Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-07 / 304. szám

Falusi vendégfogadók „A magyar falusi-tanyai vendégfogadás egyszerre sze­mélyes, helyi, regionális, ma­gyar és európai!”. Ezen elvek alapján kíván tevékenykedni' a Magyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadó (Falusi-Tanyai-Zöld Tu­rizmus) Szövetsége - hangzott el szombaton a szervezet Buda­pesten tartott közgyűlésén. A magyar falusi vendégfoga­dás helyzete stabilizálódott az utóbbi időben. Főként annak köszönhetően, hogy a kor­mányzati, önkormányzati és a civil szervezetek egyaránt tá­mogatták a kezdeményezést. Az idegenforgalom e fajtájának gazdasági alapját az teremtette meg, hogy az ebből származó bevétel 10 ágyig, illetve évi bruttó 300 ezer forintig adó­mentes. Megfogalmazódott az az igény, hogy szükséges még ennek a kormánynak kidolgoz­nia a falusi turizmus kibonta­koztatásának állami programját. Emellett a jól működő vállalko­zók érdekvédelmét meg kell erősíteni, mivel ezen a területen is megjelentek a kontárok. Keresztény fiatal a jiddis nyelv megőrzéséért Varga Péter Pius (balról) az ELTE tanársegédje és édesapja, Hetényi Varga Károly egyháztörténész Fotó: Kóródi Az első pillanatban talán szokatlannak tűnik, ha egy ke­resztény fiatalember kutatási területe a jiddis nyelv. Családi indíttatás vihette erre a területre Varga Péter Piust, az ELTE ta­nársegédjét. Édesapja, Hetényi Varga Károly egyháztörténész, azokról a katolikus papokról írt könyvet, akik a diktatúrák ár­nyékában is védték a zsidó ül­dözötteket. Varga Péterrel édesapja pécsváradi otthonában beszélgettünk.- Mi vonzotta a jiddishez?-Német-magyar és lengyel szakon végeztem az egyetemet és szinte természetes volt, hogy jelentkezzem az akkor induló jiddis szemináriumra, hiszen ez a német területekről Kelet-Eu­rópába üldözött zsidók nyelve. A német egyik nyelvjárásaként használt jiddis a pogromok után, a XV-XVI. században önálló életre kelt Kelet-Európa területén: Galíciában, Ukrajná­ban és a balti államokban. Bár héber írásjeleket használnak, szókincsük mintegy 80 száza­léka német. A megközelítőleg 10 százalék héber szó a kulti­kus dolgokhoz kötődik.- A jiddis irodalom virágko­rában, a XIX. század végén olyan alkotások születtek, mint Sholem Alechem műve: A tejesember, amelyből a világ­hírű musical készült. A máso­dik világháború (a vészkor­szak) következtében azonban ez az irodalom elveszítette ol­vasóit. Ma talán még néhány millióan beszélnek jiddisül. Varga Péter két évvel ezelőtt gyűjtő úton járt Kárpátalján, de ez inkább értékmentésnek ne­vezhető, hiszen akikkel akkor találkozott, mára már biztosan kivándoroltak. Az egyetemen már több szemeszteren keresztül tartott szemináriumot, Zsidók a német irodalomban címmel. Úgy véli, az irodalomról beszélve egy­másra mutogatás nélkül lehet arról szólni, amiről a politiku­sok közvetlenül nem szólnak.- Kutatásai milyen hatással vannak mindennapjaira?- A toleranciának, a másság elfogadásának jó iskolája ez a terület. E kultúrának értéke a gyökerekhez való ragaszkodás és az ünnepek bensőségessége is. Az istentiszteletek mindig felszabadultabbak, jellemzőjük a jó értelemben vett összetarto­zás érzése. A harminckét éves kutató többször tartott előadást Ox- fordban, a nyáron részt vett a négyévenként Jeruzsálemben rendezett Zsidó Világkongresz- szuson. Varga Péter azon kevés oktatók egyike Magyarorszá­gon, akik a jiddis nyelvel fog­lalkoznak. Az ELTE mellett a Katolikus Egyetemen közép­kori kultúrtörténetet tanít, ta­nulmányfelelős a Szent Ignác Katolikus Kollégiumban, és a nemrég alakult Láthatatlan Kollégium egyik tutora. Az édesapa büszkén mutatja a Magyarországon is olvasott Nobel díjas Isaac Singer egyik utolsó: A gettó lánya című könyvét. A jiddisül író szerző kötetét a fia ellenőrizte és látta el lábjegyzetekkel. Porth E. Quebec is „beleszólt” a magyar Ptk.-ba Mindig az elsőszülött fiúgyermek lesz a rend várományosa Vitézi címek Dél-Dunántúlon A 72 éves szigetvári Balogh Jánost nemrég avatták vitézzé Több témakörben is lénye­ges változást hozott a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) néhány napja hatályba lépett módosí­tása. A részben a mindennapi joggyakorlatot is megváltoz­tató újdonságokról dr. Kecs­kés Lászlót, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkárát kérdeztük, aki a mó­dosítás előkészítési munkála­tait irányította.- Jogalkotási szempontból az utóbbi évek legjobb eredményé­ről beszélhetünk - kezdi a pécsi JPTE Jogi Karán is oktató he­lyettes államtitkár mely a Hollandiában, a kanadai Que- becben és Németországban fo­lyó jogi reform elméleti ered­ményeit is igyekezett beépíteni a magyar Ptk.-ba. Az alapelveket érintő első szakasz például a québeci gyakorlatot veszi át. Ami a hétköznapi jogi gya­korlat változását illeti, minden­képpen kiemelendő, hogy a tör­vénymódosítás után - a ha­zánkban egyre inkább tért hó­dító, „be nem avatkozó” állam ideálját követő elvnek megfele­lően - a jogalkotók az eddiginél sokkal gyakrabban lehetőséget kívánnak biztosítani a választott bíróságok előtti döntéshoza­talra. Az eddig jobbára csak a külkereskedelmi jogban alkal­mazott gyakorlat bevezetése nem csupán a túlterhelt bírósá­gok részbeni tehermentesítését célozza, de a nemzetközi gya­korlatnak is inkább megfelelő.- Szinte forradalmi változást hoz a három új, jogi személyi­séggel felruházott intézmény­forma, a köztestület, a közala­t pítvány és a nemzetközileg is egyedülálló közhasznú társaság létrejötte - mondja dr. Kecskés. - A köztestület lényegében pol­gári szervezetet, testületet je­lent, melyre az állam bizonyos közfeladatok ellátását bízza. Ilyen testület például az Aka­démia illetve a kamarák - míg a közalapítvány az előzőektől többek között abban is különbö­zik, hogy a maga elé célként ki­tűzött feladat megoldását nem kizárólagosan végzi, viszont ál­lami szervek, így például a Kormány és a helyi önkormány­zatok alapítják. Lényeges új­donságnak mondható még, hogy a módosítás után meg­szűnt a kötelező kötbér, s hogy e hónaptól nem a szerződések tel­jesítésének mindenáron való ki­kényszerítését, hanem a kártérí­tési lehetőség minél szélesebb körű alkalmazását szorgal­mazza polgári jogunk. Mint a helyettes államtitkár jelzi, közhasznú társaság („Kht.”) nem csupán újonnan létrejövő gazdasági alakulat le­het, de közcélú tevékenységet végző, már működő egyéb tár­saság is átalakulhat Kht.-vé. A pécsi illetőségű szakember által előkészített törvénnyel kapcsolatban érdekességként még megemlíthető, hogy a Pol­gári Törvénykönyv új, egységes szerkezetű kiadványa - az elő­készítő tanulmányokkal és az Indokolással együtt - még ezen a héten a nagyközönség elé ke­rül - egy pécsi kiadó gondozá­sában, s egy ugyancsak pécsi cég kizárólagos terjesztésében. P. Zs. A vitézi rendet Horthy Mik­lós alapította különböző, az or­szág érdekében végzett kiemel­kedő tevékenységek elismeré­sére, majd 1947-ben az állam betiltotta a különböző címek használatát, köztük a vitézit is. Tavaly járult hozzá az ország- gyűlés, hogy ismét működhes­sen többek között a vitézi rend Magyarországon. Ez alapján tartották hosszú szünet után is­mét itthon, tavaly ősszel a vité­zek első avatását Bicskén, il­letve idén szervezték nagy ér­deklődés mellett a másodikat. Baranya, Somogy és Tolna megyében ma már összesen 29-en mondhatják el magukról, hogy felavatott vitézek. Közü­lük a 72 éves szigetvári vitéz Balogh Jánost kerestük meg egy rövid beszélgetés erejéig.- Én nem saját jogú vitéz va­gyok, hanem édesapám kapta meg a vitézi címet az első vi­lágháborúban szerzett kitünte­tései alapján, ő a Császári és Ki­rályi 10. Huszárezredben szol­gált Székesfehérváron tizedes­ként, később szakaszvezető­ként. Két alkalommal kapta meg a vitézi érem bronz fokoza­tát, illetve átvehette a „Másod Osztályú Vitézségi Érem” ki­tüntetést is. A Piave melletti csatában megsérült, rokkanttá minősítették, ekkor kapta meg az „Első Osztályú Vitézségi Érmet”. A Központi Vitézi Szék sza­bályzata értelmében minden felavatott vitéz elsőszülött fia a vitézi cím várományosa. A cím elnyerését nem kell külön kiér­demelni, megtörténik a felava­tás, ha a vitézi címhez méltóan élő és viselkedő várományos kérvényezi azt.- Amikor megjelent a rende­let, hogy ismét lehet használni a címet, írtam egy levelet József Árpád von Habsburg-nak, a vi­tézek főkapitányának. Hamaro­san válaszlevélben értesítettek, hogy felvették a nevem a váro­mányosok listájára, illetve nem sokkal később az avatásra küld­tek meghívót. Büszke vagyok, hogy újra magyar vitéz lehetek. Édesapámhoz való hűségem jelképeként, az ő emlékének ápolása miatt kértem, hogy új­ból vitéz lehessek. Büszke vol­tam és büszke vagyok ma is édesapámra, aki köztiszteletben álló ember volt, szinte mindenki ismerte a városban. Talán én is közmegbecsülésnek örvendek, ha megszavaztak önkormány­zati képviselőnek. Nem érzem magam szélsőséges embernek, mindenkinek megmondom őszintén a szemébe a vélemé­nyem.-A II. világháború előtt a tagsághoz vitézi föld is járt, azt osztották szét, amit az arisztok­raták felajánlottak a Vitézi Széknek. Édesapám nem fo­gadta el akkor a vitézi birtokot, ezért nincs a családnak vitézi jogon szerzett földje. Manapság nem jár külön elismerés, vagy adomány a címmel. H. Zs. Fegyvert használt a rendőr Fegyverét használta szomba­ton a hajnali órákban Miskolcon egy rendőtjárőr, amikor az ül­dözőbe vett betörők megtámad- , ták. Egy négyfős társaság a Ki­lián Gimnázium épületébe ha­tolt be. A járőr rövid nyomül­dözés után - jogszerűen intéz­kedve - már éppen elfogta volna a betörőket, amikor azok alkalmi eszközökkel felfegy­verkezve megtámadták. A rendőr kénytelen volt fegyvert használni, s a négy támadó kö­zül az egyik életveszélyes sérü­lést szenvedett. Az ügyben a Debreceni Ügyészségi Nyomo­zóhivatal Miskolci Kirendelt­sége vizsgálatot indított. (MTI) A helyi televíziók és a választás Gyakorlati kérdések megvita­tásával folytatódott szombaton a Helyi televíziózás és a válasz­tások című nemzetközi szemi­nárium, a Villányi úti oktatási központban. Az amerikai ala­pítványok támogatásával szer­vezett tanácskozás célja az volt, hogy felkészítse a Magyaror­szágon még gyakorlatlan városi és regionális televíziósokat a választási küzdelemben való részvételre. A vitában többen is megfo­galmazták: bárki győz is egy-egy választókerületben 94-ben, a felelősséget a helyi tévésekre fogják hárítani, s a győztesek sem mondanak majd köszönetét. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogyan lehet ösz- szehangolni a különböző csa­tornákon érkező választási mű­sorokat, megőrizni az egy csa­tornán kialakított kényes egyen­súlyt. (MTI) Eljátszotta a benzinpénzt, csoportos rablásért tett feljelentést Itt a piros, hol a pénzem? Főzzünk változatosan! A fiatalember azt mondta otthon, be kell mennem Pécsre a vállalatomhoz, mert csak ak­kor utalják a benzinpénzt, s arra szüksége van, mert már fogyó­ban az üzemanyag a kocsiban. Meg aztán húsdarálót is kellene venni, hát egyúttal szétnéz a vá­sárban, hátha a lengyelektől, vagy az oroszoktól olcsóbban megveheti, mint az üzletekben, mert neki úgyse a külcsínre van szüksége, csak arra, hogy jól működjön. Szóval beutazott Pécsre, a vállalatnál még kérdezték is tőle, minek van itt, hiszen tud­ták róla, hogy szabadnapos, de ő csak mondta, kell a benzin a kocsiba, neki meg nincs arra- való pénze. Fel is vette a 15 ezer forintot, meg még volt nála 7 ezer a húsdarálóra, így hát zse­bében a friss bankókkal kiballa­gott a vásárba, ahol - hétköznap lévén - csak néhányan bóklász­tak, árus is alig volt, bár a len­gyelek, meg néhány más kör­nyező ország fiai, lányai ott gubbasztottak silány motyóik mellett, de húsdarálót nem árul­tak. S bár vett volna mást is ha talál, mert ilyenkor mindig rá­bukkan valamire az ember, amit már régóta keresett. Még maga is csodálkozott, hogy nem talált semmit, szorgalmasan járta a sorokat, hazaindulásig még volt idő. Már megint itt vannak a „piroskások”, megállván az egyik sorban a játékmester előtt, aki egy papírdoboz tetején boszorkányos ügyességgel for­gatta a gyufáskatulyákat. Még latolgatta is, hogy vajon me­lyikben van a golyó, magában néha el is találta, ilyenkor örült, mégis csak van szerencséje. Nézze meg - szól a mellette álló, szintén bámászkodó boros­tás fiatalember - mindig a for­gást kell figyelni, akkor nem le­het téveszteni. Szó szót köve­tett, kicserélték tapasztalataikat, míg egyszer csak azt mondta a borostás, itt van négyezer, te­gyük meg, a sokszorosát kapjuk vissza. Először nyertek, aztán megint, aztán meg csak ment a pénz, ilyenkor már nincs megál­lás. Mind a 22 ezret eljátszotta. így viszont nem lehet haza­menni, valamit tenni kell, és ekkor jutott eszébe a „bomba” ötlet: feljelentést tesz a rendőr­ségen. A III-as számú rendőrál­lomáson hittek is neki, mert mit is tehettek volna, csoportos rab­lást talált ki, hogy hárman kö­rülvették a vásártér nyilvános il­lemhelye mellett, s megfenye­gették, ha nem adja át a nála lévő pénzt, úgy megverik, mint szódás a lovát. A rendőrök rá­álltak a forró nyomra, próbáltak tájékozódni, ki lehetett a három rabló, egyiket hamar megtalál­ták, mert a „sértett” megmutatta a nyomozóknak a „piroskást”. A rendőrőrsön az meg csak ta­gadott, a sorozatos kihallgatás sem vezetett eredményre. S amikor a másik két személyt is sikerült nyakon csípniük és a szembesítésre került volna a sor, akkor vallotta be, hogy ha­mis feljelentést tett, az egészből csak annyi igaz, hogy a pénze nincs meg. Emberünk ezzel kellemetlen helyzetbe került, mert hiszen cselekedete kimerítette a hamis vád minősített esetét, amely legrosszabb esetben öt évig ter­jedhető elzárással büntethető. Békéssy Gábor Fokhagymás leves. Ha fris­sen gyúrt tésztát vagy hámo­zott burgonyát főzünk, a levét ne öntsük ki. Hagyjunk a lében pár szál tésztát, néhány kocka krumplit, majd zsemlyeszínűre pirított, 2*3 gerezd fokhagy­mával, csípős paprikával és aprított petrezselyemmel ízesí­tett rántással rántsuk be. Ha nem elég sós, 1 leveskockát dobjunk bele és forraljuk ösz- sze. A burgonyaléből készült levesbe tésztát főzhetünk, ka­rikára vágott virslivel gazda­gíthatjuk. Zöldség nélkül, pil­lanatok alatt kész a jóízű leves. Kelbimbó bundában. Hozzávalók: 60 deka friss, vagy egy tasak mirelit kel­bimbó, 15 deka reszelt sajt, 2 tojás, liszt, só, szerecsendió, a sütéshez olaj. A nyers kelbim­bót 8, a mélyhűtöttet 5 percig főzzük forró sós vízben, majd lecsépegtetjük. A két egész to­jást felvetjük, sóval, csipetnyi őrölt szerecsendióval ízesítjük, majd elkeverjük a reszelt sajt­tal. A kelbimbókat egyenként lisztbe, majd a sajtos tojásba forgatjuk, bő forró olajban aranysárgára sütjük. Megpirí­tani nem szabad, mert kese­rűvé válik. Bármilyen húshoz köret lehet, de rizzsel, tartárral önálló ételnek is megteszi. Cékla köretnek. Hozzáva­lók: 1 kiló cékla, 3 evőkanál olaj, 1 nagy fej hagyma, só, cukor, ecet. A megmosott cék­lát héjastul puhára főzzük. Meghámozzuk, majd a kihűlt céklát káposztareszelőn lere­szeljük. Az apróra vágott hagymát olajon puhára dinsz- teljük, majd kis ideig együtt dinszteljük tovább a reszelt céklával. Sóval, csöppnyi cu­korral, kevés ecettel pikánsra ízesítjük. Hús mellé finom kö­ret. T. E. 1993. NOVEMBER 7., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents