Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-06 / 273. szám

1993. október 6., szerda üj Dunántúli napló 9 A Katedra nyelviskola a biztos tudáséit Szintről szintre A párbeszéd folytatódik Pécs városi küldöttség látogatása Kolozsvárott Rövid másfél napra küldött­ség utazott Kolozsvárra Pécsről az Interetnikus (nemzetiségek közötti) Párbeszéd Egyesület meghívására az elmúlt héten. A delegáció tagjai voltak: dr. Krippl Zoltán polgármester, dr. Páva Zsolt alpolgármester, Medgyánszky Sándor önkor­mányzati képviselő, Simon Ist­ván, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója, dr. Papp László, a JPTE rektorhelyettese, Gárdonyi Tamás, az Új Dunán­túli Napló főszerkesztő-helyet­tese és dr. Ábrahám István, a polgármesteri hivatal referense. Az igen feszes programról mintegy távirati stílusban szá­molunk be. Krippl Zoltán polgármester az utazás előtt válaszolt a Napló kérdéseire.- Mi a látogatás célja ? Hogy megerősítsük a két • testvérváros között a létező kap­csolatokat. Az együttműködés ugyanis adminisztratív szinten nem létezik. Bizonyos szélső­séges román körök a testvérvá­rosi szerződést nem helyeslik, és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik kiadványá­ban a testvérvárosok között nem szerepel Pécs. A mi feladatunk megmutatni, hogy igenis van­nak kapcsolataink: intézmé­nyek, szervezetek között. Most azok hívtak meg és azokhoz, akikkel intenzíven működik a barátság. Új kapcsolódási pon­tokra is nyílik lehetőség.-Találkozik Ön Funar pol­gármesterrel?- Nem. * Kedd este, fél 6. Az RMDSZ székházában találkozás a ko­lozsvári művészeti élet kiemel­kedő személyiségeivel. A vendéglátó egyesület el­nöke, dr. Octavian Buracu és dr. Krippl Zoltán a két város barát- kozásának lehetőségeit és ed­digi eseményeit sorolja fel, mondván: „nem a vezetők test­vérek, hanem a városok”. Dorel Visan, a Román Nemzeti Szín­ház igazgatója tervezők, kisebb létszámú produkciók cseréjét javasolja, Vizi Imre aligazgató a Báthory Lyceum és a pécsi Nagy Lajos Gimnázium között már működő tanár- és diákcse­réről beszélt. Petra Sbarcea, a Román Opera igazgató-karmes­tere már többször volt Magyar- országon, s „el van ragadtatva a magyar kultúra színvonalá­tól”. Sürgeti a produkciók cse­réjét. „Bár kevés a pénz. ” Szilá­gyi Júlia, az Apáczai Lyceum igazgatója úgy látja, hogy az is­kolák közti cserék jól működ­I nek, bár lehetne a látogatások és a látogatók számát növelni. Bu- nea Olga, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület helyi szervezetének titkára elmondja: nagysikerű volt a Kolozsvár - Pécs vetélkedő. A Leöwey gimnázium román diákokat fo­gad, akik román karácsonyi népszokásokat mutatnak be. Kányádi Sándor költő Ta­mási Áront idézi, aki szerint az irodalom és művészet emberei­nek az egymáshoz vezető uta­kat, irányokat kell keresni, oly­kor a politika hóna alatt is. Szó esik a kölcsönös előítéletekről, s azokról, akik szándékosan vagy tudatlanságból nehezítik a két nép barátkozását. Szerda reggel 9 óra. Talál­kozás a Babes-Bolyai Egyetem rektorátusán. Andrei Marga rektor ad tájé­koztatást a 17 fakultással mű­ködő egyetem munkájáról. 1989-ben megnyíltak a lehető­ségek a külföldi kapcsolatok előtt is: a budapesti ELTÉ-vel, a veszprémi, a szegedi egyetem­mel van tudományos és oktatási együttműködésük. Kölcsönös meghívások tu­dományos konferenciákra, megállapodás közös kutatá­sokra, ez lehetséges, ebben egyetértenek a rektorok. Mind­ketten több pénzt szeretnének a költségvetésből a hallgatók utaztatására. 10 óra. Séta a Báthory Lyce- umban, amely Mikes Kelemen és Jósika Miklós iskolája is volt. Itt érettségizett Tőkés László 1971-ben. 11 órától. Informálódás a Szabadság című magyar nyelvű lap szerkesztőségében. Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő el­mondja: nehéz körülmények között dolgoznak, primitív nyomdatechnikával. A lapkia­dás veszteséges, ezért a kft sok más feladatot is elvállal: heti hírösszefoglalót írnak egy amerikai lapnak, fényszedő műhelyük kiadványokban mű­ködik közre. A szerkesztőségi jogász a kolozsvári magyarok számára jogi és egyéb tanácsot ad: utazási, kárpótlási ügyekben kérvényt ír. A szerkesztőség szívesen venné magyarországi lapok, kiadványok tiszteletpél­dányait, amelyek segíthetnének lépést tartani az itteni viszo­nyok, szokások, törvények vál­tozásával. Dr. Papp László Dúca pro­fesszorral tárgyal az orvosi egyetem sebészeti intézetében. Horak József docens kísérleti sebész rövidesen a POTE-ra jön egyhónapos ösztöndíjjal. Simon István a Román Ope­rával megegyezik, hogy a pécsi Traviátá-ban jövő tavasszal ko­lozsvári Violette és Germont lép fel. A pécsiek a Bohémélet­ben vagy a Traviátában lépnek fel az erdélyi város operájában. 13,30 óra. Beszélgetés Giur- gea loan-nal, a Kereskedelmi és Ipari Kamara városi alelnöké- vel. Kolozs megyében 13 ezer be­jegyzett gazdasági egység van, közülük 12 700 működik ma­gántőkével. Vegyes tőkéjű 1361: köztük tajvani, kínai, ka­nadai és lichtensteini cég is van. 115 a jordániai, 201 a magyar- országi vegyes vállalat. Ma 10 ezer dollár alaptőkével lehet külföldi céget alapítani Romá­niában. Mit ajánlana loan úr, ha most akarnék céget létrehozni? Turisztikai vállalatot, ezenkívül a bútor, élelmiszer, édesség, cukorka jó hatásfokkal értéke­síthető. Az ebédszünetben látogatás Astileanu Gheorghe festőmű­vész műtermébenm, eszmecsere az RMDSZ székházában a ro­mániai és magyarországi ön- kormányzatok működéséről. Séta a házsongárdi temetőben. 17 óra. A Német Demokrata Fórum termében ankét kezdő­dik: találkozó a kolozsváriak­kal. Mintegy százötvenen gyűl­nek össze: magyarok, románok vegyesen. Hosszantartó taps köszönti Doina Cornea asz- szonyt, az ismert polgárjogi ak­tivistát. Szemelvények a tizenkét ho- zászólásból.-Önök a barátság egyedül helyes útját választották, ami­kor eljöttek hozzánk beszél­getni. Mi is hisszük, hogy nin­csenek megoldhatatlan problé­mák, s hogy Európába a mi utunk Magyarországon keresz­tül vezet. Mondja el a polgártá- sainak, hogy mi tiszteljük a a magyar népet. Barátok akarunk lenni. Éppen ezért azt kérjük, hogy mérlegeljenek, és ne mondjanak olyan szavakat, amelyek hálunk viszályt kelte­nek. (Román nyelvű felszólaló.)-Kapnak-e a cigányok Pé­csett kedvezménnyel lakást? Hány román, német, délszláv ajkú lakos él Pécsett ? (Magyar nyelven.) Az Emberjogvédő Liga kép­viselője azt kérdezi (román nyelven), van-e Pécsett ilyen jogvédő egyesület. Dr. Krippl válasza: Pécsett emberi jogok vannak, nem jogvédő ligák. Egyébként a Martin Luther King Társaság és a Gandhi Ala­pítvány foglalkozik ezzel. Vé­leménye szerint a legfőbb jog­védőnek a városházának kell lennie. Egy román nyelvű felszólaló azt mondja: Funar polgármester távolléte Romániát hozza rossz hírbe. „Isten bocsássa meg neki, hogy annyit vétkezett Ro­mánia ellen!"-A hatalomnak nem tetszik az IPE. A sajtó felrótta, hogy Buracu úr, aki résztvett a román - magyar polgári fórumon Pé­csett, csárdást táncolt. O. Buracu válaszában (romá­nul) elmondta: az egyesület ro­mán nyelvű plakátját, amelyen a ma délutáni fórumra meghívja a kolozsváriakat, a polgármes­teri hivatal nem engedte kira­gasztani, mert a társaság nevé­ben az ASICIATIA mellett a magyar EGYESÜLET és a né­met VERBAND szó is szerepel, ez pedig „sérti” az alkotmány 13 paragrafusát. 19 óra. Sajtókonferencia. A kolozsvári rádió román szerkesztősége, két román nyelvű újság és egy, a BBC és a SZER részére információkat küldő hírügynökség munkatár­sai kérdeztek dr. Krippl Zoltán­tól.- Mi a véleménye arról, hogy Románia és Magyarország egy csapatban van, Európa csapa­tában ?- Örülük. De nem teljesen önzetlenül. Ha ugyanabban a csapatban vagyunk, akkor ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak mindkettőnkre. Ez garancia: ugyanazokat a jogokat kell megadniok Önöknek is, nekünk is.- Milyen érzés fogta el, ami­kor meglátta a Mátyás szobron a román nyelvű táblát?- Személyes véleményem: nem örültem. Fadrusz János szobra jó szobor, nem szorul magyarázatra. De nem akarom megítélni egy másik város pol­gármesterét. Majd megítélik a kolozsvári polgárok. En nem tettem volna ki ilyen táblát.- Mi történne, ha Pécsnek Funar-típusú polgármestere lenne?- A kérdést nem lehet így fel­tenni. Egy polgármester nem beesik a hivatalába. Hanem megnyilatkozik a választási harcban, és adott játékszabá­lyok szerint megválasztják. A polgár arra szavaz, aki rokon­szenves neki. Ha úgy gondolja, hogy tévedett, a legközelebbi választáskor korrigálhat.- Jeszenszky külügyminiszter elkerülte Kolozsvárt. Ön bát­rabb ember, mint Jeszenszky Géza?-Nem feladatom a magyar külpolitika. Én tisztem szerint Kolozsvár testvérvárosának a polgármestere vagyok, tehát minden várost elkerülhetek, ki­véve Kolozsvárt.- Ön szerint Kolozsvár meg­érdemli Funar polgármestert?-A jómodor nem engedi, hogy erre a kérdésre válaszol­jak. Önöknek kell minősíteniük a polgármesterüket.- Pécsett sok jugoszláviai menekült él. Erre gondolva: le­hetségesnek tart-e egy hasonló román-magyar konfliktust?- Nem.- Beszéljen a két testvérváros közti hivatalos, adminisztratív kapcsolatokról!- Ilyenek nincsenek.-Mégis, nem kellene a két polgármesternek találkoznia és meginnia egy korsó sört?-A mi polgárainkat bosz- szantja, ha a testvérvárosok kapcsolata kimerül abban, hogy időnkint találkoznak a vezetők, esznek-isznak, és kinyilvánít­ják, hogy együttműködésük jó. Véleményem: ne a polgármes­terek találkozzanak, hanem a polgárok. Ha mégis találkozik a két vezető és megiszik egy-két korsó sört, az az ő személyes örömük legyen, ne a polgároké.- Nem volt semmiféle tapoga­tózás, próbálkozás, hogy Ghe­orghe Funar és dr. Krippl talál­kozzék? A kérdésre O. Buracu vála­szol: - Egyesületünk két nappal az érkezés előtt írásban tájékoz­tatta Funar urat a látogatásról, és a támogatását kérte. Semmi­féle reagálás nem érkezett.- Akkor ez most nem hivata­los látogatás? Dr. Krippl: - De igen, hiva­talos.- És sikeres?- Sikeres.-Pécs arról lett nevezetes, hogy ott van a magyar román baráti társaság, amely Iliescut tiszteletbeli tagjává válaszotta. Mit szól ehhez ?- Nem vagyok a társaság tagja. Iliescu elnök tagságától a társaság nyilván előnyöket re­mél. Én is igy tettem volna.-Funar tavaly bejelentette, hoy a szabadságát Pécsett tölti. Hogy érzi majd magát, ha egy­szer tényleg elmegy?- Ha Funar úr magánember­ként eljön Pécsre, és szabadidő- ruhában, tornacipőben sétál az utcán, biztosan jól érzi majd magát. Ámbár elég sok a ma­gyar felirat... A Szabadság c. lap másnapi száma ezt írta a sajtókonferen­ciáról. „A nagy számban megje­lent újságírók közül a pécsi ön- kormányzat vezetőihez több­nyire a román médiák képvise­lői intéztek kérdéseket. Szomo­rúan állapítottuk meg, hogy a legtöbb esetben demokratikus lapok újságírói is tájékozatlan­ságról tettek bizonyságot... Dr. Krippl Zoltán az idétlen kérdéseket elnéző mosollyal nyugtázta, s megpróbálta meg­győzni a sajtó képviselőit, hogy Magyarország külpolitikájának, illetve a kolozsvári polgármes­ter tevékenységének minősítése nem célja a pécsiek látogatásá­nak.” Az Áde várul de Cluj, amelyet többen a nacionalista baloldal szócsöveként emleget­nek, a kedd esti megbeszélést így jellemezte: „kellemes lég­körű” és, hogy: „felhívás volt a párbeszédre". G. T.-Még mindig kevesen érzik, hogy a nyelvtudás létszükséglet, még mindig meg lehet élni úgy is, hogy valaki nem tud idegen nyelvet- mondta a Katedra nyelviskola pécsi tagozatának irodavezetője, Filó Csilla, ami­kor egy éves működésük tapasz­talatairól, s a terveikről beszél­gettünk. A budapesti központ már 3 éve megnyílt, de Pécsett csak tavaly kezdték meg a munkát. Különlegességnek számított, hogy tanfolyamaikon csak szintről szintre haladva szerez­hető meg a nyelvtudás, ugyanis aki nem éri el a kívánatos ered­ményt, ismétlésre kényszerül. Hogy mennyire hatékonyak?- Egy év alatt a kezdők elju­tottak a középfokú nyelv­vizsga-előkészítőig - folytatta az irodavezető. - Az idei év jú­liusáig 622 hallgatónk volt. A most induló 23 tanfolyamunkra idáig 300-an jelentkeztek, de még a régiekből is várunk né­hányat. Angolból és németből minden szinten tartunk képzést, olaszból kezdő tanfolyam indul. A hallgatók többsége közép- iskolás, egyetemista, de van kőműves szakember is, és elég sokan gyes alatt tanulnak nyel­veket. A Katedra nyelviskola egyébként idén elnyerte a Nyelviskolák Kamarája Minősí­tett Nyelviskola címet, melyet a kamara körültekintő vizsgála­tok után ad ki. Szempont pél­dául, hogy az órák 80 százalékát szakképzett nyelvtanárok tart­sák, nem elég tehát, ha valaki anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet. Jelenleg az or­szágban 11 ilyen minősített nyelviskola működik. Elmúlt a nyár, és az ősz be- köszöntével élénk a forgalom a levegő országútján. Megkezdő­dik a madárvonulás. Már au­gusztus első napjaiban eltűnnek a város egéről a sivító sarlós- fecskék, majd követik őket a gólyák, gyülekeznek a fecskék. Októberben nagy csapatokban érkeznek a vadludak, hangos krugatással szelik a levegőt a darvak. Miért mennek el, hová vo­nulnak madaraink? Ez a kérdés régóta izgatja az embereket, de tapasztalat híján feltételezé­sekre kellett hagyatkoznuk. Az ókorban Arisztotelész úgy okoskodott, hogy fecskék ősz­szel befúrják magukat a tavak iszapjába, ahol dermedt álla­potban töltik a telet. Abból vonta le ezt a következtetést, hogy ősszel a nádasokban sok pihenő, élelmet kereső madarat figyeltek meg, majd egy napról a másikra eltűntek, és tavasszal ismét itt jelentek meg először. A XVIII. században Leonhard Frisch úgy döntötte meg ezt a teóriát, hogy piros pamutszála­kat erősített a fecskék csüdjére, és mivel a következő évben sér­tetlenül találta, úgy okoskodott, hogy azok az iszapban bizo­nyára szétrothadtak, elszíntele- nedtek volna. A vonulás tudo­mányos vizsgálatát Hans Chris­tiansen Mortensen dán tanár kezdte el, ki számmal ellátott fémgyűrűkkel jelölte meg sere­gélyeket, melyekből egy Hol­landiában, egy pedig Norvégiá­ban került kézre. A vonuláskutatás módszer­tára azóta a gyűrűzés mellett a radarmegfigyelésekkel és mini­atűr rádióadókkal felhasználá­sával bővült, melyek segítenek a miért, hová, merre, hogyan kérdésekre megadni a választ. Miért? Mert a hideg beláltá- val jelentsően csökken az éle­lem mennyisége. A beálló táplá­lékhiány elől nagyrészük elköl­tözni kényszerül az életkörül­ményeiknek jobban megfelelő területre. Az általános nyelvtanfolya­mok mellett a Katedrában felvé­teli előkészítő, nyelv­vizsga-előkészítő és Business English kurzusok is folynak. Országos szervezésűek a kül­földi illetve a nyári tanfolya­mok.- Fontosnak tartjuk az átkép­zési programokban való részvé­telünket is. Vannak konkrét ter­veink. Nagyon lényeges lenne a vállalati szférába való bekap­csolódás is. Tartunk vállalati kihelyezett tanfolyamokat, egyéni nyelvoktatást vállalati vezetőknek. Magyart is fogunk tanítani, gondolva arra, hogy már itt is egyre több a közös vállalat, a külföldiek azért csak hozzák a szakembereiket. A nyelviskola (hiteles) fordí­tást és tolmácsolást is vállal, angol, német, olasz, francia, spanyol és szerb-horvát nyel­ven. Tervezik, hogy tanítani fognak valamilyen klasszikus nyelvet, görögöt, esetleg latint.- Kedvezményeink is vannak, például a régebbi hallgatóink­nak, vagy azoknak, akik a leg­jobbak egy-egy kurzusban. Né­melyik csoportban iszonyatos a versenyfutás. Egyetemi hallga­tók pedig 10 százalékos ked­vezményben részesülnek. A Katedra pécsi tagozatában nincs semmi extra. Beszédcent­rikus az oktatás, ők ezt tartják a legfontosabbnak. Arról pedig, hogy mennyire eredményesek, ki-ki meggyő­ződhet. Muszáj is, mert nem mindegy, megtanulhat-e az em­ber jól egy nyelvet a pénzéért. Persze ez sem elég önmagában, ha nem elég az akarat, s ha ke­vés a szorgalom .. . H. I. Gy. A hová és merre kérdésre a gyűrűzések adták meg a választ. Énekesmadaraink többsége a Földközi-tenger környékén te­lel, de a fecskék a gólyával együtt egészen a Fokföldig vo­nulnak. A közfelfogással ellen­tétben csak kevés madár vá­lasztja a költőterülete és telelő­helye közötti legrövidebb utat. Ha módjukban áll, nem repülik át a tengereket, hanem a parto­kat követve Gibraltárnál, Olaszországnál és a Boszpo­rusznál kelnek át Afrikába. A hogyan kérdésre még ma sem tudunk teljesen pontos vá­laszt adni. Az ember iránytűvel tájékozódik, de hogyan talál el telelőterületére a madár. Örök- ük ezt a képességet? Tanulja? Esetleg mind a kettő? Ezekre a kérdésekre kísérletekkel próbál­tak választ adni. A Hollandián átvonuló seregélyek a telet Franciaország észak-nyugati ré­szén töltik. Egy csoportjukat Hollandiában befogták és Svájcba szállították, ahol elő­ször az öregeket, majd később a fiatalokat is szabadon engedték. Az öreg madarak, melyek már ismerték a telelőterületüket, ér­zékelték, hogy jóval délebbre kerültek. Ennek megfelelően módosították vonulási irányu­kat, és rendben megérkeztek Franciaország észak-nyugati ré­szére. Nem így a fiatalok! Ők folytatták a Hollandiában meg­szakított utat és a telet Portugá­liában töltötték. így vált bizo­nyossá, hogy a vonulás iránya és a megteendő ut hossza örök­lött, ösztönös elem, de a többit tanulni kell. Ugyancsak kísérle­tekkel igazolták, hogy a nappal vonulók a Nap, az éjjel vonulók pedig a csillagok alapján tájé­kozódnak. A radarmegfigyelé­sek azt mutatják, hogy a vonu­lás felhős időben sem áll le. Ek­kor a Föld mágneses tere jelenti a segítséget. Ez az a pont, ahol sok még a nyitott kérdés, van kutatnivaló. Madas Katalin Magyar Madártani és Természtvédelmi Egyesület Dr. Krippl Zoltán a Báthory Lyceumban Ann WUson amerikai tanárnővel beszélget, aki angol nyelvet tanít a 10/e osztályban. Jobb oldalon Balázs Ildikó, az iskola igazgatója. Sok még a nyitott kérdés A levegő országútján í k > á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents