Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-03 / 270. szám
jr Az Állatok: világnapja Lassan egymillió kutya él Magyarországon? Mokány Angliába megy Herger László és az Angliába utazó vizslafiú Mindenen lehet vitatkozni. Ami holtbiztos: miképpen a nagyvilágban, úgy Magyarországon is a kutyabarátok száma a legnagyobb. Bizonyíték rá: évente 80 000 új törzskönyvet - születési anya-és apakönyvi kivonat - állítanak ki az ebtenyésztők egyesületeinél. Dr. Herger László szerint, aki maga is jónevű ebtenyésztő és országos kiállítások főbírója, egymillió csaholó négylábú élhet ma szűkebb pátriánkban, a kevésbé pedigrés eb-atyafiakat is beleértve. Beszélgetésünknek több apropója is akad. Azon túl, hogy az állatok világnapja van, az ebtenyésztők és ebtartók egyik legnagyobbszabású eseményére is készülődnek. Október 23-án és 24-én Majs térségében, a bólyi kombinát vadász- területén a vizslák országos megmérettetése lesz. Valszínüleg nem véletlenül esett e térségre a választás: a majsi Herger László által tenyésztett magyar vizsláknak határainkon túl is híre van. Legutóbb egy angol bírónő vásárolta meg a kennel egyik ékét, a Mokány névre hallgató két és félesztendős kant - lásd képünkön -, mely rövidesen búcsúzik a majsi rokonoktól, hogy brit földön öregbítse fajtájának és természetesen hazánknak hírét. Sok mindent el lehet a kutyákról mondani, de aligha hiszem, hogy valaki oly szeretettel beszélne róluk, mint a tenyésztő, jelen esetben Herger László. Egyetlen állat - amely társ tud lenni. Evvel a mottóval illeti e kedves négylábúakat, s evvel is magyarázza szapora elterjedésük okát. Az utóbbi néhány éve szinte megduplázódott a kutyák száma. Mint mondotta: egyre változik a divat, változik a kutyák divatja is. (Utóbb, mintha a gyilkos ebek, az egyre keményebb és vérengzőbb fajták terjednének, s egy ilyen eb, rossz kézben fegyver tud lenni.) Mindenesetre a kutyák számának ugrásszerű növekedésével nem járt együtt a kutyatartás kultúrája: akad, ahol az állatkínzás fogalmát kimerítő körülmények várnak a szeretett társra. Ugyanakkor nincs szomorúbb látvány egy hozzáértő számára, mint az elhízott agár vagy a gazdát pórázon rángató véreb. Ha érzi: az állat tulajdonosa hozzáértésének hiányát. Egyébként a kutyát is el lehet kényeztetni vagy megvadítva közellenséggé tenni. Mindenesetre a tanács megszívlelendő: ki-ki kutyavásárlás előtt kéije ki a szakember tanácsát, s fogadja meg azt. Társ, adott esetben családtag lehet. Kozma F. Nyílt nap a pécsi zoo-ban és az Akvárium- Terráriumbán Az állatok világnapja alkalmából nyílt napot rendez október 3-ikán, vasárnap a Mecseki Kultúrpark Pécsett az állatkertben és a Munkácsy Mihály utcai Akvárium-Ter- ráriumházban. A nyílt napon lehetőség nyílik az állatkert és Akvá- rium-Terráriumház látogatóktól egyébként elzárt részeinek - például a gazdasági udvar, a szaporítóhelyiségek - megtekintésére is. Az Akvárium-Terrárium- házban 9-től 14 óráig nonstop videoprogram szórakoztatja majd az érdeklődőket. Ennek műsorában az Élet a fák között című film lesz először a majmokról (50 perc), majd a Változatosság és alkalmazkodás az állatok között (25 perc a békákról, 25 perc az erszényesekről), utána az Állatkert Floridában (50 perc) és végül egy régebbi mozisláger, a Sivatagi show 90 percben. Ugyancsak az Akvárium- Terráriumházban kiállítást is rendeznek az Állatok világnapjához kapcsolódó, otthon elkészített plakátokból és természetfotókból, amelyeket a rendezvény napján a helyszínen 11 óráig lehet leadni. A három legjobbnak ítélt plakátot és fotót díjazzák. Ugyanitt - Bemutatom kedvencemet címmel - az otthon tartott kisállatok tartásával, takarmányozásával és szaporításával kapcsolatos szaktanácsadás is lesz. Az állatkertben 9-től 17 óráig a kert dolgozói, állatorvosa és vezetői állnak a venT dégek rendelkezésére: válaszolnak a feltett kérdésekre, fogadják a látogatók javaslatait. Délután 15 órától fórumot tartanak Az állatkert jelene és jövője címmel. 8 Új VDN Képünkön: a T4 bakteriofág. Fejét 30 egyenlő oldalú háromszög borítja Ennivaló szerelmeink Legek, érdekességek az állatvilágból Az emberek számára az állatvilágból két szélsőség a legérdekesebb: az egyik, amely annak ellenére, hogy állatokról van szó, valahogyan mégis emberi, a másik szélsőség a nagyon állati, az, ami rendkívül távol esik emberi világunktól. Mindkettőre kerestünk példákat, s közben rábukkantunk néhány érdekességre, az állatvilág legjeire is. ✓ Érdes lepényhal Az élőlények zöme szimmetrikus felépítésű, de akad néhány kivétel. A legaszimmetrikusabb lény az érdes lepényhal, amelyik szimmetrikusra születik, vidáman úszkál fiatal korában, egyik szeme a jobb, a másik a baloldalon nyílik a nagyvilágra. Később azonban fenéklakóvá válik, teste jobb oldalán fekszik a tengerfenéken, s váija az áldozatokat. Eközben jobbszeme, hogy ne az iszapot nézze szüntelenül, lassú fokozatossággal, a fejtetőn keresztül „átmászik” a baloldalra, a másik szem közelébe. Arca ekkor leginkább egy Picasso festményre emlékeztet. A leglassúbb állatok egyike a csiga, léteznek ugyan relatíve gyorsak, de lassabban haladók is. Például az Euglena viridis nevű egysejtű ostoros, amelynek ostorai igen gyorsan mozognak, hiszen másodpercenként huszonöt csapást végeznek. így aztán 80 másodperc alatt 1 centimétert is haladhat, persze akkor, ha tartja a hu- szonötös csapásszámot. Falánk vándorhangya Falánkságban az egyik csúcstartó az afrikai vándorhangya, a sziafu. A lakosság elmenekül, ha meglátja őket, mert vonulásuk nyomán a szarvasmarhákból csak egy halom csont marad vissza. A másik csúcstartó a chiasmodon nevű mélytengeri hal. Saját méreténél is nagyobb halat képes egyben lenyelni. A legnagyobb igazgyöngyöt - hét kilogramm súlyút - egy 160 kilós kagylóban találták, a legnagyobb szemet, amely tízkarú óriáskalmáré volt egykor, egy fogascet gyomrában, 40 centiméteres átmérővel. Óriáskalmárból fogtak már ki 22 méterest is amelynek 42 tonna volt a súlya. Hogy ennél jóval nagyobb szörnyek is léteznek, arra az lehet bizonyíték, hogy cetek bőrén felfedeztek 20 centiméter átmérőjű tapadókorong nyomokat is. Az előbb említett 42 tonnás jószágnak csupán 12 centis tapadókorongjai voltak. Földi- gilisztából a legmarkánsabb a Megascolides australis három méteres hosszával és 3 centiméteres vastagságával. Ezt a kedves jószágot egyébként a maorik, jó étvággyal, meg is eszik. A szaporaságra több remek példa is akad. Az emberben is élősködő, 15-20 méter hosszúságú, úgynevezett széles ga- landféreg 4000 ízből áll. Minden ízben van egy hímnős ivarszerve. így egyetlen galandfé- reg évente 600 millió utódot hoz létre. És egy ilyen állat 15 évig él. Még szerencse, hogy az utódok nagy része elpusztul. A simafejű, 25 méteres galandfé- regnek csak 2000 íze van, de ezzel 40 millió ember fertőzött a földön. Egyedsűrűség tekintetében nem panaszkodhat az amőba, 1 gramm talajban ugyanis ötvenezer található. Sáskából a legnagyobb tömeg 250 négyzetkilométer volt, amely ötvenezer tonnát jelent, darabra pedig 35 milliárdot. Egy sáska egyébként, csak lárva korában, testsúlyának tízszeresét eszi meg. A fekete özvegy felfalja Testi szerelemben akadnak számunkra riasztó és követendő példák. Az egyik a fekete özvegy nevű amerikai nősténypók esete, amelyik párosodás után fölfalja a hímet., Ennél még kínosabb a hím imádkozó sáska helyzete. A fiú-utódra vágyó férfiú ugyanis hátulról, nagyon óvatosan közelítheti meg a nőstényt, hogy szerelme észre ne vegye, mert akkor felfalja. Órákig is eltart, amíg becserkészi a jóétvágyú hölgyet, aztán végre ráugrik. A párzás több, mint két órán át tart, s közben a nőstény, nem ritkán, leharapja a hím fejét. Ettől ő még aktívabb lesz, mert fejével együtt elveszíti a félősségét is. Az Idiacanthus fasciola mélytengeri hal hímje fogatlanul születik. Táplálkozásra ugyanis nincs szüksége, mert feladata csupán az, hogy megtermékenyítse a nőstényt, amihez ugye, fogakra a legritkább esetben van szükség. Utána elpusztul. Ennél szerencsésebb a mélytengeri horgászhal hímje, amely a nőstény „tarkójából” kinövő kis nyúlványhoz van a szájával hozzánőve. A legtöbb szerve elcsökevényesedett, tulajdonképpen önállóan életképtelen, a nőstény keringési rendszerébe kapcsolódik be. Egyetlen szerve fejlett csupán, a heréi. Nincs más dolga, csak az, hogy időnként megtermékenyítse a nőstényt. Ez, az előző példákhoz viszonyítva, na és emberi szemmel nézve sem elviselhetetlen. Bár a hűségnek ez a foka, enyhén szólva, kissé túlzottnak tűnik. A leggyorsabb csótány A 3000 csótányfaj közül a leggyorsabb az amerikai csótány, óránkénti 2600 méteres sebességével. Nála sokkal lassúbb az óriásrinya nevű százlábú, de neki 173 pár lába van, ezzel ő, ebben a műfajban, rekorder. Cseri L. 1993. OKTÓBER 3., VASÁRNAP i t 1 Fotók: Löffler Gábor
