Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-01 / 267. szám (268. szám)

1993. október 1., péntek aj Dunántúli napló 7 Az egykor magyarok lakta Palacsán már csak a katonák maradtak, a polgári lakosság elmenekült Tízezer horvátországi magyar külföldre menekült Lesz-e valaha visszatérés? Oroszország időt kér Oroszország reméli, hogy még e héten adósságátüteme­zésről egyezik meg az Egyesült Államokkal, és így időt nyer 5 milliárd dollárnyi tartozásának visszafizetésére - jelentette ki Alekszandr Sohin orosz minisz­terelnök-helyettes. A Nemzet­közi Valutaalap és a Világbank közgyűlése után adott rövid nyi­latkozatában Sohin azt is kö­zölte, hogy Moszkva már most is készen áll adósságának tör­lesztésére. Oroszország tavasszal már megállapodott a kormányhite­lezőket tömörítő Párizsi Klub­bal 15 milliárd dollárnyi adós­ságának átütemezéséről. Ennek végrehajtása azonban a kétol­dalú egyezmények kidolgozá­sának nehézségei miatt még mindig késlekedik. Drága palesztinok A Világbank a korábbinál jóval többre, immár 5,5 milliárd dollárra becsüli az Izrael által megszállt területeken szükséges beruházások értékét az elkövet­kező tíz évre az „állami szek­torban” - mondta egy palesztin közgazdász, aki részt vesz a pénzintézet vizsgálataiban. Szamir Abdallah azzal magya­rázta a megemelt összeget - az izraeli-palesztin megállapodás előtt 3 milliárd dollárra tette a szükséges pénzmennyiséget -, hogy most már tekintetbe ve­szik a Washingtonban aláírt egyezséget, amely említést tesz az 1967-ben elmenekült palesz­tinok visszatéréséről. Angol nyelvi centrum A British Council brit kulturális szervezet által létrehozandó hat magyar- országi nyelvtanárképző központ közül elsőként a Miskolci Egyetemen adták át szerdán azt az angol nyelvi centrumot, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye pedagógusainak nyelvi továbbképzését szolgálja. Az angol nyelvi cent­rum 4500 kötetes könyv­tárral, valamint az írásos anyag mellékleteként több száz hang,- illetve videó­kazettával rendelkezik. A csoportos, vagy egyéni to­vábbképzésen résztvevő pedagógusok rendszeresen hozzájuthatnak majd az angol újságokhoz és ké­peslapokhoz is. A megnyitón bejelentet­ték, hogy a British Council három éven át támogatja az angol nyelvi központ működését. Horvátország területén mintegy huszonötezer magyar él. Helyesebben: élt két évvel ezelőtt. A huszonötezerből úgy tízezren ugyanis - a há­ború miatt - elhagyni kény­szerültek otthonaikat. Ok többnyire Németországban és Magyarországon igyekeznek átvészelni a nehéz időszakot - míg a Horvátországban ma­radók már a jövőt szervezik. Ennek egyik jele volt az a szeptember 18-ai eszéki, a főleg kulturális intézményekből álló Horvátországi Magyarok Szö­vetsége által rendezett tisztújító közgyűlés is, melynek kapcsán Tausz Imrével, a szövetség el­nökségének tagjával a horvátor­szági magyarság túlélésének esélyeiről beszélgettünk. Nélkülözés A horvátországi magyarság jelenleg három részre osztható - derül ki Tausz Imre szavaiból. Az első, tán legnépesebb csoport, a már említett külföldre menekült, mintegy tízezres ré­teg. Létszámában őket követi - ha valószínűsíthetően csak mi­nimális különbséggel is, de - a szerbek által megszállt területe­ken rekedt, vagy önszántából ott maradt magyarság. A har­madik csoport pedig az eredeti­leg is a Horvát Köztársaság je­lenlegi határai között élő, vagy odamenekült magyarokból áll össze. A legnehezebb helyzetbe a szerbek által elfoglalt falvakban élő magyarság került. Ahogy tudni lehet, nap, mint nap nélkü­lözniük kell. Hiába művelik meg földjeiket - már akinek van -, a terményeket eladni alig le­het. Önellátásra berendezkedni meg a lassú vegetálással egyenlő - de ez még mindig reményt keltőbb, mint az olyan helyzetben lévők sorsa, akiknek földjük sincsen, ők azok, akik nyugdíjaikból, s ha állami válla­latnál dolgoznak, fizetésükből tengődnek, miközben, ha van némi tartalékuk, azt élik fel. A havi 3-5 német márkás nyugdíj (nem tévedés!), vagy a 10 már­kás átlagfizetés ugyanis Szerbi­ában sem sokat ér. Csak az éhe­zéshez elég. Horvátország: javuló helyzet? Jobb helyzetben vannak azok, akik Horvátország hatá­rain belülre kerültek, de ez a mintegy 7-9 ezres csoport is há­rom újabb nagy egységre bont­ható. A horvátországi magyar­ság megmaradásának esélyét, lehetőségeit egyedül hordozó rétegnek - bár túl fényesen ők sem élnek - nélkülöznie azért nem kell. Mint Tausz Imre mondja, tudomása szerint min­denkinek fedél van a feje fölött, senkinek sem kell fáznia, vagy éheznie. A horvátországiak egy része a hadsereg tagjaként, má­sik része a segélyhelyeken és a Vöröskereszttől kapja a min­dennapi betevőt. A szerencsé­sebbek - mint például az ismert beljei kombinát dolgozóinak egy része - immár Eszékre átte­lepült munkahelyén dolgozhat tovább, így önerejéből képes el­tartani magát. Nem ilyen kedvező a helyzet azonban a magyarság néhány éve még jó körülmények közt működő intézményeit tekintve. A megmaradás esélyét egyedül biztosítani képes iskolarend­szer ugyanis halott - de remél­hetőleg csak tetszhalott. Jelen­leg ugyanis, bár magyar isko­lák nem működnek, nyelvá­poló tagozatok azért vannak. Eszéken a Vörösmarty Általá­nos Iskolában ugyan lehetőség lenne egy magyar tagozat be­indítására, de a magyar nemze­tiségű gyerekek a város annyi helyén oly szétszórtan élnek, hogy erre, úgy tűnik még várni kell.- Elvesztettük református templomainkat is - sorolja Tausz Imre a veszteségeket -, í ha ez így maradna, az a magyar nyelv művelése szempontjából is igen fájó dolog lenne. A horvátországi magyarság harmadik nagy csoportját a kül­földre - leginkább Magyaror­szágra és Németországba - me­nekültek alkotják. A mintegy 10 ezer ember egy része minden bizonnyal soha többé nem tér vissza szülőhelyére. Akiknek azonban nem sikerült új egzisz­tenciát teremteni, azoknak döntő többsége, Tausz Imre szerint, visszatér Baranyába és Szlavóniába. Horvátország vonzza a tőkét- Nem szabad elfelejteni, hogy Horvátország gazdasága, ha befejeződik a háború, hamar talpra áll. - véli. - Magyaror­szágon pedig munkához sem jutnak a menekültek, és kezdő­tőke hiányában a vállalkozói szférában sem kezdhetnek új életet. Horvátországba viszont, ha eljön a béke, valószínűleg özönlik majd a külföldi tőke. Már csak a tenger, az idegen- forgalom miatt is. Ez azonban jócskán odébb van még. A harcok folynak, sőt, mintha megint kiújúlni látsza­nának. A megszállt területeken szerb családok költöznek az el­hagyott otthonokba, s kérdés: lesz-e mód valaha is vissza­kapni e házakat, földeket, vagy kárpótlást kérni értük és az el­múlt években történtekért? A horvátországi magyarok mindenesetre még nem adták fel a reményt. Szeretnének mi­hamarább visszatérni oda, ahonnan elűzte őket a háború. Haza, a szülőföldjükre. Pauska Zsolt MOFA MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 a sWemei é\Vúi\ö^e \2\W Jermékeinket ajánljuk: ÉPÍTKEZÉSHEZ: natúr farostlemez méret: 2140 x 2750 x 3,2 mm, 3,5 mm, 4 mm, 5 mm, 6 mm, 7 mm BELSŐTÉR laminált farostlemez BURKOLÁSHOZ: mérel: 1600 x 2750 x 3,5 mm, szín: unl és fautánzatú Mat°s^édanv^ A * BÚTOR- lakkozott farostlemez KfS7ITFfiH c7. méret: 1600 x 2750 x 3,5 mm, szín: fehér és pasztel színekben laminált farostlemez: méret:1600 x 2750 x 3,5mm szín: uni és fautánzatú CSOMAGOLÁSHOZ: lambéria: natúr szitanyomott és laminált fautánzatú farostlemez méret: 300x1350 x 7 mm perforált lakkozott farostlemez- méret: 1250 x 2750 x 3,5 mm stfn: fehér natúr farostlemez méret: 2140 x 2750 x 7 mm KIÁLLÍTÁSI STANDÉPÍTÉSHEZ: laminált duplex farostlemez: méret: 1600 x 2750 x 7 mm kétoldalú laminált farostlemez méret:1600 x 2750 x 3,5mm szín: fehér fautánzatú színekben BARKÁCSOLÁSHOZ: valamennyi terméket KERESSE TERMÉKEINKET A TÜZÉPTELEPEKEN, FÉSZEK ÁRUHÁZBAN, VISZONTELDAÓINKNÁL ÉS A MOHÁCSI MINTABOLTUNKBAN. 7700 Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 Sok udvarias diplomáciai fordulat Veszélyes vákuum Nyilvánvaló: a parlament Jelcin általi feloszlatásával újból borotvaélessé vált ha­talmi harc hátterével kell ér­telmezni most azt is, hogy az orosz külügyminisztériumban két meglehetősen nyers jelző­vel - elhamarkodott és ha­szontalan - minősítették a NATO-hoz való csatlakozás különböző kelet-közép-euró- pai szándékait. Hová tűnt a közelmúltban észlelt moszkvai engedékeny­ség? Félreértette volna a vi­lág Jelcint, aki nemrég Var­sóban e törekvések elfogadha­tóságáról nyilatkozott? Az orosz elnök ottani vizitje óta kétségkívül egymást érik a "pontosítások", értelmezések és cáfolatok. Ilyenek Je­szenszky külügyminiszter minapi moszkvai látogatása­kor is elhangzottak. S újabban legalább ekkora a kavarodás a nyugati vélemények között is. Pillanatnyilag az egyetlen, amiben mindenki egyetért az, hogy elengedhetetelen a NATO reformja. Csakhogy milyen irányba? LJjabb feladat- és felelősség- vállalás és ezzel a NATO ki- terjesztése légyen a cél? Vagy óvakodni fognak az - időn­ként nyíltan, máskor hangfo­góval emlegetett - orosz ér­dekek megsértésétől, amikor azt elemzik, kinek és milyen mértékben veszélyes a két­ségkívül létező biztonsági vá­kuum Európa keleti térségé­ben, s főként azt kutatják, hogy mi legyen ebből a kiút? Minden jel szerint ezért hangzik el mostanság oly sok udvarias diplomáciai fordulat NATO ügyekben a mi irá­nyunkba is - vegyes tarta­lommal. Ennek egyebek kö­zött az a magyarázata, hogy a NATO-tagországok - s köz­tük nem kis súllyal az USA - etekintetben még nem han­golta össze érdekeit. Ezen ér­demében az sem változtat, ha Clinton elnök valóban hajla­mos lesz a cseh, a lengyel és a magyar társult tagság elfoga­dására, amint azt most emle­getik. A helyzetből adódó nyugati reálpolitika kialakítását mi legfeljebb sürgethetjük. A kérdés csupán az: hogyan fo­gadják e veszélyes térség ve­szélyeztetettjeinek türelmet­lenségét a NATO-n belül? Például éppen a kényes orosz helyzet még kényesebbé válá­sakor. Sz. G. Mit tapasztaltak a bionauták? Két év mesterséges világban Nem tudni, kívülről kopog­tattak-e vagy belülről mozgat­ták-e a kilincset, de tény: végé­tért a Bioszféra II. expedíció. A kísérlet résztvevői elhagyták az arizónai sivatag közepén, 13 ezer négyzetméteres területen, a világtól hermetikusan elzárt, a földi bioszférát utánzó környe­zetet. Befejeződtek a mestersé­ges trópusi erdő, a sivatagi ég­hajlat és a fényszegény „mély­tengeri” korallszirtek laborató­riumi vizsgálatai. A nyolc „bip- nauta” igyekezett megfejteni a Föld ökológiaiai „vérkeringé­sét”. A külvilágtól elzárt biovilág­ban a kutatók - négy nő és négy férfi - mintegy 3800 növénnyel és állattal éltek együtt, s táplá­lékukat 88 százalékban maguk „termelték meg”. Az ökoteszt alaposan megviselte a személy­zetet: elszoktak a természetes lélegzéstől, mert a „bioszférá­ban” a levegő széndioxid tar­talma négyszer magasabb volt, mint az üvegbúrán kívül. A kí­sérlet során egyébként ez okozta a legnagyobb gondot: tavaly januárban az oxigéntarta­lom 14,5 százalékra csökkent, s ezért kívülről oxigént fújtak be. A bionauták örökös álmatlan­ságban, fejfájásban és a magas légköri viszonyokra jellemző más betegségekben szenvedtek. Bár az eredmények összeg­zése csak később zárul le, az alapvető tanulság máris levon­ható: mesterséges körülmények között nem képes az emberiség fenntartani a létét. Ez vala­mennyiünket arra int, hogy be­csüljük meg jobban, óvjuk ter­mészetes „közegünket”, a Föl­det - hangsúlyozzák a bionau­ták, akik a nagy kaland befejez­tével most nehéz feladat előtt állnak: vissza kell illeszkedniük a mindennapi életbe. Sally Sil- verstonét, az expedíció egyik hölgytagját például szorongás­sal tölti el, hogyan fog szót ér­teni rég nem látott barátaival, ismerőseivel. Mert volt ugyan rá lehetősége, hogy telefonon, vagy video segítségével kapcso­latot tartson velük, ám annyira elszokott a személyes találkozá­soktól, hogy tart a népesebb - nyolc főnél nagyobb - társaság­tól. Studio Line, bemutató a Centrum Áruházban! október 1. és 2-án Műsoros, ajándéksorsolással egybekötött bemutató pénteken 15 h-tól szombaton 10 h-tól Frizuraformáló termékcsalád (zselé, fixáló spray, hajformáló hab) A BEMUTATÓ IDEJÉN 100 Ft-TAL OLCSÓBBAN KAPHATÓ. iSi CENTRUM (8149)

Next

/
Thumbnails
Contents