik Pécsett, a Kolping-házban. A különös világú képeken meg­férnek a hagyományos festé­szeti eljárások mellett a termé­szetből vett tárgyak is. A pécsi születésű mémökdiplomás férfi, és a jelenleg restaurátorként működő feleség tárlata elé An­gyal Péter mond bevezetőt. Skodát kaptak a rendőrök Negyvenkilenc Skoda sze­mélyautóval gazdagodott szer­dán a rendőrség járműparkja. Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági főigazga­tója adta át ünnepélyesen 14 megye körzeti megbízottjainak a kék lámpákkal felszerelt 45 Skoda Favoritot és 4 Skoda Formant. A körzeti megbízottak több falura kiterjedő munkájukhoz eddig általában saját autójukat használták. A Porsche Hungária - amely eddig Volkswageneket szállított a rendőrségnek - pá­lyázaton nyerte el a mostani üz­letet. Véradás Szigetváron Rengetegen jelentkeztek donornak Búcsúzni csak szépen érdemes A tárgyalóteremből Elég nagy ravaszdinak kell lenni ahhoz, hogy az embernek már az első pillanatban eszébe jusson, ami az utolsó pillanat­ban óhatatlanul eszébe jut, mert eszébe juttatja vele a Sors. Ne­vezetesen, hogy jó lesz vigyázni vele. Mármint Ővele, a nagy Ő-vel, ahogy a leánygimnáziu­mokban tán még mostanság is mondani szokás. Sajnos, az esetek többségé­ben nem akkor vagyunk kellően éberek, amikor kéne, s mert így rendeltetett, a házasodni képes és hajlandó magyar népesség nagyobb hányada megtapasz­talhatta már, mit jelent egy bon­tóper - lelki és anyagi szem­pontból egyaránt. Utóbbi mostanság talán még kicsit fontosabb is, mint ennek előtte volt. Szegény országnak vagyunk szegény állampolgárai, arról pedig csak a bírósági jegyző­könyvek tudnak mesélni igazán, mihez is vezet, ha két szegény embernek osztozkodnia kell a semmin - a frizsideren, meg a szebb napokat (éjszakákat) megélt paplanon. Búcsúzni csak szépen érde­mes. Ezt gondolta talán a bírónő is tegnap délután, amikor a han­gosbeszélőn beszólította a tár­gyalóterembe a két érintetett és az ügyvédeket - bár előtte még megjegyezte: nem egy túl nehéz eset, akár a megegyezés is le­hetséges. Ami jobb és főleg ol­csóbb is lesz mindenkinek, ha már úgy alakult, hogy a pécsi városi bíróságnak kell döntenie. A felperes hét esztendőn át élt együtt az asszonnyal, fél éve, hogy elköltözött tőle. Házasságot ugyan nem kötött a két negyven körüli ember, a hét év alatt szerzett ingóságo­kon azonban így is osztozni kell. Ilyen esetben a pör tárgyának hat százaléka az államnak befi­zetendő illeték, kivéve, ha va­laki anyagi helyzetéből kifolyó­lag illetékmentességre jogosult. Jobb hát megegyezni egymás között, ha még lehet. A férfi a hét év alatt közösen vásárolt tárgyak háromnegyed részére tartott igényt, pontosab­ban azok értékének pénzbeli megváltását kérte. A nő termé­szetesen vitatta, hogy volt élet­társa ennyire lenne jogosult, ő úgy gondolta, fele-fele jár, s amit kiad, természetben adja ki. A tárgyalás során az ügyvé­dek is a természetbeni osztoz­kodást tanácsolták nekik - s láss csodát, ami az elmúlt fél esz­tendő mérges levelezésével nem sikerült, most megoldódott tíz perc alatt. A javasolt megoldásban egyeztek meg a felek. Hát, így is lehet. Pauska Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents